Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

1974. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK 70 vagy 81 éves évforduló? Mikor alakult a nagymarosi férfikar? HETI FI LM JEGYZET, Fogadó a Törött Patkóhoz Jelenet a Fogadó a Törött Patkóhoz című filmből. így ismerjük mi őt, szinte ma­Kaland, kaland, kaland. Ügy tűnik, ez halhatatlan. Peaig nagyon jól tudjuk, hogy ezek­nek a kalandoknak a java ré­sze képtelenség. Hogy a hős nem sebezhetetlen. Hogy a lo­va nem lehet olyan gyors. Hogy néha a pisztolyokat meg is kell tölteni, még a legzse­niálisabb mesterlövőnek is. És a többi. És mégis: a kalandra szom­jasan figyelünk, izgulunk, együtt érzünk a hőssel, druk­kolunk a — természetesen sző­ke — ifjú hölgynek, aki a sze­relmese, felszisszenünk, ha megsebesül a talpig becsületes prémvadász vagy a gonoszte­vők ellen küzdő derék seriff, ökölbe szorul a kezünk, ha győz a vad, rosszarcú, szakál­las (többnyire vörösbe hajló árnyalatú ez a szőrzet) marha­kereskedő, s megkönnyebbül­ten sóhajtunk fel, amikor vég­re sikerül lelőni, leütni, lelök­ni a szakadékba, folyóba, bar­langba (nem kívánt rész tör­lendő). Szeretünk izgulni, szeretünk drukkolni a jónak, szeretjük utálni a roszat. Ősi dolog ez, kicsit a mesék tájáról indult el valamikor, s a film már ős- és hőskorában kiválóan kiaknázta ezt a meselehetőséget. Vagy úgy,' hogy eredeti történeteket talált ki, vagy úgy, hogy ka­landos regények szerzőitől vet­te kölcsön a témát, a figurá­kat, a cselekményt. Mint a ka­landfilmek halhatatlan műfa­jának új képviselője, a szovjet Szemjon Aranovics rendezte Fogadó a Törött Patkóhoz. Vlagyimir Vlagyimiron és Pavel Finn, a forgatókönyv írói nem kisebb kartárshoz fordultak ötletért és figurá­kért, mint Jules Vernehez. Az­az hát Verne Gyulához, hiszen Gyerekkocsi Az évtizeddel ezelőtti film­sikerek felújításának újabb darabja a svéd Bö Widerberg rendező szép filmje. Banálisán egyszerű történet: Britt, a kedves, csinos lány eléggé felelőtlen, könnyelmű életet él. Megismerkedik egy táncdalénekessel, gyereket vár tőle, összeköltöznek, de a fiú nem alkalmas társnak és apá­nak. Britt közben találkozik a szerelemmel, de ezzel a fiú­val sem lehet harmonikusan együtt élni. A gyerek megszü­letik, a táncdalénekes fiú visz- szajön, majd elmegy ismét. És elmegy a másik fiú is, Britt pedig egyedül marad a gye­rekkel. Ez így érzelgős, giccses tör­ténetnek tűnik. Ha a film csak ennyi lenne, nem értenénk a sikerét De — mint annyi eset­ben — a történet maga úgy­szólván semmit nem mond el a filmről. Widerberg ebben a köznapi históriában az élet­Ma éjjel kár lenne meghalni gyárként, gy népszerű nálunk, ki tudja, hány évtizede. S a je­lek szerint ugyanilyen népsze­rű a szovjet olvasók körében i is. Különben' nem lett volna értelme elkészíteni ezt a fil­met. A Fogadó a Törött Patkóhoz nem egyetlen Verne-könyvre alapozott film. Több regény­ből vesz át alakokat, cselek­ményrészleteket, s ezeket öt­vözi össze egy kerek históriá­vá. A baj talán itt van. A varratok ugyanis nem tűntek el eléggé, szinte több fejezetre esik szét a történet, s mintha nem is ugyanannak a történet­nek a fejezetei lennének. Csak egy érdekes, kissé extravagáns figura, Jules Ardent fogja ösz- sze a szálakat. Ardent (a szó jelentése: heves) amolyan igazság bajnoka, aki a maga csudabogár mivoltában kissé megmosolyogtató ugyan, de a céljai nemesek és mindig az elnyomottak, megvádoltak, kisemmizettek, ok nélkül gya­núsítottak oldalán áll. Piros léggömbjével a legváratlanabb helyeken tűnik fel, hogy segít­sen bajba jutott embertársain. A filmben is tulajdonképpen egy ilyen — kicsit a szándékai ellenére létrejövő—- akciót kí­sérünk nyomon. Sajnos, nem elég gördülékenyre formált, nem eléggé egységesre csiszolt történetben. S nem eléggé fe­szült helyenként a tempó sem. És mégis: le tud kötni a film, izgulni tudunk, érdeklődéssel követjük Ardent, a szép Ley da, a meggyanúsított Peterson doktor útját. Aranovics, a rendező néha merész szerke­zeti ötletekkel operál, de ezek nem mindig érik el a kívánt célt, s inkább nehezítik az ese­mények nyomon követését. nek annyi finom rezdülését, az emberi kapcsolatok bonyo­lultságának annyi vonását, a megfigyelések olyan tömegét tudja megjeleníteni, hogy ma­ga a történet szinte mellékes­sé válik. A társakat kereső magány, az üres, tartalmatlan kapcsolatok Nyomasztó érzése, az értelmes emberi lét meg­találásának reménye, a fel­nőtté válás keserű leckéi — ezek is benne vannak a Gye­rekkocsi világában. A film képi megformálása, a szerep­lők játékstílusa kicsit talán divatjamúltnak tűnik, de a mondanivaló, a gondolatok ma is frissek. Két, azóta nemzet­közi hírnévre szert tett szí­nész, a Brittet játszó Inger Taube és a tiszta szerelmet je­lentő Björnt alakító Thommy Berggren játéka nagyban hoz­zájárul a Gyerekkocsi több mint egy évtizeddel az elké­szülte után is jelentős sikeré­hez. .Visegrádon Országos színjátszó napok Az idén augusztus 24-én és 25-én rendezik meg a hagyo­mányos visegrádi országos színjátszó napokat. Ezúttal a győri Ifjúsági Irodalmi Szín­pad. a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakkö­zépiskola diákszínpada, a ta­tabányai Bányász Színpad, a szegedi Radnóti Gimnázium irodalmi színpada, a sárbo­gárdi Petőfi Színpad és a deb­receni Tóth Árpád Gimnázi­um diákszínpada mutatja be műsorát. A Mátyás Kupát el­nyerő tavalyi és a tavalyelőtti győztes, a zalaegerszegi Ref­lex színpad is ott lesz a se­regszemlén. Pálya István víg­játékát, a Ravaszdi és szeren- csés-t mutatják be. 24-én, szombaton fél négy­kor kezdődik az első idei mű­sor. A győriek csíksomlyói diákkomédiát adnak elő. Cí­me: A póruljárt kovács. Ne­gyed ötkor a szegedi szakkö­zépiskolások következnek a Pázmán lovag című produk­ciójukkal, öt órakor pedig a Kőmíves Kelemenné kerül színre a tatabányaiak előadá­sában. Mindhárom bemutató színhelye a kápolna terasza. Másnap, vasárnap délelőtt 10-kor a nyitott pincében a szegedi gimnazisták műsorát láthatjuk, melynek témáját a Szeged környéki nép életéből merítették. Fél tizenkettőkor ugyanitt a sárbogárdiak sze­repelnek A három gróffiú-val. A már említett, győztes zala­egerszegiek produkciójának színhelye a kápolnaterasz, ideje délután 4 óra. A nap utolsó bemutatójának előadói a debreceniek: Minden jóma­dár társat választ. D. G. Q. Elhunyt Wolter Rózsi operaénekesnő Az Operaház igazgatósága közli: Walter Rózsi, a színház örökös tagja, hosszú szenve­dés után elhunyt. Sok sikeres operaelőadás szoprán-hősnője távozott az élők sorából. Em­lékezetes szerepeiben, mint Tosca, Salome, Santuzza, Ve­nus stb. kimagasló produkció­kat nyújtott. Temetéséről ké­sőbb gondoskodnak. mai falu történetét, nem nél­külözhetik Erdei Ferenc utol­só könyvének, a Város és vi­dékének tanulságait. Ám a mai falu helyzetét sem értheti meg az, aki nem tanulmányozza ugyancsak az ő Magyar falu­ját, amely több mint három évtizede jelent meg először, de summáznia ma is igen idősze­rű. Ezért volt helyes, hogy az Akadémiai Kiadó Erdei Ferenc összegyűjtött művei sorozatá­ban második kötetként — ha­sonmás kiadásban — a Ma­gyar falut adta közre. Erdei ebben a kötetében, mi­ként a Parasztokban is, hatá­rozottan szembeszáll a falu, az örök falu idillikus, romantikus ábrázolásával, s igen reálisan, meggyőző erővel mutatja meg, hogy a magyar falu a harmin­cas években válságba került, úgy már nem fejlődhetett to­vább, nem mehetett azon az úton, ahogyan az akkori ural­kodó osztály elképzelte. Csak a teljes felszabadulás, a régi falu eltűnése hozza meg, hozhatja meg a parasztság teljes embe­ri, felszabadulását az örökös robot, az embertelen paraszti, feudális kötöttségek alól. „Vannak faluk mezőgazdaság nélkül és vannak mezőgazdák falun kívül... Az örök falu elképzelése tehát sajáttörvé­nyű fantáziakép, mert nem ez a falu és a falu nem örök” — írta Erdei a Magyar faluban. MIÉRT VONTUNK PÁR­HUZAMOT Erdei posztumusz könyve, a Város és vidéke és a Magyar falu között? Mert egyenes folytatást, folytonos­ságot látunk a két mű között. Erdei mindig kereste az utat, amelyen a magyar parasztság felemelkedhet, amelyen járva eljuthat a művelt, öntudatos, A mostani jubileumi hang­versenyen közreműködik az NDK-ban lévő Grevesmühlen tanítóinak ^énekkara, amely most viszonozza a nagyma - rosiak múlt évi látogatását. Fellép továbbá a Várpalotai Bányász Béke Kórus Hollós Lajos vezényletével és az OKISZ Erkel Ferenc Művész- együttes Vegyeskara, amelyet Makiári József Kossuth-dí- jas karnagy dirigál. Klasszi­kus és új munkásdalok, egyéb énekszámok, operettrészletek szerepelnek a műsoron. A né­metek még magyarul is éne­kelnek, előadják a „Látod-e babám” kezdetű népdalt. S a hangverseny utolsó száma: a megjelent énekkarok együtt, Paul Kosakowsky, a német tanítókórus karnagya vezény­letével eléneklik Verdi ope­rájának a Nabuoco-nak a rab­szolgakarát, aminek betanu­lására egy esztendőnél hosz- szabb időt fordított a négy kó­rus. Lesz azonban a műsornak prózai száma is, Heinczinger János elmondja, a nagymaro­si férf ikórús történetét. Az elő­adó a Nagymarosi Gépgyár esztergályosa most 49 éves, alig múlt 14, amikor először lépett az énekkarral a pódi­umra. Most már néhány esz­tendeje ugyan nem tevékeny résztvevője az énekkórusnak, de izig-vérig hozzátartozik. Szívesen beszél nekünk is a kórus múltjáról. Alapítók az építőmunkások Tudni kell, hogy Nagymaros régebben többnyire német anyanyelvű lakossága — ahogy mondja —, nagyjából iparos volt. Természetesen csak a férfiak. Sok volt a kőműves köztük, mások szép számmal emberi élethez, amelyen meg­közelítheti a várost. Ezért ku­tatta állandóan a településvi­szonyokat. Kereste az össze­függéseket a falu és város kö­zött. A társadalmi viszonyo­kat a város és falu között ki­alakult munkamegosztásból vezette le; a várost viszont vonzási környezetével igyeke­zett megérteni. Ifjúkori és szó szerint a halála előtt megje­lent munkájában egyképpen vallja: „Az a falukérdés..., amit ma a tudomány és a po­litika fölvet, nem foglalhat magában egyebet, mint a vá­ros és vidék egymáshoz való szervezeti viszonyát és a ket­tő közt való közeledésének a problémáját.” Talán több mint puszta kifejezésbeni megegye­zés, hogy a Magyar falu e mondatának néhány szava az utolsó könyv címe lett. S EZZEL KI IS MONDOT­TUK, hogy a Magyar falu mi­ről szól. A magyar falukuta­tás egyik remekműve, amely már akkor nagy feltűnést és bizony sokakban felháboro­dást keltett. Erdeinek azon­ban volt bátorsága kimondani az igazat: csak olyan falupoli­tika jó, amely végső fokon megszünteti a falut. „Ha egy­szer ilyen falupolitika meg tudja valósítani a falu fölsza­badítását, akkor a falu egyéb társadalmi és gazdasági prob­lémái is egészen más föltételek közt oldhatók meg. Akkor nem lesz külön falusi ügy a mező- gazdaság kérdése és nem lesz külön falusi probléma a pa­rasztság ügye, mert a falu föl­szabadulásával már ezekben a kérdésekben is megnyílnak az egészséges fejlődésnek az út­jai” — szögezi le a Magyar I faluban. dolgoztak a dunakeszi, meg a pesti járműjavítóban és egyéb fővárosi üzemekben, egyszóval munkások voltak, s talán már száz éve is ingáz­tak, hiszen volt vasút. Szíve­sen énekeltek, főleg az építő- munkások, ők alapították hát meg az énekkart, de mert más szakmában dolgozók is egyre többen csatlakoztak, megvál­toztatták a dalegylet nevét. Akkortól Munkás Dalegyletnek hívták. Az első világháborúban had­ba hívták az énekeseket, el­némult a dal Nagymaroson. Amint azonban a harcterekrőL. hadifogságból Jjazatértek, felt támadt a dalegylet. A kény­szerű szünet megismétlődött a második világháború alatt is. Utána Hernádi Ferenc alapí­totta újjá. Mesterségére nézve Hernádi szijjártó, de annyira muzsikális és dalszerető,' hogy már- 1938-ban karnagya lett a kórusnak és az ma is, 68 esztendős korában. Hangja azonban még mindig érces, nemcsak vezényel, énekel is. Öt éve rajta kívül karnagya a nagymarosi dalosoknak Kis­martoni Ferenc énektanár is. Az énekkar az utóbbi évek­ben országos hírnevet szer­zett, nemcsak részt vett kó­rustalálkozókon, de díjat, első díjat is nyert versenyeken. Idén tavasszal Jászberényben á szövetkezeti énekkarok két­évenként megtartott országos minősítőjén már negyedszer érdemelte ki az aranykoszo­rút és ezért ezúttal diplomát is kapott melléje. Néhány esztendő óta a Nagy­marosi Műszeripari Szövetke­zet és a Háziipari Szövetke­zet, meg a Szobi ÁFÉSZ pat­ronálja. Így a neve ismét meg­Ezeket a sorokat 35 évvel ezelőtt írta le Erdei és min­den betűje beteljesedett. A magyar falu előtt megnyíltak a lehetőségek. S kibontakozott az új arcú falu, sőt városiasod­nak a falvak, amelyek egyre inkább közelítenek a városhoz életmódban, termelésben, gon­dolkozásban. Elég, ha szétné­zünk Pest megyében. Vegyük például Dabast. Ez a helység valamikor úri birtokok, kasté­lyok, kúriák faluja volt, a feudális kötöttségekkel, cselé­dekkel, szegényparasztságá­val, s valami alacsony életvi­tellel. S ma Dabas fejlődő já­rási központ, emeletes üzlet­házaival, középületeivel, gim­náziumával, modern, iparsze- rűen termelő tsz-eivel. De ha­sonló utat járt be a többi köz­ség is a megyében, az ország­ban. ERDEI KÖNYVÉNEK újra olvasása azért is izgalmas, mert benne a mai világ kibon­takozásának a lehetőségét sejt­jük meg. Ahogyan a könyv „utószavaként” Kulcsár Kál­mán tanulmánya mondja: „...a falupolitika Erdei által feltárt problémái és összefüggései — éppen mert a magyar falu történeti és szociológiai konk- rétságú elemzéséből adódnak — napjainkban is többet je­lentenek, mint pusztán törté­neti tanulságokat.. Éppen a Pest megyei pél­dával illusztráltuk, hogy mennyire időszerűek Erdei írá­sai, még akkor is. ha azok há­rom évtizeddel ezelőtt jelen­tek is meg. Bebizonyosodott, hogy a falusi lakosság foglal­kozási struktúrájának átalaku­lása és a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek megterem­tése, a mezőgazdasági terme­lés technológiai szintjének emelkedése (gépesít és, kérni- zálás stb.) máris erőteljesen csökkentették a vidék elmara­dottságát, és megindították a falvakat a városi■’«odás útján. Gáli Sándor változott, azóta lett Nagymaro­si Szövetkezeti Férfikar. Apák és fiúk — De egyeneságú leszárma­zottja az Építőmunkások Dal­egyletének és az abból ala­kult Munkás Dalkörnek — hangsúlyozza Heinczinger Já- nos. — Vérségi kapcsolat fű­zi egybe az egykori és a mos­tani tagokat. Akkor és most is sok apa énekel együtt a fiá­val nálunk. Ha pedig az apa abbahagyja, folytatja a fia. Legidősebb fiam is itt da­lolt, amíg el nem költözött Ik- ladra, ahol a Műszergyárban dolgozik. Amikor én vissza­vonultam az énekléstől, másik fiam lépett helyembe. Most húszéves és. szintén a Nagy­marosi Gépgyárban dolgozik. Sok énekkarnak az a baja, hogy elöregszik, a fiatalok már nem szeretnek énekelni. Ná­lunk azonban nem gond az utánpótlás. . Legújabb és leg­fiatalabb tagunk Hadi Gábor •18 éves, idén érettségizett, utá­na nyomban, még a nyár ele­jén belépett a kórusba. — S hány éves a legidősebb énekes ? — Zoller János 72 esztende­jével részt vesz még min­den próbán, minden hangver­senyünkön. Általában 35—45 éves korúak aktív énekese­ink. Pecsétnyomó — 1893-ból Most pedig adjuk át a szót Kismartoni Ferenc karnagy­nak: — Évek óta készülünk fenn­állásunknak 70 éves jubileu­mára. Közben nemrég meg­halt az édesapám. Dolgait rendezgetve egy pecsétnyomót találtam. Felirata: „Nagymaro­si Dalegylet 1893.” Alatta két egymásba fonódó kéz. Nem lehet vitás, ha volt pecsétnyomó, létezett a dal­egylet is. Az összefonódó két kéz a munkásszervezetek, egy­letek pecsétjén, zászlaján a munkásösszetartás jelképe volt egykor. Tehát munkások énekkara volt az is. — Feltételezhető — jegyzi meg Kismartoni Ferenc —, hogy a Nagymarosi Dalegy­letből alakult az Építőmunká­sok Dalegylete, tehát az is a mai Szövetkezeti Férfikórus elődje volt. Minden valószínűség sze­rint a nagymarosi férfiak énekkara hát most, amikor 70 éves fennállását ünnepli, tu­lajdonképpen 81 éves. Szokoly Endre Száztíz film 25 országból Miskolcon rendezik az AICS kongresszusát Szeptember 6—11. között Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban ren­dezik a Nemzetközi Tudomá­nyosfilm Szövetség (AICS) idei kongresszusát és fesztiválját. Szerdán a Magyar Sajtó Há­zában György István, a szer­vezőbizottság elnöke ismertet­te az esemény programját. A kongresszus mellett a népsze­rű-tudományos filmek feszti­válját is megrendezik, amely segíti e műfaj fejlődését, az alkotók közötti tapasztalat- cserét. Ezenkívül kutató, és felsőoktatást segítő filmeket is bemutatnak. Eddig mintegy 25 ország je­lezte a részvételét és 110 fil­met neveztek be. A fesztivá­lon olyan filmek vesznek részt, amelyek a különböző tu­dományok eredményeire tá­maszkodva új technikai ered­ményekről, jelenségekről, fo­lyamatokról adnak képet. A résztvevők: rendezők, ope­ratőrök biológusok, matema­tikusok, a műszaki és termé­szettudományok számos terü­letéről érkező - vendégek há­rom szekcióban — a népsze­rű-tudományos, a kutatófilm, és a felsőoktatási — szekciók­ban cserélhetik ki tapasztala­taikat. Még egy kalandfilm, ‘ a par­tizánfilmek csoportjából. A jugoszláv Predfag Golubovic által írt és rendezett alkotás a műfaj jól kitaposott ösvé­nyein halad. A partizánfilmek minden kelléke megtalálható itt: zordon hegyek, vad erdők, véres csaták, ravasz cselek, halálmegvető bátorság, va- gányság, és a többi. A film két hőse Jokki és Kovac, ter­mészetesen rettenthetetlen, minden szorult helyzetből ki­vágják magukat, s még a há­ború befejezte után sem ta­gadják meg magukat, ekkor is cseles ötlettel jutnak végül- is haza, de útközben, álmuk­ban ismét harcolnak. A már- már életükké és vérükké vált életformától nehéz lesz meg­szabadulni, nehéz lesz ismét békében és békésen élni. A film nem jobb a hason­ló művek átlagánál, de a két főszereplő — a számos film­ből ismert Bata Zivojinovie és Ljubisa Samadrzic — csi­bészes merészsége, élettel ját­szó vagánykodása némiképp feledteti a sablonokat. Takács István A falu nem örök Erdei Ferenc és a Magyar falu AKIK MAJD MEGÍRJAK a Az alkotmány ünnepének előestéjén, augusztus 19-én vendégkórusok részvételével 70 éves fennállása alkalmából a művelődési házban jubileumi hangver­senyt rendez a Nagymarosi Szövetkezeti Férfikar. Ami­kor tiz esztendővel ezelőtt 60 éves jubileumát ülte, élt .még egy alapító tagja, Heincz János, aki 1904-íoen már énekelt a Nagymarosi Építőmunkások Dalegyle­tében. Ebből alakult néhány évvel utóbb, még az első világháború előtt a Nagymarosi Dalkör. Jubileumi hangverseny — vendégszereplőkkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents