Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

%tfoiav 1974. JÚLIUS 28., VASÁRNAP Hajnalban munka — alkonyaiban művelődés Bevált a szentmártoiikátai kísérlet Nem volt nehéz megtalálni az ELTE szentmártonkátai kulturális építőtáborát. Az el­ső ember, akitől a környéken útbaigazítást kértünk, a tábor vezetője, Hutirai Gyula fi­zikusjelölt volt. Valamelyik brigádtól jött vissza — jókor —, hogy mint a legilletéke­sebb, igazolja: a sok-sok gaz­dasági épület között emelke­dő kétszintes luxusépület ma­ga a tábor. Tulajdonosa a Monori Állami Gazdaság, amelynek ez a 4. sz telepe. Je­lenlegi lakói Aszód, Vác, Mo- nor, Dunakeszi, Budaörs, Gö­döllő, Abony, Szentendre, Bu­dakeszi, Érd és Nagyhala ál­talános iskolásai, gimnazis­tái, valamint az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem böl­csészei, jogászaspiránsok, a TTK hallgatói, a Liszt Ferenc Zeneművészeti és a Képzőmű­vészeti Főiskolán tanuló maj­dani művészek. A kiválasztás — Tavaly egy turnus már táborozott Szentmártonkátán, idén kettőre emeltük a szá­mát — mondja a táborvezető, majd egy gyors számolás: — ezen a nyáron összesen har­minc általános iskolás, 53 gimnazista és negyven egyete­mista jött össze, hogy az ál­lami gazdaságban végzendő fizikai munka mellett rend­szeresen kulturális progra­mokban vegyen részt. — Milyen szempontok sze­rint választották ki a táborla­kó általános iskolásokat és gimnazistákat? — Általában olyan gyere­kek kerültek ide, akik — kü­lönböző okok miatt — hátrá­nyos műveltségi helyzetűek. A. nagyon alapos szervezés és felvilágosítás TT-. amelyet ..a KISZ Pest megyei bizottsága közösen az ELTE KISZ-bi- zottságával végzett — még szeptember-októberben kezdő­dött. A tavasz pedig már a személyes találkozások, be­szélgetések időszaka volt. Az egyetemisták felkeresték az érdekelt iskolákat, gyerekeket. Elmondták az érdeklődőknek, hányféle program és foglalko­zás vár rájuk. Négy tárgykörben A foglalkozások valóban sokrétűek. Négy témakört — művészet, társadalomtudo­mány, fizika, matematika — ölelnek fel naponta a közked­velt beszélgetések, előadások. A felsorolt négy tematika valójában nem is tükrözi a programok változatosságát. A művészeten belül a művészet szerepének általánosabb fel­dolgozásán túlmenően részle­tesebben tárgyalják az iroda­lom, a zene- és a képzőművé­szetek speciális kérdéseit. Na­gyon érdekes a társadalom- tudományi foglalkozások anyaga is: a gyerekek választ keresnek az emberiség fejlő­désének miértjére, a munka szerepét vizsgálják, valamint azt, milyen tényezők játsza­nak szerepet a közösségek kialakulásában. Az előzőeknél nem kevésbé érdekesek a fizika- és a ma­tematikafoglalkozások. — Miként zajlanak a fog­lalkozások? — Beszélgetések formájá­ban, akár irodalmi, akár fi­zikairól legyen szó. Ennek ér­dekében egy-egy csoport elő­adásait, foglalkozásait több egyetemista tartja. Inkább ha­sonlítanak a párbeszédhez, mint az oktatáshoz. Egy napon — Hogyan telik el egy nap a táborban? — Fél ötkör reggel ébresz­tő, egy óra múlva étkezés, majd a gyerekek teherautó­val indulnak az állami gaz­daság szőlőjébe, kötözni. A munkaidő ötórás — fél tizen­kettőig tart. Azt követően visszatérnek a táborba. Für­dés, ebédelés után hatvan per­ces csendespihenő követke­zik. A foglalkozásokat dél­után háromtól hatig tartjuk, kis csoportokban. Összesen hét munkabrigádunk van. Fél hétkor vacsora, utána vala­milyen műsor következik. Az első három este filmvetítés volt. Műsorra került a Rómeó és Júlia, a Modem idők és az Első tanító című film, nem öncélúan, ezek később kap­csolódtak a foglalkozások anyagához. Volt már politi­kai vetélkedő, képzőművé­szeti előadás, focibajnokság, rajzverseny