Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

1974. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP %Mrtau 7 E C HNXXA E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A a vízminőség­védelem Újdonságairól, idősze­rű TEENDŐIRŐL SZÁMO­LUNK BE ÍRÁSBAN ÉS KÉP­BEN OLVASÓINKNAK. ;,Meleg" folyók A klasszikus hőerőművek és egyes nukleáris vilíanyerő- művek jelentős mennyiségű forró vizet bocsátanak ki a fo­lyókba. Ez a víz a hűtés so­rán melegedik fel. Környe­zetvédelmi szakemberek erre a kellemetlen jelenségre rég­óta felfigyeltek. Számos or­szágban jelentős kutatásokat folytatnak a melegvíz-áramlat terjedésének és hatásának vizsgálatával az élővilágra. Franciaországban jelenleg infravörös távmérési módszer­rel végeznek a témával kap­csolatban méréseket Corde- niaisnál, a Loire-torkolatnál és a Monts d’ Arrée-erőmű mellett. A repülőgépes mód­szernél 500 méter magasság­ból végzik a méréseket infra- detektorral. A mérések során hőtérképet készítenek az erő­művek környékén a vízhő­mérsékletről. Átfogó felmérés készül Szennyező gócok a Duna Pest megyei szakaszán Pest megye vizeinek túl­nyomó részét gondozza a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság. Radványi Rudolf fő­osztályvezetővel beszélgetek — a vízvédelemről. • Melyek a legszennyezettebb vízfolyások Pest megyében? — A megye területén levő vízfolyások közül — sajnos — egyik sem elégíti ki a KGST normatívák alapján megállapí­tott első osztályú, azaz tiszta vízfolyás kritériumát. Ezen osztályozást véve figyelembe, legszennyezettebbnek mond­hatók fővárosunk területén is átfolyó lcisvízf oly ások; Rákos­patak, Szilas, Hosszúréti árok, Barát patak, Gyáli patak. Olaj, sav, cián • Milyen eszközökkel mérik a szennyező anyagokat? — A vízfolyásokból, vala- lamint szennyvízkifolyókból vízgazdálkodási és környezet- védelmi igényeknek megfele­lően rendszeresen mintát ve­szünk. A hagyományos kézi, valamint korszerű mélységi és automata vízmintavevőkkel vett mintákból a minőségvizs­gáló laboratóriumban a korsze­rű analitika legmodernebb mű­szereivel határozzuk meg az adott vízfolyás, illetve szenny­víz fizikai, kémiai és bioló­giai tulajdonságait. • Mik a leggyakrabban előfor­duló szennyező anyagok? — Olaj, sav, de találkoztunk már ciánnal is, méghozzá ko­moly mennyiségben. Nem kell túl nagy képzelet hozzá, hogy ez utóbbi milyen brutális ká­rokat okoz az élő szervezetek­ben, s a halak fogyasztása ré­Fogyatkozó gólyák A pólyák száma sajnos, egy­re inkább fogy több országban, így az NSZK területén is. Az or­nitológusok és biológusok en­nek okát a mocsarak elszeny- nyezödésében, a mezők ki­száradásában, a rovarok vegy­szerekkel történő kiirtásá­ban látják. A i wil- helmshaveni Ornitológiái In­tézet igazgatója is elsősorban a technika fejlődésének tu­lajdonítja a gólyák pusztulá­sát. A gólyák szerinte rész­ben táplálékhiány miatt pusz­tulnak el, részben pedig akkor, amikor repülés közben egy­szerre két szárnyukkal érnek hozzá a magasfeszültségű ve­zetékekhez. Az NSZK-ban a gólyák száma az elmúlt 7 év­ben kb. ötszázzal csökkent. Tisztítás — leveaőztetéssel vén — veszélyezteti az embert is. • Hogyan működik a viztlszta- ság védelmét ellátó ellenőrző- és mérőhálózat? — Társadalmi és fizetett fi­gyelőhálózattal rendelkezünk. Az első csoportot az érintettek, akiknek közvetlen érdeke a víz minősége, azok alkotják; az üzemek, a lakosság, a hor­gászok, vízi rendőrök, hajósok. A második csoportba pedig a fizetett figyelők tartoznak. Mindkét csoport tagjai állan­dó ügyeletünkre jelzéseket küldenek be, a telefonügyelet éjjel-nappal működik, hogy hol és milyen szennyeződést észleltek, azt is, hogy az el­hárítás módja milyen le­gyen. Rendkívül, szinte sorsdöntőén fontos, hogy minél előbb tudomást szerez­zünk a szennyeződésről, mert az elhárítás annál hatékonyabb., Egyébként munkánkat nem­csak hazai, hanem külföldi szolgálatok is segítik. Ez ter­mészetes is, hiszen folyóink döntő többsége az országhatá­ron túlról érkezik. S ha pél­dául a Duna ausztriai szaka­szán árhullám képződött, s ezt mi tudjuk, akkor időelőnyünk van a — fölkészülésre. Minél előbb meg tudjuk tenni a szükséges intézkedéseket, s ez annyival inkább is fontos, mert munkánkban teljes mér­tékben igaz a következő mon­dás: az idő pénz! A védekezés nagyon drága dolog. Erre csak egy jellemző adatot említek: a pakuraszennyezés elhárítása, fölszámolása a Dunán tízmil­liónál jóval többe került. • A védekezés milyen eszkö­zökkel folyik?' — A felsorolásuk hosszú lenne, hiszen számtalan külön­leges készülékkel és műszerrel rendelkezünk; csak érdekes­ségként említek néhányat:’ használunk levegőztető beren­dezést, mely a folyóvíz oxigén­dúsítására alkalmas, olajlefö- lözőt', merülőfalakat, amely továbbfolyásában megakadá­lyozza a szennyezőanyagokat. Eszközeink hazai és külföldi gyártmányúak, színvonaluk korszerű, de természetes, hogy új és új eszközök készülnek. Ösztönző bírságok • Mikor kezdődött a vlztiszla­ság védelme? — A vízvédelem intenzív szakasza a hatvanas évek ele­jén kezdődött. A kormány 1961-ben vizsgálta meg elő­ször a vizek szennyezésének helyzetét és a gyors ütemű szennyezés megfékezésére — átfogóan szabályozta a vízmi­nőség-védelmet. Ekkor kezdő­dött az érintett tárcákkal, ta­nácsokkal, érdekelt intézmé­nyekkel, vállalatokkal együtt­működve a vízminőség-véde­lem műszaki, igazgatási, jogi, közgazdasági, szervezeti rend­szerének kiépítése — össze­hangoltan. Létrehozták a víz­védelem központi és területi irányító és ellenőrző szerveze­tét — ez utóbbiról már szó esett — és laboratóriumháló­zatát. A szakemberek intenzív munkával egyre fejlettebb tisztítástechnológiai megoldá­sokat dolgoznak ki, és olyan Szigetszentmiklóson is Fertőtlenítés — ózonnal A vizek védelme világszerte a legfontosabb teendők kö­zé tartozik. Víz nélkül nincs élet, s a szennyezett víz számta­lan ismert — és még ismeretlen — veszélyt rejt. Az iparban a legtöbb szennyvizet a cellulóz-, a papír-, a farostlemez-, a cukoripar termeli ki. A cellulózgyártás szul- íitlugos, rostos szennyvize kitűnő táptalaja az úgynevezett vízgombásodásnak. Ez a szennyvízgomba n,éhol hosszú kilo­métereken át „kivirágzik” a víz felületén, s a vízkivételi mű­vek szerkezetére tapadva súlyos üzemzavarokat okoz. Szovjet szakemberek a képen látható módon oldották meg a hatalmas irkutszki cellulózkombinát szennyvizének tisztitását. Ülepítömedencében leválasztják az elfolyó vizek le­begő szennyezéseit, túlfolyatással pedig „levegőztetik”, oxi­génnel dúsítják a vizet, hogy a kártékony anyagok természe­tes lebomlását minél jobban siettessék. Gondot fordítanak habosodást előidéző alkotók lebontására is. Az ipari szenny­vizet csak ezután engedik a Bajkál-tóba. gazdasági ösztönzőket — bir- ságrendszert —, amelyek erő­teljesen serkentik a korszerű szennyvíztisztító berendezések vásárlására, beépítésére és használatára az érintett üze­meket és vállalatokat. Az örökség nem mentség • A bírság m«r télién ele megál- iapííásakor mit vesznek üigye- lembe? — Az örökölt és az új rossz állapotot. Sajnos, az üzemek többsége rendkívül gyenge, hatástalan berendezéseket örökölt, amit nagyon nehéz fölszámolni, hiszen komoly összegekbe kerülnek a korsze­rű szennyvíztisztítók. Persze, az örökség nem mentség, s nem örök időkre szól, sőt, az ilyenekkel szemben is alkal­mazzuk a bírságolás ösztönző formáját. Az a célunk, hogy a bírságolás távlatban drágább mulatság legyen, s az érintett üzemek, vállalatok ismerjék föl — saját érdekükben is — a vízvédelem fontosságát; s tö­rekedjenek arra, hogy vagy saját erőből vagy állami támo­gatással oldják meg a szenny­víztisztítás korszerű módját. Egyébként a bírságösszegek sorsa a következő: jelentős ré­szét az Országos Vízügyi Hiva­tal azoknak a jó szándékú, tettrekész üzemek vezetőinek adja, akik tesznek is a vízvé­delemért, de ssját erőik cse­kélyek a döntő változáshoz, az összeg átutalása állami tá­mogatás formájában történik. A megmaradó pénzösszeget vízvédelmi kiadásokra fordít­ják. S azok az üzemek, ame­lyek nem értenek a szóból, azokkal szemben az - eljárás szigorú és kemény! S a bír­ság progresszív. • Most mik a legfontosabb fel­adatok? — Mindenekelőtt javítani a jelenlegi helyzeten. Hangsú­lyoznom kell a megelőző víz­minőség-védelem fontossá­gát, ugyanis a munkánk kö­zéppontjában ez áll. Minden egyes beruházáskor, létesít­mény építésekor a műszaki meghatározás idején vízgaz­dálkodási szempontból meg­vizsgáljuk a területet; lehet-e ott tervezni, és ha igen, mi­lyen feltételekkel! Tehát, a vízügyi szakemberek jelen vannak az ipar- és lakótele­pek építésénél a kezdet kez­detén, s vigyáznak arra, hogy a technika térhódításának csak az előnyeit élvezze a la­kosság, s a környezet, jelen esetben az élővizek, ne káro­sodjanak! Regionális tervek Jelenleg regionális terveket dolgozunk ki; ez Pest megye vonatkozásában két térséget érint: a ráckevei Duna-ágat és a Dunakanyart. Ezek a tervek pontról pontra föltár­ják a lakossági és ipari jelle­gű szennyeződéseket, azok gócpontjait, s azt, hogy hol, mivel szennyeződik az élővíz, s milyen fokú a vízszennyező­dés mértéke — elfogadható avagy tűrhetetlen. Ezután sür­getik, kezdeményezik a kü­lönböző intézkedéseket, fölbe­csülik ezek várható összegét. Ács Jenő Az ivóvíz fertőtlenítéséhez, csírátlanításához, kellemet­len íz- és szaganyagainak eltávolításához világszerte három­féle anyagot használnak: klórt, ózont és fluort. A sokat szi­dott, néha kellemetlen ízt adó klórral való vízfertőtlenítés és szagtalanítás a legolcsóbb megoldás. Az ózonnak viszont az a legfőbb előnye, hogy a hatására keletkező vegyületek nem kel­lemetlen izúek. Hátránya azonban az, hogy meglehetősen drá­ga. Az ózon előállításához ugyanis sok villamos energiára van szükség. Drágasága mellett még egy jelentős hátránya van: ellentétben a klórral, hatása nem folyamatos, vagyis csak egyszer csírátlanítja a vizet, míg az újabb fertőzésekkel szemben — például amikor a csövek sérülése miatt fertőző baktériumok kerülnek a vízbe — hatástalan. A képen látható 12 egységből álló ózonizáló üzemet egy franciaországi vízműben állították üzembe. Az ózonfejlesztést ún. villamos csendes kisülés segítségével végzi. A csendes ki­sülés terén keresztül levegőt áramoltatnak, amely onnan ózon­ban dúsulva távozik. Ezt azután átáramoltatják a tisztítandó vizen. Hazánkban szerény múltja van az ivóvíz ózonizálásának. Balatonföldváron 1962 óta működik egy kisebb teljesítményű őzonozó berendezés. A jövőben Szolnokon, Debrecenben és Szigetszentmiklóson tervezik egy-egy ózonozóüzem létesítését. Elektrovibrációs szivattyú Szovjet szakemberek mind­össze 9 kg súlyú elektrovibrá­ciós szivattyút konstruáltak, amely apróbb szilárd szennye­zéseket tartalmazó víz ki­emelésére is akalmas. Csupán az a feltétele a használatának, hogy a víz hőmérséklete nem lehet magasabb 30 C foknál. Vízszállítóképessége nem nagy ugyan — 0,3 köbméter óra —, de teljesítményszükséglete is kicsiny, 0,3 kW. Mindamellett igen tekintélyes, 45 méteres emelőmagassággal üzemel. Egyfázisú 220 V-os 50 Ilz-es váltóáramú hálózatról működ­tethető. Egyszerű szerkezete révén nagy üzembiztonságú, összeszerelése és használatba vétele nem igényel különösebb szakértelmet. Mérce a pisztráng Az egyik franciaországi víz­mű, amely Mery-sur-Oise-ban működik, 400 ezer Párizs- környéki lakónak szolgáltat ivóvizet. A vizet az Oise-fo- lyó vizéből tisztítják meg. Mint ismeretes, az Oise Fran­ciaország egyik legjobban szennyezett folyója. Nemrégi­Szupertiszta víz Szovjet kutatók meglepően egyszerű módszert dolgoztak ki nagy tisztaságú víz nyerésére. Az új eljárás során vas elekt­ródokat helyeznek el egy víz­zel töltött edényben, majd egyenáramot kapcsolnak rá. Az áram hatására az elektró­dokon pehely alakú vas- hidroxid képződik, amely ma­gához vonzza a vízben levő összes szennyeződést, sőt még az élő és élettelen mikroorga­nizmusokat is. így a víz bioló­giai értelemben is megtisztul és végeredményben olyan tisz­ta víz nyerhető, mintha két­szer desztillálták volna. Az el­járás megbízható és igen ter­melékeny. ben 15 lem-re a vízműtől, a folyó mellett egy vyzliszta- ságmérő állomást létesítettek. Az állomáson hat elektronikus érzékelő méri folyamatosan az Oise vizének szennyezett- ségi fokát, hőmérsékletét, az oldott oxigéntartalmat, stb. Az elektronikus érzékelők mel­lett azonban biológiai indi­kátorokat is alkalmaznak; há­rom akváriumban az Oise vizét cirkuláltatják. Mindegyik medencében egy-egy piszt­rángot helyeztek el. A piszt­rángokat enyhe elektromos impulzusokkal „piszkálják”, hogy az áramlás irányával szembe ússzanak az akváriu­mokban. Amikor a pisztráng élénk, akkor fel is úszik a kí­vánt szakaszon és eközben el­halad egy fotocella előtt. Ami­kor a pisztráng lankad, az mindig a víz szennyezettségé­nek növekedését jelenti. Ilyen­kor a hal egy helyben marad, nem kerül a fotocella sáv­jába. Ez esetben a 15 km-re fekvő vízmű riadóasztalán egy piros fény gyullad ki és ugyan­akkor hangjel is riadóztat- ja az illetékeseket a szennye- zettségi fok megnövekedésé­ről. A helyszínen vett vízmin­ták analíziséből állapítják meg azután még időben a szennye­zés okát és határozzák meg a beavatkozás jellegét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents