Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
1974. JŰLITTS 18., CSÜTÖRTÖK Könyvárusi tó lánc Kiemelkedő tevékenység a Dunakanyarban A könyvterjesztők a nyári hónapokban sem tétlenkednek: fontos feladatuk az üdülők sokezres tömegének könyvellátása. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ebben az évben a Balaton déli és északi partján, a Dunakanyarnál és az ország más jelentős üdülőhelyein fejiesz- , teni kívánja tevékenységét: gondos, körültekintő területfelméréssel kialakította az árusítóegységek láncolatát. E munkában kiemelt szerep jutott Siófok, Keszthely. Bala- tonfüred, Veszprém, Szentendre, Gyöngyös, Pécs és Szombathely könyvesboltjainak. A Művelt Nép könyvterjesztői. fölkeresik az Expressz- táborokat, valamint az ifjúsági és úttörőtáborokat is. A könyvárusításon kívül — zenei rendezvényeknél —, zeneművek, hanglemezek árusítása gazdagítja a könyvterjesztés vakációs munkáját. Megismerni, megismertetni és segíteni Megalakult Szentendre Barátainak Köre Tegnap délelőtt Szentendrén megalakult Szentendre Barátainak Köre. A közgyűlésen jelen volt Simon János, a váGárdos Katalin felvétele rosi pártbizottság első titkára is. Egy tájékozódásra, egy felkérésre több mint százan nyilvánították ki szándékukat — A Déryné Színház a negyedszázad küszöbén A falvakba mindig hazaérkezik Június 30-án, az országban tájoló valamennyi társulat visszatért budapesti támaszpontjára és ezzel véget ért a Déryné Színház 23. évadja. Az ország legnagyobb közművelődési apparátusának igazgatóját, Szalai Vilmost kértük, hogy a most zárult év eredményeiről és a soron- következő évad terveiről adjon tájékoztatást. — Színházunk művészeti és adminisztrációs részlege — csak a tagság kétharmada —, kezdte meg nyári pihenőjét — mondotta. — A huszonhat gépjármű javítása, felújítása viszont most kezdődik. Alig kevesebb, mint félmillió kilométert futottak. Az elmúlt évadban mindössze két előadás maradt el gépjárműhiba miatt, s ez telepünk dolgozóinak lelkiismeretes munkáját dicséri. A jó szállítási feltételek segítettek bennünket ahhoz, hogy tavaly 1892 előadásunk volt 410 helyen, 543 ezer néző előtt. Nem volt olyan hét, hogy ne jártunk volna Pest megyében is. A jól végzett munka örömével — Nem önelégülten — hiszen jól tudjuk, hogy bőven akad még javítani valónk —, mégis, a jól végzett munka örömével tekintünk vissza a tavalyi eredményekre. Ügy érezzük; ismét előbbre léptünk és sikerült ott is bizonyítanunk, ahol kevesebb megértéssel, de annál több kétellyel és bizalmatlansággal találkoztunk. Ritka már az a vélemény, hogy a színházunk feladatát már teljesítette, sőt, túlélte magát, tehát megérett a feloszlatásra. .Válasz a kételkedőknek — Sőt. a Művelődésügyi Minisztérium továbbra is az eddig élvezett bizalommal és megértéssel segít bennünket. Éppen ezekben a hetekben, a kedvező értékelés nyomán született olyan határozat, hogy működési területünk a jövőben az egész országot felöleli. Ugyanakkor, a jelentősen megnőtt feladatok zavartalan megoldása érdekében fejlesztési terv kidolgozásához járultak hozzá. Több és korszerűbb autóbuszban utaznak maid a társulatok, jobb es gazdagabb díszletet és kelléktárat visznek magukkal. — A színház művészeinek megnyugtató bérrendezésével pedig a rendkívüli megterhelést jelentő, szüntelen utazást, s az ezzel járó átmeneti otthontalanságot és a többi — kőszínházi viszonylatban ismeretlen — áldozat- vállalást méltányolták. — Válasz érkezett a közönségtől is. Ma sokkal nagyobb az igény színházunk előadásaira, mint valaha is volt! A vidéki művelődési intézmények éves terveibe szervesen illeszkednek a Déryné Színház előadásai. Jellemzésül csak annyit, hogy szervezési osztályunk nyolc megyei titkára már májusban, napra-órára lekötötte az 1974/ 75-ös évad valamennyi előadását. Opera tíz éve — Visszatérve a tavallyá évadra, annak egyik jelentős eredményét abban látom, hogy sok év óta tartó erőfeszítés és bizonyítás után végre sikerült felszámolnunk azt a hátrányos megkülönböztetést, amely