is, a relativitás- elméletét ismertető előadás. Magnóról meghallgattuk Berek Kati és a Sebő—Halmos duó József Attila-estjét. Nagyon érdekes volt a gyerekek ön­álló versolvasó estje. Előző­leg sok-sok általuk kevésbé vagy jobban ismert költő kö­tetét adtuk a kezükbe, hadd válasszanak. Gazdag volt a repertoár, az amatőr előadók nem törekedtek a már tanult versek kizárólagos tolmácso­lására, ezért is, meg a sok egyéni — amellett őszinte — felfogás miatt is nagy él­mény volt. Sikeres esti prog­ramjaink egyike: a tábor hét munkabrigádja egy-egy címet kapott, melyhez külön-külön egy tízperces sztorit állítottak össze. Közösséggé formálódás — Sikerül-e egyeztetni a fi­zikai munkát a szellemi te­vékenységgel? — A napi program ketté- osztódása, szétesése csak lát­szólagos. A munkát úgy szer­veztük meg, hogy vegyes élet- korúak, azaz egyetemisták, gimnazisták és általános is­kolások dolgoznak együtt dél­előtt a szőlőben, vagy a répa- földeken egy brigádon belül. A keveredés'egy másik mód­ja: úgy ah abból a városból, községből, iskolából jött gye­rekek nem kerültek egy bri­gádba. A szervezésnek ez a fajtája az eredeti kapcsola­tokat fellazítja, miáltal meg­gyorsítja az idegenek meg­ismerését, új kapcsolatok szü­letését, a munkabrigádoknak közösséggé válását, s általá­ban valamennyi táborlakó összhangját. Ez pedig — ed­digi tapasztalataink szerint — a délutáni foglalkozásokon kamatozik, mert igy oldottab­bak. Haszna érvényesül a munkában is, hiszen a tábor mind a mai napig elért tel­jesítménye alapján — önfenn­tartó. A gyerekek megter­melték valamennyi kiadá­sunkat. hozzávetőlegesen 40 ezer forintot. Bár az iskolában lenne Baranyai Annamária az ebédlőben szorgoskodik, tá­nyérokat hord az asztalok­hoz. Tahitótfaluról érkezett, Szentendrén tanul, a Móricz Zsigmond gimnázium máso- sodik osztályának tanulója. — Elsősorban a művésze­ti foglalkozások vonzottak ide, de átpártoltam a matemati­kához. Nem tananyagszerű, érdekes, nem is gondoltam volna, hogy így is lehet... Bár az iskolában lennének ha­sonló órák. A folyosón találomra meg­szólítok egy hosszú hajú fiút. — Tetszik itt? — A korai kelést leszámít­va igen jó a társaság, a prog­ram, a koszt, minden. En­gem különösen a képzőmű­vészeti témák érdekelnek. Sajnos, nálunk Pécelen a Rá­day gimnáziumban nincs ilyes­mi, de otthon Erdőkertesen sem. Búcsúzóul bemutatkozik: Kerek Tibor másodikos gim­nazista, szülei gyári munká­sok. Az egyetemisták munkája valóban elismerésre méltó, azt igazolja, hogy 15 tavalyi táborozó azóta is kapcsolatot tart fenn velük. Ennek kap­csán a KISZ Pest megyei bi­zottságán dédelgetik azt az el­képzelést." hogy 1975. nyarán a nagykőrösi KISZ-épí tő tá­borban összehívják az eddigi táborozókat egy közös beszél­getésre. A mindenkiben megmérhe­tő haszon: a táborlakó álta­lános iskolások, gimnazisták érdeklődését sikerült felkelte­ni a tudományok, a kultúra iránt Fehér Gyula Mostoha időben Igazi nyár volt Szentendrén Ma este hangzanak el utol­jára Goldoni szavai a Szent­endrei Teátrum színpadán. Holnap este sor kerül a Szent­endrei Nyár záróakkordjára is, amelynek keretében Ma­rosvölgyi Lajos, a városi ta­nács elnöke emlékplakettel ju­talmazza — a hagyományok­hoz híven — azokat, akik a legtöbbet tettek az idei nyári programsorozat sikeréért. Mit is nyújtott a gyorsan eltelt hónap a szentendreiek­nek és az ideránduló turisták­nak? Sommásan megállapít­va: többet, mint egy eszten­dővel ezelőtt. Nemcsak a prog­ramok számában, hanem tar­talomban és színvonalban is. Önálló kiegészítés A Szentendrei Nyár központi eseménye ezúttal is a Teát­rum tizennégy előadása volt. Goldoni siker a kőszínházban s talán még inkább az volt