Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
%Md(m 1974. JÚLIUS 20., SZOMBAT Nagyobb tudás — több termelés Munkásművelődés ä szövetkezetben Bata János, a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke, a megye 12. választókerületének országgyűlési képviselője a Parlament nyári ülésszakán a könnyűipar rekonstrukciójáról beszólt felszólalásában. A szünetben félig tréfásan, félig komolyan azt mondta: ,mi önző módon akarunk jót az embereknek ... A beszélgetés akkor rövidnek bizonyult arra, hogy megkérdezzem: mit is ért tulajdoniképpen ezalatt? Értő emberek kellenek — Hogy mit? — kérdez viszaza már gyömrői irodájában. — Az új gépsorok önmagukban nem sokat érnek. Értő emberek, jó szakmunkások kellenek hozzájuk. Szakmunkásokban azonban nem bővelkedünk. Gondoskodni kell az utánpótlásról, állapította meg a szövetkezet vezetősége. Igen, de honnan? A gondot csak belülről oldhatjuk meg. Ezért tavaly tavasszal megvizsgáltuk: hogy is állunk iskolai végzettség dolgában. A szakmunkás-képesítés megszerzésének — mint ismert — feltétele az általános iskolai végzettség. A kép, amit kaptak, nagyon is indokolta a vizsgálódást. A szövetkezet kétszázötven dolgozója közül hatvanhárom nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. — Beszéltünk mind a hatvanhárom emberrel. Többen idős korukra hivatkozva nem vállalták a tanulást. Őket megértettük. A nagyobb gondot az jelentette, hogy az általános iskola nyolc osztályával nem rendelkezők közül negyvenkettő nő, méghozzá jobbára többgyermekes családanya. A legtöbben nem vállalták, hogy a napi munka, a család, a gyermeknevelés mellett még tanuljanak is. A hatvanháromból végül is kilenc jelentkező akadt, elsősorban fiatalok. Közülük nyolcon sikeres vizsgát tettek egy év alatt az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályából. Rajtuk kívül még kilencen szívesen tennének szakmunkásvizsgát, ha lehetőséget biztosítunk rá. Őszi tervek Természetesen nem csupán az általános iskolai végzettség megszerzésének a lehetősége az oktatás egyetlen formája a szövetkezetnél. — Örömmel mondhatom — közli Bata Jánós —, hogy nagyon sokan tamulnak nálunk. Csak a pártoktatásban több mint nyolcvanon vettek részt a nemrég befejeződött oktatási évben. Ezenkívül szákközépiskolába és különböző tanfolyamokra is jó néhá- nyan járnák. Bár még csak július közepe múlt, már elkészültek a tervek, ha nem is a teljesség igényével, a szeptemberben kezdődő új oktatási évre. — Előreláthatóan tíz embert küldünk szakmunkástanfolyamra. Ötöt-ötöt mindegyik szalagból. Hárman felsőfokú technikumba jelentkeztek. Ketten tanulnak tovább szakiközépiskolában. A pártoktatásban a létszám a tavalyi. A marxista—leninista középiskolába öten jelentkeztek. Ketten kezdik ismét az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát. S több mint tízen mennek különböző, hosz- szabb-rövidebb ideig tartó szakmai tanfolyamra. A határozat szellemében Mindez dicséretes, a végrehajtás azonban korántsem könnyű. Ha például egy szalagról öt-tíz ember hiányzik egyszerre, megérzik a többiek. A szalag az szalag, minden munkafolyamatnak gazdája van. A tanuláshoz pedig kedvezményes munkabeosztás kell (az üzem két műszakban dolgozik), mert a különböző oktatási formák általában a délutáni órákra összpontosulnak. Az oktatásiban részt vevőknek — a Minisztertanács csütörtöki határozata szerint — hosszabb-rövidebb ideig tartó emelt tanulmányi szabadság is jár. A szakmunkásképzésre előreláthatóan Budapesten kerül sor, ez plusz utaztatási költséggel terheli a szövetkezetét. — Akkor is megéri — mondja Bata János. — A munkásművelődésről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is érte s nem is keveset. Mi teszünk is érte, a magunk módján. Tavaly ötvenkétezer kabátot gyártottunk. Az idén hetvenezret szeretnénk. Ezt csak képzettebb, műveltebb emberekkel lehet. Ezért nemcsak dolgozóink oktatását támogatjuk, szerény lehetőségeinkhez képest (tízmillió forint bankhitelt vettünk fel az új gépek vásárlására), hanem minden olyan törekvést, amely műveltségüket bővíti, látókörüket szélesíti. A szomszédunkban van a művelődési ház és a könyvtár. Mindkét intézménnyel nagyon jó a kapcsolatunk. Gyakran vásárólunk színházjegyeket dolgozóinknak. Vannak a művelődési háznak olyan előadásai, amelyeket a mi szövetkezetünk patronál. Ez azt jelenti, hogy arra az előadásra mi vesszük meg a legtöbb jegyet. Négy szocialista brigádunk van, mintegy százhatvan dolgozóval. Nemrég országjáró kirándulásra vittünk közülük negyvenet. Ilyenkor az útiköltség felét a szövetkezet fizeti. Sokrétű kapcsolat A legkülönbözőbb formákban mérhető a szövetkezet és a művelődési ház kapcsolata. Anyagot biztosítottak a művelődési ház parkjában létesített játszótér és nyári napközis tábor kialakításához. Anyaggal és társadalmi munkával járulnak hozzá a most épülő minisportpályákhoz, ugyancsak a művelődési ház parkjában. Cserébe nemegyszer ingyen megkapják a műAz OBION Rádió és Villamossági Vállalat felvesz — nőket könnyű szerelőmunkára, 14 éves kortól, — rádió-tv, elektroműszerészeket, — mechanikai műszerészeket, — esztergályosokat, — marósokat. — víz-,gáz- és központifűtés-szerelőket, — lakatosokat, — férfiakat szerelő- vagy segédmunkára, — galvanizálókat, — nőket gépmunkára, — érettségizett nőket könyvelő, programozó, bérelszámoló munkára, — gép- és gyorsírókat. Jelentkezés: a Munkaerőgazdálkodáson Budapest X., Jászberényi út 29. (1475 Budapest, Postafiók 84.) Telefon: 284-830, 484-760. velődési ház valamelyik termét brigádértekezletre vagy éppen szemináriumra. Sorolhatnánk még a kapcsolat különböző formáit. Bata János és a szövetkezet többi vezetője komolyan veszi a Központi Bizottság közművelődési határozatából adódó feladatokat, azt, hogy „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek”. S azt is, hogy: „Igen nagy a társadalmi és hivatali tekintéllyel rendelkező, de a közművelődés irányításában csak közvetve bekapcsolódó vezetők felelőssége; a közművelődéssel kapcsolatos szemléletük és magatartásuk nagymértékben befolyásolja a vezetésük alatt álló testület dolgozóinak közművelődési helyzetét.” A törődés kamatozik — Magunk látjuk hasznát — summázza a beszélgetést —, hiszen a képzettebb munkásokkal a nagyobb feladatokat is megoldhatjuk. Előttünk pedig most nagy feladat áll: majd húszezer kabáttal többet szeretnénk készíteni, mint egy évvel ezelőtt. Az eddigi munkát alapul véve, arra következtethetünk: Gyömrőn teljesítik idei tervüket a Ruhaipari Szövetkezet dolgozói. Frukner Pál Képzőművészek bemutatkozása a Dunakanyarban Kiállítások Nagymaroson és Vácott A nagymarosi nyári tárlatot holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a művelődési háziban D. Fehér Zsuzsa dr. művészettörténész. Nagy B. István festőművész kiállítását ma nyitja meg dr. Tóth Pál, a KISZ Központi Bizottságának kulturális osztályvezetője .a váci Vak Bottyán Múzeum főtéri kiállítótermében. Mindkét tárlat augusztus 11-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. Nyári tárlat a festészet csomópontján Nagymaros a magyar festészet egyik csomópontja. Gyűjti, sugározza, akkumulálja a festői energiákat; tranzit hely. Vannak nagy-1 marosi festők, s vannak, akik I a Képzőművészeti Alap al-1 kotóházában újulnak új feladatokra. Ide sok helyről másmás elképzelésekkel érkeznek különböző korosztályok tagjai, de valamennyien megerősödve távoznak a csönd, a szemlélődés, a motívumsűrűség jóvoltából, melyet a Dunakanyar nagyvonalú benső- séggel adományoz. Az idei kiállítás jobb, teljesebb a tavalyinál — egyenletesebb az átlaga, örvendetes, hogy Pap Gyula — aki annak idején alapítója és vezetője volt a nagymarosi képzőművészeti népi kollégiumnak, mely 60k tehetséget gondozott és röppentett pályára —, két képpel szerepel. Felvonulnak az állandó Nagymarosra visszatérők: SzentAz ÁG és a tsz az óvodáért Látogatott a dánszentmiklósi újdonatúj könyvtár Javában tart az óvodabővítés Dánszentmiklóson és ha semmi sem jön közbe, szeptember elején a mostani 50 kisded helyett még egy 25 fős csoport számára nyílik meg. Az új, a harmadik csoport terméhez járulékos helyiségek, öltöző, mosdó és minden egyéb szükséges is épül, összesen több mint 450 ezer forintos költséggel. Ennyi pénz nem állott a tanács rendelkezésére, de hogy mégis több kisgyerek juthasson be az óvodába, megmozdult a község társadalma. A Micsurin Tsz kerek negyedmillió forint készpénzzel járult hozzá az óvoda bővítéséhez, tagjai pedig ezenfelül részben készpénzben, részben társadalmi munkával, további mintegy százezer forinttal. A Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi kerülete ugyanekkora értékű társadalmi munkával vette ki részét az építkezésből, amelyhez ilyen formában még a lakosság is hozzájárult. Így azután a községi tanácsnak az óvodabővítés nem okoz egyéb nagyobb költséget, csak a berendezésről és felszerelésről Éell gondoskodnia, s mert erre a társadalom segítségének eredményeképpen telik, TANÁCSOK! Budapesttől 50 km-es körzetben, tanácsi együttműködésben 200-300 fős, női munkaerőt foglalkoztató új üzem létesítésére ajánlatot keresünk. Az ajánlatokat „Műszeripar H 46" jeligére, a kiadóba kérjük. a legkorszerűbb berendezést szándékszik megvásárolni. Ha pedig futja rá a pénzből, áz óvoda másik két csoportjának .is juttat sok új játékot. — De ha már itt jár községünkben, tekintse meg a könyvtárunkat is — invitál Biró László tanácselnök és bevezet a községi tanács üléstermébe. Kényelmes, modern műbőr fotelek fo'gják körül az alacsony asztalokat, amelyeknél a tanácstagok Dán- szentmiklós ügyeit megvitatják. Szétnyitható üvegfal mögött körben könyvektől roskadozó polcok. A tanácsteremben van a községi könyvtár. — Szégyene voltunk a megyének*— mondja a tanácselnök. — Talán a mienk volt az egyetlen könyvtár nélküli község. Építeni nem tudtunk, nincs arra pénzünk, viszont itt volt a 32 tanácstagnak túlságosan nagy terem. Egy részét üvegfallal leválasztottuk, ha szükséges, bármikor szétnyithatjuk és így kitágítható az amúgy is megfelelő nagyságú ülésterem. Arról, hogy május elsején megnyílt a dánszentmiklósi könyvtár, annak idején már megemlékeztünk. Most hát arra vagyunk kíváncsiak, látogatja-e a lakosság? — Egyre többen — közli Répás Mihályné pedagógus, aki másodállásban hetenként négyszer két-két óra hosszat áll az olvasók rendelkezésére. Elmondja, hogy június végéig 195 ember iratkozott be az új könyvtárba, július derekáig pedig további 21, vagyis a község 2600 főt számláló lakosságának máris majdnem tíz százaléka rendszeres olvasó. Az első két hónapban 961 kölcsönző 1229 kötetet vett ki. A könyvállomány 2600, vagyis akkora, hogy a község minden egyes lakosára jut egy kötet. — Pillanatnyilag — mondja a könyvtáros —, mert havonta veszünk új könyveket. A községi tanács havi 1250 forintot biztosít a könyvtárnak vásárlásra. Néhány éven belül annyi lesz, hogy szűk lesz ez a könyvtár. — Addigra pedig — szólal meg Biró1 László tanácselnök —, talán sikerül művelődési házat és abban tágas helyiséget építeni a könyvtárnak. Sz. E. györgyi Kornél, Vén Emil, Zirkelbach László, Vjváry Lajos, rögzítve portyázásuk széles határát. Olasz halászfalu, Zebegény, nagymarosi téli táj ihlette meg festőinket. Ök látványban — Gadolkodik szuverén magatartással. A festészet; hódítás is, út előre. Együtt