valamiféle másodrangú kategóriába sorolt bennünket, a kőszínházak mögé. A szakmát és a közvéleményt befolyásolja az, hogy működésünk nincs annyira reflektorfényben, mint a fővárosi, vagy a vidéki kőszínházaké. A falvakban tartott előadássorozatok kevesebb feltűnéssel és sajtóvisszhanggal járnak. Időnként azárt felfedeznek bennünket. Példa erre a vidéki színházak operatársulatainak Debrecenben rendezett seregszemléje, ahol a Pomádé király új ruhája című előadásunk a zenei és színházi szakemberek körében őszinte elismerést váltott ki. Mostanában már egyre gyakoribb, hogy a kritikusok vidéki előadásainkról nemcsak mint egzotikumokról írnak, hanem a népművelői feladat elismerése mellett, művészeink teljesítményét is értékelik. — Operatársulatunkról megemlítem, hogy több mint 10 éve alakult, azóta áll a zenei népművelés szolgálatában. A társulatnak már repertoárja van. A Pomádé király új ruhája mellett A sevillai borpély és az Eladott menyasszony című vígoperákat felváltva játssza. Utóbbival Smetana születésének 150 évfordulójára emlékeztünk. A következő évad nagy vállalkozása. Bánki—Nádasi—Vargha: Forog a körhinta című zenés játékának ősbemutatója lesz. Cselekményben folytatása a Körhinta című nagy sikerű filmnek. Ezenkívül Mozart népszerű vísooerája. a Szök- tetés a szeráfból is helyet kapott a következő évad műsortervében. Előadások gyermekeknek — Ősbemutatókban az elmúlt évad is gazdag volt. Színre vittük Gerencsér Miklós: A ferde ház című drámáját, K. Georgien, nálunk eddig ismeretlen bolgár szerző, önmagunk bírái című művét. Bemutattuk a Padisálc—Balázs—Hajnal szerzőtrió Engedetlen szeretők című új musicaljét és — nagy közönség- sikere miatt — a következő évadban is műsoron tartjuk. — Számításunkon felül bevált a három évvel ezelőtt indult gyermekelöadás-soro- zat. Üj közönségréteget nyertünk és nevelünk a színház szeretetére. A leghálásabb, a legjobb közönséget — a gyermekeket. A rendkívüli igény kielégítése arra ösztönzött bennünket, hogy néhány társulatunkat ! — esti előadásuk mellett — ' délutáni gyermekelőadásokra is felkészítsünk. Sármándi Pál és Dénes Margit már házi szerzőlink, Petiről írt népszerű sorozatuk már túllépett színházunk keretein és. az országhatáron. A komáméi magyar színházban is műsorra tűzték, kölcsönkérve tőlünk a rendezőt — Csongrádi Máriát. Az új ember kovácsa A következő évad műsortervében még három mesejáték kapott helyet. A magyar népmesekincs egyik legszebbi- két dolgozta fel Papp István, Árgyvlus királyfi címen. A másik kettő külföldi, baráti országból származik. A bolgár P. Pancsev: A négy süveg és az NDK-ból P. Ensikat: Csipkerózsika című mesejátéka. Az NDK művészeti évét még az Év a és Ádám című vígjátékkal is ünnepeljük. Szerzője Rudi Strahl. — Műsortervünkben szerepel még Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma, A. Sz. Makarenko: Az új ember kovácsa, G. B. Shaw: Warrenné mestersége, Kövesdy I.—László E.: Rákóczi című műve. Külön hangsúlyt kap Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című vígjátékának bemutatója. Az Énekes madárral már bejártuk az országot. Tamási világa a falvakba mindig hazaérkezik. Falujáró színházunknak tehát aligha akad hálá- sabb feladata, mint a kiváló író darabjainak színre vitele. — Huszonnegyedik évadunk következik tehát, s annak második felében szívünkhöz közelálló feladatra is gondolnunk kell. Előkészítjük az 1975 —76-os ünnepi évadot, negyedszázados indulásunk évfordulóját. — Nem a magunk ünneplése a cél — fejezte be nyilatkozatát Szalai Vilmos igazgató —, hanem a hála és elismerés kifejezése milliós közönségüknek és a közművelődés segítő munkásainak. Dóczy Ferenc a tegnapi alakuló közgyűlésen való megjelenéssel is —, hogy részt kívánnak venni a baráti kör munkájában. A város párt- és állami vezetői örömmel fáradoztak létrehozásán, örömmel köszöntik a kör tagjait — mondotta megnyitójában Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke —, mert nem nélkülözhetjük azok tanácsát, segítségét, a Szentendrét szerető emberekét, akik azt önként ajánlják fel. Kik azok, akiknek a támogatására Szentendre városa, a szentendrei emberek számíthatnak? Természetesen a száz- egyvalahány nevet nincs módunk felsorolni, de ott láttuk a tanácskozáson Antal Imre zongoraművészt, Pirk János festőművészt, Asszonyt Tamás és Rózsa Péter szobrászművészeket, Király István pszichológust, Lesték Pált, a Cooptu- rist igazgatóját, K. Ráduly Piroskát, a VÁTI mérnökét, Szentendre távlati fejlesztési tervének készítőjét, Szakonyi Károly írót, Jobbágy Károly költőt. A Szentendre Barátainak Köre feladatát röviden így lehetne összefoglalni: megismerni, megismertetni a várost és segíteni fejlődését. Az ideiglenes alapszabály mindezt pontosabban fogalmazza meg: a kör olyan önkéntes baráti közösség, amely változatos, szervezett programmal vonja be tagjait a célját szolgáló tevékenységbe, a vállalt feladatok megvalósításába. Gondja, hogy szervezetileg is összefogja mindazokat, akik a város élete, hagyományos értékei, múltja és fejlődése iránt érdeklődnek; azokat, akik a hagyományok, emlékek ápolásához és a város fejlődéséhez tevékenyen hozzá kívánnak járulni; törekvése a körnek, hogy támogassa a szellemi érték, tudás, tapasztalat összegyűjtését és felhasználását. A baráti kör tagja lehet minden felnőtt személy lakóhelyre és foglalkozásra való tekintet nélkül, a tagságnak azonban feltétele, hogy a fenti célkitűzésekkel egyetértsen és azok megvalósításában részt vegyen. A baráti kör meghatározott időközönként előadásokat, kiállítás- és múzeumlátogatásokat, szakmai vitákat rendez, szükség esetén társadalmi munkát is szervez, tevékenységét ezenkívül évenkénti közgyűlés formájában és különböző szekciókban fejti ki. A tervek szerint a művészetek, a művelődés, a műemlék- védelem, az építészet, a sport és a vízisport, az üdülőtelek és hétvégiház, a kertszeretet és a környezetvédelem témakörében alakulnak szekciók és két szekció már ma, a tanácskozás második napján programot szervez. A művészetbarátok a szentendrei művészekkel találkoznak, a műemlékvédelmi szekció tagjai pedig a szentendrei műemlékvédelemről és várospolitikáról hallgatnak meg előadást, tartanak vitát. A mai program szervesen kapcsolódik a tegnapihoz, dr. Boros Lajos kutató Szentendre történetéről és Marosvölgyi Lajos a város távlati fejlesztési terveiről szóló előadásához; a két nap együtt ízelítőt adott, illetve ad a város életéről, eredményeiről, gondjáiról. És ugyanakkor ízelítő ez a baráti kör tervezett tevékenységéről is. A végleges alapszabályt és az elnökséget az őszi közgyűlésen .választják meg, munkáját addig dr. Ikvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumok igazgatójának elnökletével az operatív bizottság irányítja. D. G. HETI FILMJEGYZET; A tábornok állva alszik Franco Fabrici és Ugo Tognazzi A tábornok állva alszik című fiira egyik jelenetében. Mi történik, ha egy katona állatorvos — bakwali beállítottságú bátyja „bűneit” ellensúlyozandó — eljátssza a buzgó mócsing örömxatona szerepet, de álmában (ha fekve atszik) üvöltve kikiabálja a nem éppen hízelgő véleményét a Mussolini-féie olasz fa- sziszta hadseregről és a közállapotokról? Mi történhetne? Vagy meghallják a kiabálásokat, vagy nem. Ha nem, nincsen semmi baj. Ha igen — akkor megint két eset lehetséges. Az időközben állatorvosból emberorvossá előléptetett Leone hadnagyot hadbíróság elé állítják a hadsereg becsmérlése, a harci szellem destruálása és még egy tucatnyi vád alapján. Vagy — előléptetik, mert kínos lenne tudomásul venni furcsa, a betegség határait súroló szokását, s még kínosabb lenne, ha ezeknek az álommonológoknak az alapján vádat kellene emelni ellene, mert sok magasabb rangú tiszt megüthetné a bokáját, esetleg elveszítené hősinek hazudott nimbuszát. Francesco Massaro olasz rendező filmje (ő a forgató- könyv egyik írója is) ebből a szokatlan szituációból indítja a cselekményt, amely elég pergő, eseményekben és poénokban gazdag. Leone, az állat- és emberorvos zegzugos és mégis felfelé ívelő pályafutását követjük nyomon, míg a különböző kínos ügyek után már ott áll a tábornokká elő- léutetés és az ezt követő nyugdíj kapujában. És Leone ezért az utolsó lépcsőért sok mindenre hajlandó — még a fenyegetésre, revolverezésre is. A film viszont ezen a ponton kanyarodik el egy lehetséges, az alapötletben bennerejlő mélyeou szatíra felöl a bur- leszti irányúba. Miről is van szp? Leone először egy neo- lasiszta koncentrációs tábor vezetője lesz, ahová a baloldali politikusokat és egyéb „veszélyes elemeket” akarják internálni, de a táborból végül semmi sem lesz, enyhül a politikai légkör. Aztán csendesen íolydogálnak Leone — ekkor már ezredes — napjai egy kadétiskolában. A helyzet nem kecsegtet semmi r-emény- nyel valamiféle katonai hatalomátvétel, puccs lehetőségére. Itt a nagy béke. És ekkor találja ki Leone a zsarolás, a kipakolás ötletét, ami be is válik: inkább .előléptetik, mintsem,. hogy kiadják leleplező emlékiratait. Igen ám, de mindez a súly- talan filmburleszk eszközeivel jelenik meg a vásznon, ötletek és ötletszilánkok fedik el a tényleges mondanivalót, és akitor is nevetünk, ha a dolgok logikája szerint inkább el kellene komorodnunk. Massaro, úgy látszik, nem tudott — vagy nem mert — olyan kíméletlenül odavágni, mint a nemrégiben látott Az ezredeseket akarjuk című film alkotói tették. Pedig ebben a mostani filmben is ugyanarról a neofasiszta veszélyről, az olasz társadalomban ténylegesen jelenlévő szélső jobboldali erők fenyegető lépéseiről van szó. S hiába játssza ennek a filmnek is a főszerepét a most is kitűnő Ugo Tognazzi, A tábornok állva alszik nem igazán jó film. Megelégszik a felületi ábrázolással és a bevált nevettető ötletek felhasználásával. Megnevettet, de ez a nevetés csupán a nevetöizmok reflexe. A fekefe herceg A fekete herceg nem egy arisztokrata származású férfiú, de mire ez kiderül, addig sok méter filmnek le kell peregnie a vetítőgépben. Az új szovjet bűnügyi film — forgatókönyv-írója Vlagyimir Kuz- nyecov, rendezője Anatoli j Bobrovszkij — kissé körülményesen és bőbesaédűen adja elő a történetet, s ez nem mindenhol válik előnyére. Pedig maga a sztori érde- I kés. Hatvan esztendő után egy hajdani orosz milliomos örökségéért, egy vagyonokat érő briliánsért folyik a nem megengedhető eszközökkel vívott harc. A briliáns rejtekhelyét — egy öreg cserépkályhát a hajdani milliomos házában, ahol most egy gyanútlan mérnök lakik — megtalálják a bűnözők, s elég hosszú út vezet a banda felgöngyölítéséhez minden és mindenki leleplezéséhez. A nehézkesség abból is adódik, hogy a cselekmény hosszan elidőzik egy — krimikben szokásos — félrevezető, figyelem- és gyanúelterelő szálnál. Bűnügyi történet tehát A fekete herceg de nyugodtan ajánlhatjuk gyengébb idegzetűeknek is. Megtekintésekor senkinek sem fog ugrásszerűen felszökni a vérnyomása. Csata a havasokban Csehszlovák partizánfilm, ki tudja, hányadik a sorban, s ki tudja, hányadik az alig' közepesre sikerültek közül. A történetnek két olyan mozzanata mégis van, amely figyelmet érdemlő. Az egyik: felmerül egy konfliktus lehetősége a film főhőse, Karel, A BÚTORÉRTÉKESITŐ VÁLLALAT Budapest XV., Sípos Dénes u. 9-11. sz. alatti telepére FELVESZ szállító-rakodó munkásokat. Jelentkezni lehet a fenti címen, a raktárház igazgatójánál. és korábbi, nem éppen rajongásig szeretett „ismerőse”, Vy- sin őrnagy között. Az őrnagy ugyanis Korábban a politikai rendőrség tisztje volt, ahol több ízben találkozott a letartóztat« i.t kommunista Kare.l- lal. Most pedig ő a partizánegység paracsnoka, azé az egységé, melybe Karel is belép. A másik: a partizánok magyar katonaszökevényekkel veszik fel a kapcsolatot, akik megunták a náci csatlós szerepét és a németek ellen küzdők közé állnak. Nos, mind a két mozzanatból ki lehetne bontani valamivel többet is a puszta bemutatásnál. A film azonban nem él ezekkel a lehetőségekkel. Így aztán megmarad a hasonló tematikájú filmek ismert sablonjainál, méghozzá nem is különöseb-; ben eredeti módon. Takács IstváJi
