Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
1974. JÜLItlS 9., KEDD %t&km Népeket, nemzeteket fűz össze Testvérmegyéből - testvérmegyébe Milyen a gyermekbarátság? Röpke, szárnyaló. Áthidalja a nyelvi nehézségeket is. Élmények, emlékek Vasárnap este a Pest megyei úttörők 31 fős csoportja az NDK-ba utazott, az ottani testvérmegye — Suhl — ifjúsági bizottságának meghívására. A megye legkiválóbb úttörői a friedrichrodai Georgi Dimitrov központi tábor lakói lesznek két hétig. Ez a tábor az NDK-beli pajtások Csillebérce. A fiatalokat Mosoni Árpád, a Pest megyei Tanács ifjúságpolitikai referense, Berkó Márta váci városi úttörőtitkár, Falu- di Edit nagykőrösi és Kurucz Gábor gödöllői ifjúsági vezetek irányítják távol az otthontól. Nem volt könnyű feladat a megye legkiválóbb jai közül kiválasztani az utazó 31-et. A váci Só ti Zsuzsa és a nagykőrösi Langer Zsuzsa mit vár az utazástól ? — Élményeket, barátokat, maradandó emlékeket. Ügy gondolom, nekik és a többi 29-nek nesm jelent különösebb problémát majd „A legszebb nyári emlékem” című dolgozat megírása szeptemberben. Megismerni Pest megyét Hétfőn kora reggel a Keleti pályaudvaron. Lábai László megyei úttörőtitkárral vártuk a testvérmegyéből csereként érkező pajtásokat. A kis em_ berkek óriási bőröndökkel és kíváncsi vidámsággal szálltak le a vonatról. A gyors reggeli — kakaó, briós — után már emléket őrző kíváncsisággal nézelődött a 15 fiú és a 15 lány. A csoportot Birgit Pötschke vezeti Joachim Schmidt, InA Pest megyei áttörök csoportja a Nyugati pályaudvarom. A testvérmegyéböl érkezett gyerekek a Déli pályaudvarról Zán- kára indulnak. Gárdos Katalin felvételei ge Schneider és Marianne Schneider társaságában. A gyermeklánc gyűrűjébe furakodva Hubert Smithtől, Kerstin Henkétől, Christiane Bey értől, Gabi Witzmanntól ÉLELMISZERIPARI TERMÉK tárolására alkalmas, 900 négyzetméterig terjedő alapterületű RAKTÁRT KERESÜNK két évre. Az ajánlatokat a 252-020-as telefonszámra kérjük. ügyintézőnk: Kövesiné, a 183-as . mellékállomáson. és Daniela Muttertől kérdeztem: — Mit tudtok Pest megyé ről? \ — Nagyon sokat a könyvekből, de még nem jártunk itt. Két hét műivé biztosan sokkal többet és élménysze- rűbbet mesélhetünk — mondta társai nevében is a magasra nőtt Christiane. A program zsúfolt. Július 17-ig Zánkán, az úttörőváros ban nyarainak, majd egy nap Zzmárdival, 18—19—20-án Budapesttel ismerkednek. 21 —22-én a Dunakanyar domb jaira felfcúszó Szentendrére látogatnak és megtekintik falumúzeumot is. A csereüdülés célja a közös játékokon, közös tevékenysé gek vállalásán túl a béke, barátság, a szolidaritás gon- doiatánaík erősítése. — Ez a gondolat népeket nemzeteket fűz össze, ad erőt ahhoz a munkához, amit az emberiség szebb jövőjéért folytatnak majd ezek a gye rekek is — búcsúzik a Déli pályaudvarról Zánkára indul, va Birgit Pötschke. ★ Két hét múlva fellobban Zánkán és a Dimitrov táborban a búcsútábortűz, de két testvérmegye 61 gyereke to vább álmodja az emlékeket. Hajnal László Gábor Közös gondok Á szakmunkás-utánpótlás Hány ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátóipari tanulót oktatnak a megyei szakmunkásképző intézetek? Milyen a tanulás színvonala, körülményei, hogyan biztosítja a képzés a megyei vállalatok munkaerő-utánpótlását? Ilyen és hasonló kérdések szerepeltek a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnökségének egyik legutóbbi ülésén, amelyen a Pest megyei Tanács vb művelődés- ügyi osztályával együtt készített jelentés alapján tárgyaltak az ipari szakmunkás- tanulók szociális és művelődési helyzetéről. Kevés a leány tanuló A Pest megyei Tanács 16 szakmunkásképző intézetet irányít, amelyből 10 ipari, 4 -mezőgazdasági, 2 kereskedelmi és vendéglátóipari. Mintegy 7600-an tanulnak az intézetekben, közülük azonban a lányok száma csak ezerkétszáz, a középiskolát végzetekké pedig mindössze 193. Az utóbbi két adathoz a jelentés már elöljáróban hozzáfűzte, hogy egyik fő feladat o leányok és a középiskolát végzettek számarányának növelése. Megállapították azt is, hogy évente mintegy háromezer fiatal megyei lakos jár tanulni budapesti szakmunkás- képző intézetekbe — főként az agglomerációs övezetből —, akiknek életmódját kedvezőtlenül befolyásolja a közlekedésre fordított idő, és az utazás okozta fáradság. Ezért cél az is, hogy a Budapestre bejáró tanulókat — nem utolsósorban a megyei vállalatok szakemberhiányának csökkentése érdekében is — távlatban a megyében képezzék. Nagy hálózat, sok gonddal A szakmunkástanuló-intézetek általában a legfontosabb ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi bázisokon létesültek. Van ipari tanintézet például Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykőrösön, Szigethalmon és Vácott, mezőgazdasági Biator- bágyon, Örkényben és Pécelen, kereskedelmi Cegléden. Az egyes intézetek állapota minőségileg nagyon különböző. Az Érden, Gödöllőn és Cegléden épült új iskolák korszerűek, megfelelnek a biztonságtechnikai, egészség- ügyi és szociális követelményeknek. A régebbi építésű és nem önálló iskolák azonban már nagyon sok gondot okoznak. A szentendrei ipari szakmunkásképző iskola például az általános iskola épületében működik, s a diákok nem egyszer kényszerülnek hidegben, esőben várakozni az előző oktatás befejezéséigA tanműhelyek is nagyon különbözőek. Kisebb részük felszerelése és szociális helyiségek tekintetében korszerű, a többségük azonban szűk és szellőztetésük, világításuk nem megfelelő. A gépek, berendezések nagyobb hányada is elavult, munkavédelmi szempontból hiányos. Az esztergapadokon például nincs tokmányvédő burkolat, egyes köszörűgépeken hiányzik a tárgytartó bak, faipari gépek védőburkolat nélkül üzemelnek. Erő, egészség Az ipari tanulók mintegy 20 százaléka lakik és étkezik kollégiumban. A kosztot minőségileg jónak tartják, de keveslik. A nem kollégiumban lakók oktatási napokon áz intézetben, gyakorlati idő alatt pedig a vállalati éttermekben étkeznek. Ahol nincs étkezés, ott az intézetek a tanulóknak hozzájárulást fizetnek. A tanutók orvosi ellenőrzése már a szakmai alkalmassági vizgálatoknál megkezdődik és az iskola befejezéséig állandó. A veszélyes és ártalmas anyagokkal dolgozók a kötelező vizsgálatokon részt vesznek. A testnevelési órák száma az első és második évfolyamon heti kettő, a harmadik évfolyamon heti egy óra. Az intézetek többsége sportköröket is működtet, legkedveltebb sportágak a labdarúgás, az asztalitenisz és a természet- járás. Ahol megfelelő terem és pálya rendelkezésre áll, ott aktív a tömegsportmozgalom is. Több intézet nagy sikerrel rendezi meg különböző sportágakban évente az évfolyamok, osztályok közötti házibajnokságokat. Jó néhány helyen azonban az utóbbinak nagy akadálya, hogy nincs tornaterem, sportpálya, sőt, egyes intézetek közelében még sportolásra alkalmas terület sem. A műveltség növeléséért Az intézetek többsége módszeresen erősíti a tanulók ál talános műveltségét. Klubokat, szakköröket, könyvtárakat létesítettek és működtetnek. Négy intézetben — a dunakeszi, gödöllői, szigethalmi és a váci iskolában — függetlenített és szakképzett könyvtáros vezeti a négy-ötezer kötetből álló könyvtárakat. A többi iskolában a magyar- szakos pedagógusok vállalták a könyvtárosi teendőket. Az intézmények általában jól szervezik a közös színházéi nwzilátogatásokat, valamint a tanulmányi kirándulásokat. Utóbbiakat összekötik a szakmai ismereteket bővítő üzem- látogatásokkal. Fejlődésnek indult az intézetekben az ön- képzőköri foglalkozás. A fiatalok egy része szívesen vesz részt irodalombarátok, zenebarátok köre, matematikai kör és egyéb művészeti vagy tudományos csoportösszejövetele- ken. A műveltség erősítésének azonban gátja az anyagi eszközök és a helyiségek hiánya. VÁRJUK A KISMAMÁKAT ÉS A KISBABÁKAT babaosztályunkon Cegléden, a Kossuth tér 1. sz. alatti élelmiszerboltunkban. Belföldi és importált babaételek, csecsemő-testápolási cikkek, játékok. MINDENT EGY HELYRŐL A BABÁNAK! CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Az Örkényi, nagykátai és szentendrei intézetekben például a könyvtárat tanteremben, szekrényekben tudták csak elhelyezni. Az állományok bővítésére, frissítésére az iskolák saját keretükből csak szerény összeget tudnak biztosítani. Az anyagi eszközök egyébként szerények, még a nagy létszámú intézeteknél is. A szigethalmi 208-as szakmunkásképző intézet létszáma például 730 fő, a kulturális célra fordítható összeg azonban tavaly csak 30 ezer forint volt. A váci 204-es számú intézetben 631-en tanulnak és kulturális költségekre — ugyancsak tavaly — mindösz- sze 27 ezer forintot fordíthattak. Javaslatok és intézkedések A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya megállapította, hogy a helyzet javításának jó módszere a kapcsolat felvétele az érintett, szerződő vállalatokkal. A Kohászati Gyárépítö Vállalat tápiószelei gyára például együttműködési szerződést kötött a nagykátai szakmunkásképző intézettel, a Nagykőrösi Konzervgyár a helyi szakmunkásképző és szakközépiskolával, a 201-es intézet a dunakeszi üzemekkel, amelyek jelentős részt vállaltak a jövendő munkások művelődési és sportlehetőségeinek biztosításából. Ugyanez azonban a vállalatok többségéről — egyelőre — nem mondható el. Ezért az SZMT elnöksége javasolta, hogy a szakmai és megyebizottságok, ott, ahol szakmunkásképzés folyik, rendszeresen ellenőrizzék a szakmunkástanulók szociális, munkavédelmi és művelődési helyzetét, kezdeményezzenek intézkedéseket a szakmunkástanulók ellátottságának fokozatos javítására. Lépjenek fel a vállalatoknál annak érdekében, hogy a tanintézetek több és rendszeres segítséget kapjanak és konkrét együttműködés alakuljon ki az üzemek és iskolák között a tanulók eszmei, politikai és esztétikai nevelésében. Intézkedéseket tesznek továbbá a bejáró tanulók közlekedési lehetőségeinek megjavítására. A szakmunkástanulók művelődésének és sportéletének fejlesztésére. A Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya az V. ötéves megyei fejlesztési tervben javasolni kívánja a kollégiumi helyek növelését, elsősorban a Dél-Pest megyei területeken, továbbá — a többi között — a szakmunkásképző tanintézetek épületeinek felújítását, fejlesztését. Javaslatokat tesz továbbá az iskolai könyvtárak és klubok tárgyi feltételeinek megteremtésére, valamint a tanácsi és szak- szervezeti művelődési házak és a szakmunkásképző intézetek közötti együttműködés ki- terjesztésére. P. V. Űjpalotai építési-szerelési munkahelyre azonnali belépéssel felveszünk VILLANYSZERELŐ, KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ SZAKMUNKÁSOK ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, VALAMINT GEODÉTÁKAT A Pest megyei lakosokat - saját autóbuszunkkal naponta hazaszállítjuk, vagy munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvétel: a 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 3-AS TERMELŐEGYSÉGÉNÉL Budapest XV., Újpalota, Gazdálkodó u. 501-es épület. (Megközelíthető a Bosnyák térről a 73-as autóbusszal, a végállomásnál kell leszállni.)