itt, a szabadtéren, olyan miliőben, amely nagyon közel áll az író megálmodta kisvárosi kávé­házhoz. Amíg a kijrábbj években a Szentendrei Nyár legtöbb ese­ménye csupán kisegítője volt a Teátrum előadásainak, most a programok többsége már önállóan is megállta helyét. A múzeumkerti hangverse­nyek és az irodalmi estek kü­lön-külön is sikert arattak. Jancsó Adrienne műsora épp úgy maradandó élményt nyúj­tott, mint a reneszánsz zenét tolmácsoló hangverseny. Sorozattá kerekedett a Ba­lázs Béla Filmstúdió alkotá­saiból összeállított négy prog­ram. Csányi Miklós filmren­dező avatott kalauzolása mel­lett a stúdió legsikeresebb filmjei elevenedtek fel hétről hétre — Sára Sándor, Kosa Ferenc, Szabó István, Gábor Pál, Huszárik István —, akik ma már a magyar filmgyár­tás élvonalába tartoznak. S e sorozatot szinte megkoro­názta Kása Ferenc—Sára Sán­dor—Csoóri Sándor legújabb filmjének, a Hószakadásnak első hazai bemutatója. Képzőm űvészbará toknak A képzőművészetek barátai sem panaszkodhattak az el­múlt hónap alatt. A kiállítá­sok között a legrangosabb ] kétség kívül Szántó Piroska, J Munkácsy-díj as festőművész i tárlata volt a művésztelepi j galériában. A művelődési köz- ! pont udvarán, szabadtéren ka- I pott helyet a képzőművészeti szakkör és a Vajda Lajos Stú­dió közös kiállítása. Bent pe­dig Tóth István ceglédi fotó­művész külföldön is jól ismert alkotásaival ismerkedhettek a látogatóik. És érdekes tárlat­ra invitálták a nézőket a Dal­mát házba, ahol a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat öt tervezője szentendrei ötletek alapján készített textilterveit tekinthették meg az érdeklő­dők. Barkó Gyula, Olasz Jó- zsefné, Szamosfalvi László. Szánthó Imre és Szőllősy Lászlóné nyomott és batikolt textíliái, faliképéi és szőnye­gei nagy tetszést arattak a műemlékházban rendezett ki­állításon. Skanzenba illő Három jelentős tanácsko­zásnak is helyet adott a vá­ros az elmúlt hónap alatt. Az MSZMP Központi Bizottsága márciusi közművelődési hatá­rozatát vitatták meg a megye népművelői. Három város: Szentendre, Vác é^ Esztergom üzemeiből a szocialista bri­gádvezetők a munkásművelő­désről tárgyaltak. A Szentend­rei Nyár keretében ünnepelte fennállásának száztizedik év­fordulóját a Kéziszerszámgyár és rendezett ebből az alka­lomból tudományos tanácsko­zást. Űj színfoltja volt az idei nyárnak, hogy helyet kapott benne a népművészet is. Már a nyitó program egyik kiemel­kedő eseménye volt a HVDSZ Bihari táncegyüttesének be­mutatkozása. S a folytatás: a galgamácsai Vankóné Dudás Jutónak, a népművészet mes­terének tárlata a művésztele­pi galériábán, valamint az általa vezetett népi együttes műsora a Teátrumban. Ez a program azonban akkor telje­sedett volna ki igazán, hamás miliőt kap. Mert a kisváros barokk főterén is szépek vol­tak a különböző népi játékot és hagyományokat felelevení­tő galgamácsai együttes be- mutatója, de legközelebb a 1 népművészetek bemutatásá­nak keresve sem találnának illőbb hátteret az idén nyílt skanzennál. Rangos hónap Szintén új vonása volt: megalakult Szentendre Baráti Köre. A legfőbb cél: megis­merni, megismertetni a várost és segíteni fejlődését. A Magyar Rádió ez alatt az egy hónap alatt három alka­lommal Is Szentendrét vá­lasztotta nyilvános adásainak színhelyévé. A Kettőtől hatig című kívánságműsortól a mai magyar költészet bemutatásán át a Ki nyer ma című játé­kos vetélkedőig hangzottak el a szentendrei programok. A televízió is több alkalommal számolt be a város művészeti rendezvényeiről. A Szentendrei Nyár záróak­kordjai után sem marad kul­turális program nélkül a vá­ros. A Kovács Margit Kerá­miamúzeum kertjében hat al­kalommal rendeznek hangver­senyt, elsőként augusztus li­án, Mező László gordonkaest­jét, amelynek programjában Bach- és Kodály-művek sze­repelnek. A kamarahangver­senyekre akkor is sor kerül, ha az időjárás mostoha lenne augusztusban is: ebben az esetben a városi tanács ad majd otthont a szombat—va­sárnap esteken felcsendülő muzsikának. Prukner Pál Kitüntetés Az Elnöki Tanács Tolnay Klári Kossuth-díjas színmű­vésznőnek, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló művészé­nek kiemelkedő művészi mun­kássága elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­ta kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi ál­lamtitkár adta át. Nyelvi táborfinálé Szombaton ünnepélyes kül­sőségek között zárták be ka­puikat az idei orosz nyelvi diáktáborok. Az intenzív mód­szerrel dolgozó táborokban 200 magyar középiskolás diák, 100 szovjet nyelvszakos tanárjelölt közreműködésével gyár api tattá orosz nyelvi fel- készültségét. A tsz-pártszervezetek ellenőrzése Amire igent mondunk és amire nemet Milyen vezető lehet az, aki indok nélkül bocsátja el be­osztottját? Milyen vezető le­het az, aki azért köt útilaput néhány munkatársa talpa alá, mert dohányzik az irodában? Miféle törvényeket szab má­sok számára, és ha ennyire szigorú másokhoz, milyen le­het önmagával szemben? Tavaly szeptembertől egy­más után érkeztek a bejelen­tések o kerepesi Szilasmente Termelőszövetkezetből a me­gyei pártbizottságra és a párt­központba. A jelzések lénye­ge az elnöknek, Koós László­nak és még néhány vezetőnek viselt dolgairól szólt. Aki ellenszegült akaratának, vagy megpróbálta a szabály­talanságokat felfedni (ami mind gyakrabban fordult elő a tsz-ben), azoknak nem volt kegyelem, valamilyen indok alapján menniük kellett a gazdaságból. Nem lehet pon­tosan tudni, mit képzeltek — meddig élhetnek a közösség kárára —, hiszen még attól sem riadtak vissza, hogy sem­mibe vegyék a megyei párt- bizottság figyelmeztetését: he­lyezzék vissza a jogtalanul el­bocsátottakat. Nem vették vissza. Vagy akit visszavettek, azt sem eredeti munkakörébe helyezték. A vizsgálatok alapján ké­sőbb az is kiderült, hogy megszegték a törvényességet, főként a párt erkölcsi normáit sértő cselekmények sorozatát követték el. A tsz tizennyolc, többnyire vezető állású beosz­tottja a háztáji kamillater­mésből több tízezer forint jogtalan nyereségre tett szert, anélkül, hogy egyetlen egyszer dolgoztak volna érte. Ugyan­akkor azok a tsz-tagok, akik maguk művelték háztáji föld­jüket, alig kerestek valamit. Nincs vége a felsorolásnak, de kár lenne időt fecsérelni rá, hiszen Koós László üzel- meiről már részletesen tájé­koztattuk olvasóinkat és ezzel egyértelmű választ is adtunk arra: milyen vezető az, aki semmibe veszi a közösséget, semmibe veszi törvényeinket, a párt erkölcsi normált?! Je­lenleg előzetes letartóztatás­ban várja a bírói ítéletet. Hol volt a pártszervezet? A párttitkár, Pupek Márton 19ö8 óta állt a pártszervezet élén, a párttagság egyöntetű tisztelete emelte posztjára. Pupek Márton,, aki tanács- akadémiát és egyéves pártis­kolát is végzett, jól ismerte a pártszervezet feladatát és jól tudta azt is, hogyan teremt­hető meg a közös gazdaság és a háztáji közötti összhang, tudta, hogy a tsz-törvény és végrehajtási utasítása egyér­telmű abban: a tsz érdekeit nem sérthetik az egyéni érde­kek. Jól tudta, hogy a kerepesi szövetkezet érdekei teljesen háttérbe szorultak és a veze­tők háztáji használata csak személyes és családi érdekeket szolgálta. • A harácsolás, a munka nélküli haszonszerzés vált központi céljukká. Jól tudta, hiába keltik a törvé­nyesség látszatát és hivatkoz­nak erre untalan, a szövetke­zeti törvényeket, a tsz-alap- szabályt sorra sértették. ösz- szefoglalóul csak egy-két pél­dát: megsértették a tagegyen­lőség, az elosztás elvét, és cselekedeteik politikai követ­kezményével mit sem törőd­tek. Ha egy párttitkár ismeri a törvényeket és ismeri a párt politikáját, akkor miként hunyhat szemet a súlyos tör­vénytelenségek előtt? Miért nem figyelmezteti az első jelnél a tsz elnökét? Miért nem akadályozza meg a tisz­tességes dolgozók bántalma­zását, meghurcolását? Miért nem ő fordul a felsőbb párt­szervekhez panasszal? Pupek Mártonnak mindez eszébe sem jutott. Akkor sem, amikor a megyei pártbizottsá­gon felszólították Koós László­val egyetemben: vegyék visz- sza az elbocsátottakat. Pupek Márton semmit sem tehetett, hiszen ő is súlyos ezreket vett fel munka nélkül, s nem volt Koós Lászlónak olyan csele­kedete, amelybe bele ne tud­ta volna vonni. Koós László értette a módját, kiket hogyan kössön magához. Noha, a sér­tettek Pupek Mártonhoz is panasszal fordultak, egyetlen vizsgálatot sem indított. Elvtelenül összefonódott az elnökkel és hagyta, hogy ártat­lan embereket alaptalan és jelentéktelen dolgokért egy despota, magáról megfeledke­zett, önmagát mások fölé he­lyező vezető, üldözzön. Pupek Mártont, csakúgy, mint Koós Lászlót, a párt me­gyei végrehajtó bizottsága ki­zárta a pártból. A törvény mindenkire kötelező Nem is lenne érdemes töb­bet írni a dologról, ha tanul­sága nem mutatna messzebb­re, két alkalmatlan 'ember (és még mások) felelősségrevoná- sánál. Köztudott, előbb-utóbb minden törvényszegőt, biza­lommal visszaélőt utolér meg­érdemelt büntetése, elkövet­kezik felelösségrevonása. Hogy csak a közelmúlt példájából idézzünk, ami már szintén ismert olvasóink előtt: a ko- cséri tsz elnökét, Barhács Já­nost kellett kizárni a párt­ból, harácsolás, törvénysze­gés, hamisság miatt. Akadnak olyan vezetők, aki­ket megrészegít a siker. Akad­nak olyanok, akik, ha nehéz helyzetből segítenek kivezet­ni egy gazdaságot, az ered­ményeket önnön eredmé­nyeiknek könyvelik el. Eszük­be sem jut, hogy az állam se­gítsége, a párt és a kormány körültekintő intézkedéssoro­zata, s mindezen túlmenően a .termelőszövetkezeti tagság igyekezete a sikerek forrása. Jóllehet, a személyes veze­tés, tudás jelentőségét sem lehet lebecsülni, de az egyéni érdemek sem indokolhatják, hogy bármi áron törekedje­nek céljaik megvalósítására. Különösen nem bocsánatos bűn a jogtalanságok soroza­tának elkövetése. Az érdekek rangsorolása Szocialista rendszerünkben rendkívül fontos meghatároz­ni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összefüggé­sét. A három érdek együttes érvényesülése, rangsorolása a gazdasági élet minden terüle­tén lényeges, a tsz-ekben azon­ban különös hangsúllyal bír. Természetesen a mezőgazda- sági nagyüzemekben is a rangsor elején az össztársa­dalmi érdek áll, ez felel meg a tsz-tagoknak, csakúgy, mint valamennyi más dolgozó bol­dogulásának. Ennek az össz­társadalmi érdeknek rende­lődik alá a csoportérdek, s en­nek figyelembevételével szük­séges az egyéni érdekek ér­vényesítése. Egyetlen esetben sem engedhető meg, hogy egyesek haszna, érvényesülé­se a csoport-, vagy az ossz­Az azonban továbbra is nyi­tott kérdés: hogyan nőhetetí az égig Koós László? Hogyan vehette magának azt a mérhe­tetlen bátorságot, hogy becsü­letes dolgozókat készítsen ki. hogy munka nélkül búsás jö­vedelemhez jusson, hogy ille­téktelenül különböző fondor­lattal pénzt vegyen fel a kö­zösből, hogy hosszú időn át megkárosítsa a szövetkezetei, saját telkén dolgoztassa a tsz- tagokat úgy, hogy egy fillért se fizessen a közös kasszá­ba?... Hol volt a pártszerve­zet? Mit szólt ehhez a párt­titkár?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents