Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

1974. JÚLIUS 16., KEDD 3 HASZNOS TAPASZTALATCSERE VOLT Befelezte kéthetes látogatását Pest megyéken az írtéi küldöttség Az Iraki Arab Szocialista Újjászületés Pártjának Pest megyében tartózkodó tizenöt tagú küldöttsége, amelyet Muhi A. Hussain M. Al-she- meri vezetett, tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bi­zottságán összegezte a ta­pasztalatait. A vendégeket Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára fogadta, s jelen volt dr. Dobi Ferenc, a szakszervezetek megyei ta­nácsának vezető titkára, Ba­logh László és Gabá­nyi Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetői, Gön- dics Zoltán, az oktatási igaz­gatóság igazgatója, Varga Gábor, az oktatási igazga­tóság tanszékvezető tanára és a megyei pártbizottság több más vezető munkatársa. A küldöttség, amely az MSZMP Központi Bizottsá­ga és az Iraki Arab Szocia­lista Újjászületés Pártja kö­zötti megállapodás alapján július 4-e óta tartózkodik megyénkben, két héten át ta­Befejeződött a chilei szolidaritási hét Az Országos Béketanács és minden a Magyar Szolidaritási Bi­zottság chilei akcióbizottsága felhívására hazánkban átfogó méretű szolidaritási rendez­vénysorozat bontakozott ki az utóbbi héten, aimely része volt a Béke-világtanács kez­deményezésére valamennyi kontinensen lezajlott szoli­daritási akcióknak. Megannyi közéleti személyiség — neves tudósok, művészek, egyházi vezetők — és a kétkezi mun­kában élenjáró dolgozók nyi­latkozatban juttatták kifeje­zésre az utóbbi napokban, hogy hazánkban a társadalom rétege egyöntetűen elítéli a chilei fasiszta junta rém tetteit. Az Országos Béketanács és a chilei akcióbizottság a cí­mére érkezett leveleket és táv­iratokat haladéktalanul el­juttatja a chilei népet támo­gató világmozgalom nemzet­közi fórumaira. A szolidaritási hét minden magyarországi megnyilvánulásából egyértel­műen megállapítható, hogy népünk csatlakozik a világ haladó erődnek harcos kiállá­sához Chile ügyéért, a chilei nép szabadságáért. A kombájnosbajnok Esztendőről esztendőre meg­rendezik Pest megyében is a kombájnosok vetélkedőjét. A tavalyi bajnok Vörös Bálint, az áporkai Egyetértés Ter­melőszövetkezet kombájnosa volt. Eredményét őrzi a sta­tisztika: E—512 NDK-gyárt- mányú kombájnjával 457 hek­tár búzát aratott le, 1081 tonna „életet” küldött magtár­ba 1973 nyarán. — Tavaly egy kicsit a kö­rülmények is kényszerítettek arra — mondja —, hogy „haj­szoljam magam”. — Két kom­bájnunk van, mind a kettő német masina, s a másik mo­torja kissé kehes volt, éppen aratáskor. Ügy igyekeztem te­hát, ha elromlana, magam is győzzem a munkát. Végül sze­rencsésen túljutottunk a be­takarításon, mi több: más gazdaságokban is vendégsze­repeltem. S ami úgyszintén ösztönöz­hette Vörös Bálintot: két esz- tendje ugyané termelőszövet­kezet kombájnosa került a megyei bajnokság élére, Vik­tor Antal, aki időközben ka­tonai szolgálatát teljesítette, ö az idén ismét az arató­cséplőgép nyergébe száll. Har­madik társukkal, Szombati Jánossal úgy tervezik: a jövő hét közepén nekifoghatnak a búza vágásának, saját gazda­ságukban 462 hektár vár rá­juk az idén — no meg 57 hek­tár olajlen — s készen állnak másokat is megsegíteni. Ami máris bizonyos, ők járják majd a halásztelki Szabad Május Tsz tábláit is, segíte­nek a tavaszi árpa betakarí­tásában, ha itt a búzát vág­ják, majd onnan jön át a két kombájnos. ; Az 1973-as bajnok szakmai múltja meglehetősen különös, hiszen eredeti foglalkozása re­pülőgépszerelő, a dunaharaszti gimnáziumban érettségizett, majd a Pestvidéki Gépgyár­ban szerzett szakmunkás okle­velet. S hogy miért lett trak­toros? — A pénz miatt. A termelő- szövetkezetben, noha jóval több munkával, de nagyobb kereset kínálkozott, s én ak­kor, három évvel ezelőtt nő- síiltem. — Miért nem szerelő? így a szakmájához közelebb álló munkakörben helyezkedhetett volna el. — Az első évben a műhely­ben dolgoztam, szerelőként, s csak azután döntöttem úgy, hogy gépre ülök. — A pénz miatt? — Ezúttal nem. Valahogy jobban érzem magam pdakint a határban, a szabad ég alatt, a gépemet így is magam ké­szítettem elő, persze kollé­gáim segítségével, s le se szálltam róla novemberig, hi­szen nemcsak á búzát arat­tam, hanem kölest, maglucer­nát, olajlent, majd — a gép­hez való adapterrel — kuko­ricát törtem. Persze, a kere­setre sem panaszkodhatnia. A múlt évben, aratás idején, egy hónap, de ki tudja, hány óra alatt, megkerestem úgy tíz­ezer forintot, két és félezer forint volt az első helyezésért járó jutalom, s ha mindent összeadok, az évi keresetem meghaladta a hatvanezer fo­rintot. Jó lenne ennyit haza­vinni az idén is. — Sok pénz ez — tűnődhet, aki járatlan a mezei munkák­ban. S fönt rázódni a gépen, heteken, hónapokon keresztül, kitéve az időjárás szeszélyé­nek, nyelni a vastag port, azt nem sok elviselni? A. Z. nulmányozta a pártszervezés, a pártmunka módszereit és ismerkedett a megye politi­kai, gazdasági és kulturális helyzetével. A többi között Szentendrére, Vácra, Gödül lőre, Százhalombattára, a mo nori járásba, valamint a Cse­pel Autógyárba látogatott. A tanulmányút, a tapasztalat- csere véget ért, és tegnap a megyei pártbizottságon bú csúlátogatás keretében össze­gezték a tapasztaltakat. A megbeszélésen a megyei pártbizottság munkatársai vá­laszoltak azokra a kérdésekre amelyeket a vendégek tettek fel. A többi között elmondot­ták, hogyan tudják össze­egyeztetni a nem függetlení­tett párttitkárok szakmai és pártmunkájukat, hogy egyik se szoruljon háttérbe. Érde­kelte a vendégeket a párt- és a szakszervezetek együttmű­ködése. Választ kaptak arra is, milyen a fizikai dolgo zók aránya a pártbizottságok­ban. Az államigazgatás mun­kájáról, az új tanácstörvény­ről, a családvédelmi rendelet­ről is bő tájékoztatást kap­tak. A kérdésekre adott vála­szok után Muhi A. Hussain M. Al-shemeri, a Baath-párt regionális vezetősége agitá- ciós-propaganda felelőse ösz- sáefoglalta kéthetes látoga tásuk során tapasztalt élmé­nyeik lényegét. A többi kö­zött elmondotta, hogy hálá­sak a jól szervezett, rend­kívül dús programért, hiszen ezáltal módjuk volt sokmin dent megismerni, sok ember­rel beszélni. Tapasztalták, milyen harcos szellemben, kiválóan munkálkodnak a me­gye dolgozói a szocializmus építésén. Láthatták, hogyan fárad a magyar nép a közös érdekekért, miként harcol az imperializmus ellen, küzd a békéért, a népek elnyomás nélküli életéért. Hazája né­pének küzdelmeiről is be­szélt. Elmondotta, súlyos, nehéz körülményeket örö­költek a múlt rendszertől, s ez áldozatos munkát köive- tel az iraki néptől, hogy cél­juk megvalósulhasson: gaz­dasági, társadalmi téren is felemelkedhessenek. Verseny­ben állnak az idővel, hogy minél jobban lerövidítsék jobb élet megteremtésének le­hetőségét, Szólott az imperia­lizmus elleni harcukról is. Barinkai Oszkárné búcsúbe­szédében o két párt együtt­működésének jelentőségét hangoztatta. Méltatta az ira ki nép harcát, amely a tár­sadalmi haladást szolgálja, Mint mondotta, mindkét or szág számára hasznosak a ta­pasztalatcserék, mert a sze­mélyes látogatások során még jobban megismerheti a két nép egymást és személyesen is tapasztalhatják, hogy cé­lunk közös: az imperializ­mus elleni harcban, a társa­dalmi haladásért folyó küz­delemben egyek vagyunk, < harc összekapcsolja a népe két. A tizenöt tagú küldöttség ma hazautazik hazájába. Az érdekképviselet új területe Munkás jogsegélyszolgálat a Nagykőrösi Konzervgyárban rűbben szolgálják és életünket, ügyeink intézését gyorsabbá, egyszerűbbé tehetik. Aktivisták kél csoportja Jogos viszont a kérdés: mi­képp ismerhetik meg az ál­lampolgárok közül a lehető legtöbben, minél rövidebb idő alatt az új törvényeket, rende­leteket, és hogyan segíthetik ők maguk is a különböző ügyek egyszerűsítését? A Nagykőrösi Konzervgyár­ban nemrég kibocsátott felhí­vás részletesen eligazítást ad a jogsegélyszolgálat működésé­ről. A szakszervezeti bizott­ság aktivistáiból 12 fős, a KISZ-fiatalokból 10 fős cso­portot szerveztek. Ezek tagjai jogi végzettséggel nem rendel­keznek ugyan, de egyéb kép­zettségük és munkakörük ré­vén egyrészt el tudják látni jogi tanácsokkal a hozzájuk fordulókat, másrészt egyéni­leg, vagy csoportosan, eljár­nak a dolgozók érdekében a tanácsi, valamint a szolgáltató szerveknél. Hetenként kétszer fogadóórát tartanak a szak­Jelentős kezdeményezés színhelye a megye egyik gyak­ran emlegetett kitűnő üzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár. E hónap elejétől a Szakszerve^e- tek Országos Tanácsának ko­rábbi javaslata és iránymuta­tása alapján a gyárban — ahogy az ország több más üze­mében —, bevezették az in­gyenes szakszervezeti jogse­gélyszolgálatot. Feltámasztott hagyomány Az alapgondolat nem telje­sen új. A munkásmozgalom­ban voltak időszakok, amikor haladó gondolkodású jogászok, ügyvédek segítséget nyújtot­tak a munkásoknak, közülük különösen azoknak, ^ akik ügyeik intézéséhez kellő anya­giakkal, ismeretekkel nem rendelkeztek. Felvilágosították őket, részt vettek bírósági és más hatósági ügyeik intézésé­ben. A felszabadulás után pe­dig a szakszervezeti jogtaná­csosok, a tagok felkérésére, képviselhették őket ügyeik­ben. A mostani kezdeményezés azonban mégis új, ha^azt néz­zük, hogy a jelen időszakban milyen közvetlen előzmények és körülmények tették szük­ségessé a munkásjogsegély korszerű újrateremtését. A szocialista társadalom alapjainak lerakása után gaz­dasági és,művelődési életünk­ben új. a korábbinál bonyo­lultabb feladatok jelentkeztek. Hasonló helyzet alakult ki a települések, a kommunális el­látás és a szolgáltatások fej­lesztésében. Mindezek össz­hangját, továbbhaladását, irá­nyítja, ötvözi, felújítja és elő­relendíti a párt politikája, amelynek teljes fejlesztése vi­szont vezeti az egyes részek, például a jogpolitika fejlődé­sét is. Gyorsabban, egyszerűbben A párt IX. kongresszusa fo­galmazta meg azt a követel­ményt, hogy napirendre kell tűzni államéletünk néhány je­lentős területének fejlesztését. A X. kongresszus megerősítet­te, hogy napjainkban az ál­lamélet, a szocialista demok­rácia együttes fejlesztése, a szocializmus építésének egyik központi feladata. Ennek jegyében sor kerül az alkotmány módosítására, a vá­lasztási rendszer továbbfej­lesztésére, az országgyűlés szerepének növelésére. Az or­szággyűlés megalkotta az új tanácstörvényt, kiterjesztették a bíróságok feladatkörét, pél­dául a munkaügyi, gazdasá­gi bíráskodás területére, és ez­zel egységesítették az igazság­szolgáltatást, másrészt újsze­rűén határozták meg az ügyészségek feladatait a tör­vényesség védelmében. Megjelentek az igazságszol­gáltatási munkát segítő — az új társadalmi, gazdasági kö­vetelményeket kifejező —ma­gasszintű jogszabályok, ame­lyek az állampolgárok közös­ségi, egyéni, vagyoni, családi érdekeit az eddiginél korsze­Vizsgálták az üzem- és munkaszervezést Önálló kezdeményezés Vácott Huszonkét textilipari vál­lalatnál vizsgálta a közelmúlt­ban a szakszervezet elnöksége és a Könnyűipari Miniszté­rium iparpolitikai főosztálya két esztendő munka- és üzem- szervezési tapasztalatait. Mint megállapították, négy nagy- vállalat már be is fejezte a korábban megjelölt részfolya­matok mintaszervezését. Adap­tálható saját kezdeményezés­ként a váci Kötöttárugyár pásztói telepén és a soproni Szönyeggyárban megszervez­ték a konténeres szállítást. A felmérést végző szervek több javaslatot dolgoztak ki a szervező munka hatékony­ságának növelésére. Felkérték a Könnyűipari Minisztériu­mot arra, hogy iparági fórum megteremtésével segítse elő a vállalatok szervezett tapasz­talatcseréjét, az üzem- és mun­kaszervezés, valamint a DH- munkarendszer legjobb mód­szereinek elterjesztését. In­dítványozták azt, hogy a Könnyűipari Főiskolán te­remtsék meg a szervező-szak létrehozásának feltételeit, és hogy az 1975—76. tanévtől emeljék a textilipari szak- középiskolákban a szervezés­elméleti órák számát. szervezeti bizottság helyiségé­ben. A gyár kezdeményezését a városi tanács végrehajtó bi­zottságával együtt indította el. A tanács, felismerve a jogse­gélyezés jelentőségét, azonnal vállalkozott a közös munkára, hiszen előreláthatólag a felvi­lágosítás és a közvetlen ügy­intézés révén az eddginél ke­vesebb ügyféllel kell foglal­kozniuk. Sőt, jogos feltétele­zés, hogy néhány esetben már az üzemben megadott szak­szerű felvilágosítással elejét veszik a felesleges ügyintézés­nek. Ván az új kezdeményzésnek még eg/ igen jelentős oldala: a szocialista demokratizmus sajátos fejlesztése. A gyár szakszervezeti bizottsága ugyanis ezzel az új kezdemé­nyezéssel tovább erősíti a dol­gozókhoz fűződő kapcsolatait, korszerű érdekvédelmet foly­tat, amikor az embereknek az eddiginél is több gyáron- kívüli problémáját ismeri meg és azokat egyéb érdekvé­delmi munkájában is haszno­sítja. Pacsay Vilmos A legradikálisabb politikai lépés _ A KISZ KB április 17—18-i ülésén nagy jelentőségű hatá­rozatot hozott az ifjúsági szö­vetség kommunista jellegének erősítéséről. E határozatot a KISZ történelmében úgy érté­kelhetjük, mint a legkézzel­foghatóbb, a legradikálisabb politikai lépést az ifjúsági párthatározat végrehajtásáért. Most szerte az országban, így a megyében is, a határozat egységes értelmezéséért foly­nak a tanácskozások, — két­napos továbbképzést tartott a megyei KISZ-bizottság — s I erről esik a legtöbb szó a me­gye 1400 KlSZ-alapszervezeté- ben. Egységesen értelmezni, s a konkrét cselekvés lehetősé­geit felkutatni — ez most a feladat. _ LEÍRTUK MAR: e határo­zat radikális politikai lépés. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert látszatra a határozat szervezeti kérdésekben dönt. Előírja például az évenkénti tagkönyvcserét, az éves akció­program-készítést, vagy az út­törők ifjúkommunistává neve­lését segítő Kilián-próbák megtartását. Látszatra ezek csak szervezeti intézkedések; más formájú lesz a tagkönyv, gyakrabban kell értékelni a munkát, testre szabott felada­tokat kell adni az ifjúkommu­nistáknak, az ifjúsági szövet­ségbe belépőket patrónusok segítik elhatározásuk megérle- lésében. Csakhogy ezek a szer­vezeti intézkedések nagyon is tartalmi kérdéseket oldanak majd meg, a szervezeti köntös az igazi politikai cselekvés jobb kereteit teremti meg. A. TAGKÖNYVCSERE va­jon csak azt jelentené, hogy az igazolvány inkább fog ha­sonlítani egy villamosbérlet­hez, elvész a nimbusza, s évenként kell kiállítgatni? Ez csak a felszín, méghozzá an­nak is hamis tükörképe. Az évenkénti tagkönyvcsere nem adminisztrációs feladat. Ép­pen ez az évenkénti értékelés teszi lehetővé, hogy az alap­szervezetek valóságosan mér­jék fel: mennyien dolgoznak a közös célokért. Kik azok, akikben csak a „tagkönyv nimbusza” él, de a tettekből kivonják magukat? Az új iga­zolvány, ha az hovátartozást tükröz, értékesebb lesz, mint a régi, ha mögötte közömbös­ség húzódott meg. Adminiszt­rálás helyett az új tagkönyv éppen azt teszi lehetővé, hogy maga a közösség is felmérje, hogy akcióprogramját — ame­lyet a jövőben nem lesz ér­demes évről évre újra másol- gatni —, mennyire valósította meg, testre szabott feladato­kat találtak-e minden tagjuk­nak? S a helyi célok, teendők megtalálása után e szervezeti keret teszi lehetővé a felelős­ség pontosabb elhatárolását is. SZERVEZETI LÉPÉS len­ne csupán a Kilián-próba rendszerének bevezetése. A Kilián-próba azonban a szó teljes értelmében nem próba. Nem próbára bocsátják a fia­talokat, hogy megértek-e a KISZ-tagságra, hanem éppen elenkezőleg, olyan közösséget teremtenek a számára, amely elősegíti ifjúkommunista elha­tározásuknak megerősödését. Ezek a kis kollektívák a ba­ráti egvüttlét lehetőségét te­remtik meg, a vidámság, a já­ték, a szórakozás helyszínei lesznek, s a tartalmi munka így kap majd nagyobb hang­súlyt. Vagyis e szervezeti lé­pés mélyebb tartalmi igényt jelez, megtalálni a közösséggé kovácsolás új formáját, kor­szerű, a fiatalok életkori sajá­tosságainak megfelelő módsze­rekkel segíteni az ifjak tuda­ti formálódását. A HATÁROZAT tehát na­gyon is politikai feladatokat jelöl ki, nem kevesebbet, minthogy a fiatalok kommu­nistává neveljék önmagukat. E szervezeti keretekben kap majd igazabb tartalmat a tu­dás, a politikai helytállás, s ez válhat kiállássá, cselekvéssé. A határozat e program jobb feltételeit teremti meg Pest megye 35 ezer ifjúkommunis­tájának is. A vezetőképzés ja­vítása, a KISZ-oktatás színvo­nalának emelése — a megyé­ben 13 ezren tanulnak KISZ- oktatási körökben — mind hozzájárul ahhoz, hogy az if­júsági szövetség politikai ar­culata még karakterisztiku­sabbá váljék. E szervezeti intézkedések azonban mit sem változtatnak a KISZ lényegén. Az ifjúsági szövetség tömegszervezet, s az is marad. Az évenkénti érté­kelést, a tagkönyvcserét, a Kilián-próbát sem azért Veze­tik be, hogy valamiféle magas mérce szerint rostálják meg a fiatalokat. A KISZ továbbra sem válik elitszervezetté. A tagkönyvcserekor megtartják minden aktív, a szövetséghez tartozását kifejező fiatal moz­galmi folytonosságát, csupán arra nyílik lehetőség — s ez persze nem kevés —, hogy a közömbösöket nem kell tovább hurcolni, egyszerű törléssel megszabadulhat a szervezet a csak „statisztikai számoktól”. TÖMEGSZERVEZET marad a KISZ, s a magasabb mér­cét éppen ezekben az új szervezeti keretekben, meg­újult tartalommal emelik még magasabbra. S a legradikáli­sabb politikai lépés megtételé­ben nagy feladat vár Pest me­gye KISZ-bizottságaira, 1400 alapszervezetére, s mind a 35 ezer ifjúkommunistára. F. P. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents