Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

:'£" if'gs v/Tiifi tm 1974. JÚLIUS 28., VASÁRNAP Őzhívás Elérkezett az őzhívás ideje. Megkezdődött az őzbakvadá- Bzat az Alföldön. Az utóbbi években e vidéken túlzottan elszaporodott az őzáilomány. ezért több mint félezer bak kilövését tervezik a nász ide­ijén. Ezt az alkalmat használ­ják fel a vadászok arra is. hogy a továbbtenyésztésre al­kalmatlan bakokat kilőjék. Ilyenkor ugyanis hívásra pus­ka elé sétál a hím. A vadá­szok a suták vészsírását, vagy ebben az időben magára ha­gyott gidák siránkozását utá­nozva csalogatják gyűrűbe az őzbakokat. A ravasz meg­húzása előtt azonban elbírál­ják a vadat, s csak a golyó­érett, vagy a selejtállatokat terítik le. Az idén külföldi vadászokat is várnak őzbak- kilövésre. ÖTVENÉVES A GÖDI FESZEK Az erdei telep hagyományai A Duna melletti, szigetmo­nostori erdei telep az illega­litásban dolgozók egykori összejöveteli helye volt. A húszas években létesített üdülőtábor fenntartója a KPVDSZ Vörös Meteor Ter­mészetbarát Egyesülete. El­nöksége legutóbbi ülésén fog­lalkozott a telep feladataival és készülő szabályzatával. Irányelvként fogadta el, hogy az erdei telepnek az egyesü­leti tagok aktív pihenését, sportolását és kulturálódá- sát kell szolgálnia. Az egye­sület fiatalsága érezze sa­ját otthonának, ismerje meg annak természetbarát-mun­kásmozgalmi múltját, neve­lődjék annak szellemében. A telepen hagyománya van az erdei sportbajnokságok­nak. Az egyesület elnöksége az idén öt sportágban hir­detett versenyt. A „Telepi Kupát” az a csoport nyeri el, amelynek tagjai összesítve a legtöbb pontot érik el. Jú­liusban és augusztusban bo­nyolítják le a sakk-, az asz­talitenisz- és a tollaslabda­versenyek mellett a diavetí­téses elméleti versenyt, míg a tájékozódási versenyt szep­temberben a budai hegység­ben rendezik meg. „Szocialista alkotásaink — ismeretlen túraterületek” cím­mel az egyesület új túraso­rozatot indított, amelynek el­ső túráját a Zempléni-hegy­ségbe vezették. Az elnökség felhívta a tag­ság figyelmét az „ötvenéves a Gödi Fészek” augusztus 4-i emlékünnepségére, valamint megrendezendő kultúr- és sportvetélkedőkre. BARATSAG A Zoltán hajón kezdődött Brigád a DHV-ból és a csehszlovák szerelők — Vasárnap ráérsz? — Várj, előbb megnézem a szabadidő-programot — Má­riái József, más néven „kaja­kos”, elkéri a brgiádnapló krónikásától a kimutatást, az­tán visszamegy a műhely aj­tajában várakozó, olajos ar­cú fiúhoz. ■ — Rendben van, szombat­ra osztottak be. Akkor ta­lálkozunk reggel nyolckor a csónakház előtt. Az ablak alatt munkapa- iöok sora, a világos teremben legalább nyolc lakatos fog­lalatoskodik: satúba szorítják az alkatrészeket, majd resze­lik, ütik, fúrják. A szerszámok érdes hangja összevegyül a tőmondatos párbeszéddel, az erős, mélyről jövő nevetések­kel. Ez tehát a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat turbina-tmk- sainak rezidenciája, ahol csak épp addig tartózkodnak, míg igazítják, illeszthetővé teszik azt a bizonyos lkatrészt, amelyet a segédberendezések­re. a szivattyúra helyeznek vissza. Munkaterületük az egész üzem, jelenleg a hét blokk karbantartásán kívül a nagyberuházás II. szakaszá­nak egyes berendezéseit is sze­relik, együtt a csehszlovák szakmunkásokkal. Egyesült erővel Az itt dolgozó 22 tagú Ko­marov komplex szocialista bri­gáddal először egy áprilisi értekezleten találkoztam, ami­kor a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munkafelajánlást tettek. Kú­rán Ferenc, a brigád vezetője bejelentette, hogy egyesülnek a Kossuth és a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigáddal, céljuk, hogy ütőképesebb kol­lektívát hozzanak létre. A Ko­marov név alatt így három nagyszerű gárda egyesítette erejét. — Azóta sokkal többre va­gyunk képesek, eredményeink­ből is láthatja — Kúrán Fe­renc szétnyitja a brigádnap­lót, mutatja a bejegyzett tel­jesítményeket: — A kettes blokk turbinaüzemei beren­dezéseinek nagyjavítását 24 napra tervezték. Mi vállaltuk, hogy 19 nap alatt üzemké­pesen átadjuk. Tizenöt nap lett belőle. Az országos energiarend­szerben ez 4320 megawattórát jelent. Azzal, hogy a javítási idő kilenc .nappal lerövidült, ennyivel többet termelhetett a kettes blokk. Az ötös blokk karbantartását, amelyen most dolgoznak, szintén hat nappal a határidő előtt akarják be­fejezni. Vendégként a kazángyárban A munkapadhoz támasz­kodva beszélgetünk. Néhány szóra megállnak mellettünk a többiek is: Mogyoróssi Ká­roly, a brigád politikai meg­bízottja, Bilik István gazda­sági felelős. Ők a „beolvasz­tott” brigádok vezetői voltak. Erős Imre főművezető, pat- ronálójuk, nem. állja meg, hogy ne dicsérje az Iparág kivá­ló brigádja címet is viselő gárdát. — A Dunamenti II. beru­házás szerelési munkáinál az év első felében — a tavalyi­hoz viszonyítva —, megkét­szerezték teljesítményüket: összesen 4457 órát dolgozott a brigád. — És még azt is tegye hoz­zá főnök, hogy ez idő alatt kitűnő barátokra találtunk. Megismerkedtünk a csehszlo­vák kazánszerelőkkel. Meg­hívtuk őket egy este a Zol­tán hajára, a vízen horgony­zó művelődési házunkba. Együtt vacsorázott a két bri­gád, s nótaszó mellett rájöt­tünk, hogy nem is olyan ne­héz nyelv, a cseh, meg a ma­gyar, csak egy kis itóka kell hozzá. Üj barátaink a múlt hónapban háromnapos kör­útra vitték el a Komarov brigádot, mind a huszonket­tőnket meghívták — újságolja a brigádvezető. Frissek még az élmények. Tlmácsban, a kazángyárban jártak, a helyszínen tanul­mányozhatták az új beren­dezések gyártási technológiá­ját. a szerelési fogásokat. — Náluk sokkal jobban gé­pesített a lakatosmunka. Már itthon is észrevettük, amikor figyeltük, hogyan, mivel dol­goznak, Érdekes szerszámot használnak például a csővégek bedolgozásához. Megkaptuk a rajzát, s mi is elkészítettük. Remek! Villamos meghajtású, s a helyszíni munkánál is használható, nemcsak a mű­helyben — mondja Mogyo­róssi Károly. Nem pár hónapra Megmutatják a Pohronie na­pilapot, melyet Léván vet­tek. Az újságban kis tudósítás jelent meg a DHV Komarov brigádjának és a tlmácsi Ka­zángyár dolgozóinak találko­zójáról. — A három nap alatt be­jártuk Pozsonyt, felvittek bennünket a Tátrába is. Ven­déglátóink kitettek magukért. Kedvességüket egy héttel ez­előtt viszonoztuk, balatoni ki­rándulással. A barátság nem pár hónapra szól: továbbra is segítjük egymást, s néha munka után szívesen meg­iszunk pár pohár sört a két brigád egészségére. A sarokban lévő nyitott szekrényből — melyet kine­veztek a műhely presszó­komputerének — sistergő hang tör elő. — Persze, a kávé! — kap­nak észbe. Míg a feketét po­harakba töltik, körülnézek. Van itt minden: serlegek, bog­rács, csoportképek... — Kirándulásokon magunk főzünk. Munkásgyomornak leg­alább két menü kell, ha ven­déglőbe megyünk. Így olcsóbb. Havonta 20 fojfntut/ m i n*tCfi- ki bedob a bíl^áhkSsázStia. .. Balatonra, a Dunakanyarba járunk, csónaktúrákat szer­vezünk. Visszük az asszonyo­kat, meg a gyerekeket Üdül­tünk már az NDK-ban is — számol be a brigádvezető. Nincs köztük kihúzó. A közösség dönt munkában, ta­nulásban, szórakozásiban. . A kollektíva két brigádtagot ősszel beírat az általános 7—8. osztályába. Sportolnak. A Komarov bri­gádból két csapat nevezett be a vállalati kispályás lab­darúgó-bajnokságba. Augusz­tus másodikán dől el, kié lesz a kupa. Eddig a legjobb a helyezésük. Kitűnő céllövők. Az MHSZ házi versenyén a csehszlovákokkal is össze­mérték ügyességüket Szabad idő térképen Kellemes órát töltöttem a brigád táreaságábán, s mielőtt búcsút vettem volna, Madai Józseftől, a kajakostól meg­kérdeztem: — Egész idő alatt furdal­ta az oldalamat a kíváncsi­ság. Mondja már meg ne­kem, mi az a szabadidő-prog­ram? — Brigádunk újítása: fel­térképeztük, hogy a nap 24 órájában munkaidőn túl kit, mikor lehet beosztani társa­dalmi munkára. Annyi óvo­da, iskola keres fel bennün­ket, hogy másképp már nem győzzük a kéréseket teljesíte­ni, a hintákat, kerítéseket, já­tékszereket elkészíteni. Be­vált módszer, ajánljuk mind­azoknak, akik nem tudnak gazdálkodni az idejükkel. Horváth Anita Ítéletig ártatlan a bűnös is Beszélgetés az új büntstőeljárás-jogl törvényről ár. Major Miklós Pest megyei főügyésszel Több mint fél éve lépett hatályba az 1973. évi 1. számú törvény a büntetőeljárásról. Ismeretes, hogy az új törvény egyszerűsíti, gyorsítja a mun­kát, s egyben eszköze a tör­vényesség megszilárdításának. Bár az elmúlt hónapokban többször találkoztunk ezzel kapcsolatos kérdésekkel, most mégis azt kérjük dr. Major Miklós megyei főügyésztől, frissítsük fel az eljárás lénye­gesebb ismérveit. Egyszerűbben, gyorsabban — Az új törvény szerint vétségi és büntetőeljárási sza­bályok keretei között dolgo­zunk. A vétségi, kisebb jelen­tőségű ügyekben a nyomozó mellőzheti például a tanú ki­hallgatását, csupán meghall­gatni köteles őket, s elég, ha erről jelentést készít. Külön befejező határozatot sem kell hozni. A bíróságon sem szük­séges háromtagú tanácsban eljárni, hanem csupán egy szakbíró is ítélhet tárgyalá­son. Az egyszerűsítések eredmé­nye, hogy a büntetőeljárások meggyorsultak, s rövidebb idő alatt fejeződnek be. Ennek eredménye, hogy a megye több járásában a vétségi ügyeknek több mint 90 száza­lékát 30 napon belül befeje­zik a bíróságok. Erre példa korábban nem volt. A törvényesség csorbíthatatlan — Vajon nem megy-e mindez a törvényesség rovására? — Határozott nemmel vála- ^^fto^y-'^ojábban a rend­őrség» v<izeto»vel együtt való­ban aggályoskodtunk, olyas­mivel számoltunk, hogy a rendőri jelentések esetleges pontatlansága miatt több ügy­ben netalán pótnyomozást kell elrendelni, vagy a bíró­ság felmentő ítéleteinek szá­ma szaporodik meg. Félév múltán, tiszta lelkiismerettel kijelenthetem, felesleges volt a kétkedés. A vétségi eljárá­sok során csupán száz közül egy-két aktát kellett visszaad­ni. Szintén az eredmények kö­zé sorolom, hogy az esetek többségében helytálló a bűn­tett minősítése. Ezt mi szak­nyelven száz százalékos vád- eredményességnek nevezzük. — T«bbs*ör említette ti tör­vényességet, mint fogalmat. Mit jelent ez a gyakorlatban az új törvény alapján? — A magyar büntetőeljárá­sok történetében első ízben megfogalmazott ártatlanság vélelme az új törvény megje­lenése előtt csak jogelv volt, most immár — törvény! Mit jelent ez? Kézenfekvő idézni a törvény első bekezdését: ,,Seriki sem tekinthető bűnös­nek mindaddig, amíg bünte­tőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem álla­pította meg.” Ez valóban tar­talmi kérdés. Korábban a me­gyében is előfordult, hogy a nyomozók megkeresték a munkáltatót, információt kér­tek a eljárás alá vont sze­mélyről, de sajnos egyben tá­jékoztatta is az ügyről. Aztán ezeket az embereket eseten­ként már bűnösként kezelték, esetleg levonták a hátrányos munkajogi következtetéseket is. Éppen ezért a nyomozóha- ! tóság az új törvény beveze­tése óta, csak küion megke­resésre közöl adatokat, ténye­ket, és az utolsó mondat pe­dig rendszerint ez: „a bünte­tőjogi felelősséget majd a bí­róság állapítja meg..Az ártatlanság vélelme tehát az egész büntetőeljárásban meg­határozza a terhelt helyzetét. Ez az alapelv kötelezi az el­járó hatóságokat, hogy a ter­helt bűnösségéről esetleg már kialakult szubjektív vélemé­nyüktől függetlenül — miként utaltam rá — az eljárást a törvényességnek megfelelően folytassák le. A védetem: kötelesség — Miként alakult a "védelem joga? — A hatóság hivatalból ki­rendel védőt akkor, ha a gya­núsítottnak nincs védője és a védelem kötelező. Védőt ren­delhet ki akkor is, ha egyéb­ként nem kötelező a védelem, de a hatóság eljáró tagja úgy ítéli meg, hogy a terheltnek szüksége van védelemre. A védő a terheltet mentő, illető­leg a felelősségét enyhítő té­nyek felderítésével egyúttal az eljáró hatóságnak is segít­séget nyújt. Sajnos — tiszte­let a kivételnek — több védő nem él még a törvényben biztosított e jogával, amely pedig egyben kötelessége is lenne. Többször tapasztaljuk, hogy a védelem csak a tár­gyalásokon használja fel bi­zonyítékait, pedig már mond­juk ügyészi szakban is ugyan­így helyt adnak azoknak, mint a bíróságon. Annál is inkább, mivel a törvény alapvető kö­telességgé teszi a tényállás alapos, hiánytalan felderíté­sét, a terhelő és mentő, vala­mint a büntetőjogi felelőssé­get súlyosbító és enyhítő kö­rülmények figyelembe vételét. Kiállta az élet próbáját — Hogyan és miben alkal­mazzak legeredményesebben az új törvényt? Több olyan rendelkezést tartalmaz az új büntetőeljá­rásjogi törvény, amelyeket előzőleg legfőbb ügyészi, bel­ügyminiszteri vagy igazság­ügy miniszteri utasítások sza­bályoztak, kiállták a gyakor­lati élet próbáját, ezérj, a tör­vényhozó ezeket törvényerő­re emelte. Mint különösen nagy visszatartó erejű részt, az elöállításos eljárást eme­lem ki. Vagyis a járásbírósá­gi hatáskörbe tartozó olyan bűncselekmények miatt, amelyre a törvény ötévi sza­badságvesztésnél nem súlyo­sabb büntetést ír elő, a ter­helt a bűncselekmény elkö­vetésétől számított hat napon belül bíróság elé állítható, amennyiben az ügy megítélé­se egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és az elkövetőt tettenérték, vagy a bűntett elkövetését beismerte. Ez az eljárás nagyon jól be­vált, s ebben az is szerepet játszik, hogy a törvény a ko­rábbi három napot hat napra módosította. Van idő tehát a tárgyalás megfelelő előkészí­tésére. A közelmúltban meg­állapíthattuk, hogy a legtöbb bíróság elé állítást országosan a Pest megyei bűnüldöző szer­vek kezdeményezték és foga­natosították. Gyakorlatilag, a például júniusban megvádolt személyek ügye 15 százalék­ban gyorsított eljárással ke­rült bíróság elé. Ezzel kapcso­latos tapasztalataink a lehető legjobbak, amit az is alátá­maszt, hogy az elöállításos ügyek mintegy 95 százaléka első fokon jogerőre emelke­dik. — Nem születnelt-c enyhébb Ítéletek az új törvény alapi ján? — Nem. Azonkívül az első esetben bíróság elé állított, kisebb jelentőségű bűncselek­ményt elkövetők — különösen a többszörösen visszaesők — cselekményének megítélése, büntetésben kifejezve ennyire éJes eltérést még soha nem jelzett, mint az eltelt hóna­pok ítélkezési gyakorlatában. Így például egy 1500—2000 fo­rintos lopás vétsége miatt a bíróság adott' esetben az el­követő szociális, .és anyagi vij szonyával arányban álló 2—5 ezer forint pénzfőbüntetést szab ki. Ugyanilyen összegű lopás miatt viszont a több­szörös visszaesőt két és fél, három évi fegyházban letöl­tendő szabadságvesztéssel sújtja. — Milyen a rendőrség, bíró­ság és ügyészség kapcsolata? — Kifogástalan és egymást segítő. Mindhárom szervet az vezérli, hogy az ügyeket a törvényességnek és az Elnöki Tanács jogpolitikai irányelvei­nek megfelelően zárjuk le — fejezte be nyilatkozatát dr. Major Miklós. Pless Zsuzsa Megtámadták, kirabolták A rendőrség elfogta a tetteseket Varga István 72 éves, Nagy- káta, Pap-tanyai lakos július 22-én feljelentést tett a Nagy- kátai Járási Rendőrkapitány­ságon, mert előző nap a dél­előtti órákban betörtek a la­kásába. A tettesek bezúzták az ablakot, bemásztak a szo­bába és a szekrényben talált pléhdobozból 2 ezer forintot kiemeltek. Varga István alighogy ha­zaért a rendőrségről, két zsebkendőből formált álarcot öltött férfi tört rá, kezükben kés villogott. — Add ide a pénzed, mert megölünk! — harsogták és a nyitott bicskát ráfogták az öregemberre, majd durván az ágyra lökték. Egyikük foj­togatni, verni kezdte az öre­get, társa eközben a lakásban kutatott és Varga István za­* Tekintse meg Ráckevén a GORKA GÉZA kétszeres Kossuth-díjas keramikusművész által tervezett kerámia dísztárgyak kamarakiállítását július 29-e és augusztus 10-e között! ____ Amfora Ajándékbolt AM FORA-OVERT Ráckeve, Kossuth L. u. 13. kójának zsebében talált is >3 ezer forintot. Távozás előtt baltával be­zúzták az ablaküveget és az ajtót, teljesen feldúlták a lakást, az élelmiszert szét­szórták, még az utcáról is tégladarabokat dobáltak visz- sza a szobába. Varga István magához tért és ismételten bejelentette a történteket a rendőrkapitány­ságon. A Nagykátai Járási Rendőrkapitányság elfogta és őrizetbe vette a tetteseket, B. T. és V. M. nagykátai la­kosokat. Mindketten és mind­két bűncselekményt beis­merték. Az eltulajdonított 5000 forintból 2500 forintot lefoglaltak náluk. Az eljárás megindult ellenük. P. Zs. A monori postahivatal a járás területére motorkerékpár­vezetői jogosítvánnyal rendelkező FÉRFIDOLGOZÓKAI VESZ FEL kézbesítői munkakörbe. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Külszolgálati átalány. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a monori postahivatal vezetőjénél.

Next

/
Thumbnails
Contents