Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
1974. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Nemcsak az eredmények, az emberek is változnak Fellendülő munkaverseny-mozgalom Kongresszusi felajánlások a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben Négy falu — Budajenő, Perbál, Telki és Tök — határát tudja magáénak a több mint 3000 hektárnyi területen gazdálkodó „Egyetértés” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A sokoldalú közös gazdaság 12 fő ágazatában a nö- vénytermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés mellett jól megfér egymással az autószerviz, a lovarda, a Patkó Csárda, a lakatosüzem, a vágóhíd, és még sorolhatnánk több kiegészítő üzemágat is. A szövetkezet 773 tagja és alkalmazottja számára biztos •megélhetést, tisztes jövedelmet nyújt ez a tájék, ahol a szakemberek tudják — a kukorica, a búza és a lucerna termesztését néhány ember irányításával korszerű gépek végzik. Az újságolvasó pedig tudja, hogy évente 15 ezer külföldi ismerkedik a vidék borával, ízeivel no meg a lovaglással. Jubileumi számvetésre készülnek A rend kedvéért tegyük még liozzá, hogy ebben a gazdaságban évek óta — az idén is — a megyei átlag felett van a gabonafélék termésátlaga. Egy hektárról átlagosan 45—50 mázsa őszibarackot és 65—70 mázsa szőlőt szüretelnek a tsz asszonyai. Megoldották a környező községek húsellátását, ugyanis saját vágóhídjukon — a kétezer háztájival együtt — összesen 5 ezer sertést vágnak le és dolgoznak fel évente. Idei beruházásaik között szerepel egy 700 négyzetméteres központi raktár, egy gyü- mölcsosztálybzó csarnok és egy 120 személyes szociális létesítmény (öltöző, mosdó) felépítése. A községi művelődési ház átépítésének költségeiből 1 millió forintot magukra vállaltak, s jut pénz a vágóhíd bővítésére is. Minderre s még egyéb „ap- ióságokra”, mint például a tagok részére épülő tsz—OTP lakótelep építkezésének támogatására, a 100 milliós termelési értékből telik. Sorolhatnánk persze hosszan azokat a gondokat is, amelyek még megoldásra várnak. Ilyen is van bőven. Pedig az öregek a megmondhatói, ilyen gyorsan még soha nem változott e vidék arculata, ennyi álom még sosem vált valóra mint az utóbbi évtizedekben. Augusztus 19-én, alkot- anányünnepünk előestéjén az alapítótagok köszönthetik a tsz mostani tagjait, dolgozóit és vezetőit a gazdaság fennállásának negyedszázados jubileumán. Az alapítók megbecsülése sem marad el: húszán vehetik át a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést, öten pedig a miniszteri dicsérőoklevelet. Formálódó közösség A szövetkezet vezetői — így Ferenc János elnökhelyettes is — a gazdaságot országos viszonylatban a közepe- sark közé sorolja. A jó eredmények ellenére sem álszerénység ez. A lehetőségek és a jövő serpenyője az ellensúly a ma, a jelen mérlegén. Jól tudják azt is, hogy a magas szintű gépesítettség, a szép termésátlag, az önmagát újító agrotechnika még nem minden, s különösen nem öncél. Persze ez a feltétele a nagyobb darab kenyérnek. S ennyiben nagy is' a becsülete ezeknek a tényeknek. Azonban mindez a ma, s mégin- kább a jövő formálódó emberéért van. Azért az emberért, aki túliét saját portája küszöbén, tenni akar és képes a közösségért, a faluért, a városért is. S ebben nem a gépek sebességével, de emberi mértékkel halad az idő. Ennek a fejlődésnek a termőtalaja, katalizátora a szocialista mnnlcaverseny, sejtjei a szocialista brigádok. A számszerű növekedés imponáló. Tavaly öt, az idén már tizenegy kollektíva versenyez a szocialista brigád címért. — Százhatvanan dolgoznak a brigádokban —mondja Kaszás Pálné, a nőbizottság elnöke, aki maga is tagja a Zrínyi Ilona, szocialista brigádnak. Mert ők már 1970- ben három éves kiváló teljesítményük alapján elnyerték a címet. Arra az időre már alig emlékeznek, amikor a munkafegyelem javítása volt a fő cél. Mégis ennek köszönhető, hogy minőségileg jobb. mennyiségileg több munkát végeznek mint annak előtte. Az eredményesség növelésében nemcsak a nagyobb munkaütem, hanem a költségek csökkentése is közrejátszott. Vigyáztak arra, hogy például a szőlőben kevesebb kötözőanyag szóródjon el, a barackszüretnél ne ütődjenek a szemek. Mind kevesebb gyümölcsből válik hulladék, s több kerülhet a piacra. Eredménytervüket a XI. kongreszus tiszteletére 180 ezer forinttal túlteljesítik. Amit pedig ezen kívül vállaltak; ünnepségek szervezését és az azokon való részvételt, önképzést, társadalmi munkát — brigádkeretekben és azon kívül is — kirándulásokat, beteglátogatást, házépítést... mind egy-egy lap a naplóban. És egy-egy élmény, emlék a fejekben. László Lőrincné, Farkas Ferencié gyermektakarót és fürdőkádat, Jozef Mártonná kicsiÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gázés fűtésszerelő, asztalos, burkoló, éoületlakatos. ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, oorkettás. gépkocsiszerelő. könnyflgépkezelő. nehézgéokezelő, hegesztővizsgával épitőgépszerelő szakmunkásokat. betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel telvesz. Jelentkezni lehet o „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. je takarót kapott a brigádtól. Kaszásnénak a házépítésben segítettek társai, s mire fáradtan, megkésve kiballagott a háztájiba, nem talált munkát a saját földjén. Varga János- né háztáji gazdaságában is szorgos kezek segítettek. Ezt nem felejtik el... Földi Jánosnét az „összefogás” brigád vezetőjét a Perbál Szabadság utcai kétszoba konyhás otthonában találjuk, Ki-kinéz á szőlőindákkal befuttatott tornác mögül — esik-e még? Hátha délután már visszamehet a csapat a barackosba. Tizenheten dolgoznak a brigádban. Reggel nyolctól délután háromig szedik _ a barackot. Aztán este hattól osztályozás, felezés, még három óra hosszat. Sokszor vasárnap is. Pedig Tittmann lstvánnéhoz megint be kell menni a kórházba. Szegény még mindig nincs jól. Aztán ha a barack kész, jön a csemegeszőlő. A háztartásra most alig jut idő. Még szerencse, hogy a két szorgos fiú — az egyik hetedikbe, a másik nyolcadikba jár — megeteti a ház körül a jószágot, mire a családfő hazatér a bányából, a ház asszonya meg a kertészetből. Földi Jánosnét az idén megválasztották a nőbizottság tagjának is. — Talán az a legnagyobb hibám, hogy nem tudok uralkodni magamon. Ami a szívemen, az a számon — mondja. Hanem mint kiderül, a gyümölcsládákat már nem az asz- szonyoknak kell emelgetni. Ezt elérte. — Aludni sem tudok, ha valamelyik asszonyt megbántom. Mert van úgy, hogy hirtelen odamondok. Most már alig várom, hogy folytathassuk a munkát. Kézben jólesik a beszéd, á nóta. Egyedül más ... — teszi hozzá mosolyogva. Földi Jánosné most látta életében először a Tiszát. A fábiánsebestyéni tsz-be látogatott el a brigád. — Nekem nagyon érdekes volt. Olyan szép fóliás kertészetet sem láttam még. — A naplóba rótt sorokon felejti a kezét, látom, hogy gondolatban újra a Tisza partján jár. A brigád, most Szabján Lász- lónéékhoz készül. Házfalvakolás, meszelés, ablaktisztítás lesz. Augusztus 20-án az oklevelet is meg kell ünnepelni... Iskolát, óvodát patronálnak Az autószerviz „Egyetértés” brigádja a tavasszal alakult. — Jó volt a közösségi szellem, s elhatároztuk, hogy a párt XI. kongresszusa tiszteletére — brigádkeretben — még jobb eredményeket fogunk elérni — mondja Kiinger János brigádvezető. — A kongresz- szus megnyitásáig szeretnénk elnyerni a szocialista brigád címet. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű, mert erős a mezőny — egészíti ki szavait Fockter Vilmos üzemvezető. A 25 tagú brigád nyolcvan százaléka fiatal, öt százalékkal szeretnék túlteljesíteni a tervet. A féléves eredmény arról árulkodik, hogy nem fognak ennél sem megállni. Kilencen házat építenek. A legtöbbet kalákában. Két hete Siófokon és Tihanyban voltak, hazafelé megnézték a gorsiumi ásatásokat is. A brigádnak 15 gyereke van az óvodában,, amely életveszélyessé vált. A kicsinyek most az iskolában kaptak helyet, a falu pedig tíj óvodát épít. A tsz szocialista brigádjai 350 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak»A játékokat, mászókákat, hintákat ez a "brigád készíti. Patronálják a nagyobbakat is. A piliscsabai gépészeti szakközépiskola számára szemléltető eszközöket készítettek. Rendek Balázs művezető az érettségin talán éppen ezeket kellett, hogy elmagyarázza. Juhász Imre most járja a harmadik osztályt, nyolcán a műhelyből elsőbe I mennek. Köztük van Kiinger | János brigádvezető, Ászt Já- I nos szerelő és Győr Lukács i szerelő, akiknek különben mestervizsgájuk van a szakmából. A toki termelőszövetkezet brigádtagjai „fejenként” 50 óra társadalmi munkát vállaltak az óvoda építésében és a művelődési ház átépítésében. Tizenhét brigádtag tanácstagként és a Hazafias Népfront helyi szervezetének aktivistájaként veszi ki részét a község társadalmi életéből. Huszonkilencen egyéb társadalmi munkát végeznek rendszeresen. A munkaversenyben elért eredményekért kapott jutalomösszegeket a brigádok közös célra, kirándulásokra, ösz- sze jövetelekre, egymás mej ajándékozására fordítják. Ugyanolyan emberek, ugyanolyan tagok, ugyanolyan dolgozók, mint a többiek. Mégis évről évre többen vannak! Kovács György Attila Huszonöttel többen A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat óvodája az idén ősztől huszonöttel több kisgyermeket tud fogadni, mint eddig. Ezzel százötven főre növekszik az óvoda befogadóképessége. Az újabb csoport részére a szolgálati lakás felszabadítása adott helyet. Koppány György [elvétele T isztelt hallgatóság! Vetítettképes előadásomat az emberi ruházatról megkezdem. Előrebocsátásul csak annyit: Önök a képtelenségek garmadájával találkoznak majd és hajlamosak lesznek” kétségbevonni, hogy az ember értelmes lény. Holott biztosíthatom Önöket, hogy a földi civilizáció valóság és nem az értelem hiányáról, hanem sajátosan zavart értelemről kell beszélnünk, miközben tudjuk, hogy éppen ez a zavar az, ami szüntelenül nyugtalanítja ezt a fajtát és éppen a nyugtalanság tevékenységének a motorja. Ahogyan egy bölcselőjük mondotta: „Ülj be egy szögbe, nagyobbat ugrasz!” Az ember kezdetben faleveleket viselt. Ez természetes öltözék volt a trópusokon, a fűzfalevéltől a fügefalevélen át az útilapúig minden szükséges méretben rendelkezésre állt. Sajátosan zavart elméletük szerint /azonban ezt a levelet nemiszervükön úgynevezett „szeméremből” viselték, vagyis, hogy elrejtsék azt, amivel — mint imádat tárgyát képező szobrászatul!: tanúsítja — dicsekedtek. A valóság persze az, hogy a levelek védtek a fertőzésektől, meg a bozótbeli karcolásoktól. Ezután jött a jégkorszak és meleg ruházatra volt szükségük. Mivel ők maguk trópusi állatok, hidegtűrő emlősöket öltek le és bundájukat erősítették magukra. Igenám, de hogyan? Mint a mellékelt ábrák tanúsítják, jobb válluk kilógott a ruhából. Ennek egyetlen értelme az lehetett, hogy reumát akartak szerezni. Nyilvánvalónak tűnik, hogy abban a korszakban a reumás vállrecsegés afféle státusszimbólum lehetett, bár nincs kizárva az sem, hogy így akarták utánozni a madarak dürgését. Figyelemre méltó feltevés az is, hogy a finomabb mozgásokra akarták így képtelenné tenni a jobbjukat, amit az írásbeliség kifejlődésétől való indokolt félelem igazolhatott. Ezután különböző népek különböző ruházatot fejlesztettek ki, úgynevezett népviseletet. Ezek jól tükrözték az adott lakosság jellemét. A rómaiak itt látható rövid tunikája a megfutamodásra való hajlamra utal; a japán nők kimonója nehézkessé teszi a mozgást, tehát a nőuralmat, a férfiak meg- dolgoztatását jelképezi; a Közép-Európában dívó sok szoknya a ruhák elhelyezési lehetőségeinek állandó hiányát, vagyis a vándorló hajlamot tükrözi. Itt azonban egy mindmáig ható módosító tényezővel kell számolni: nevezetesen avval, hogy a célszerűtlen ruházat egyre népszerűbbé vált. Miért? Mert azt igazolta, hogy viselőinek nem kell dolgozatok, más dolgozik helyettük. Ezért hordozták például az itt látható toronykalapot fátyollal, amelyben nyilván még bólintani sem lehetett; a kunkori cipőt, amely járásra tette alkalmatlanná viselőjét; a befűzött derekat, amely férfit-nőt egyaránt csak annyi levegő felvételére korlátozott, hogy kimondhassák: „ahh”, „öhh”, „behh”. Az uralkodók pedig olyan nehéz koronát viseltek, amely nemcsak nyak- szírtmerevedést okozott, hanem állandó szorításával gondolkodásra is képtelenné tette őket. Mivel valakinek mégiscsak dolgoznia és gondolkoznia kellett, ez idő tájt törvények tiltották, hogy parasztok, kézművesek, tudósok, írnokok hasonló ruházatot öltsenek. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy ez alól a szabály alól egyetlen kivétel látszott lenni. Bizonyos uralkodó rétegek fér- fiai úgynevezett cilindert — itt látható — viselnek még ma is. holott az képtelenné teszi őket az autóban utazásra, ami pedig státusjelkép. Igenám, de ez az úgynevezett „hintó” igazolja, hogy a divat keletkezése idején a cilinderhez méretezett magasított kocsikban jártak — jelenleg pedig cilinderük ravaszul ilyen harmonikaszerűen összecsukható vezetés esetére. De ezzel át is tértem a mára. Ma a ruházat célszerűtlensége az úgynevezett demokrácia jegyében tombol — vagyis bárkinek joga van úgy öltözni, mintha nem kellene dolgoznia. Ugyancsak az úgynevezett demokrácia szülötte az úgynevezett divat, ami viszont ellenkezőleg, a tűrőképességet mutatja és az orvosi ellátás általános voltára, mint anyagi alapra támaszkodik. Végül, de nem COMBO-PÁL: ...ZAT Ruházat utolsósorban bizönyos foglalkozások bizonyos ruházati szokásokat követelnek meg, mégpedig a foglalkozás keletkezésének kora szerint. Minderről bővebben: Az itt látható magas csizma, a ráboruló hosszú nadrág és a bőrszerű blúz nehéz nyakékkel, meg a fejet melegítő paróka — nők nyári viselete. A most vetített szandál, az úgynevezett miniszoknya, amely fedetlenül hagyja a combot, viszont téli viselet. A nők ilymódon nyáron pálási bőrgyulladást, télen petefészek-gyulladást kapnak, amely betegségek beszerzése egyben azt jelzi, hogy gyógyításukra módjuk van. A férfiak pedig ez idő szerint főként úgynevezett farmert viselnek, amely igen szűk lévén, melegíti a heréket és ezzel csökkenti a neinzőképasséget — ily módon demonstrálva, hogy az illető férfiaknak annyi nő jutott, hogy már fölöslegesnek tartják a velük való foglalkozást. Nők ugyanezt csak az úgynevezett unisex divat segítségével adhatják tudtul, vagyis egy olyan ruházattal, amely mindkét nem számára egyformán alaktalan lábbelit, farmernadrágot, színes blúzt és hosszú parókát, vagy még hosszabb valódi hajzatot tartalmaz. Ez a divat vakarózással jár együtt (a tapadással ingerelt bőrfelület és a hajzat által létrehozott, az élősdieknek kedvező táptalaj miatt). Mindez igen fejlett bőrgyógyászatra mutat és a rovarirtószerek reklámkampányainak hatékonyságára. Ami mármost a foglalkozásokat illeti, igen jelíemző a néhány százada meghonosodott diplomata szakma, amelynek űzői éjjel-nappal, fagyban és kánikulában egyaránt úgynevezett frakkot viselnek, plaszt- ronnal. Ez a ruházat állítólag oly fokú bá- gyadtságot okoz, hogy viselői élénk cselekvésre képtelenek, indulatok nem fejlődnek ki bennük és gondolkodásuk bizonyos előre fogalmazott sablonokra szorítkozik. A régi és az új szerepe kiválóan tükröződik a zenészeknél. A hagyományos (klasz- szikus) zene művelői csaknem úgy öltöznek, mint a diplomaták, bár frázisaik zeneiek. Míg az úgynevezett beat, avagy ordító zene reprezentánsai minden új dalhoz új ruházatot viselnek, amely hagyományaiban a bohócok szertelen öltözetzagyvalékához kapcsolódik. Mindattól, amit eddig előadtam volt, jól- esően tér el és az emberiség józan jövője iránti reményt kelt néhány újonnan kifejlődött szakma a szó szoros értelmében vett, vagyis következetesen összeillő darabokból álló ruházata. Ábránk most egy úgynevezett békaembert mutat teljes szereléssel; mint látható, minden darabja a ruházatnak a víz alatti életmódhoz alkalmazkodik, határozottan vonzó együttes, különösen, ha az arc csaknem fedett voltát is figyelembe vesz- ' szűk. Még meggyőzőbb az űrhajósruházat. A világűr, a súlytalanság-túlsúly változó viszonyaihoz illeszkedő együttesből már csak az értelemtől csillogó fáradt szemek emelkednek ki. Ruházatnak azonban leginkább a katonák itt ábrázolt felszerelése nevezhető. Az arc immár nem látszik, gázálarc fedi, ami jelzi, hogy az emberiség képes alkalmazkodni az egyre terjedő nagyvárosi szmog viszonyaihoz. A laza, mégis jól záró, csillogó műanyagfelületek sugárzásbiztosak, így az időnként szokásos atomrobbantások felhőinek lecsapódása ellen is védelmet nyújtanak. Az elegáns csizmák talaj tűrőek, láva, kősivatag, csőlefektetések, útjavítások és egyéb terepnehézségek esetén is célszerűek. Mi, egy távoli civilizáció földi vendégei búcsúzóul nem is kívánhatunk üdvösebbeket az embereknek, minthogy a fent jelzett ruházat általánossá válása óvja meg őket jövőjük formálásának velejáróitól. I
