Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
Kékfestők A kékfestés nagyon régi mesterség. Csakhogy amíg régebben egyszerű parasztasszonyok festettek magúknak szoknyát, blúzt, egyszínű kötényt, ma már egyre szélesebb körben találkozhatunk a tetszetős kémével. Nemrégiben kékfestő kiállítás volt Budapesten s a látottak alapján felsorolni is hosz- szadalmas lenne, hogy mi mindenre használják e sajátos textilfélecéget. Tény, hogy nyári ruhának, nagyestélyinek megvarrva a legújabb divat ma kékfestőben megjelenni. Sok munkájuk van a mo- nori kékfestőknek is. — Annyi, hogy jelenleg féléves határidőre vállalunk festést — mondja Szabó Lászlóné munkavállaló. — Kik a leggyakoribb megrendelők? — A íalusi asszonyok. Természetesen a monori járásbeliek vannak a legtöbben, majd Túra, Csömör, Ceglédbercel vidéke következik ... Szinte az ország minden tájáról felkeresnek minket. A kékfestés semmit nem változott az evtizeaek múlásával. Az öreg műhelyek még öregebb berendezéseivel ma is úgy történik a festés, mint egykoron■ a műveletre a sifon anyag a legalkalmasabb. Az első lépés a mintázás. Úgynevezett nyomódúcok segítségévet vegyi anyagokból j készült mc.sszát préselnek a ! textíliára. E vegyianyag festés- | kor megvédi a sifon fehér színét, azt "sak festés után áztatják le, távolitják el a tex- I tíliáról. Mintázás után következik a szikezés, kint az udvaron, a szabadban. Hatalmas kádakban 85 fokosra felmelegített kékszínű oldatban mártózik a mintázott sifon. ezt követi az öblítés, sovazás. Ez utóbbi — mint mondottuk — a vegyi anyag eltávolítására szolgál. Üjabb öblítések után szárítás keményítős, majd megint szárítás következik. %Végezetül a munka leglátványosabb része: a mángorlás. Az emeletnyi magas fatákolmány, kétszáz mázsányi terméskő nehezéke simítja, mintegy vasalja a kék kelmét. De mindezzel a hosszú folyamatnak valójában csak néhány fontosabb műveletét emeltük ki. Egy-egy alkalommal 3—4 ezer méter anyagot festenek meg. És, mivel szabadban történik a színezés, szárítás, gyakran közbeszól az időjárás is. Legutóbb az erős szél miatt nem gyújthattak tüzet az udvaron, máskor az esőzés késlelteti a szárítást, végsősoron a munkát. A téli hónapokban pedig szüretel a kékfestés. Siók munkájuk van a monori kékfestőknek, országos a hírük szépen dolgoznak. (jaadó) MONOMntfn PEST M E G V E t HÍRLAP KU LON K I A DAS A XVI. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Tanács vb-iilésen tárgyalták Pilisen Kielégítő az élelmiszerellátás Nem javult a műszaki cikkek választéka Elegendő-e az üzlet, megfelelő-e a választék? Általában milyen a lakosság kereskedelmi ellátottsága? Ezeket a kérdéseket tárgyalták legutóbb a pilisi tanács végrehajtó bizottsági ülésén, mégpedig, amint Márkus Béla, a járási hivatal kereskedelmi felügyelője a vitában felszólalva elmondotta, nagyon alaposan és elemzően. Pilis lakosságát elsősorban a helyi ÁFÉSZ üzlethálózata látja el áruval. Összesen 27 üzlete van ebben a községben. Az Aranykalász Tsz-nek öt, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalatnak egy boltja segít bővíteni a választékot. Halló! Központ! Négyen a kapcsolótáblánál Lent a földszinten tömeg — reggel van, de a monori posta máris zsúfolt. Varró Imrével, a hivatal vezetőjével „végigoldalazunk” a pultok között, átkanyargunk a személyzeti udvaron, lépkedünk egy szűk, poros folyosón, lépcsőket járunk. Az út végén kis tábla az ajtón: magánlakás. A két szoba összkomfort — december óta üres. Szemben égy másik ajtó, mögötte a telefon- központ. Ez is magánlakás volt valamikor, most itt bonyolítják a hívásokat. A központosok nem örülnek túlzottan a látogatónak. Reggel nétkor váltották társaikat. Hekli Ferenc- né, Nagyszegi Sándorné, Pet- rovics Istvánná és Németh Márta keze, szeme villámgyorsan jár, villognak az apró lámpák. , Nehéz hét Dr. Muka