halad a mezőny, minden talpalatnyi helyet felkutat — innen a változatok gazdagsága. Bojtor Károly elmélyült és pedáns, Király Sándor laboratóriumi pontossággal méri a színhatást, Sugár Gyula színes rajzírással térképez hangulatot — Zöld Anikó lírai fi- nomsággal időz a Margitsziget környékén, melyről Ger- zson Pál képe is szól érzékeltetve; a madár az igazi híd, az élet, az köti össze a partokat. Az alkotók egyéni utakon haladnak. Korga György, rabuczy Agnes elmélyült szerkezetben örökítette meg az „Emlék”-et —, fejlődésének újabb állomását. Az újítás lázas feszültsége jellemzi a derékhad teljesítményét. Érződik az el nem napolható szándék; bővülten megújuló eszközökkel kísérni és lendíteni a megtolult valóságot. Csik István, Ger- zson Pál, Baska József ennek a bátor nyelvújításnak a kezdeményezői — hozzájuk zárkózik fel a gyorsan fejlődő Dobrovits Ferenc. Ger- z-son Pál a Margithidat nemcsak vassal, hanem madárívekkel is összeköti, Baska József a kozmikus teret humanizálja az űrrepülés elvont felidézésével, Csik István színes formák közegében gonNa:;y B. István: Szonda / Kárpáty Éva, Károlyi András szürrealisztikus irányból, Arató István a szerkezet központjából közelítik a látványt — Uhrig Zsigmond, Hikádi Erzsébet, Németh László, Szalatnyaí József a posztimpresszionizmus széles sáv- ján közlekedik. Nemes veretű portréval jelentkezik Jakab Eszter és Czétényi Vilmos. A nagymarosi táj ihleti Pap Zoltánt és Tímár Józsefet — Kováts Nagy Ira a mosztári hidat ábrázolta beküldött képén. A főszerepet vállalt festői vonulatot Hegyi György mozaiklapja, Herczeg Klára szobrai és Szöllőssy Enikő tartalmasán mintázott „Holdbéli utazás” éremsorozata egészíti ki. Nagy B. István vásznai A Nagy B. István festményeinek váci bemutatkozása azt a Szilvásváradon 1933-ban született alkotót regisztrálja, aki Ferenczi Noémi és Szőnyi István tanítványaként jutott sok munkával megérdemelt országos hírhez. Képzelőerő és mérték jellemzi. Művei mérlegelt- látomások. Nemcsak az élmény, hanem a felfedezés igényével érinti az eszmesugalló tájmotívumokat. Ahogy halad és gazdagodik az idő, úgy gyarapítja festői eszközeit; méltó akar és tud lenni korának filozófiai és természettudományos kibontakozásához. Ebből a célhivatásból adódik felületeinek festett-mintázott kettóssegű pontossága, összetett műszere; szakmai biztonság, festői érzékenység, a gondolkodás tisztelete, hiteles becsvágy. Ez eredményezi, hogy kompozíciói a ma még elvonatkoztatottnak érzett formák és mindannyiunk által követhető kózmegegyezéses jelek kellemes együtthatóival jelennek. Elemző portréi mellett Zsámbékban pillantotta meg a századokat és természetet összegező motívumot — ezt növelte eltévedt Ikarusszá, s korunk problémakörét festőileg időszerű látomásokká. (Találat, Szonda, Műszerek felállítása.) A zsámbéki templomrom sorozatot adományozó kincse után az új motívum nyelvrendszerét kutatja, melynek még nem ismert közegében véli megtalálni saját további teendőit. Jó irányban kutat. Kondor Béla és Kokas Ignác eszmetársaként elsőként ismerte fel, hogy a kor embere kozmikus térbe jutott, s így a festészet sem lehet többé egyedül földnézőpontú. Naprendszer látószögéből testesülnek képi gondolatai — a törött híd, északi fény bolygóközi térben terjeszkedik színes idővé. A küzdelmet Madách, Hemingway is csak az ember oldaláról vizsgálta — Nagy B. István a lelőtt madár látomásában ezt kiterjeszti az alsóbb fokú életre is. Festészete mágnes, minden értéket és feladatot magához vonz. Minden bizonnyal a művészetben összegyűjtött világ, életünkre jótékonyan ható sugárzássá is alakul — aktív erővé, a találkozás eredményeként, melyet Nagy B. István és a társadalom ál-1 talános fejlődésének párhuzam mossága biztosít. Losonci Miidós
