Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

I 1974. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK ŐszibarackszezoHban Törökbálinton (Folytatás az 1. oldalról) egy turnus, ne fejeződjön be a munka augusztus 24-én, az építőtáborok zárónapján, amikoris egyébként a teljesít­ményük a becslések szerint eléri, az egymillió 573 ezer forint értéket a gazdaság bér­szabályzata szerint. Lesz-e le­hetőség a kérés teljesítésére, azt még nem tudjuk, de any- nyi bizonyos: szépek, emléke­zetesek ezek a kéthetek az itt dolgozóknak, nyereség ne­kik, a gazdaságnak, és végül is az egész népgazdaságnak egyaránt. Vezetőiknek pedig így tette föl a kérdést dr. Ma- róthy László: — Tulajdonképpen az egész ’ nyaruk rámegy erre. Megéri? —• Valóban feszített a prog- 'ramunk — mondta Pribék Rozália érdi pedagógus, tábor- főparancsnok, s vezetőtársai­val egyetértésben tette hozzá —, mégis megéri, meft a diá­kokkal együtt mi is felszaba­dultan, jókedvűen, munkás, aktív pihenéssel töltjük az időt. Jólesett végül mindannyi- uknak az elismerés, amellyel a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára illette a lá­togatás végén mindazt, amit tapasztalt. Sőt hozzátette: a törökbálinti példa némikép­pen előrevetíti valamennyi Az önkéntes ifjúsági építőtábor röthy László és Jámbor Miklós építőtábor- útját, jövőjét, vagyis azt, hogy a KlSZ-fia- talok egyre magasabb színvo­nalon, egyre komolyabb fel­adatokat oldanak meg nya­tagjainak szálláshelyén dr. Ma- Koppány György felvételei ranta, és önkéntes munkájuk­kal mind nagyobb segítséget nyújtanak népgazdaságunk­nak. L. Z. A hatból kettő Kellemes falu ez. Nem ki­csi, nem nagy. Igaz, az út Pilisről csapnivaló, de ha min­den út Rómába vezet, akkor nem csoda, hogy Nyáregyhá­zának csak ilyen jut. Végül is, mit akar az a község, mely elhúzódik a főútvonaltól, meg­tartja a három lépés távolsá­got Pilissel, s legalább úgy a szomszéd járásbeli Újlengyel­lel is. Ha hinnék a mesék­ben, azt momcíanám most, hogy ez az isten háta me- gett... Nem mondom. Ma már. nincs semmi az isten hátamé-- gett. Nyáregyháza meg különö­sen nem, mert új házai ar­ról bizonykodnak: aki épít, az marad. S aki marad, az jól érzi magát. Három iskola No, mégis hinni kellene a mesékben, öreganyó az út nwüett, csak a rőzse hiány­zik a hátáról. — Kezét csókolom. Ha be­érek a faluba, merre, keres­sem az iskolát? öreganyó dugja a kosarát a háta mögé. Látom, gpmibáz- ni volt. Talán úgy gondol­ja, tilos a dolog, s fene tudja, ki ez a férfi. Valami hiva­talos ember is lehet. — Melyiket lelkem? Mert három is van. Három iskola van nálunk. Hm. Három iskola ekkora községben ? öreganyó sajnál: — Persze, úgy sem talál ott most senkit sem. Nyár van. Nyár. A község nevében. Máskülönben, húzom le a pu­lóver ujját, mert diderget a kemény északi szél. A kocsi­ban a hőmérő huszonegyet mutat. Kint legalább kettővel kevesebb. Öreganyó beül mel­lém, mutatja az utat. Nem áll­ja meg, kiugrik belőle a kí­váncsiság: — És, ha szabad kérdezni, miért keresi az is­kolát? — Olyan gyerekről akarok írni, aki elvégezte a nyolcat, de nem tanul tovább. — Igen? No, talán talál, ta­lán nem. Mert itt nálunk igen­csak tanulnak a gyerekek. Ápolónő leszek Harminckilenc gyerek vé­gezte el a nyolcadikat idén. Hat akadt közöttük, aki nem kívánt továbbtanulni. Nem kívánt? — A bizonyítványod jó volt, ugye? — Négyes. Négyes volt. Marika szemlesütve mond­ja. Néhány perce beszélgetünk már, de mjig nem emelte föl a tekintetét. Nézi a földet, né­zem hát én is. Tyúktoll, akác­levél, fakósárgára száradva, szalmatörmelék. Műanyag szandál van a lányon, színét vesztett, vékony kartonruha, haját piros szalag fogja» ösz­sze. Kezében céltalanul for­gatja a krumplit, mit kezdjen vele, miattam abbahagyta a hámozást. — Főzöl? — Persze. Már régen. Ötö­dikes koromtól. Édesanyám ta­nított. Szeretek, örülök, ami­kor hazajönnek, s azt mond­ják, ez finom kislányom. Átnéz a szomszédasszony, s aztán átjön. Törli a kezét a köténybe, úgy nyújtja, sza- bódik: — Már ne haragudjon, de^a,szüjei engem hogy nézzék át a gyerekekre, mert én itthon vagyok egész nao... Biztosítom, hogy nem ha­ragszom. Sőt! Örülök, hogy ennyire gondját viseli... Már cipel is magával. Visz át a saját házába, ott sorolja: — Na látja, én úgy sajná­lom szegényeket, tessék, itt ez az aranyos lány, a Marika, s nem tud menni tanulni, mert három testvérét nincs kire hagyni... Hát tessék ne­kem megmondani, négy gye­rek a mai világban ... At. ablakon látom, Marika hámozza a burgonyát az ud­varon, szinte hallom, ahogy csobban a víz, amikor egy- egy szemet beleejt. Fél óra rá­megy a szomszédasszonyra. Megtudom, ő bizony nem saj­nálja, amit már nem horda­nak, azt átviszi, s ugye, is­ten őrizz, nem kér érte sem­mit ... Hallgatom, hallgatom. Mély lélegzet, ilyenkor ez segít, nem szabad senkit megsérteni, te most nem magánember vagy... Végre, újból Marika. — És később sem akarsz majd tanulni? Ha módod lesz rá? Most néz először a szemem­be. Két fólfénylő csillag: — Dehogynem. És ápolónő le­szek. Telik az idő? A községben a gyerekek többsége napközis, a szülők dolgoznak, nincs kire hagyni őket; jobb ott, felügyelet alatt vannak. A szeptember­ben kezdődő tanévre 145-en kérték felvételüket a napkö­zibe. 1 Napközis volt Pali is. Most botot farag, júliusban dol­gozott, az állami gazdaságban, Dánszentmiklóson. Gyerekek csapata körülöttünk, éktelen ricsajjal lökdösik egymást, s felnőttek is odajönnek. Az apró, egy-egy pici forgácsot lehasító bicska boszorkányo­sán mozog a srác kezében, első pillanatra látszik, hogy ügyes. — Mi lesz belőle? — Semmi. Csak úgy. Ma­gamnak. Telik az idő. — Morcos vagy? — Én-e? Néz a szemembe, hetykén, nem hunyorog, nem kapja el a tekintetét. Csak valahol az irisz mélyen bújkál va­lami kimondhatatlan, megfo- galmazhatatlan. — Jó volt a gazdaságban? Dolgoztál ? — Jó. Dolgoztam. Gyümöl­csöt szedtem. — És nem akartál tovább maradni? Hallgat. Faragja a fát, né­zi a bicskát, ahogy pengéjén csillan, kihuny a napfény. Halkan, nagy sokára szólal meg. — Tudja, volt ott egy em­ber. Mindig zrikált. Hogy így te kis purdé, úgy te kis pur dé. .. Hát mondja ő az édes.. S elkanyarítja, cifrán, tisz­ta szívből. Visszaül a földre, faragja a botot, látszik, vég­zett velem, mi dolgunk len­ne egymással tovább? Kérdezzem, faggassam, mi­ért nem ... és szeretnél... mi szeretnél... a terveid ... Toporgok, úgy teszek, mint ha nagy figyelemmel hall gatnám Pali anyját, aki so­rolja, ez a gyerek soha nem hiányzott az iskolából, ben nünket nem kellett figyel meztetni, pedig ugye azt mondják, hogy ... Nyitott kapu kevés Valahogy túl olcsó ez így. Kimenni: na mondjad gyere kém, terveid,, majd ha mó dód lesz rá, mi akarsz lenni, persze, mindenkinek tanulni kell, a kapuk mindenki előtt nyitva állnak ... „Volt ott egy ember __te kis purdé ..Ki vo lt az az ember? Egy gaz dasági dolgozó, ugyanolyan kétkezi, mint ennek a Palinak az apja, aki bejár Pestre, gyári munkás, viszi haza keresetét, nem iszik, nem ve­ri a gyerekeit... S mégis „purdé”?! Fölhagytam a további négy gyerekkel, nem kerestem őket A falun túl megálltam, lélek sehol, madárfütty, csend. Ha lehajolok, hallom a bogarak zümmögését a fűszálak között, Ha az égre nézek, a nap süt a szemembe. A kettő összetartozik, nemcsak ilyen értelemben, nap fényére minden fűszál­nak megvan a joga. És a lehetősége? Mészáros Ottó Ülésezett az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága szerdán a Ve­lencei tóhoz látogatott. A tes­tületet Agárdon, a Velencei- tavi Intéző Bizottság székhá­zában dr. Dabrónáki Gyula, az intéző bizottság elnöke tá­jékoztatta a Velencei-tavi táj­egység fejlesztésének eddigi eredményeiről és távlati ter­veiről. Az ülésen ott voltak Fejér fnegye országgyűlési képviselői is. Felmérés a tanácsoknál Több a diplomás vezető, ügyintéző A Minisztertanács Tanácsi Hivatala a tanácsi szervezet­ben dolgozó vezetők és ügyin­tézők helyzetének felmérése során megvizsgálta, hogy a személyi állomány felkészült­sége lépést tart-e a tanácsi munkában ' az utóbbi időben előtérbe került jelentős ál­lami feladatokkal. Megál­lapították, hogy a tanácsok hi­vatali szervezetében — az ille­ték, az illetmény- és a föld hivatalokat is ideszámítva — a vezető beosztású dolgozók mintegy 70 százalékának van felsőfokú végzettsége. Az ügyintézőknél ez az arány meghaladja a 17 száza­lékot. Azokban az ügyintézői munkakörökben, amelyekben felsőfokú iskolai végzettség a követelmény, az előírt képesí­tést eddig mintegy 53 százalé­kuk szerezte meg, a középis­kolai végzettségűeknél ez az arány több mint 80 százalék. Búcsú Kaszás FerenclúI Szerdán a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában katonai tisztelet- adással temették el Kaszás Ferencet, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának tagját, nyugállományú vezér­őrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettest. Koszorúkkal bo­rított ravatala, bíborpárnán elhelyezett kitüntetései előtt gyászolók sokasága búcsúzott tőle. A vágtisztességen — csa­ládtagjain kívül — megjelen­tek és díszőrséget álltak a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság, a Minisztertanács, a Honvédel­mi Minisztérium, az MHSZ, a Partizán Szövetség, a mun­kásőrség képviselői, s több társadalmi szerv vezetői. Le­rótták kegyeletüket a nép­hadsereg tábornoki karának tagjai, s az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noki karának magas rangú képviselői. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és Központi Ellenőr­ző Bizottsága nevében Szeré- nyi Sándor, á Központi El­lenőrző Bizottság tagja vett végső búcsút az elhunyttól. A Honvédelmi Minisztéri­um Katonai Tanácsa, az MSZMP Néphadseregi Bizott­sága, elvtársai, barátai, volt munkatársai, a néphadsereg tiszti és tábornoki kara, egész személyi állománya, szerettei és családja gyászát Csémi Ká­roly altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmácsolta. Ezután a koporsót vörös drapériával borított ágyúfal- pon vontatták a munkásmoz­galmi panteon