Jánosné, a központ vezetője mondja: ez a hét különösen nehéz. Péntek éjfélig mindent jegyezniük kell, országos statisztika készül a központokon átmenő hívásokról. Nemcsak kapcsolnak, hívnak, türelemre intenek tehát, hanem adminisztrálnak is. Pedig a hívások bonyolítása sem egyszerű ebben az elavult, korszerűtlen telefonközpontban. A hüvelyek annyira kopottak — panaszkodnak —, hogy folyton elvész a hang, zsinórt kell cserélniük. A „szekrény” rozoga, zörög, recseg a mozdulatoktól. Naponta 450—500 „induló jegygyei” dolgoznak, ennyi inter- hívás érkezik hozzájuk. Sok a törlés, a hívónak nincs türelme a reggel nyolckor kért számra még délután 3-kor is várni. Azt mondja: inkább beutazik Pestre, ennyi idő alatt már vissza is ért volna. Igaza van. De mit tehetnek a kezelők? A központot bővíteni — FELVESZÜNK LAKATOS ÉS ELEKTROMOS HEGESZTŐ szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. VAS- ÉS FÉMIPAR! SZÖVETKEZET Gyömrő, Szegfű u. 12. csak átmeneti megoldás lehetne. Háromszáztizenöt telefonelőfizetője van Monornak, csaknem ugyanennyien várják, hogy szintén előfizetők legyenek. Nincs itt már hely — A múlt héten voltak itt a postaigazgatóság szerelői — mondja dr. Mukáné — ők sem tudták, hogy a tervezett húsz vonalat vajon hová fogják bekötni? Nincs itt már hely... . Nincs hely. Nézem, hallgatom a központosokat. — Ez a lámpa itt miért ég? — Az mindig égve szokott beszélni, rossz. Kapcsold nyugodtan ! — Gyerekek, megint rákapcsoltatok a pesti vonalra! — Halló, halló, adom, de aztán gyere vissza, nekem is rengeteg jegyem van! Az óra reggel Háromnegyed 9-et mutat. Nyolc ' óra óta ceglédi vonalat 18-an, budapestit 22-en, más vidéki kapcsolást legalább harmincán várnak. Nő a zaj. Nekem idegesítő kapkodásnak tűnik a munka, pedig itt kapkodni nem lehet. összpontosítani kell, mert mi lenne, ha a kezelők is idegeskednének? Hiszen a hívók úgyis türelmetlenek ... Itt, a központban figyelem a szerkesztőség hívásait is, kollégám töröltet két vidéki számot — nem győzte kivárni. Az „interkezelő” tudomásul veszi. Mit tehet? Ugyanazok a mozdulatok Hét óra a telefonközpont dolgozóinak munkaideje. Éppen elég! — mondják sóhajtva. Mert hét óra alatt megszámlálhatatlanul sokszor végzik ugyanazt a mozdulatot, teljesítik — ha tudják — a kéréseket — Van-e ígéret a változásra? — kérdezem Varró Imrét. — A héten megint bemegyek az igazgatóságra... — mondja. Baktatok lefelé a poros csigalépcsőn, távolról visszhangoznak a hangok: halló, halló, központ! Koblencz Zsuzsa A vén diófa emlékére „Hullatja levelét az idő vén fája.” Mindig itt csengett a fülemben Arany János költeményének első sora, valahányszor megpillantottam így ősz felé a monori-erdei vén diófát a tovairamló vonat ablakából. Akár Pest, akár Cegléd felől utazott erre az ember, a hazai fák e fejedelmét látnia kellett. Ott állt a tisztes agg a vágányok közelében a picinyke MÁV szolgálati épület szomszédságában. Meg-meg- rázta nagy kiterjedésű ágait a süvítő szél. keringve hulltak alá vagy a magasba röppentek leszaggatott levelei. Ám támadhatott bármilyen vad orkán, méternél is vastagabb dereka nem hajlott meg. A Monori-erdő 1860-ban már átmenő állomás volt, Ceglédre, Pestre menet, csakhogy akkor még * mint Kis- Csetneki pusztát emlegették. Egykori nevéből ítélve erdő itt bizony aligha találtatott. No, de ki lenne közülünk, aki emlékezne erre? Hát ember nem. az bizonyos! És akkor élt már e szóban forgó fa. A rég letűnt időkről a pilisi Beleznay-grófok hátrahagyott levelezései és feljegyzései regélnek. A sárgult fóliánsokat olvasgatván véletlenül rábukkantam az uradalmi tiszttartó írásos jelentésére, amelyben be munkájáról így számol méltóságos gazdájának: „A harmincz darab vágómarha Kis-Csetneki pusztán a bakterháznál szerencsésen Waggonba téteti és útnak indíttatott két hajtó emberrel a váczi püspöki uradalomba. A marhák bevagonírozásában Takaró Gergely vasúti bakter is erősen buzgólkodott, ami által két ezüst váltópénz juttatásban részesült..” A levél a továbbiakban beszámol arról, hogy a nevezett vasutas igen dolgos ember. Nemcsak tisztét látja el becsülettel, hanem jószerivel segít, ahol tud. Például számos gyümölcsfát is telepített a számára kihasított pusztarészen, s az idén is (1860-ban) dió- fácskát ültetet szolgálati háza mellé... Hol van már e jóravaló ember? Porait talán régesrég szerteszórta a szél a jelentést író tiszttartó uram földi maradványaival együtt. A v°n diófa azonban még élne, és dacolna tovább a múló évtizedek minden fer- getegével... De — mert a vágányokhoz és az újonnan kifeszített elektromos vezetékekhez túl közel volt —, nemrégiben kivágták. Csupán ledöntött, v“o to-zsét láthattuk a bakterháznál, s amint hallottam, azt sem sokáig. Rakovszky József A végrehajtó bizottság megvizsgálta, hogy az elmúlt évben a kereskedelemmel kapcsolatos határozatait miként hajtották végre. Megállapította, hogy kielégítő a község élelmiszer-ellátása. Ezen belül különösen sokat javult a hús-, a mirelit-, a Jiáztartá- si és a vegyiáruk választéka, de nincs probléma a tüzelőanyaggal semS A lakosság üveg-, edény-, porcelán-, ajándék-, valamint műanyagféleségek iránti keresletét a múlt évben megnyílt üzlet egyelőre csaknem hiánytalanul kielégíti. ríem javult a helyzet — állapították meg a végrehajtó bizottság tagjai — a műszaki áruféleségek választékában, mivel az üzlet a megrendelt j cikkeknek csak felét kapja meg a nagykereskedelemtől. Tartósan hiányos továbbra is az ellátás egyes hűtőszekrényekből, villany- szerelési anyagokból, lemez- és huzalárukból, fürdőszoba-berendezési tárgyakból. A végrehajtó bizottság foglalkozott a közétkezés javításának lehetőségeivel, az olcsóbb és gyakrabban keresett áruféleségek folyamatosan biztosítandó kínálatával is. Megállapította, hogy bár a termelőszövetkezet több boltjában változtattak az áru- szerkezeten — egyes helyeken bevezették a szesz és a dohány árusítását is'— ez nem érinti az alapvető cikkek forgalmát, sőt még javult is a zöldségellátás. Ezt bizonyítja az is, hogy a hatmillió forintos bevételükből több mint négymillió zöldségfélék eladásából származott. A végrehajtó bizottság azt is dicséretesnek tartotta, hogy míg a többi község egyedül a MÉK-re, vagy az ÁFÉSZ-ekre támaszkodhat, Pilisen nagyrészt a helyi tsz látja cl a zöldséggel és terményféleségekkel a lakosságot. A végrehajtó bizottság ezután a bolthálózat fejlesztésével foglalkozott. Megállapította, hogy az állami és szövetkezeti üzletek egyedül nem képesek biztosítani a lakosság ellátását, ezért szükséges továbbra is magánkiskereskedői engedélyek kiadása, különösen olyan helyeken, ahol állami bolt építése nem kifizetődő, de a lakosság igényei megkövetelik. Jelenleg 19 magán-kiskereskedő tevékenykedik Pilisen. Figyelembe véve üzlet- helyiségeik nagyságát, az áruk jellegét és forgalmukat, nem vetélytársai az állami és szövetkezeti kereskedelemnek: kiegészítik, pótolják annak hiányosságait. Kovács György Népfrontelnökségi ülés Sülysápon (Tudósítónktól)' Rövid időn belül másodszor ült össze a Hazafias Népfront nagyközségi elnöksége. Az első összejövetelen új titkárt választottak Csorba János személyében, és két aktívával egészítették ki az elnökséget. Második alkalommal Spa- nits Gyula elnök üdvözlő szavai után az augusztus 20-i ünnepség programját beszélték meg. Utána Csaba János ismertette azt az akciótervet, amellyel felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek fel a községben. A tájékoztatót követő megbeszélésen felszólalt Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási titkára. A Hazafias Népfront elnöksége a felszabadulás 30. évfordulójára készített programot kisebb módosítással elfogadta, és az MSZMP nagyközségi csúcsvezetőségének jóváhagyása után ismerteti a község vezetőivel, lakosságával A gyömrői rendelőintézetben Meddig érvényesül még az ököljog? A sebészeti váró betegeinek panasza A monori járási hivatal gyömrői rendelőintézetét naponta hat község betegei látogatják. A gyógykezelésre nincs, és nem is volt semmiféle panasz a betegek körében, hiszen valamennyi osztályon szakképzett orvosok és nővérek végzik felelősségteljes munkájukat. A betegek nagy része általában ismeri a ren-' det, türelmesen várakozik, míg rá kerül a sor. Természetesnek tartják, ha egy kismama, beteg gyermekével a vizsgálat alkalmával előnyben részesül. Sokan tudják azt is, hogy a vérvételnél nem lehet betartani az érkezési sorrendet, mert a cukorbetegeknek, a várandós anyáknak itt elsőbbségi joguk van. (Itt helyeselni lehet azt a rendszert, hogy a beutalólapokat előre beszedik, s utána név szerint hívják be a betegeket.) Különböző trükkökkel Sajnos, meg kell említenünk, hogy a sebészeti osztályon semmiféle rendszer sincs, itt jóformán csak az ököljog érvényesül, pedig itt kellene a legnagyobb fegyelmet fenntartani, mert ezt az osztályt látogatják a legtöbben. Nem ritka, amikor egyszerre ötven beteg is vár a rendelésre. Egyre sűrűbben előfordul, hogy az újabban érkezők egy része a tömeg közé vegyül, majd különböző trükkökkel, ha másképp nem megy, hát a könyökével tör magának utat, s mikor aztán az ajtó elé fu- rakodott, ártatlan arcot mímelve várja a bebocsátást. A beteg vizsgálata után egy fiatal nővér jelenik meg kedKészülődés az őszi fordulóra vés arccal az ajtóban, és kéri a következő két pácienst. Ilyenkor bizony nem egyszer előfordul, hogy olyas valaki is besurran, aki csak az előző percekben érkezett a várószobába. Valóságos közelharc A megvizsgált beteg sokszor csak nehezen tud kijönni az orvosi rendelőből, mert valóságos közelharc folyik a bejutásért. Vannak kezelésre naponta bejárók is, akiket név szerint szólítanak, sokszor azonban a tömeg elállja az utat. A napokban nem éppen szívderítő jelenetnek voltunk a tanúi. Idősebb asszony ült a pádon, s nagyon várta mór, hogy sorra kerüljön, végül is elfogyott a türelme, s ily szavakra fakadt: — Ne haragudjanak, de ez mégsincs rendjén. Én már kora reggel óta itt vagyok, sajnos nem tudok sorbaállni, mert elestem az udvarban, s nagyon megütöttem a lábamat. Legalább húszán is bementek már olyanok, akik jóval később jöttek, mint én. Legyenek szívesek most beengedni, mert legalább a déli vonattal szeretnék hazaérkezni Sülysápra. Az emberek ide-oda tekingettek. Egyik-másik elismerte, hogy igaza van a néninek. Ennek ellenére azonban az idős asszony a déli vonattal nem tudott elutazni: majdnem utolsóként került az orvos elé, pedig ott volt már az első várakozók között. Sürgős intézkedést! A fent elmondottak nyilvánvalóvá teszik, hogy sürgős intézkedésre van szükség. Legcélszerűbb a rég bevált szokást alkalmazni: tegyenek a sebészeti osztály ajtajára számokat, s a betegeket szám szerinti sorrendben hívják be a vizsgálatra. Ez az egyszerű intézkedés minden bizonnyal nyugalmat és békét teremt majd a betegek körében. K. L. Kocfcanássorozat a felüljárón Az Üllő és Vecsés közötti felüljárón a hét végén hármas baleset történt. Egy Moszkvics típusú személygépkocsi nem tartotta be a követési távolságot és hátulról beleszaladt a fékező Wartburgba, majd a kocsit az előttük haladó Trabanthoz lökte. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár viszont jelentős. Az üllői Kossuth KFSE sportpályáján már az őszi fordulóra készítik elő a „zöld gyepet”. A hiányos részeket gyeptéglákkal pótolják majd. Képünkön, idős Bán Sándor a füvet kaszálja. Ifj. Fekete József felvétele MŰSOR MOZIK Gomba: Az utolsó mozielőadás. Monor: A kőszívű ember fiai I—II. Űri: Kettős bűntény Hamburgban. Vecsés: Az utolsó vérbosszú.
