Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

A második munkanap a Szoljut-3 tudományos űrállomáson Pavel Popovlcs a kozmoszprogramról Az űrrepülést irányító föl­di központ jeleníti: Moszkvai idő szerint szom­baton 9.40 órakor megkezdő­dött a második munkanap a Szaljut—3 pilóta irányítású szovjet tudományos űrállo­máson. A legénység a repülé­si programnak megfelelően folytatja a fedélzeti rendsze­rek és a tudományos beren­dezés ellenőrzését az állomás újrabeindítása után-. Az orvosi ellenőrzés ada­tai és az állomás fedélzetéről érkezett jelentés szerint a kozmonauták közérzete kitű­nő. Pávai Popovics pulzusa 50-et, Jurij Artyuhiné 56-ot ver percenként. Vérnyomá­suk 115/75. Az orvosbiológiai kísérleti programnak megfe­lelően az űrhajósokat teljes elektrokardiográfiai ellenőr­zés alatt tartják. A Szaljut—3 űrállomás fe­délzeti rendszerei kifogásta­lanul működnek. ★ Pavel Popovics, az űrrepü­lése előtt a Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija című lapnak adott interjújában elmondot­ta, hogy az új szovjet orbitá- lis űrállomás tökéletesebb az elsőnél. Nem csupán a tudo­mányos űrállomást tökélete­sítették, hanem a Szojuz szál­lító űrhajót is. A három évvel ezelőtt Geor- gij Dobrovolszkij, Vlagyisz­lav Volkov és Viktor Pacajev által a világ első hosszú ideig keringő orbitális űrállomá­sán, a Szaljut—1-en, meg. kezdett tudományos expedí­ció dicső fejezetet nyitott a világűr gyakorlati meghódí­tásának történetében. ,JJekem Jurij Artyuhinnal folytatnom kell munkájukat. A jövőben a kozmosz meghódítása a Föld körül hosszú ideig keringő űr­állomásokkal történik, ame lyeken a legénységet cseré lik. Ennek a kezdetén már túl vagyunk. Sikeres kutatá­sokat végeztek az amerikai asztronauták is a Skylab or. bitális űrállomáson” — mon­dotta Pavel Popovics, s hoz zátette, hogy „nehéz munka várja, mivel, könnyű űrrepü­lések nincsenek”. A szovjet és amerikai űrhajósok jövőre tervezett közös kísérletéről elmondotta, hogy a kísérlet példaként fog szolgálni a jö­vő nemzetközi kutatóexpedí­ciói számára. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM ÁRAI FORINT 1974. JÚLIUS 7., VASÁRNAP Szolidaritás a chilei hazafiakkal Párizsban megnyílt az európai értekezlet A párizsi kongresszusi palo­tában szombaton megnyílt a chilei szolidaritási értekezlet, amelynek munkájában jófor­mán minden európai kommu­nista párt és az európai szo­cialista és szociáldemokrata pártok döntő többsége kül­döttséggel képviselteti magát. Részt vesznek továbbá a kon­ferencián sok európai ország szakszervezeteinek és ifjúsági szervezeteinek képviselői. Az ülésteremben jelen van a nagy létszámú chilei dele­gáció is. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára nyitot­ta meg a konferenciát. A konferencián részt vesz az SZKP küldöttsége, Pjotr Má­sét óvnak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága póttagjának, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével. Az értekezleten részt vevő magyar pártküldöttség veze­tője Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a szakszervezeti küldött­séget pedig Földvári Aladár, a SZOT elnöke vezeti. Szabad szombati jelentés Szobrát Ásóval lapáttal — óvodáért A legteljesebb mértékben egyet lehet érteni a mostaná­ban gyakran elhangzó véle­ménnyel, hogy a társadalmi munkából mindenki — ha egy­általán, akar segíteni — ké­pességének és főleg képzettsé­gének, szakmájának megfele­lően vegye ki a részét. A mér­nök tervezzen, a villanyszerelő villanyt szereljen, a párttitkár mozgósítson, a tanácselnök szervezzen, mindezt azonban tegyék hivatásuk magaslatán. A szobi óvoda ötvenhelyes bő­vítésénél ez a kívánalom meg­volt és megvan: a terveket a tanács műszaki előadója, Me- lisek László elkészítette, a Be­tonelem Ktsz felajánlásként adta az összes betonelemet, az alaphoz szükséges betont meg­keverve a helyszínre szállítot­ta, a Szob és Vidéke ÁFÉSZ vállalta minden szükséges anyag beszerzését és a hely­színre szállítását, a Börzsöny­vidéki Termelőszövetkezeti Gyümölcsfeldolgozó és Érté­kesítő Közös Vállalkozás 200 ezer, a MÁV Budapesti Igaz­gatósága 300 ezer forintot adott, a nagyközségi pártbi­zottság — lendületet kapva at­tól a társadalmi munkától, amelyet az öregek napközi ott­honának kialakításakor lá­tott —, most újból kezdemé­nyezett, mozgósított, javasolt és az üzemekkel, gazdaságok­kal, szocialista brigádokkal tárgyalt, a tanács pedig gon­doskodott arról, hogy amikor terv kell, akkor terv, amikor anyag, akkor anyag, amikor segítő kéz, szakember, akkor az legyen. Ma a falak állnak, pedig a gondolat megszületésé­től nem több, mint másfél hó­nap telt el. Szombaton reggel a két fog­lalkoztatós, szélfogós, öltözős, mosdós óvodarész falai még csak talán derékig álltak. A plusz, a különbség a tegnap délelőtti társadalmi munka eredménye: a nagyközségi párt-végrehajtóbizottságnak és a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai fogtak lapátot, ásót, malterkeverőt. Reggel hatkor kezdték és kora délutánra a főfal is elérte a szükséges magasságot. Mert úgy vélekednek a szo­bi párt és tanácsi vb-tagok, hogy igaz, igaz, miszerint a társadalmi munkából minden­ki lehetőleg képességének és főleg képzettségének megfele­lően vegye ki a részét, de azért ettől függetlenül azt a négy­ezer téglát még odébb lehet tenni és függetlenül az iskolai végzettségtől, a maltert is meg lehet keverni. Szakszerűen is. És szaksze­rűségben sem volt hiány, ott volt mindenekelőtt a főműve­A chilei szolidaritási értei kéziét két napig tart. Magyar felhívás A magyar békemozgalom és a magyar Szolidaritási Bizott­ság chilei akcióbizottsága is csatlakozott a Béke-világta- nács felhívásásához, a nemzet­közi akcióhoz és felhívta a magyar közvéleményt, hogy július 7-től 14-ig minél több kezdeményezéssel juttassa ki­fejezésre szolidaritását a chi­lei hazafiakkal s követelje Luis Corvalán, Clodomiro Al- meyda, Anselmo Sule, Fer­nando Flores, Pedro Felipe Ramirez, valamint a többi be­börtönzött hazafi szabadon- bocsátását és jogainak vissza­állítását. A szocialista Vöröskereszt­társaságok táviratai A szocialista országok Vö­röskereszt-társaságainak veze­tői Budapesten megvitatták a mozgalom jövőbeni fejlődését érintő kérdéseket. Az emberi jogok védelmével kapcsolat­ban táviratban fordultak a Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottságához, a Vöröskereszt Társaságok Ligájához, a chilei Vöröskereszthez, és az ENSZ emberi jogok bizottságához Luis Corvalán és többezer chilei hazafi szabadonbocsá- tása érdekében. (Dr. Sík Endre nyilatkoza­tát a 2. oldalon közöljük.) Malterkeverés 34 C fokban, szabad szombaton Gárdos Katalin felvételei óvodát is el lehetne árasztani fénnyel. Aztán komolyan foly­tatta: ami most is látható, az jellemző a szobiak hangulatá­ra, a szobi légkörre, ez az ősz- szefogás, ez a segítőkéSzség. Ez az óvoda valóban a köz ség minden lakosáé lesz, min­denki a magáénak érezheti mert a szülői munkaközösség­től kezdve a kőbányászokig, nagypapáktól kezdve a KISZ- esekig mindenki hozzájárul valamiképpen a létrehozásá­hoz. Társadalmi, munkában így vagy úgy, esetleg mindkét formában. — Tavalyig nem volt óvoda­gond Szobon — mondja a párt- bizottság titkára —, az idén azonban már vagy huszonöt igénylést el kellett utasítani, Mi most ötven hellyel bőví tünk, gondolva a jövőre is ... Augusztus 19-én avatás lesz — mondják. És a nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Pócs Imre rábólint. Most forró fe ketét hozott az építőknek, ha marosan, talán a jövő szómba ton azonban ő is megfogja a lapátot. A KISZ-esekkel. Deregán Gábor Bagdadba érkezett az MSZMP küldöttsége Pullai Árpádnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével pénteken megérkezíett Bag­dadba az MSZMP Központi Bizottságának a küldöttsége, amely az Arab Űjjászülétés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének meghívására látogatást tesz az Iraki Köz­társaságban. Szombat délelőtt megkez­dődtek a tárgyalások a két párt küldöttségei között az AUSZP székházában. KÖZÉLET Borbándi Jánosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével szombaton délután magyar kormánykül­döttség érkezett — a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására — Ulánbátorba, hogy részt vegyen a magyar segítséggel felépített darhand húskombinát átadásán, va­lamint a mongol népi forra­dalom 53. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geket. Lázár György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, és Emil Draganescu, a Román Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, 1974. július 4—6. között Bu­dapesten tárgyalásokat foly­tattak a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseiről. Szombaton Emil Draganescu és kísérete elutazott Buda­pestről. A Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével Moszk­vában járt budapesti párt­munkásküldöttség szombaton hazaérkezett. mindazt kifizetnie, ami eb­ben az évben megoldható. Megoldhatja a forrásokat a társadalmi segítség, de ha­tárok akkor is vannak. Jo­gos bírálat az, hogy lassú volt a 168 ifjúnak helyet adó kollégium építése? Igen. Tehetők intézkedésék a gyorsítás érdekében? Igen. (Meg is történtek.) Ám mi értelme újra meg újra előállni azzal — tíz­szer, százszor elhangzott a magyarázat —. hogy amint melegebb az idő, nincs elég víz, a csapok olykor csak csepegtetik a nélkülözhe­tetlen nedűt? Nehéz teher ez a, város vállán? Az. Épül az új vízmű? Igen. Mit kér a tanács a lakos­ságtól? Megértő türelmet. Hiszen nem vehetik el a pénzt a lakásépítéstől, az iskolák tatarozásától, az óvodaépítéstől... Ha el­vennék, azok, akik tegnap a víz miatt kiabáltak, most emiatt lennének hangosak! E zek szerint hallgasson az állampolgár? De­hogy! Mérlegeljen. Mi az, aminek a lehetősége adott, de rossz, szervezet­ien, csapnivaló a végrehaj­tás. Ha ilyet lát, bírálja, keményen, ötször, tízszer. Mindaddig, míg nem törté­nik valami. Azt azonban senki nem gondolhatja ko­molyan, hogy az elismétel- getett általános gondok, ba­jok csak azért azok, mert nem ostorozzák eleget a ta­nácsot. Nemcsak városi probléma ez, a községekben ugyanúgy meglelhetek az ismételgetők. Aktívak, min­den lehető fórumon, falu­gyűlésen, tanácstagi beszá­molón, népfrontesten el­hangzik mondókájuk, anél­kül, hogy az ügy tapodtat előbbre jutna. Azaz szem­léleti problémával van/dol­gunk, a közgondolkodás egyik vakvágányával, mely sehová sem vezet. Nem népszerű erről be­szélni. „Kormánypártinak” hangzik. Am nem röstellem bevallani, hogy magam naív módon úgy gondolko­zom, a kormánypártiság, a közösségi tudat, felelősség- érzet nincs tisztséghez, fi­zetéshez életkorhoz, címhez kötve. Nem adtak senki­nek olyan megbízatást, hogy te csak bírálj, te meg csak tartsad a hátadat. Mintha terjedne, újabb hí­veket, hódolókat szerezne ez a furcsa felfogás, mely érvek, tények előtt be­csukja a szemét, befogja a fülét némelyik állampol­gárnak, s azt ismételgetted vele, hogy „azért van a ta­nács”. Államéletünk demokra­tizmusának szükséges nö­velése nemcsak és nem ki­zárólag a bírálat felerősíté­sét célozza. Hanem a cse­lekvők, a közösségért fára- dozók táborának gyarapí­tását. Azokét, akik képesek mérlegelni a kívánalmakat, az igényeket, a lehetősége­ket. Akik a bírálat fegyve­rét a segítés eszközeként forgatják. M. O. T anácstagi beszámolón vettem részt Ceglé­den, s érthető érdek­lődéssel hallgattam azt az idősebb férfit, aki nagy szenvedéllyel ecsetelte az új lakóházak körül tapasz­talható „őskori” állapoto­kat, különösen azt a felfor­dulást, amely a Nagykátára vezető út mentén felépült házaknál látható. Gondol­tam, rögvest javasolja is, elvtársak, lakótársak, kol­légák, fogjunk össze... Nem javasolt semmit. Né­hány, föltehetően összecsi- oegetett mondatban elma­rasztalja a tanácsot, mint „az államhatalom helyi képviselőjét, mely tűri mindezt", s leült. Taps, hi­szen kijár annak, aki jól beolvasott. Szeretem a beolvasó em­bereket. Bírálni — bár­menyit beszéljünk is róla — nem könnyű. Sehol sem szeretik azt az embert, aki nyitott szemmel jár, aki nem rest észrevenni azt, amit mások ugyanúgy lát­nak, de szemet hunynak fölötte. Cegléden az új lakóhá­zak körül valóban nem a földi paradicsom található. Sőt, sűrűn még fű, bokor, fa sem. Csak por, összevá­gott föld, törmelék. Jogos a felszólalás? Persze. Ám miután a beszámoló rész­vevői szétszéledtek, hallom a tanácstagtól, hogy az idősebb férfi már ötödször mondja el ugyanezt. Pró­bálkoztak társadalmi mun­ka szervezésével, öt család­ból ha egy ember vállalta volna __Próbáltak közpén­ze n parkosítással, s bizony hetek alatt ebek harmin- cadjára jutott az, amit a város pénzén létesítettek... Azaz már nem is olyan vonzó a szenvedélyesség, mely a felszólaló szavait fűtötte. Ö elmondja a vé­leményét, s kész. Bírál. Jo­ga? De még mennyire! G ondoljuk meg mégis jobban a dolgot. Hi­szen nemcsak ez az egy ember véli úgy, hogy jól odamondogatni az ő feladata, cselekedni meg természetesen másoké. Hi­szen ő elvégzi a munkáját, amiért a fizetését kapja, másoktól miért ne követel­hetné meg ugyanezt? Min­den mellette szól. Számom­ra mégsem kedvesek azok, akiket — magamban — ismételgetöknek neveztem el. Akik újra meg újra el­sorolják, hogy nehéz a la­káshelyzet, zsúfolták _ a gyermekintézmények, víz­vezeték kellene... akik csokorba szednek annyi gondot, amennyit csak sok­sok év alatt lehet enyhíte­ni, megoldani, s bár kap­nak magyarázatot, legköze­lebb megint előállnak ész­revételeikkel. Hűteném a bíráló kedvet, az állampolgári aktivitást, csukogatnám a nyitott sze­meket? Cegléd városának idén költségvetésként 103 fejlesztési alapként 84 mil­lió forintból kell gazdál­kodnia. Ebből lehet csak Ismételgetők zető, Plank József és ott vol­tak a kőművesek. A két vb tagjai már a kez­det kezdetén felajánlották a társadalmi munkának ezt a formáját is, de tegnap jöttek „váratlan” társadalmi munká­sok is, a vámhivataltól, a ne­velőotthonból és máshonnan. Heil lmréné, a nagyközségi pártbizottság titkára a munka néhány perces szünetében megjegyezte: a szombati bri­gád — jó részük szabad szom­batos — semmivel sem tesz többet, és viszont nem is akar semmivel kevesebbet sem tenni, mint a község lakossá­ga. Ami eddig látható az óvoda­részből, az úgyszólván az utol­só kapavágásig mind a társa­dalmi segítség eredménye (az adott összesen 500 ezer forint pénzhez eddig még nemigen kellett hozzányúlni) és kétsze­res, egyes szakmunkákból há­romszoros „túljelentkezés” van a továbbiakhoz. Himmer Lő­rinc tanácselnök hozzátette: annyi szocialista brigád je­lentkezett például a villany- szereléshez, hogy akár három

Next

/
Thumbnails
Contents