nagy sírkert­jébe, ahol az elhunyt tiszte­letére felsorakozott díszegy­ség díszsortüze, s az Interna- cionálé hangjai mellett bo­csátották örök nyugovóra. Vet erű n ta Iái kozó. koszorúzás A gödi Fészek jubileumi ünnepségei A Munkás Testedző Egyesü­let tagjai már az első világhá­ború előtt rendszeresen felke­resték a gödi Duna-partot, ahol azután többnyire ugyan­azon a helyen úsztak a Duná­ban, napfürdőztek, sportoltak. Esztendőkön át gyakran zak­latták őket a csendőrök, sőt a telektulajdonosok is. Míg az­után elhatározták a telkek megvásárlását, ami az Általá­nos Fogyasztási Szövetkezet köicsönénelc segítségével 1924- ben meg is történt. Az erede­tileg ötezer négyszögölnyi te­Megkezdődött az ifjúgárdisták Y. országos találkozója Szerdán este Tatán szín­pompás felvonulással megkez­dődött az ifjúgárdisták V. or­szágos találkozója, amelyen Pest megyét Nagykőrös csapa­ta képviseli. Hatszáz fiatal vonult végig a város főutcá­ján és a városközpontban fel­állított díszemelvény előtt, ahol Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, Csornai Ferenc, az Ifjú Gárda országos parancs­noka és Tóth Károly, a Ko­márom megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte p szemle résztvevőit. Ott voltak a megye párt, állami és tömeg­szervezeti. vezetői. Sok ezer érdeklődő is végignézte a fia­talok felvonulását. Borbély Gábor rövid ünne­pi beszédében méltatta az or­szág mintegy 30 000 ifjúgár­distájának tevékenységét. Többek között elmondotta, hogy ez a szervezet jó keret, lehetőséget ad a kommunistá­vá nevelés, az aktív, politizá­ló fiatalság megteremtéséhez. Áz országos szemle nemcsak versenyjellegű, bemutatják a fiataloknak a megye neveze­tességeit is. Városnézés, egész­napos kirándulások, vízi kar­nevál a tatai öreg-tavon, és művészeti Thűsorok szerepel­nek a programban. Bemutatót rendez az ifjúgárdistáknak legjobb műsorából a Néphad­sereg Központi Művészegyüt­tese is. A találkozó záróünnepségét augusztus 18-án rendezik meg Tatabánya-Újvárosban. GARNITÚRA HELYETT Könnyű, modem bútorokat A tylarx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem piac­kutató és piacszervezési tan­széke a Budapesti Bútoripari Vállalat megbízásából — hall­gatók bevonásával — széles körű, a társadalom szinte va­lamennyi rétegét felölető, helyzetfelmérő vizsgálódáso­kat végzett: 800 házgyári la­kásban élő családot kerestek fel. Dr. Mózes László tudomá­nyos főmunkatárs, Oláh Bélá­nak, az MTI tudományos munkatársának elmondotta, hogy — ellentétben a közhie­delemmel — a nagyüzemesí- tett lakásgyártást nem a sab­lon jellemzi: egyedül a 43. sz. Építőipari Vállalat negyven­öt fajta lakást épít. Ez a bútortervezőkkel és a kereskedelemmel szem­Szeptemberben Csaknem 800 új tanterem A következő tanévben vár­hatóan 791 általános iskolai osztályteremmel gazdagodik az ország iskolahálózata. Áz álta­lános iskolai diákotthonok eb­ben az esztendőben 1333 új hellyel gyarapodnak, ebből 880-at tanácsi beruházásként, 273-at pedig egyéb forrásból létesítenek, örvendetes, hogy szeptembertől minden eddigi­nél több — szám szerint 274 000 — óvodai hely várja a kicsinyeket, 22 603-mal több, mint tavaly ilyenkor. ben is új, fokozott köve­telményeket támaszt; s tudni szeretnék, hogy a ha­gyományostól sok mindenben lényegesen eltérő házgyári la kások birtokosai milyen új­fajta és milyen kivitelezésű bútorokat vásárolnának a leg­szívesebben. — A minél valósághűbb helyzetkép kialakítása érdeké­ben — mondotta — 26 lakás­típus több mint 2000 szobájá­nak berendezési rendszerét elemeztük. Főként a másfél, két és fél szobás, 3—5 sze­mélyes lakások bebútorozási gyakorlatát tanulmányoztuk. Megállapítottuk, hogy a bútor­kereslet szempontjából a la­kás mérete csak az egyik — egyébként igen fontos adottság: hasonló jelentősége van a beköltözők társadalmi- gazdasági helyzetének is; legfontosabb motiváló té­nyező azonban a család nagysága. Az új lakástulajdonosok :— otthonuk szerkezeti felépítésé­hez igazodva a faltól falig terjedő bútorelrendezéstől ide­genkednek, s a garnitúrák helyett jobban kedvelik a könnyen mozgatható, elemeire szedhető, apróbb berendezési tárgyakat. rület később megnövekedett. Fészek — így nevezték el a helyet, ahol az illegalitás ide­jén tudvalevőleg a kommu­nista párt szemináriumait is itt tartották nyaranta. Az MTE fészekrakásának ötve­nedik évfordulóját ez idén szeptember 7—8-a között ün­nepük meg. Ez lesz a negye- ’ dik, de ezúttal kifejezetten országos jellegű Fészek em­lékünnepély. Ahogy tavaly az emlékmű leleplezésekor, Idén ismét az MSZMP Pest me­gyei, illetve budapesti bizott­sága, valamint a KISZ Pest megyei és budapesti bizottsá- rertdezi az ünnepélyt. Első nap, szeptember 7-én Gödön Nagy Lajos, a községi pártbizottság titkára nyitja meg az ünnepségsorozatot. Sportmúzeumot avatnak, ahol a munkásmozgalmi emlékek­ből könyveket, különböző em­léktárgyakat és dokumentu­mokat mutatnak be az érdek­lődőknek. Az első nap prog­ramjában veterántalálkozó is szerepel, amelyen azonban a gödi Fészek egykori látogató­in kívül a váci járás vala­mennyi községének idős mun­kásmozgalmi harcosai, továb­bá a ceglédi agrárproletár mozgalom veteránjai mellett az ország más részeiből is jönnek küldöttek. Később a veteránok és a KISZ-esek ta­lálkozójára kerül sor. Az első nap munkásmozgal­mi történeti vetélkedővel ér véget. Ebben Dunakeszi, Főt és Göd állít ki egyenként há­rom főből álló három csapatot, vagyis kilenc csapat válaszol a feltett kérdésekre. Vala­mennyi csapatnak egy vete­rán, egy KISZ-ista és egy út­törő tagja lesz. Vasárnap, szeptember 8-án délelőtt jubileumi nagygyű­lést tartanak, amelynek szó­noka dr. Orbán László kultu­rális miniszter lesz. A gyűlés ünnepi hangulatát emeli, hogy azon a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának zenekara, valamint a Csepel Autó és a Járműjavító egyesített ének­kara hangversenyt ad. A résztvevők megkoszorúz­zák ezután a Fészek emlék­művet. Ott lesznek a koszorú­záson a Dunakanyar két part­ja munkásmozgalmi hagyo­mányainak szimbólumaként a Szentendrei-sziget községei­nek veteránjai is. Ezt. követően késő délutánig tartó változatos kulturális és sportműsor következik. Ellenőrzés a földeken Az Országos Takarmány- minősítő és Ellenőrző Fel­ügyelőség munkatársai a nyá­ri hónapokban szigorú ellen­őrzéseket tartottak. Főként a kukorica minőségvizsgálatára fordítottak nagy gondot. , A felügyelőség — tapaszta­latai alapján — megszigorítot­ta az ellenőrzéseket, komo­lyabb rendellenesség esetén zárolják a takarmányt. A ter­melőknek ugyanakkor útmu­tatást adnak, hogyan kerülhe­tik el a fertőzés kialakulását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents