Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS és CEQLE^VARO^RfeSZÉREL XVIII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1974. JŰLIUS 3., SZERDA Sikeres tanév után Vizsgáznak a jövő szakmunkásai A folyosón ünneplőbe öltözött, sötét ruhás fiatal­emberek csoportjai várakoznak. Kíváncsisággal és iz­galommal fordulnak arra, valahányszor kinyílik egyik­másik tanterem ajtaja. Némelyikük könyvet szoron­gat, s kihasználva a beszélgetés pillanatnyi szüneteit, bele-belepillant. Vizsgáznak a 203-as Bem József szak­munkásképző intézet diákjai. Napokkal ezelőtt 16 szakma kétszázhatvan jövendő ' mestere látott hozzá a három részből álló szakmunkás- vizsgához, amelyen, az írásbeli és szóbeli beszámolók után, gyakorlati felkészültségükről adnak majd számot az ifjú szakmunkás jelöltek. Ami még mindig gond Czinege Imrétől, az intézet igazgatójától az iránt érdek­lődünk, milyen volt a nem ré­gen véget ért tanév? — Ha summázva kell véle­ményt mondanom, azt vála­szolom, sikeres. Júniusban har­minc osztály, összesen 829 diák­ja kapta meg bizonyítványát, s közülük kétszázhatvanán, harmadévesek lévén, a szak­munkás vizsgát is megkezd­ték. Intézetünk huszonkét ta­nára és ugyanennyi szakokta­tója eredményes tanévet tud­hat maga mögött, még annak jelentős eseményei sem gátol­ták a lelkiismeretes oktató- nevelő munkát. _ Melyek voltak ezek az es emények? — Tavaly július elseje óta felügyeleti szervünk a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya, iskolánk megyei intéz­mény lett. Mi irányítjuk a szentendrei, monori és dabasi szakmunkásképző iskolát is. Az átállás számos új feladat­tal járt, a nehézségeket sike­rült a tanév első hónapjaiban leküzdenünk. Továbbra is gon­dot jelent viszont, hogy a vi­déki iskolák egyike sem ren­delkezik saját épülettel, álta­lános iskolákban folyik az ok­tatás, délutánonként. A taná­rokkal, és oktatókkal rendsze­resen tartjuk a kapcsolatot, az utóbbiak részt vesznek a ceg­lédi oktatók munkaközösségé­nek megbeszélésein is. Szán­dékunk, hogy a jövőben a szentendrei, monori és dabasi tanárokat is meghívjuk a ceg­lédi tanári munkaközösségek tanácskozásai ra. Lj KISZ-alapszervezetek ' — A másik számottevő ese­mény. amely közvetlenül érin­tette munkánkat, a tavaly ősz­szel bevezetett tananyag­csökkentés. Mértéke tantár­gyanként változott, de minde­nütt ugyanaz a törekvés indo­kolta: a lényeges, korszerű is­meretek előnybe helyezése az elavulttal szemben. Az előző tanévben számba vettük, me­lyek az alapoktatásban nélkü­lözhető anyagrészek, és a számbavétel alapján dolgozták ki az illetékes szakemberek a tananyagcsökkentés konkrét módját, formáját. — Jelentős változás iskolánk életében, helyesebben a fiata­lok mozgalmi életében az át­térés az új szervezeti formára. Előzőleg Heves megyében, Gyöngyösön érdeklődtünk az ottani tapasztalatokról, s azok ismeretében lényegesen köny- nyebb volt már megszervezni nálunk is a vegyes életkorú KISZ-alapszervezeteket. A változás nem csak szervezeti módosulást, hanem a tartalmi munka javulását is jelentette. Igaz, sokkal több figyelem szükséges az új alapszerveze­tek tevékenységének irányítá­sához és ellenőrzéséhez, mint korábban, de a fáradozás többszörösen megtérül, hiszen az új alapszervezetekben ugyancsak megnőtt a fiatalok kezdeményező, vállalkozó ked­ve, jobban érvényesül az ön­kéntesség elve, és ami nem ke­vésbé fontos, az egyes alap- szervezetek nem halnak el, mivel tagjaik között mindig ott vannak az újak, az első és másodéves diákok. Megfelelő körülmények — Hányféle szakmát ta­nulhatnak az iskolában a nö­vendékek? — Összesen mintegy har­minc elsajátítására van le­hetőség, közöttük természe­tesen akadnak igen kereset­tek, mint például az autósze­relő, gépjármű-villamossági műszerész, szobai es tő-ariázo­ló, női fodrász, kozmetikus, és akadnak olyanok is, ame­lyekre a kívánatosnál keve­sebben jelentkeznek. Keve­sen jönnek például hegesztő vagy esztergályos ipari ta­nulónak. Növendékeink he­tenként háromszor járnak hoz­zánk, a hét többi napján mun­kahelyükön dolgoznak. Leg­többjük a MÁV-nál, a KÖZ- GÉP-nél, a DÉMÁSZ-nál, a Bács megyei Építőipari Vál­lalatnál, az EVIG-ben és a VOLÁN-nál ismerkedik leen­dő szakmájával. A képzés kö­rülményei üzemenként elté­rőek, de az alapképzéshez mindenütt megfelelnek. Jól felszerelt tanműhelyben fog­lalkoztatják az ipari tanulókat az EVIG-ben, a Bács megyei Építőipari Vállalatnál és a Cifrakerti Állaim! Tangazda­ságban. — Tanulóink átlagos ta­nulmányi eredménye nagy­jából azonos a tavalyival, 2,9- et értek ed. Természetesen, akad ennél sokkal jobb ered­ményt elért osztályunk _ is. A harmadéves női szabó lá­nyok eredménye például 3,74. Kollégium, bővítés — Honnan kerülnek a diá­kok a ceglédi iskolába? — Többségük bejáró. So­kan jönnek a szomszéd tele­pülésekről, a nagykátai, mo­nori és ceglédi járásból. Nagy részük itt is dolgozik, az uta­zás nem kis megterhelést je­lent számukra. Sokat enyhí­tene helyzetükön és a mi munkánkon is egy jól fel­szerelt kollégium. Reméljük, hogy megépítésére a követke­ző tervidőszakban már sor kerül. Szükség lenne az isko­la bővítésére is, újabb tan­termekre, előadótermekre, könyvtár- és klubhelyiségre. Énekkar és tánccsoport — Mit tesznek a tanulók általános műveltségének nö­veléséért? — Amire az alacsony óra­számban tanított közisme­reti tárgyakból nem jut idő, tanításon túl, változatos kul­turális programmal igyek­szünk pótolni. Amióta me­gyei iskola lettünk, fő hi- vatású kulturális nevelő ta­nárunk és könyvtárosunk is van. Csaknem négy és fél ezer kötetes könyvtárunkban ol­vasóköröket alakítottunk, a helyi SZMT-könyvtárral kö­zösen, irodalmi estet rendez­tünk. Diákjainkat színházba visszük, és igyekszünk szá­mukra itt, Cegléden is hasz­nos elfoglaltságot nyújtani. Megszerveztük, a megyében elsőkként, a szakmunkásinté­zetek közül az énekkart, jö­vőre pedig tánccsoportot ala kítunk. Khim Antal KISZ-titkárok tanfolyama Június 7-e és 13-a között hetven KISZ-alapszervezet tit­kára vesz részt Ceglédről a KISZ megyei bizottságának gödöllői továbbképző tanfo­lyamán, melyen szervezeti és időszerű politikai kérdé­sekről tanácskoznak majd az ifjúkommunista vezetők. Tizennégy brigád Óvodákat, iskolákat támogatnak KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS, TOVÁBBTANULÁS A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében évről év­re fejlődik a munkaverseny- mozgalom. 1971-ben mindösz­sze négy brigád tevékeny­kedett, egy évvel később ti­zenegy, tavaly pedig 14 bri­gád, csaknem kétszáz tagja küzdött a szocialista címért. Valamennyi kollektíva a hármas követelmény jegyé­ben tette meg vállalásait, me­lyek közül a gazdasági vo­natkozás úak főleg munkájuk minőségének javítását cé­lozzák. Sokat fáradoztak kör­nyezetük szépítéséért, csino­sításáért is. A közelmúlt­ban különfelajánlást tettek a közelgő, XI. pártkongresszus tiszteletére. Az elmúlt iskolai évben a bri­gádtagok tizennégyen végezték el az általános iskola hetedik, illetve nyolcadik osztályát, és sokan jártak a kihelyezett marxizmus—leniniamus esti középiskolába. A brigádfoeliek gyakran vesznek részt sportversenye­ken, rendszeresen ellátogat­nak a helyi művelődési ház­ba és a gyáregység szakszer­vezeti könyvtárába. Több sportágban házi bajnokságot rendeztek, és jól szerepeltek a községi spartakiádversenye- ken, legutóbb elhatározták: kerékpártúrát tesznek Tisza- várkonyba. A brigádok közül nem egy óvodákat, iskolákat támogat, és sokrétű segítséget nyújt a helyi nevelő, illetve szociá­lis otthonnak. Gy. F. MEGYEI KÉZILABDA A Bem SE győzelemmel zárta az idényt A tavaszi szezon utolsó fordulójában a Dunai Kőolaj látogatott Ceglédre, és szoro­sabb első félidő után a Bem SE biztosan győzött Bem SE—Dunai Kőolaj 27:21 (12:10) Bem SE: Vízvári — Nemes, Básti, Gúzsaj, Kovács, Zu- bor, Malizs. Csere: Bajusz. A ceglédiek erősen tarta­lékosán álltak ki, a kezdő csa­patból többen — Gregor, Ka­táén, Túlik — leszereltek. A játékvezetők mindkét ol­dalon sok büntetőt ítéltek, de következetesek voltak. Az első félidő gyengébb játéka után a Bem SE némileg ma­gára talált, s a változás elég voit a biztos győzelem meg­szerzéséhez. A színvonal még a közepest sem érte el. Má­sodpercekkel a befejezés előtt Básti fölöslegesen szabályta­lankodott, ütött, s ezért a végleges kiállítás sorsára ju­tott. Góllövök: Kovács (10), Ma­lizs (8), Nemes (4), Zubor (3), Básti (1), Guzsaj (1). Jók: Malizs, Kovács. ★ A Foton vereséggel végző­dött mérkőzést megóvták. A fótiak egyik játékosa jogo­sulatlanul lépett pályára, elő­zőleg kiállították, s a szövet­ség felfüggesztette játékjo­gát. , Valószínűleg a ceglé­dieké lesz a két pont. Az őszi első fordulóból szombatra hozták előre a Bem SE—Kossuth KFSE mérkő­zést. A vendégcsapat a „Közlönyben” megjelölt 14 órára megérkezett, a Bem SE viszont 16 órai kezdésről tudott. A játékvezetők leiga­zolták a Kossuth KFSE-t, s miután dolgukat elvégezték, elmentek. Oda lett a Bem SE győ­zelme, s talán még egy bün­tetőpont is járul a vereség­hez. U. L. Kocsernak, Nyársapáinak is Bővült a nagykőrösi húsüzem Mióta a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ közös húsüzeme fenn­áll Nagykőrösön, jelentős mér­tékben javult a város hús- és húsáruellátása. Az üzemeltetők arra töre­kednek, hogy a húsüzem a fokozódó lakossági igények­nek, a higiéniai követelmé­nyeknek és a dolgozók által megkívánt munkakörülmé­nyeknek minél jobban meg tudjon felelni, ezért a közel­múltban, jelentős beruházás­sal, átalakításokat hajtottak végre: az úgynevezett főzőter­met a kétszeresére bővítették, mennyezetét felemelték, így kedvezőbb lehetőség nyílt a húsáruk kifőzésére: a füst és a gőz nem bántja a dolgozók szemét. Üj fűszerraktárt és iroda helyiséget is kialakítot­tak. A dolgozók elégedettek a változásokkal. Jakabházy Fe­renc elmondotta, azóta köny- nyebben tudnak dolgozni, és nagyobb a munkateljesítmé­nyük, Gulyás János üzemveze­tő pedig kijelentette, így köny- nyebben teljesítik a csaknem 6 millió forintos éves tervet. Az üzemnek vágósertést bő­ven adnak a Szabadság Tsz, valamint az ÁFÉSZ nagykőrö­si és kocséri hizlaldái. Terme­lési kapacitását teljesen kime­ríti a helyi, valamint a kocsé­ri és a nyársapáti ÁFÉSZ-bol- tok fogyasztása. Termelése fe­lét a nagykőrösi Kecskeméti utcai élelmiszer-áruház igény­li. Választékos árui közül a leg­keresettebb az olasz módra készülő szalámi, és a kizárólag sertéshúsból készülő 3,80-as kolbász. K. L. A nyolcvanöfödik születésnapon Uszádot nem tudja felejteni Reggel hétkor kél, kieöpri a szobát, tesz-vesz, gondolatai tíz órára rendeződnek, akkorra már tudja, hogy mit, hogyan rajzoljon. A „műterme’’ a ház mögött van, a szabadban. Néha úgy elmerül 'az alkotásban, hogy délben háromszor is kell érte kiáltani, menjen már ebédel­ni. Délután rövid szundítás és festés vacsoráig. Lámpagyúj­táskor a televízióit nézik, az a földes hálószobában áll. Mikor a híreket mondják, már vet­kőznek, a műsor további ré­szét már az ágyban nézik. — Ügy alszik, olyan csönd­ben, mintha nem is volna — mondja Erzsiké néni. No, még egyet, amin mind a hárman mosolygunk, legfőkép­pen Péter bátyánk: ágybafek- vés előtt mindig megeszik egy darab szalonnát, anélkül el­aludni nem tud. Műfoga nincs még, nem is kívánja. j-------------------——r születés­I N yo'cvanötödik I napján-------------------------1 számo* év eket, jó egészséget, munka­kedvet kívánunk Benedeie Pé­ternek, azzal az óhajtással, hogy néha fesse meg Ceglédet is, azt a várost, mely most sze­retettel köszönti. Hídvégi Lajos már kezdett erőre kapni a csa­lád, mert két szép lányuk van, azóta három unokával, Bene­dek Péter a Képzőművészeti Alaptól kezdetben havi nyolc­száz forintot kapott, nem sok­kal később havi ezret. A Kossuth-díjas Barcsay Jenő ajánlására meghívták a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­ségébe, a szövetségtől újabb ezer forint támogatást kap. A kétezerhez hozzátoldódik a sa­ját keresménye. Olcsón adja képeit, egy közepes méretűt ezerötszázért. Lassan dolgo­zik, nem az idős kora miatt, avval még nem volt különö­sebb baja, hanem világéleté­ben lassú volt, elidőzik alak­jainál, nem hamarkodik el semmit. Két hétig rajzolja ce­ruzával a kompozíciót, a fes­tés már gyorsabb, egy, másfél hét. Nem szereti, ha másoltat­ják, még ha a sajátját is erő­szakolják. Ez az utolsó máso­lata. amin mopt dolgozik, ez­után már a maga emlékezetéből fest, Barcsay Jenő is ezt aján­lotta. egy órára a rokonokat. Az asszonyka férjét viszi bemu­tatni, az viszont az újdonsült menyecskét. Az idős mester mindig emlé­kezetből fest, és akik rákerül­nek a vásznára, mind megne­vezettek, testvérek, szülők, só­gorok, szomszédok, még a muzsikusokat is néven tudja nevezni.