Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

Tatarozzák a központi gyógyszertárat A nagykőrösi központi Arany János Gyógyszertár augusztus hó 21-től előrelát­hatóan október végéig belső tatarozás miatt zárva tart. Ez idő alatt a Biczó Géza utca 2. és^ a Szolnoki utca 18. szám alatti gyógyszertár tart nyitva. E két kisebb gyógyszertáron kívül a Tömöri utca 4. szám alatt, a'Városudvarban, egy kisegítő gyógyszertár is műkö­dik, ahol a gyári készítmé­nyek válthatók ki, tehát olya­nok, amelyeket nem helyben kell elkészíteni. Éjszakai készenléti szolgála­tot tart: a Biczó Géza utcai gyógyszertár, ahol sürgős szükség esetén lehet gyógy­szert kapni. >\ PESTA\E&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Vaj — Kőrösről Napi negyvenötezer liter tej Neve csak áruvédjegy? Szép dolog, hogy költé­szetünk nagyjainak emlé­két ápoljuk. A tavalyi esz­tendő Petőfi-jubileumi év volt, s talán nem is talál­nánk olyan embert, aki va­lamilyen formában ne szerzett volna erről tudo­mást. Együtt kerestük Pe­tőfit a tv adásaiban, em­lékműsorokat láttunk, hal­lottunk, gyakran idéztük a költő szellemét. Az ünneplés és megem­lékezés a jószándékból fa­kad. De azt, hogy ä poree- lánbolt kirakatában Petőfi szülőházának képével dí­szített kávésfindzsák jelen­tek meg, azt már túlzásnak tartom. A 47 forint 30 fil­lérért kapható csésze em­lékeztet a gyufacímkén népszerűsített Móra Fe- renc-portréra. Emlékezzünk. ünnepel­jünk, népszerűsítsük az irodalmat. De ne így! Jó­zsef Attila sorai ötlcnek az eszembe: „neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé...” Huszonöt éve, 1949. augusz­tus 13-án államosították a ceglédi gazdák tejszövetkeze­tét. Az igazgató, Tóth László már húsz - éve dolgozik a ceg­lédi telepen. Vele beszélget­tünk az üzem fejlődéséről, életéről és a jövő terveiről. Az első években csak a ceglédi tehéntartóktól vásárolták fel a tejet, amit kezelés, hűtés után lovas kocsival a vasútra vit­tek és vonatra rakva a fővá­rosba szállították. Cegléden csak egy helyen, az üzemben árusítottak néhány száz liter­rel naponta. Az államosításkor mindösz- sze hatan dolgoztak a tejszö­vetkezetnél. Szinte azonnal megkezdődött a fejlesztés. Jelentősen megnövelték az üzem felvásárlási terüle­tét, műszaki kapacitását és ellátási körzetét. Többszöri átszervezés utón je­lenleg a ceglédi, monori és nagy hátai járás területének tizenkilenc helységéből napon­ta 40—45 000 liter tejet vásá­rolnak fel. Ennek megfelelően növekedett a gépesítés színvo­nala. A beérkezett tejet pasz­tőrözik, hűtik, egy részét lefö­lözik. Kannástejet már csak a boltokba szállítanak és ebből is egyre kevesebbet. Inkább a „zacskóstejet” kedvelik Beszélgetés a főfelügyelővel Növényvédelem — a termelés szolgálatában Küzdelem a gabonalégy, a fuzárium, a vadköles, a hélazab, a fenyércirok, az amerikai szövőlepke, a pajzstetű, az almamoly és a lisztharmat ellen A Pest megyei Növényvédő Állomás megyeszerte komoly küzdelmet folytat a növényi kártevők és betegségek terje­désének megakadályozása ér­dekében. Ezt a feladatot Nagykőrös és Cegléd 80 ezer hektárnyi ha­tárában, Szabó Dénes nö­vényvédelmi főfelügyelő látja el, akivel a napokban beszél­gettünk munkájáról., — A szép termést adó ga­bonát az idén is sok veszély fenyegette — mondotta. — Több helyen jelentkezett a gabonalégy, mely ellen több, erősebben fertőzött helyen, például a ceglédi határban, repülőgépes permetezést al­kalmaztunk. — Egyes helyeken észleltük a fuzárium nevű gombabeteg- siget is, mely továbbterjedése esetén jelentős kárt okozott vclna. Ezért a fertőzött he­lyeken a tarlószántás előtt s-ükséges a tarló felégetése, annál is inkább, mivel ez a betegség megtámadja a diny- nyét és a kukoricát is. Ahol gabona után újra ga­bonát vetnek, hasznos a talaj fertőtlenítése. — Részben .munkaerőhiány miatt egyre nagyobb teret hó­dít a vegyszeres gyomirtás. összesen 12 ezer 500 hektár­nyi gyomirtott kukoricaföldön ellenőrizzük az alkalmazott szerek hatékonyságát. Meg­állapítottuk, hogy itt-ott ter­jednek az idegenből idekerült, az eddigi szereknek ellenálló. új gazfajták: a vadkiHes, a hélazab és a fenyércirok. El­lenük megfelelő vegyszert kell találni... A vegyszeres gyomirtás jól sikerült a nagykőrösi Sza­badság Tsz'75 hektáros bur­gonyaföldjén. A külföldi burgonyafajták jó termést hoznak, a ví­rusfertőzött gülbaba azon­ban nagyon keveset terein. A gyümölcsexport területén megnövekedtek a követelmé­nyek. Permetezni kell az is­mét rajzó amerikai szövőlep­ke. a pajzstetű és az alma­moly ellen. A varasodásos al­mát sem engedik exportálni. A szőlőnél fellépő liszthar­mat ellen pedig kénes szerek­kel kell védekezni — mondta a növényvédelmi felügyelő. Kopa a vásárlók. Naponta 6000 liter kannástejet és 24 000 liter po- lipack csomagolású tejet szál­lítanak. A többit Budapestre, Kecskemétre továbbítják tankautókban és vasúti tar­tálykocsikban. A Dunakeszi Konzervgyárnak fölözött tejet szállítanak porításra. Az üzem harmincnégy helység 450 boltját és in­tézményét látja el tejjel és tejtermékkel. Többek között Maglódra, Ve- csésre és Szentlőrinckátára is szállítanak árut. A forgalmat húsz tehergépkocsi bonyolítja. Mivel helyben csak kannatejet és habtejszínt gyártanak, a többi árut más üzemektől szerzik be. Kecskemétről poli- tejet, kakaót, iskolatejet, tú­rót és tejfölt, Budapestről saj­tot, Nagykőrösről és alkalman­ként Pásztóról vajat, Szolnok­ról joghurtot, Kisújszállásról pedig juhtúrót szállítanak. Az eladott áru értéke havi nyolc­kilencmillió forint. A megnövekedett feladatok­hoz jelentősen nőtt az üzem­ben dolgozók száma, ami eléri a száz főt és az épület, a terü­let még mindig a régi. A munka könnyítésére számos új gépet is besze­reltek, pasztőröző-, fölöző­gépeket, olajfűtésű kazánt és kannamosógépet. A dolgozók szociális körülmé­nyének javítása érdekében az elmúlt évben bővítették az öl­tözőket, ételmelegítő konyhát és ebédlőt létesítettek. A szűk területen azonban már további fejlesztés nem lehetséges. Szükségessé vált egy új üzem létesítése. Váro­sunkban, az országban első­ként, a környező szövetkezetek és a tejipar közös vállalkozá­saként megkezdődött egy öt­venezer liter napi teljesítmé­nyű tejüzem építése az iparte­lepen. Az átadást 1976-ra ter­vezik. » K. D. A TIT tevékenységéről Több mint 20 éve működik Nagykőrös TIT-szervezete, s tájékoztatja a város ipari és mezőgazdasági dolgozóit a vi­lág tudományos és technikai eredményeiről. A vállalatok­kal és termelőszövetkezetek­kel közösen évente kialakított programok a rendezvények témáinak és a dolgozók igé­nyének egyeztetését szolgál­ják. Az előadásokat általában 30—40-en látogatják, ami — figyelembe véve az elmúlt év több mint 200 rendezvényét — önmagában is tevékenysé­gük eredményességét jelzi. Csikai Pál, Nagykőrös TIT- titkára elmondta, hogy nem­csak az ipari vállalatoknál, mint például a Nagykőrösi Konzervgyárban, TRAKISZ- ban vagy a Tejipari Vállalat­nál és termelőszövetkezetek­Nyolcszázhúszezer forintot takarított meg a lakosság A múlt hét végén a nagy­kőrösi áruházi boltokban is befejeződött a nyári vásár, melynek forgalma meghalad­ta az előző évit. A boltveze­tők elégedettek a bevétellel. A szövetkezeti áruházban Németh Ambrus áruházveze­tő elmondotta, közel másfél millió forint értékű árut bo­csátottak engedményes el­adásra, 490 ezer forint leér­tékeléssel. Ebből egymillió forint értékű kelt el, megvá­sárlása közel 400 ezer fo­rint megtakárítást jelentett a vásárlóknak. — Mit vettek legszíveseb­ben a vásáron? — A kötöttárukat és a ci­pőket. A konfekciós ruhák­ból kevesebb fogyott. A meg­maradt leértékelt cikkeket, míg a készlet tart, leszállí­tott árakon árusítjuk — mondta Németh Ambrus. A méteráru- és lakástextil­bolt nyári vásáráról Szeleczky János boltvezető így tájé­koztatott: — 800 ezer forint értékű különféle áru árát szállítottuk le '30—40 százalékkal. A felkí­nált 300 ezer forint kedvez­ményből a vevők a vásárlás során 200 ezer forintot vet­tek igénybe. Legtöbb a kötött­árukból kelt el, utána a fér­fi- és női szövetek következ­tek. Az utóbbiból még na­Úttisztítók Síróhalom neve az 1879. évi „Nagykő­rös” című hetila­punkban olvasható. Ez az év nevezetes a környékünkön folyó régészeti kutatások történetében, hiszen a Magyar Régészeti Társulat ekkor ásat- ta meg az ismert halmainkat, így a Sírohalmot is a ko- cséri pusztán. Az ásatásokról Öreg Já­nos nagykőrösi gim­náziumi tanár, mint a helyi régészeti bi­zottság tagja, akkor beszámolt a helyi lapban. Említette a megásott helyeket, köztük a Síróhalmot is. Hiába nézegettük a térképet, ezt a hal­mot nem találtuk. Kérdezgettünk kocsé­A meglelt Síróhalom ri embereket is, de ők sem ismertek ilyen nevű halmot. Jártunk a Kenyér- várhalmon. a Sárhal­mon, a Kooaszhal- mon, a Pálffy-hal- mon, a Gaál-halmon, Kenyérhalmon. a Templomit a lmon egészen a lászlófalvi Feketehalomig, de a Síróhalom nyomára nem bukkantunk. Régen ismertük vi­szont a Temolomhal- mon álló középkori templomromot. Ez egy XII. században épített templom ma­radványa. Északnyu­gati ablaktalan ol­dalfalát a XIV—XV. században, magasítot­ták és nyújtották meg. A község másik érdekessége a copf stílusú kőkereszt a XVIII. század máso­dik feléből. Jászapát mezőváros állíttatta Kocsér pusztán 1784- ben. Mindkét, műem­léket a szerencsés véletlen korunkig meghagyta. Állapo­tuk sajnos egyre romlik, sürgősen vé­delemre szorulnak. Amint vizsgálgat- tuk ezt a viharvert keresztet, tekinte­tünk megállt a rajta ábrázolt egyik' asz- szonyalak könnyek­től áztatott szomorú arcán, s ekkor hirte­len felötlött a hely gyobb mennyiségű leértékelt áru maradt, melyeket most a leszállított árakon árusí­tunk tovább. A férfi és női készruha- boltban Babás Dezső bolt­vezető-helyettessel beszél­tünk : — A vásárra 750 ezer forin­tos árukészlettel és 250 ezer forintos árleszállítással in­dultunk. A vásár alatt 170 ezer forint árengedményt nyújtottunk a vevőknek. Leg­nagyobb forgalmat a női és leányka nyári ruhák, és a fér­fipantallók eladása jelentet­te. A cipőboltban is elégedet­ten nyilatkozott Engel László boltvezető. A 200 ezer forint értékű engedményes cipőfé­leségekből, több mint 50 ezer forint árkedvezményt adtak a vásárlóknak. Legnagyobb forgalmuk a férfi víkendci- pőkből és a női szandálok­ból volt. A körösi ruházati boltok nyári vásárain végül is ösz- szesen 820 ezer forintot ta­karított meg a lakosság. K. L. ben tevékenykednek, hanem fontosnak tartják a város kö­rüli tanya világ lakosságának ' tájékoztatását is. Így szüle­tet". az a kezdeményezés, hogy 5 tanyai iskolában filmvetíté­sekkel egybekötött politikai, egészségügyi és földrajzi elő­adásokat tartanak. A városi TIT "neves szemé­lyiségek részvételével rende­zett előadássorozatai — tar­talmukat tekintve — felölelik a tudományok szinte minden területét. Kiemelt helyet kap­nak ezen belül munkavédel­mi, egészségügyi, családterve­zési témák. Újszerű forma az ÁFÉSZ-kerttársulás. A városi tanács és a,termelőszövetke­zetek által parcellázott telke­ken a kertgazdálkodás alap­elemeivel ismertetik meg az érdeklődőket. A jövő terveiről szólva Csi­kai Pál hangsúlyozta: a váro­si TIT-szervezet tevékenysé­gével ezután is hozzá kíván járulni a városi lakosság ösz- szes rétege, különösen ipari és mezőgazdasági dolgozók tudo­mányos tájékoztatásához, és ezzel műveltségi színvonalá­nak további emeléséhez. V. F. Szilvaexport Bár kissé megkésve, az idén is sikerült biztosítani a vörös­szilva exportját. Irházi Gyula, a MÉK körzeti vezetője kö­zölte, a Német Demokratikus Köztársaságból megérkeztek az átvevők, akik itt helyben veszik át az exportra induló vörösszilvát. Az étkezési célra, gondosan szedett vörösszilvát, az ÁFÉSZ átvevőtelepein vásá­rolják. A vörösszilva export­ra való átvételét a kékszilva exportja követi majd, mely­nek felvásárlását előrelátha­tólag augusztus 20-a után kez­dik meg. SPORT Biztató őszi kéziiabdanyitány A Lukashíd k&rnyékén ilyenkor nyáron, nagyobb gondot kell fordítani az utak tisz­títására, mivel a konzervgyár és több más vállalat teherforgalma ezen az útszakaszon zajlik. A tisztítást a Városgazdálkodási Vállalat útőrei végzik. Képün­kön Dér Ferenc a Lukashíd útszakaszát tisztítja. Varga Irén felvétele neve. Igen, a Síróha­lom maradványa előtt állunk. Ez a kereszt az egykori Síróhalmon áll. '"'átiak ami­kor birtokba vették a pusztát, temetőhe­lyet jelöltek ki. A puszta felügyeletét pusztabíróra bízták, kinek házat kellett építeni. Csárdát is emeltek, hogy a jö­vő-menő ember szomjan ne haljon, ha Kécskéről Nagy­kőrösre vagy Szol­nokról Kecskemétre igyekezett. A temető­helyül szolgáló terü­letre keresztet is állí­tottak. az határozta meg, hogy a halotta­kat mely irányba fektetve kell elte­metni. Dr. Balanyi Béla A Pest megyei férfi kézi­labda-bajnokság őszi nyitá­nyán a körösiek a Kinizsi­sporttelepen, végig zuhogó esőben szerepeltek és kettős győzelmet arattak az élcso­portba tartozó tököli felnőttek és ifjúságiak ellen. Az erő­sen kedvezőtlen időben csak a kézilabdázás legfana­tikusabb szurkolói, mintegy ötven néző előtt folyt a játék. Nagykőrösi Kinizsi—Tököli KSK 26:9 (13:4). Nk.: Szabó — D. Kovács F., Szőke I. (6), Podhorszki (5), Varsányi (3), Bertalan (6), Vikartóczki (1); csere: Zubány (4), Nagy Z. (1). Mindkét csapat gyors és pon­tos akciókat vezetett, szoro­san és keményen védekezett. A zuhogó eső ellenére jó tá­madásokkal, remekbe szabott akciógólokkal kezdett a Kini­zsi, s a 10. percben már 7:3-at mutatott az eredményjelző tábla. Mindkét gárda lelke­sen, nagy akarással játszott továbbra is. Szünet után hideg is lett, s a bprús időben erő­sen besötétedett. Gyors volt a játék. A körösiek pontosan lőttek, a vendégek sok kapu­fát dobtak. Továbbra is ke­mény volt a küzdelem, sok a mozgás, s bár a hajrában a csúszós labda és a bitumen víztócsái miatt több labda­kezelési hiba is becsúszott, a Kinizsi végig lelkes játékával alaposan visszavágott a ta­vasszal elszenvedett veresé­gért. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nem volt olyan különbség a két csapat között, mint amit a számszerű ered­mény kifejez. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Tö­köli KSK ifi 14:12 (4:5). A körösiek mindössze hatan: Fehér — Kiss, Pálfi, Simon (4), Dér (10), Mészáros — tudtak kiállni a tavaszi ne­gyedik helyezett ellen. A csú­szós labda miatt mindkét oldalon több hiba volt a já­tékban. Az első félidőben a vendégek kollektívabb játé­kot mutattak, a hazaiak jól védekeztek, de , támadásban néhányan egyénieskedtek. Rö­vid szünet után élénkült a Kinizsi támadó- és összjátéka, s lelkes játékkal megfordítot­ta az eredményt. A körösi ifik igen fontos két pontot szereztek a szoros mezőnyben. A hiányos kiállás nem első alkalommal fordult elő ebben az évben, amelynek megszün­tetéséért tenni kell valamit. Később szerepelnek Az MHSZ-ben téves tájé­koztatást kaptunk legutóbb. Nem augusztus 10-én és 11-én volt, hanem 19-én és 20-án lesz Hódmezővásárhelyen a HÖDGÉP Kupa-verseny, ame­lyen részt vesznek az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lö­vészklub versenyzői is. Csütörtöki műsor Honvédelmi sport. Tata: az V. országos Ifjú Gárda szem­le fegyveres váltófutó vetélke­dője. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 16.30: Nk. Kinizsi— Kecskeméti TE II; Sportlövészet. Tata: az or­szágos Ifjú Gárda szemle kis- puskás versenye. .Úszás: Tata: az Ijfú Gárda szemle versenye. S. Z. Mit látunk ma a moziban Francia kapcsolat. Színes amerikai bűnügyi film. Előadások kezdete: 6 és 8' órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Zahar Berkut. Színes szov­jet film. Előadás kezdete: 7 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents