Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
1974. JÚLIUS 28., VASÁRNAP ’sMdsm IE23E3EHE3 H N I K A NAPJAINK GYAKORI BESZÉDTÉMÁJA: VAJON MILYEN IDŐ LESZ HOLNAP? AZ ÉVSZAKNAK MEGFELELŐ FORRÓ NYÁR, VAGY PEDIG TOVÁBB TART A SZESZÉLYES, SZELES, HŰVÖS, ESŐS IDŐ? NEM VÉLETLEN TEHÁT, HOGY A meteorológia A TÉMÁJA E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKNAK. Rakétalövészet Nemrégiben a franciák guayanai rakétabázisán sor került arra a rakétalövészeti gyakorlatra, amelyet a Meteorológiai Világszervezet hirdetett meg. A kísérlet során amerikai, szovjet, angol és francia meteorológiai vizsgálódást szolgáló rakétákat lőttek fel 25—60 km-es magasságokig. A kísérlet sikeres volt. Megváltozott-e éghajlatunk? A történelmi tanulságok nemet mondanak Talán még sokan emlékeznek 1954 januárjára és februárjára. Csaknem teljesen befagytak a folyók, az ablakokat vastag jégvirágok borították. Akkoriban néhányan úgy vélekedtek, hogy ilyen zord tél emberemlékezet óta nem fordult elő Magyarországon. Az igazság az, hogy 1948-tól 1954-ig valóban enyhe, vagy csak mérsékelten hideg telek követték egymást. Viszont az 1946—47-es tél ugyancsak hideg volt. Az emlékezetes 1941 •—42-es rendkívül havas és zord tél sem volt annyira régen, hogy 1954-ben nem emlékezhettünk volna vissza rá. Ugyanakkor 1950—51-ben volt évszázadunk legenyhébb tele. Sokszor rendkívüli Mi okozza időjárásunk szeszélyességét? Miért változott meg ennyire az időjárásunk, és miért nem követik az évszakok a szigorú rendet? Tény, hogy időjárásunk szeszélyes, szélsőségekre hajló. Tény az is, hogy a sok évtizedre visszanyúló megfigyelések és hiteles mérések szerint alig van olyan év, amelyben ne fordulna elő valamilyen rendkívüliség. Még az sem túlzás, hogy egészen ritka az olyan esztendő, amikor az időjárás menetrendszerűen követné az éyszakok szigorú rendjét: a tél ' december 1-én kezdődne és február 28-án érne véget. Ilyen esztendő talán még nem volt a hazai meteorológiai mérések több mint 100 éves történetében. Nem különleges Egyesek mégis úgy vélik, hogy újabban az atombomba- robbantások zavarták meg a légkör egyensúlyát, mások a Föld forgástengelyének megváltozásáról beszélnek. Pedig a történelemből is tanultuk, hogy 1241-ben a befagyott hazai folyókon keltek át a tatárok ökröstől, lovastól, vagy: Mátyás királyt 1458-ban a Duna jegén választották királlyá. Akkor is voltak tehát szélsőségek, de hol volt akkor még az atombomba? Mi az időjárás szeszélyességének, szélsőségeinek oka, hol keressük azt? Keressük — de a valódi okokat illetően ne várjunk valami megdöbbentő szenzációt. Hazánktól északra és délre egymástól igen eltérő éghajlatú zónák húzódnak. Tőlünk, észak-északkeletre, 2000—3000 km távolságra télen megszokott a —30, —35 fokos hideg, ugyanakkor tőlünk délre, Kö- zep-Afrikában és az Atlantióceán egyenlítői zónájában januárban is +23, +27 fok uralkodik! A légkör pedig soha sincs teljesen nyugalmi állapotban. Amikor hazánk környezetében ezer km-ekben mérhető, hosszú északias áramlási zóna alakul ki, akkor az északi szél a sarki hideg légtömegeket sodorja hozzánk. Ilyenkor van nálunk zord idő, —20 vagy —£5 fok hideg. Ha viszont a szélirány déliesre fordul, ezer és ezer km távolságból szállítja hozzánk Afrika meleg levegőjét, és beköszönt hazánkban a tavaszias enyheség, akár a tél közepén is. Miért érvényesülhet hazánkban a tőlünk ezer km-ekre eső éghajlati, zónák hatása ? Azért, mert a levegő rendkívül köny- nyen elmozdítható és elmozduló anyag. Munkában a mérőállomások Mi következik ebből? Hogy semmit sem tudhatunk előre az időjárásról? Az öt kontinensen, sőt most már az An- tartiszon is, összesen ezer és ezer meteorológiai mérőállomás működik, adatokat mér és közöl telexen, rádión a gyűjtőközpontokkal. Mi a haszna a sokezres mérőállomás fenntartásának? Mindenekelőtt az, hogy megismerjük földi fnéretekben az időjárási rendszerek jelenét és múltját. A brit meteorológiai szolgálat az Északi-félgömb Napkutató obszervatórium mintegy 500 állomásáról összegyűjtötte az időjárási adatokat, mégpedig 100—150, sőt néhány állomásról közel 200 évre visz- szamenően. Ezt a rengeteg adatot mágneses szalagon tárolták, a mágneses szalagok egy-egy másolatát a magyar meteorológiai szolgálatnak is rendelkezésére bocsátották. Az elmúlt évek félgömbi méretű időjárási rendszerei közül a számítógéppel kikerestetjük azokat az éveket, amelyekben az időjárás viszonylag legjobban hasonlított a mostanihoz. Ebből néhány hónapra következtetni tudunk előre az időjárás nagyvonalú változásaira. Ha ugyanis már ősszel beköszönt a hideg, mint például 1972 szeptember és októberében, illetve 1973 október és november hónapokban, akkor a tél második fele általában enyhe szokott lenni. Természetesen a hasonló időjárású évek kiválasztása sem ad mindig biztos támpontot az előrejelzésre. Dr. Koppány György kandidátus Levegőfajták — innen-onnan Előrejelzés elemzéssel A falusi ember gyakran kémleli az eget: számít- hat-e esőre, vagy éppen eláll-e az eső, meddig tart még a szeles idő, enyhül-e a fagy vagy éppen a kánikula? Elevenébe vágó kérdések ezek, hiszen a mezőgazdaság számára még ma sem közömbösek az időjárásnak ezek az elemei. De. ugyanúgy érdeklik ezek a városi embert, az üdülőt, az utazót, vagy éppen a közlekedési szakembereket. S ha egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy az időjárás alakulásáért a világ különböző tájairól hozzánk érkező levegőtömegek a felelősek. Ha a széljárás szeszélye egy levegőfajtát elszállít tőlünk, és egy másik levegőfajtát hoz a helyébe, akkor az időjárás természetesen megváltozik. Ha az új levegőfajta tulajdonsátalható természetesen abban a tekintetben is, hogy menynyi ideig tartózkodnak nálunk az egyes levegőfajták? Előfordul, hogy csak néhány órás „látogatásról” van szó, gai csak kevéssé térnek el az előző levegőfajta tulajdonságaitól, például egy sarkvidéki eredetű levegőtömeg helyett ugyancsak sarkvidéki, de szárazföldi levegőfajta kerül, az időjárás csak árnyalatilag változik meg (hideg marad, de szárazabbá válik.) Nagy változatosság tapaszBolygórendszerünk központi égitestét, a tőlünk 150 millió kilométerre levő Napot egyre intenzívebb megfigyelésnek veti alá a tudomány. A Napot vizsgáló műholdak keringenek a világűrben, és egyre több napfizikai obszervatórium épül világszerte. Ezek egyike a Szovjetunióban, a Kelet-Száján évente 300 napon át napfényben fürdő hegyei között a közelmúltban elkészült megfigyelőállomás. A kutatómunka három területen folyik az új létesítményben: vizsgálják a Nap mágneses mezejének változásait, mérik a napfoltok mágneses mezejének változásait, és tanulmányozzák a napfoltok fizikai sajátosságait. A Napon lejátszódó események, a napfolttevékenységek, a kitörések a többi között kihatnak Földünk éghajlatára, biológiájára, életfunkcióinkra, egészségünkre, idegállapotunkra. Szükséges tehát, hogy mindjobban megismerjük a Napon lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, hogy a nem is olyan távoli jövőben már jó előre következtetni lehessen a várható kóros hatásokra, a meteorológiai és más légköri változásokra, amelyeket a Nap tevékenysége okoz. A napfizikai kutatásokban is nagyhatalomnak számító Szovjetunió, az Egyesült Államok és Csehszlovákia mögé egyébként hazánk is felzárkózott. A Debrecenben létesített eliő magyar napfizikai obszervatórium munkatársai részt Vesznek a nemzetközi megfigyelési programokban is. Á sztratoszféra hőmérséklete Az időjárás előrejelzésének egyik nélkülözhetetlen feltétele, hogy pontosan ismerjük a levegő hőmérsékletét a felettünk elhelyezkedő troposzférának és sztratoszférának (a légkör két legfontosabb tartományának) a különféle rétegeiben. A sztratoszféra alsó részeiben, mintegy 25 kilométer föld feletti magasságig, ez a mérés rádiószondák (rádió-adóállomással ellátott léggömbök) segítségével történik. A sztratoszféra középső és magasabb részeiDen (25—55 kilométer között) meteorológiai rakétákat használnak. Nagy hátránya azonban ennek a módszernek, hogy költséges és csak pillanatnyi értékeket szolgáltat. Ilyen körülmények közt jelentékeny vívmányt jelent egy új műszer, amelynek segítségével a sztratoszférái hőmérsékleteket a földfelszínről is mérni lehet. A Massachusetts Műegyetem elektronikai kutatólaboratóriumában olyan készüléket szerkesztettek, amely nagy pontossággal méri a légkör felső rétegeiben jelenlevő molekuláris oxigénnek a milliméteres hullámhossztartományba eső sugárzásait. Pontosabban az oxigénmolekula sugárzásának szabatos méréséről van szó. A sugárzás erősségéből a szóban forgó rétegek. hőmérséklete számítás útján határozható meg. A méréseket derült ég alatt végezték a Westfordban (Massachusetts) fekvő Haystack obszervatóriumban. A módszer még a sztratoszféra felső határán túl, a mezoszféra belsejében is használható, egészen 70 kilométer föld feletti magasságig. de a változás néha hetekig is eltarthat. Déli vendég A szubtrópusi levegő gyakori vendég Közép-Európá- ban. Észak-Afrikából vagy az Atlanti-óceán szubtrópusi részéről indul útnak, és a Földközi-tengeren átkelve jut el Európába. Indulása idején kifejezetten magas hőmérsékletű, és bár útközben természetesen hűl, mire ideér még mindig 8—10 fokkal melegebb a 'megelőzőleg nálunk tartózkodó levegőtömegnél. Ezért ősszel, télen és tavasszal igen kellemesnek találjuk, nyáron viszont már kellemetlen hőséget okoz. A másik délről jövő levegőfajta közvetlenül a Földközi-tengerről érkezik, különösen a téli félévben. Télen enyhülést, nyáron mérsékelt meleget, ősztől tavaszig ködös időt hoz számunkra. Sok vonásában tulajdonságai megegyeznek a szubtrópusi levegőével, de sajátságai kevéssé hangsúlyozottak: nem annyira meleg, a köd, amit okoz, nem annyira sűrű. Szennyezettsége meglehetősen nagy: a látás távolsága ilyen levegőben nyáron is csak 4—5 kilométer. i A harmadik déli vendég a balkáni és elő-ázsiai származású levegő. Szerencsére nem érkezik meg minden esztendőben, de ha jön, a szélsőséges nyári hőséget okozza. Hőmérséklete magasabb, mint a szubtrópusié, mert szárazföld felett érkezik, páratartalma viszont jóval kisebb, szennyezettsége meglehetősen nagy. Mérsékelt övi áramlások A mérsékel övi szárazföldi levegőfajta a környező országokból, tehát nem nagy távolságból érkezik. Közepes hőmérséklet, közepes pára- tartalom, és nagyfokú szeny- nyezettség jellemzi. Minden égtáj felől érkezhet, de leginkább a nyugati szelek sodorják felénk. Általában rövid ideig időzik nálunk, hogy azután átadja helyét valamilyen más levegőfajtának. Télen gyakran okoz ködöt, nyáron gyakran korlátozza a kilátási lehetőségeket. A mérsékelt övi tengeri levegőfajta időzik nálunk a leggyakrabban és leghuzamosabban. Az Atlanti-óceánról érkezik a nyugati széllel. Ellentétes hőmérsékleti hatású télen és nyáron: télen enyhe időt biztosít, nyáron hűvöset. Tengeri és sarkvidéki tájakról A tengeri levegő az Atlanti-óceán északi tájairól érkezik. Nyáron gyakori, télen ritka vendég. Nyáron heves zivatarokat és erős lehűlést okoz. A veszedelmes balatoni viharok kialakulásában is nagy része van. A sarkvidéki levegő a hóval, jéggel fedett földfelszín felett alakul ki. Nyáron már csak a Grönland-szigete az egyetlen hely az északi félgömbön, ahol sarkvidéki levegő keletkezhet, azért nálunk csak kivételesen fordul elő. Az év többi részén azonban gyakran megjelenik. Jellemző tulajdonsága az alacsony hőmérséklet, a csekély páratartalom és a nagyfokú tisztaság. Rendszerint viharos széllel tör be hozzánk, Szerencsére csak ritkán vetődik hozzánk a szibériai eredetű levegőfajta. Igen hosszú utat tesz meg, végig hóval borított területek felett és ezért mire ideér, még jobban lehűl. Páratartalma rendkívül csekély, szennyezettsége közepes. Rendszerint hóvihar kíséretében érkezik, azután a szél lecsillapodik és csendes, hideg idő köszönt ránk, amikor á hideg éjszakáról éjszakára fokozódik. Nem rövid ideig tartózkodik itt ez a levegő, hanem ha egyszer ideérkezett, hosszabb hidegre rendezkedhetünk be. A levegőfajták figyelembevételén alapuló meteorológiai előrejelzések módszereit már mintegy 40 éve kidolgozták, ma is a levegőfajták gondos elemzésével készül az időjárás előrejelzése. Időjós naptárak Már Jókai is — Érdekelt a biztosító A hajóskapitány hobbyja Több mint egy évtizede, hogy hazánkban elterjedt a fénymásolattal sokszorosított, úgynevezett „bécsi naptár”, amely grafikusan ábrázolja az időjárás egész évre várható alakulását. Felbukkant, majd rohamosan elterjedt egy másik grafikus időjósprognózis is, „belgrádi naptár” néven. Eredetüket kutatva A meteorológusok között felmerült a kérdés: honnan erednek ezek a népszerű „bécsi” és „belgrádi” * naptárak? Csak egyetlen dolog volt első pillanattól kezdve biztos, hogy az osztrák és a jugoszláv meteorológiai intézeteknek' semmi közük sincs a nekik tulajdonított naptárakhoz. Napjainkban ugyanis olyan szoros a kapcsolat a különböző országok meteorológusai között, hogy minden új tudományos eredmény rövid idő alatt ismeretessé válik jóformán az egész világon. Ha pedig valahol olyan módszert dolgoznának ki, amellyel egész évre, minden napra meg lehet adni az időjárás előrejelzését, ennek az eredménynek a híre legelőször a hivatásos meteorológusok között terjedne el. Nem maradt más hátra, mint kinyomozni a „bécsi" és „belgrádi” naptárak eredetét. Szerencsére mindkét szomszédos ország meteorológusaival hagyományos jó kapcsolatunk van. Először a „bécsi” naptár eredetét sikerült megtalálni. Kiderült, hogy egy osztrák biztosító társaság megbízásából készülnek a grafikus időjós naptárak, sőt, még a szerző személyét is sikerült kinyomozni. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hogy válnak be az egyéves időjóslások, a szerző azt válaszolta: „nincs időm az időjós naptárak kiértékelésére, különben sem érdekes, hogy beválnak-e vagy sem, mert az osztrák polgárok nem is tekintik ezeket előrejelzésnek”. Egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító minden évben könyvecskéket ad ki, amelyek részben kalendáriumok, részben propagandafüzetek. Ezekhez a könyvecskékhez mellékelik az időjós naptárakat, amelyekben bőven szerepel szélvihar, zivatar, erős fölmelegedés, erős lehűlés, köd, stb. Mindennek az a célja, hogy minél több ember gondoljon a lehetséges időjárási károkra és kössön biztosítást. A „belgrádi naptárról” csak annyit sikerült megtudni, hogy állítólag egy nyugdíjas hajóskapitány készíti, nem megbízásból, csak egyszerűen időtöltésből. A kalendárium hagyományain Az időjós naptárak azonban nem újkeletűek, és nemcsak a két említett országban bukkantak fel. Már Jókai Mór említi a múlt században, hogy a kalendáriumkészítö mester a nyári hónapokat jól telerakta jégesővel, szélviharral, hogy a gazdáknak kedvet csináljon a biztosításhoz. De még az 1930-as években is nagy népszerűségnek örvendett hazánkban a „Vén Táltos”, a „Százesztendős Jövendőmondó” és a „Sziriusz Mester”. Ilyen nevek alatt adták közre ugyanis a kalendáriumok az egész évre szóló időjóslásokat. A Pesti Hírlap Nagy Naptára például még az 1930-as években is közölte ezeket a jóslásokat. A szerkesztő azonban minden évben megjegyezte a következőket: A Százéves Naptárnak tudományos alapja nincsen. Csak azért közöljük, mert a naptárt használó közönség ízlésének és óhajának eleget kívánunk tenni. Tudományos előrejelzés Az időjárás hosszú távú előrejelzése iránt ma is nagy az érdeklődés. A magyar meteorológiai szolgálat sok évtizedre visszatekintő megfigyelési sorozattal rendelkezik. Ezen adatok számítógépes feldolgozása napjainkban vett nagy lendületet. Megvan hát a remény, hogy az időjárást illető, sokoldalú érdeklődést sikerül kielégíteni — tudományos alapokon is. K. Gy.
