Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

■ 1974. JŰLIUS 20., SZOMBAT “ZMdan Kádár János beszédei és cikkei olaszul Az Editori Runiti, az Olasz Kommunista Párt könyvki­adója megjelentette Kádár János beszédeinek és cikkei­nek első olasznyelvű váloga­tott gyűjteményét. A kötet „Magyarország és a szocializ­mus” címmel az MSZMP KB első titkárának 1970 és 1974 között elhangzott megnyilat­kozásaiból ad gazdag váloga­tást KGST’koníénsrek A MÁV Vezérigazgatóságá­nak tájékoztatása szerint — a KGST komplex programja alapján a nemzetközi áru- szállítások gazdaságos lebo­nyolítására — a szocialista or­szágok kormányának képvi­selői július elején nemzet­közi közös konténerhasználati iroda felállítását határozták el, bukaresti székhellyel. Környezetvédelmi gondok Abonyban Porfogó erdősáv — Új kutak a vízműnek A környezetvédelem meg­lehetősen újkeletű fogalom, de ha a köznyelvben régen nem is használták, nem azért tették, mintha mondjuk a le­vegőszennyeződés azelőtt nem létezett volna. A nagy­városok levegője mindig szennyezett volt. Ezért a vá­roslakók, már amelyik te­hette, nemcsak vágyott, ha­nem hosszabb-rövidebb idő­re esetenként el is ment vi­dékre, „jó, tiszta, falusi leve­gőre’’. Homok köröskörül — Jó, tiszta, vidéki levegő? — sóhajt nagyot Szűcs Lász- ’ ló, Abony nagyközség tanács­elnöke és kimutat hivatali szobája ablakán. Odakint a • szél szinte átláthatatlan sűrű Barackszüret Az ország legnagyobb sárgabarack ültetvényének birtokosa a Fót-Csomádi Vörösmarty Tsz: 180 hektáron terem kajszi- barack a két község határában. Szedik a barackot a csornaii asszonyok. Gondosan csomagolják a zamatos gyümölcsöt. Ez a Szállítmány a Hungarofruct budaörsi hűtőházába, majd onnan a külföldi piacra indul. Gárdos Katalin felvételei porfelhőt kavar. Idebent ép­pen a készülő környezetvé­delmi törvényről beszélge­tünk, mindketten nagyon he­lyeseljük, hogy a törvényal­kotók gondoltak rá, mégin- kább azt, hogy tervezetét ál­talános vitára bocsátják. — Mifelénk nincsenek a le­vegőt füsttel, karommal szennyező nagyüzemek — mondja a tanácselnök —, de homokos a talaj köröskörül. Aztán a szél nemcsak a ha­tárból hordja a port, talál ide­bent is eleget. A község 230 utcájának alig két százaléka a kiépített. Mi elébe mentünk a környezetvédelmi törvény­nek és csatlakozva az orszá­gos fásítási programhoz, leve­gőnk tisztasága védelmében Abony keleti részén, ahonnan leggyakoribb a széljárás, tíz hektáron parkerdőt létesítünk. Az előmunkálatok folyamat­ban vannak, idén be is feje­ződnek, jövőre, meg az után következik az ültetés. A ta­laj minőségének megfelelően akác, fenyő, hárs és nyárfa kerül bele, meg különböző faj­ta bokrok. Sétányok is épül­nek ebben az új erdőben, sőt padok is lesznek, afféle vá­rosliget lesz az, ahová fel­üdülni, levegőzni kisétálhat­nak az emberek. Ez azonban mégiscsak mellékcél, mert az erdősítés fő célja, hogy a fák alkossanak gátat a szélkavar­ta por elé. — Mármint a határban ke­letkező porfelhők elé. De ami idabenn az utcán keletke­zik ... — jegyezzük meg. — Az úttestek kikövezése természetesen elengedhetet­len, csakhogy egyelőre nin­csen rá pénze a tanácsnak és megmondani sem tudnám, hogy mikor lesz. Annyi sok a tennivalónk. Metán a vízben Abony határát nem öntözi folyó, amelyet olaj, vagy más egyéb szennyezne, nemrég fúrt két nagy hozamú artézi kútjának vize viszont szeny- nyezett. Cseppfolyós metán­gázt tartalmaz, ihatatlan, ve­szélyezteti az egészséget. Ezért a már nagyjából kiépült 60 kilométer hosszú vízvezeték hálózatának eddig elkészült szakaszaiból a törpe vízmű 12 kiiométemek nem adhat vi­zet. A megyei tanács építési osztálya és' a megyei víz- és csatornaművek Ikeresik a megoldást erre a súlyos prob­lémára. A mérgező gázt per­sze a vízből ki lehetne vonni, csakhogy az sok milliós költ­séggel járna. — Most mérlegelik annak lehetőségét — halljuk a ta­nácselnöktől —, hogy két ke­vésbé mélyfúrású kutat épít­ve, a metángáz nem veszélyez­tetné az ivóvíz tiszitaságát. Rö­videsen valószínűleg erre a megoldásra kerül sor, de már most gondolni kellene arra is, hogy az így nyert víz tiszta is maradhasson. Ez is hozzá­tartozik a környezetvédelem­hez. A nagyközség központjában egyre növekszik a több szintes lakóházak száma. Mást most már nem is építenek ide. Eme­letes házban pedig több ala­kás, tehát több a lakó is, és a nagyobb mennyiségű szenny­víz házi derítő rendszerekkel jelenleg megoldott tisztítása csak ideiglenesen felel meg. Néhány év múlva talajszeny- nyeződés következhet be, ami a most megfúrandó kút vizét is veszélyeztetheti. Huszonkét millió — Bizony csatornázásra is szükség lenne, az is hozzátar­tozik a környezetvédelemhez. Legalább a község központjá­ban ki kellene építeni négy kilométer hosszúságban a csa­tornát. A tanács már évekkel ezelőtt gondolt erre, 1971-ben el is készült a tanulmányterv. Akkor a költségelőirányzat 22 millióra rúgott. Ma nem tu­dom mibe kerülne, csak azt tudom, hogy saját erőnkből nem valósíthatjuk meg, shogy a támogatásra mikor kerül­het sor, nem tudom. Környezetvédelemre szíve­sen költ pénzéből az abonyi tanács. A levegő tisztaságát Mit írjanak ai árcédulára? Kiadás a boltban — Nyereség a borítékban szolgáló parkerdőn kívül az elkövetkező tíz évben a köz­ség határának különböző pont­jain több porfogó erdősávot és erdőfoltot is telepít. A ta- lajegyengetés és a facsemeték beszerzésének költségeit a ta­nács viseli, az ültetést, s ké­sőbb a gondozást azonban a nagyközségi KISZ-bizottság és az úttörők máris magukra vállalták, ugyanúgy, ahogy a parkerdő patronálását. — Bizonyosra veszem azt is, hogy a felnőtt lakosság is részt vesz benne — bizakodik a tanácselnök, és hozzáteszi: — akármilyen jó és bölcs lesz a készülő környezetvédelmi törvény, élő tartalommal csak az emberek, no, meg a ható­ságok igyekezete töltheti meg. Mindenkinek tudnia kell, hogy a környezetvédelem a környe­zetben élő embert védi. Így igaz. L. E. Újabb szolidaritási akciók Genfben 20 évvel ezelőtt — 1954. július 20-án írták alá az Indokínára vonatkozó fegy­verszüneti egyezményt, mely a vietnami népnek a francia gyarmatosítók feletti győzel­mét, a VDK szuverenitásának elismerését jelentette. Sebestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács főtitkára az évforduló alkalmából adott nyilatkozatában a többi kö­zött hangsúlyozta, hogy leg­fontosabb feladatunknak most azt tartjuk, hpgy részesei le-, gyünk egy olyan nemzetközi közvélemény kialakításának, amely a kemény szótól sem riad vissza, hogy pellengér­re állítsa, leleplezze a párizsi egyezmények betartását sza­botáló saigoni rezsimet és an­nak legfőbb támogatóját, az amerikai imperializmust. A most következő napokban ha­zánkban munkahelyi röpgyű- léseken juttatjuk kifejezésre a magyar nép testvéri szoli­daritását a VDK-val, harcis kiállását a dél-vietnami nép igaz ügye mellett. Angol pionírok Magyarországon A Magyar Úttörők Szövet­sége meghívására, tegnap dél­után hazánkba érkezett az angliai Woodcraft Folk pionír­szervezet küldöttsége, ame­lyet Dennis Adams vezet. A dél-londoni és claphami pio­nírok a Pest megyei úttörők látogatását viszonozzák, aki­ket tavaly ők láttak vendé­gül. Az angol gyerekek és kísérőjük két-két hetet tölte­nek a zánkai és a csillebérci úttörővárosban. A küldöttséget megérkezé­sekor tábor László, a Magyar Úttörők Szövetségének Pest megyei elnöke köszöntötte. Egyre kevesebb háziasz- szony tesz el ma már gyü­mölcsöt télire. Az éléskamrá­ban katonás rendben sorako­zó dunsztos üvegek látványa a legtöbb háztartásban a múlté. Ha a családnak befőtt­re vagy főzelékre támad gusz­tusa, az élelmiszerboltok pol­cain szép választék kínáltat­ja magát. Hogy mi kerül vé­gül is a bevásárlószatyorba, azt a vásárló ízlése és a kon­zerv ára dönti el. A háziasszony sokéves gya­korlatával megbecsüli az árat. Ha soknak tartja — az áru a polcon marad. Ha a vásárlók nagy többsége tartja soknak, az áru eladhatatlan. Az el­adhatatlan áruból a gyártó vállalatnak csak vesztesége van, pedig nyereségre törek­szik. Az ár nem változhat A Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár központi gyár­egysége és vállalatvezetősége Dunakeszin van. Itt határoz­zák meg a vállalathoz tartozó budapesti és mosonmagyar­óvári gyáregységek termelé­si és értékesítési feladatait is. A gyár azonban termékeinek árát nem határozhatja meg szabadon, arról a központ, a tröszt dönt, természetesen a népgazdasági szintű irányel­veknek és saját árpolitikájá­nak megfelelően. Az előzőn nincs mit töprengeni, az or­szágos árpolitikai irányelvek a tröszt számára is kötele­zőek, saját álpolitikáját vi­szont szabadon meghatároz­hatja, amit a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyámafe min­den körülményál között be kell tartania. A tröszt vezérigazgatójá­nak 1970-ben hozott utasítá­sa értelmében a konzervipar egyetlen termékének sem emelkedhet az ára, még akkor sem, ha közben emelkedtek a gyümölcs- és a zöldségárak. ' — Az emelkedő alapanyag- árak miatt — tájékoztatott Kovács József, a vállalat fő­könyvelője — magasabb ter­melői árra kértünk engedélyt néhány termékünknél, a tröszt azonban a legrövidebb időn belül a leghatározottab­ban visszautasította. Ezeknél a gyártmányoknál bizonyos százalékkal kevesebb a nye­reségünk, sőt nem kevés azok­nak a termékeknek a száma, amelyeket csak ráfizetéssel tudunk előállítani. Példaként: a vegyesíz kilogrammonként 2 forint veszteséget jelent a vállalatnak, de teszem azt a birsalmasajt nyereséget hoz. Különbség: a duplája Az unipack csomagolású, 300 grammos birsalmasajt egyszerűen előállítható ter­mék. Termelői ára 5 forint 36 fillér. A vállalat ennyiért ad­ja át a nagykereskedelemnek. És a tröszt utasításának ér­telmében ennyiért kellene ak­kor is átadni, ha például a birsalmasajt jellegzetes ko­csonyás halmazállapotát biz­Tájékoztató az 1974. szeptember 1-én életbe lépő jövedelemnövelő intézkedésről Az 1974. szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áreme­lésekről és jövedelemnövelő intézkedésekről szóló közle­mény, tájékoztatást nyújtott a legfontosabb tudnivalókról. A lakosságot érintő egyes részletkérdésekre ad választ az alábbi tájékoztató: A közlemény hangsúlyozta, hogy az első ízben szeptem­berben kifizetésre kerülő ki­egészítés nem számít be az átlagbérbe. Ez a megoldás azt biztosítja, hogy az ötven forintot semmiféle levonás ne terhelje. A bérkiegészítésből sem a nyugdíjjárulékot, sem jövedelemadót nem vonnak le, sőt a dolgozó keresetnöveke­désének ellenére az 50 forint 25 százalékával a lakbér hoz­zájárulás összege sem csök­ken. 'Az 50 forint kiegészítés a keresetigazolásokban sem szerepelhet. Így a gyermekjó­léti és egyéb intézményekben fizetendő térítési díj megálla­pításánál az 50 forint kiegé­szítést nem számítják be a szülők jövedelmébe, ennélfog­va — a családi jövedelem emelkedése ellenére, a téríté­si díj változatlan marad. Mivel a kiegészítés nem számít be az átlagbérbe, a ke­reset alapján megállapított juttatások esetén például a be­tegség és szülési szabadság idejére folyósítandó táppénz és a terhességi — gyermek­ágyi segély mellett is, jár a teljes összegű kiegészítés. Az 1974. szeptember 1. után nyugdíjba menőknél a nyug­díjakat a kiegészítést nem tartalmazó átlagkereset alap­ján állapítják meg ugyan, de az így számított nyugdíj összege szintén kiegészül a havi 50 forinttal. A vállalatokra Is vonatkozó eljárási szabályokat a Ma­gyar Közlöny július 15-i szá­mában megjelent kormány­rendeletek tartalmazzák. tosító pektint máról holnapra csak háromszor drágábban tudná beszerezni a vállalat. A Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár bevétele tavaly 412 millió forint volt. Nyere­sége: 6414 millió forint. A tröszt átlagának megfelelően egy-egy termékre legfeljebb 5,45 százalékos nyereséget számolhatnak fel. A tröszt irányelvei ezt nem teszik le­hetővé. Ha minden termékük­re á teljes százaléknak meg­felelő összeget felszámolhat­nák, 20 millió forinton felül lett volna a nyereségük. A vállalati nyereségből 1,44 millió forint jutott részese­désre. Ebből 16,6 nap fizetésé­nek megfelelő nyereséget kap­tak a váll diát dolgozói és ju­tott belőle egy szerény szín­vonalú fizetésemelésre is. 146 ezer forint pedig a lakásépíté­si alapba került, amely ennek háromszorosát hozta vissza a vállalat lakásproblémával küszködő dolgozóinak. A tröszt ugyanis minden forinthoz, amelyet a vállalat a részese­désből lakásépítésre fordít, két forintot hozzáad. A fejlesztésre jutó összeg­gel, amelyből új gépeket vá­sárolhatnának, a vállalat nem rendelkezik önállóan. Gondok — naponta A vállalat vezetői ott Duna­keszin voltaképpen szellemi zsonglőrök. A gyümölcsök és a főzelékfélék ára ugyanis szin­te naponként változik; függ az időjárástól, mert egy vá­ratlan jégeső csökkenti a ter­mést, ára a magasba szökik. A szerződött termelőszövetke­zetek kevesebbet szállítanak, mert szabad piacon magasabb árat kapnak termékükért. Annyival magasabbat, hogy kifizethetik belőle a szerző­désszegésért járó büntetést, és plusz nyereségük is marad. Kedvező időjárás esetén nagy a termés, a szerződött terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok ömlésztik a gyümöl­csöt, vagy a borsót, azzal vi­szont nőnek a vállalat raktá­rozási költségei, hiszen hiába dolgoznak a gépsorok éjjel­nappal, egy bizonyos mennyi­ségnél többet egyszerre nenn kénesek feldolgozni. Talán az időjárásnál is vál­tozékonyabb a kapitalista piac, ahová a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár viszony­lag sok terméket készít. A trösztnek nincs önálló export joga, külföldön a Hungarof­ruct útján árulja termékeit. Tavaly p>éldául rendkívül jó áron tudták eladni málnából és vöröshagymából készült konzerveiket. Ám az tavaly volt. A málnát az idén már nem keresik Bécs, Párizs, München háziasszonyai. A vö­röshagymát viszont annál In­kább. A termelési kedv nö­velése érdekében a tröszt 20 százalékkal felemelte a vörös­hagymából készült termék át­vételi árát, a terven felüli mennyiségért pedig még plusz 30 százalékot ad. Ez a lehető­ség egyértelműen a vállalati nyereség növelését teszi le­hetővé. Csakhogy van a „vö­röshagyma-akciónak” egy má­sik oldala is. Légszennyeződ é- si járulékot kell fizetni utá­na, orrfacsaró szaga miatt. Vöröshagymát a vállalat mo­sonmagyaróvári gyáregysége dolgoz fel, 6 millió forintot érő mennyiséget, a légszeny- nyeződési járulékot viszont az egész vállalat bevételének alapján kell befizetni. Tavaly 330 ezer forint volt ez az ösz- szeg. Jobb legyen és olcsóbb A vállalat termékeinek ára és a nyereség közötti kapcso­lat rendkívül szoros. Alakulá­sukat sokszor egymásnak el­lentmondó tényezők formál­ják. A Gyümölcs- és Főzelék- konzerv Vállalat termékeire, a bébiételre, befőttekre, gyü- mölcskonzervekre, savanyú­ságra szükség van. Könnyíte- nek az asszonyok második műszakján. A gyár termel, a háziasz- szony vásárol. És vásárlás közben csak azzal törődik, hogy minél jobb minőségű le­gyen a befőtt és minél ol­csóbb. Mónus Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents