Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
1974. JULIUS 18., CSÜTÖRTÖK A TAKÁCSVB NAPIRENDJÉ A szentendrei járási hivatal munkája, a megye tűzvédelmi helyzete A pártmunka gyakorlatából Tegnap délelőtt ülésezett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta a megyei tanács szentendrei járási hivatalának tevékenységét, majd meghallgatta a Pest megyei tűzoltóság tájékoztató jelentését a megye tűzvédelmi helyzetéről. Ezután megvitatta a lakásügyi jogszabályok alkalmazásának tapasztalatait. Sokré'ű, bonyolult, mégis megoldják A végrehajtó bizottság két előterjesztés alapján vizsgálta a szentendrei járási hivatal munkáját. Mind a járási hivatal vezetőinek, mind a megyei szakigazgatási szerveknek értékelő jelentése alapján megállapította, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés tapasztalható a járási hivatal életében. A szentendrei járás, a megye kis járásai közé tartozik. Lakosainak száma mindössze 38 500. Ugyanakkor ez a kis járás jelentőségében, feladatainak bonyolultságában vetekszik a nagyobb járásokkal. Fekvése, lakosságának összetétele nehezíti munkáját. A Dunakanyar legszebb részét öleli fel, s ezért összlakossága számánál jóval több kiránduló, vagy hétvégi üdülő keresi fel községeit, s ezek ügyeivel is a helyi tanács, illetve a járási hivatal foglalkozik. A járásnak 9 községi és négy nagyközségi tanácsa van. A községek közötti szóródásra jellemző például: Pomázon csaknem tizenegyezren élnek, amíg Pócsmegyer lakossága 785. Az itt élők 20—22 százaléka nemzetiségi: szerb, szlovák, illetve német anyanyelvű. Agglomerációs nagyközségei és a Pilis-hegységben fekvő kis községek más-más tennivalót rónak a tanácsokra, így a járási hivatalra is. A jelentések, s a tapasztalatok alapján a végrehajtóba zottság tagjai jogosnak ítélve azokat a gondokat, amelyeket a jelentések feltártak, megállapították, hogy szembetűnő az előrehaladás és az is dicsérendő, ahogyan a problémákat kendőzetlenül a testület elé tárták. Megfelelő képzettséggel A lakosság és az üdülők ügyelt mindössze 37 tisztség- viselő intézi. Az azonban megkönnyíti munkájukat, hogy a vezetők között — egy kivétellel — mindenki rendelkezik egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel, az ügyintézőknek pedig 90 százaléka elvégezte o munkaköréhez szükséges iskolát. A magas szántű munka végzését hosszú ideig gátolta a sok személycsere: 1972-ben kilenc, 1973-ban hét változás történt az apparátusban. A vb hangsúlyozta: a személycserék hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdításához, a magasabb színvonalú munkához, a gyorsabb ügyintézéshez. A hivatal osztályai az ügyrendnek megfelelően tevékenykednek A hivatal munkájának középpontjában a helyi tanácsok törvényes és eredményes munkájának segítése áll. Törekedtek a lakosság életkörülményeinek javítására, a jobb ellátás megvalósítására. Javult az egészségügyi és a közművelődési helyzet is. Néhány évvel ezelőtt a legtöbb gondot az egészséges ivóvízzel való ellátás okozta. Mérsékelték a rossz lakás- viszonyokat. Fejlődtek az idegenforgalmat szolgáló létesítmények. Az eltelt három esztendő alatt 6,6 kilométerrel növekedett a vízvezeték-hálózat, 8 kilométerrel a csatornahálózat. Dunabogdányban 1,4, Leányfalun 8 és Tahi- tótfaluban 13,1, Pomázon 9 kilométer vízvezeték épült. Budakalász. Pomáz, Pilisszántó és Pilisszentlászló gondja azonban még megoldatlan. Hozzájárult az idegenforgalom növekedéséhez a visegrádi és a dobogókői szállodáknak. a leányfalui 28 háromszemélyes kempingház megépülése. Rossz azonban továbbra is az úthálózat, a járulékos beruházások megvalósulása, a kereskedelmi hálózat nem tudja ellátni a nagyobb számú turistaforgalmat. A közkedvelt leányfalui strand nem tudja befogadni azt a nagy számú közönséget, amely tavasztól őszig ostromolja. Szükség lenne szabadstrandok kijelölésére, azoknak a higiéniát, tisztaságot biztosító, de kevés pénzt igénylő melléképületekkel, szeméttárolókkal, takarítószemélyzettel, mozgóbüfékkel való ellátására. A községek fejlesztéséhez, szépítéséhez hozzájárultak a hétvégi házakat építők, akik egész éven át a járásban töltik a pihenőidejüket. Ugyanakkor akár bérlettel vagy ingyenes telekkel kellene az üzemi dolgozókat a járásba telepíteni, hogy azok is élvezhessék a szép környéket. A megyei tanács vb jónak értékelte a tanácsi felügyeleti munkát. Különösen eredményesnek ítélte, az igazgatással, az élelmiszer-gazdasággal és a kereskedelemmel foglalkozók tevékenységét. Ugyanakkor kérte, hogy a pénzügyi és a tervosztály költségvetési revíziójával összefüggő felügyeleti munka színvonalát emeljék. A járási hivatal a többi között azért is hajtotta végre eredményesen sokrétű munkáját, mert a járási pártbizottság rendszeresen, szüntelenül segítette. A járási hivatalnak jó a kapcsolata a társadalmi szervezetekkel is. Megfelelő a megyei szakigazgatási szervek és a járási hivatal dolgozóinak az együttműködése is. Eredményesen őrködnek a társadalmi és egyéni értékeken A végrehajtó bizottság ezután 'a megyei tűzoltóság munkáját értékelte. Megállapította, hogy a megye területén működő három városi-járási, hat járási, egy városi, két üzemi tűzoltó-parancsnokság feladata magaslatán áll. Részben jó a megelőző tevékenységük, másrészt az esetleges tüzek esetén megfelelően helytállnak. Jó a megyei parancsnokság kapcsolata a megyei tanáccsal, de a járási hivatalokkal, városi és helyi tanácsokkal is. A helyi tanácsok is magukénak érzik a tűzvédelmi tennivalókat. Leggyorsabb és legjelentősebb a fejlődés az állami ipar területén, ahol a vezetők és a helyi tűzvédelmi szervezetek egyre következetesebben fcö- vetelik meg a tűzvédelmi előírások betartását. A termelés és a tárolás mindinkább megfelel a követelményeknek. A szövetkezeti és tanácsi iparban az újonnan épített létesítményeknél is figyelembe veszik a tűzvédelmi előírásokat. A régi épületekben azonban továbbra is nagy a zsúfoltság, kevés az oltófelszerelés, hiányos a készültség. Ezen a területen a nagyiparhoz képest lazább a fegyelem. A termelő- szövetkezetek kis részében is előfordul még alapvető hiányosság is. A szövetkezeti kereskedelemben szembetűnő a korábbihoz képest a fejlődés. Baj van azonban néhány — a községi tanácsok felügyelete alá tartozó — iskolában, napköziben, óvodában, ahol részben a zsúfoltság, a szűkös helyviszonyok miatt — rossz a tűzvédelmi helyzet. Érdemes megemlíteni a lakosság szemléletében beállott változást is, a háztartások fejlődése, a modern technika következtében a lakosság védekezése, figyelme is fejlődött. Az első fokú hatóságok évente mintegy 2200 ellenőrzést végeznek a különböző létesítményeknél. Jó az együttműködés a tanácsokkal, a rendőrséggel. Kívánnivalót hagy azonban maga után, hogy a magánosok nem mindenkor tartják be a szabályokat, s építkezéseiknél nem kérik időben a hatóságokat az ellenőrzésre. Az utóbbi években csökkent a tűzesetek száma. A még előforduló tűzeseteknél majdnem minden alkalomkor a gondatlanság, a figyelmetlenség volt a kár okozója. A végrehajtó bizottság megemlékezett az önkéntes tűzoltók jó munkájáról, valamint dicsérte azokat, akik a tűzoltón ersenyelcen jól szerepelnek. Érdekes számként említették, hogy a tanácsválasztások alkalmával mintegy háromszáz önkéntes tűzoltót választottak meg tanácstagnak. A gyorsaság, a fegyelmezettség, a szakszerűség jellemzi a tűzoltók munkáját. Segítségnyújtásuk példamutató. A véleményezési jog Jól alkalmazzák a lakásügyi jogszabályokat A megyei tanács végrehajtó bizottsága részletesen megtárgyalta a lakásügyi jogszabályok alkalmazásának megyei tapasztalatait. Megállapította, hogy a lakosság nagy várakozással tekintett az