------------------------ nem sok | Péter bátyánk | helyen járt------------------------ életében, a Du nántúlon is csak mostaná­ban, Tapolcán, asszonylányá­nál. A tíz ujján elszámolja Budapestet az első háborús hadimunkóval és nagy sike­rű kiállításaival, bécsi másfél napját, európai érdeklődést kiváltó gyűjteményes kiállí­tásával, az erdélyi Szászvárost, ahol fegyver alatt járt tizen­nyolcban. Jól ismeri Kalocsát, Paksot, Dunapatajt, Géder- lakot, Dunaszentbenedeket, meg Dunaszentgyörgyöt; e helységekbe járt gyalogosan, még a befagyott Dunán is, ké­pet eladni. Ahogy megfestett egy képet, hóna alá vette, és neki a faluknak. A háborús években Benedekekre rásza­kadt a szegénység, senki sem vett már festményt, évekig koplaltak: a családi önn tartó Erzsiké néni volt 1943—1953- ig. Negyvenkilencben vitte el az árvíz az úszódi házat, és az árvízi kormánybiztos Ceg­léden adott helyette egy Oncsa-házat. Erzsi néni a sar­ki boltosnak tolta haza a nagy- kereskedőtől a portékát, azon­kívül eljárt varrogatni, há­zakhoz, Péter bátyánk pedig, hogy ne maradjon tétlen, ki­járt a Bala-tanyára gallyat vagdosni. Nem fizetéséért, csak a napi kosztért.------------------------------ a kul­I 1 953-ban behívták | túr­-------------------1---------- házba, fe sthetett a műteremben, me­, leg volt, és a szociális otthon­ban ebédelt ötvennégyben | A népművészet mestere | itt él közöttünk, jó egészség­ben és alkotó erőben, a hajda­ni gyermeklármás Oncsa- telepen, az utolsó előtti ház­ban, közel a szelíden folydo- gáló Üjárókhoz. A régi gyerekek felnőttek, nincs aki fölverje a port. Kiál­tozások sem hangzanak, az Örkényi út távol esik a jármű­forgalomtól, így teljesen be­gyöpösödött. A túloldalon há­zak sincsenek, ott már a pás­kor^ terpeszkedik, most ép­pen száz birka legelész rajta nagy békességben, meg egy kecske. Tyúkok kapirgátnak az árok­ban, és béke lengi be a város­végi tájat. Benedekek háza előtt varos rózsák izzanak a délutáni napfényben, és lilio­mok fehérlenek, Erzsiké néni virágai. A kis bozontos, fekete ku­tya ugat, körbenyargalja a lánckoptatta porondot, macs­ka nyújtózkodik, és ez a kis világ mégsem Cegléd, hanem Úszód. Benedek Péterről is elmond­hatjuk, úgy megszerette Ceg­lédet, hogy Úszódat nem tudja felejteni, egyetlen képén sincs Cegléd, mindegyik a Dunáról és arról a kis faluról készült: parti hajókról és pan ri ka fűző asszonyokról, az uszódi utcák­ról, melyeken lakodalmas né­pek vonulnak, odavalósí vi­seletben, zenebandával, kur­jongató, hujángató násznép­pel. fölkendőzött botű nászna­gyokkal, az uszódi port verik a lovak, kocsik, amint viszik a menyasszony ágyát Benedek Péter gondolatai a régi lakodalmak körül jár­nak, emlékeit festi meg, mint ahogy most készülő képén is, mely Az új házaspár láto­gatása és megvendégelése cí­met kapta, ősi hagyomány a Duna mentén az ifjú párnak meglátogatni a lakodalom után, vasárnap délutánonkint egy-

Next

/
Thumbnails
Contents