új jogszabályok hatályba lépése elé. Joggal várnak javulást a lakáskérelmek intézésében. A jogszabályok helyesnek is bizonyulnak, kiállták a gyakorlat próbáját. A lakásgazdálkodás helyi kérdéseinek megoldása a tanácsokhoz kerül, ezzel a tanácsok a lakáselosztás gazdáivá váltak. Lehetőség nyílt az önálló lakásgazdálkodás kialakítására. A panaszok lecsökkent számából is arra lehet következtetni, hogy a tanácsok felelősen, körültekintően végzik munkájukat. Különösen a nagycsaládosok, a fizikai dolgozók, az ifjú házasok lakáshoz juttatása vált központi kérdéssé. Kialakultak azok a módszerek, amelyek az igazságos elosztást, a jogos igények kielégítését biztosítják. A módszerek kialakítása nehéz feladat elé állította a tanácsokat, hiszen terjedelmes és nagyszámú jogszabályt kellett megismerniük (46 jogszabály, 18 közlemény előírásait kellett figyelembevenniük). A kezdeti bizonytalanság után azonban el kell ismerni jól megállják helyüket. A tanácsk munkáját a városokban és hét nagyközségben társadalmi bizottságok segítik, ezek tevékenysége is eredményesnek, hasznosnak bizonyult. A lakásigénylők száma — bár 1971 júliusa és 1973 decembere között 2620 jogosult jutott lakáshoz — jelentősen emelkedett. A tanácsok a törvényes rendelkezések betartásával, a jogosultság sorrendjét figyelembe véve továbbra is felelősen, minden lehetőséget kihasználva törekszenek az igények kielégítésére. A vb megállapította, hogy a tanácsok lakásügyi hatósági munkája eredményesen fejlődött, a lakosság érdekeit szolgálja. Indokoltnak tartja, hogy a városokban a három- és többgyermekes családok igényét két éven belül megoldja Utasította a szakigazgatási szerveket, hogy vizsgálják meg, a vállalatok, az üzemek hogyan támogatják a dolgozók lakásépítési tevékenységét. S. A. AZ MSZMP KB 1973. november 28-i ülésén a káder- és személyzeti munkáról hozott határozatából adódó feladatokat a Vác városi párt- bizottság és az irányításával dolgozó pártszervezetek megtárgyalták. Alapszervezeteinkben megfelelően értékelték a kádermunka eddig elért eredményeit, a gondokat. Jók azok a feladattervek is, amelyekben a jövőbeni tennivalókat meghatározták. Tükrözik a helyi sajátosságokat, a megoldásra váró tennivalókat. A pártszervezetek véleményezési jogkörüket céltudatosan gyakorolják a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata óta. Ez a fontos tevékenység Vác városban 88 pártalapszervezetet érintett, illetve érint. E határozat megjelenése után alakultak ki a véleményezési körök és készültek el a véleményezési jegyzékek. A Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata ismételten aláhúzta e jogkör fontosságát, amikor kimondta: „Fejleszteni kell az alapszervezeti vezetőségek véleményezési jogkörével kapcsolatos tevékenységet. Ahol indokolt, csökkentsék a véleményezési listán szereplő funkciók számát. A pártalap- szervezet joga, hogy a gazdasági intézményei, hivatali vezetőktől eltérő vélemény eseten a felsőbb pártszervhez fordulhasson; és a kérdés tisztázásáig az adott káder ügyében ne szülessen döntés”. A KADERMUNKA gyakorlatában már a véleményezési körök kialakulásának időszakában is, 1967-ben magyaráztuk ennek szükségességét. Külön hangsúlyoztuk, hogy a helyes gyakorlat alapját csak a káderpolitika alapelvei tudatos alkalmazásának megvalósítása képezheti. A véleményezési jog helyes gyakorlása továbbra is alapvetően fontos mozzanata az alapszervezeti kádermunkának. Az a pártszervezet jár el helyesen, amely úgy dönt, hogy csak a kulcsfontosságú vezetőfunkciók kerüljenek az alapszervezet véleményezési körébe. Ez azért is hangsúlyozandó, mert több pártalapszervezetnél erőteljes a törekvés arra, hogy szinte minden vezetőfunkciót véleményezési körbe vonjanak. Pl. most a jelenlegi helyzetet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy több pártalapszer- vezetünknél túl sok funkció van véleményezési körben, (így az Egyesült Izzó váci gyárának egy-egy pártalapszer- vezetében 23, 27, sőt, 39 funkció tartozik a véleményezési jogkörbe.) Ezek a pártalap- szervezetek nagyon fontos tényezőről feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a véleményezési kör gyakorlása nem csupán az e körbe tartozók beállítási vagy leváltási aktusára korlátozódik. Mert ha csak ez lenne, akkor az minden volna, csak nem a véleményezési kör gyakorlása. A helyes értelmezés természetesen magában foglalja a beállítást és leváltást is, de magába foglalja a véleményezési körbe tartozókkal való egyéni, személyes foglalkozást, munkájuk állandó figyelemmel kísérését, segítését, a kitüntetést, előléptetést, vagyis a véleményezési körbe tartozókkal való rendszeres, folyamatos, állandó törődést. Ha csak a felsoroltakat nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy ez a munka nagyon komoly, sok törődést, állandó odafigyelést és Lakos Sándor előadása az MSZMP politikai akadémiáján Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán délután az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének igazgatója „A szocialista egyenlőség néhány kérdése” címmel előadást tartott. Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az előadást, amelyen politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége vett részt. nem utolsósorban elmélyült | politikai tevékenységet igényel. Külön nagyfontosságú, hogy a véleményezési körbe tartozók politikai és szakmai képzésével, továbbképzésével állandóan törődni kell, hiszen ezek a funkciók, illetve az azt betöltő személyek általában vezetők. Olyan vezetők, akikre esetenként százak és ezrek irányítása hárul. Nem mindegy tehát, hogy a politikai, szakmai, vezetői rátermettségük milyen, s hogyan fejlődik tovább. ISMETELTEN aláhúzandó: el kell érnünk, hogy minden pártszervezet csak a kulcsfontosságú funkciókat vegye hatáskörébe. A véleményezési kör nem lehet gátja, korlátja az állami, gazdasági vezetés egyszemélyi felelőssége érvényesülésének, illetve nem vállalhatja át a pártszervezet a felelősséget a gazdasági intézményi vezetőktől. A megfelelő munkamegosztás, felelősségmegosztás e téren is szükséges. Városi pártbizottságunk irányító munkájával, az ellenőrzés, segítés nevelő eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a véleményezési körön kívüliek ügyében a pártszervezetek se- gítsék elő: minden esetben az első számú gazdasági vezető döntsön teljes felelősséggel. A pártszervezet ne követelje meg a gazdasági vezetőktől, hogy minden egyes vállalati dolgozó ügyében véleményt kérjenek. Amely pártvezetés vagy párttitkár ezt tenné, helytelenül jár el, gátolja az egyszemélyi felelősség elvének érvényesülését. Átvállalja — helytelenül — a gazdasági, intézményi vezető felelősségét, az ilyen helyen általában állandósulnak az ellentétek, ellentmondások, örökössé válik a vita. S a fontos kérdésekről elterelődik a figyelem. A KOLLEKTÍVÁK bölcsességére támaszkodik párt- szervezeteink többsége a hatáskörébe tartozókkal kapcsolatban. Ez igen helyes. Ma már szinte minden területen megkövetelik, hogy a személyi kérdésben a pártvezetőség döntsön, illetve alkosson véleményt. Különösen elismerésre méltó e téren a DCM, a Híradástechnika, a Gumigyár, a Kötöttárugyár, Húsipari Vállalat, Fonógyár, Forte-gyár pártszervezeteinek munkája. Néhány helyen azonban még ma is előfordul, hogy a hatáskörbe tartozók ügyében egyedül a pártszervezet titkára alkot véleményt. A kádermunka gyakorlatának ez a módja nem helyeselhető. Rendkívül sok veszélyt rejt magában. Forrásává válik a tévedésnek, az ellentéteknek, nézeteltéréseknek. Minden erőnkkel és tudásunkkal arra kell törekednünk a jövőben, hogy a városban egyetlen egy pártszervezetben se legyen személyi döntés véleményezési körbe tartozók ügyében. A mi pártunkban a kollektíva kirekesztése, figyelmen kívül hagyása nem engedhető meg. A kollektíva bölcsességét, felelősségét egyetlen pártszervezet sem nélkülözheti, azt semmiféle egyéni személyi döntés nem pótolhatja. Tehát a véleményezési körbe tartozók ügyében csak a pártvezetőség dönthet. E _KÉRDÉS vizsgálatakor fe lvetődik a gazdasági, intézményi vezetők felelőssége is. Nem helyes az a módszer — más területen sem, de a kádermunkában különösen —, hogy helyenként egyik napról a másikra, sőt, azonnal, vagy óráról órára való döntésre késztetik a pártszervezetet, még akkor sem, ha ezt a főhatóság, minisztérium igényli. A minősítés ugyancsak fon - tos kérdés. A véleményezési körbe tartozók minősítéséről a pártvezetőség kollektiven, pártvezetőségi ülésen dönt. Az előre elkészített ülésen elhangzott vélemények alapján kerülhet véglegesítésre. Az érintett személy minősítésén a párttitkár, vagy a pártvezetőség megbízásából bármelyik pártvezetőségi tag is részt vehet. Ezt azért is hangsúlyozni kell. mert általános szokássá kezd válni, hogy csak a párttitkár jelenléte jelenti a pártszervezet képviseletét, holott ez helytelen értelmezés. Felvetődött néhány helyen az a kérdés, hogy ha szűkítjük a véleményezési körbe tartozók számát és ezáltal nagyobb lehetőséget biztosítunk a gazdasági vezetőknek az önállóságra a kádermunkában, akkor hogyan lehetséges, hogy a pártszervezet meghatározó legyen az állami, gazdasági, személyzeti munkában. Erre rendkívül egyértelmű választ ad a párt szervezeti szabályzatának 29. pontja, amely kimondja: „A pártszervezet joga és kötelessége működési területén a párt politikájának érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása”. A PÁRTSZERVEZET tehát bármikor beszámoltathatja a gazdasági vezetőt a kádermunkáról, határozatokat hozhat, ha azt tapasztalja, hogy a gazdasági vezető eltér a párt káderpolitikai elveitől, illetve e kérdésben helytelen gyakorlatot folytat. Így lehet a pártszervezet — anélkül, hogy minden egyes személy ügyébe avatkozna — meghatározója a kádermunkának, s mindinkább azzá is kell válnia a jövőben. PAPP JÓZSEF, az MSZMP váci városi bizottságának első titkára BEKEBEN IS VIETNAMÉRT Angela Davis KISZ-szervezet : 10 ezer forint Ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága egy ezer- személyes Vietnamban felépülő szakmunkásképző intézet költségeihez kereken 50 millió forinttal kíván hozzájárulni. A rangos internacionalista felajánláshoz — mondhatók — az ország csaknem valameny- nyi ifjúsági szervezete csatlakozott. Pest megye „jussa” a vietnami egyszámlára 2,5 millió forint. A közelmúltban egy eredményes kommunista műszak után a Csepel Autógyár fiataljai a megyében elsőként, s ugyanakkor országosan is az elsők közt utalták át a rájuk eső százezer forintot. Példájukon felbuzdulva nem múlik el nap, hogy a KISZ Pest megyei bizottságára ne érkeznének újabb és újabb felajánlások, valamint azok teljesítéséről szóló jelzések. Természetesen nemcsak a nagyvállalatok, hanem az ipari és mezőgazdasági szövetkezet és intézmények is csatlakoznak az országossá terebélyesedett mozgalomhoz. Legutóbb újra Szigetszent- miklósról, az eminens Csepel Autógyár szomszédságából, pontosabban a Pest megyei 1. sz. Szolgáltató, Karbantartó és Gyártó Szövetkezeti Közös Vállalat Angela Davis nevét viselő KISZ-szervezettől kaptunk tájékoztatást az akcióhoz való csatlakozásról. A vállalat fiataljai felajánlották, hogy 1974. november 7-ig, 10 ezer forintot fizetnek be a vietnami egyszámlára, mert tudják: „a fegyverek elhallgatása után is nehéz és küzdelmes időt él a vietnami nép”. Hangsúlyozták az ifjú- kommunisták, hogy ezt az összeget hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukon túlmenően termelik meg. szabad idejükben végzendő társadalmi munkával.
