Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CEGLÉD XVIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1974. JÚLIUS 13., SZOMBAT Két városban — három-bárom üzem Túlteljesítették félévi tervüket Új termékkel jelentkeznek A lakosság segítségével Váljanak közkinccsé a régi munkaeszközök Albertirsa határában járva tapasztalhatjuk, hogy ma is jelentős területet hasznosítanak szőlőműveléssel. E szőlőterületnek még csupán kis részén folyik korszerű, gépi szőlő- termesztés, a Dimitrov Tsz, 2-es számú majorja mögötti területen és a határ többi részében régi, hagyományos művelésű szőlőket találunk, amelyek, mind a magasabb, domboldali, mind az alacsonyabb homok- részen szinte ösz- szefüggő sávot alkotva határolják a települést. Igaz, itt-ott, például a Baltási, Bibid, Rákóczi dűlőben, a szőlő már kiAgas-szeiemenes borház Albertin, a Kakast szőlőben. Cegléden tizenkilenc, Nagykőrösön huszonegy évvel ezelőtt egy-egy kisipari ruházati szövetkezetét alapítottak a szabó-varró szakemberek. Akkor még szerény keretek között folyt a munka, II esztendővel később azonban már jelentősebb célt tűztek maguk elé: NÍVÓ Ruházati Ktsz né- * ven egyesítették a két kis szövetkezetei, s azóta számottevő fejlődést értek el. Eredményes munkájukról Madarász János elnökkel beszélgettünk, a közelmúltban vásárolt, új, Pesti úti központi épületben. — Szövetkezetünknek Cegléden nyolcvan, Nagykőrösön hatvan dolgozó tagja van, mindkét városban 3—3 üzemben működik a férfi-női szabászat, készülnek a konfckciús ruhák. •— Milyenek? — Korszerű gépekkel felszerelt részlegeinkben az Nyár van. Vajon mivel töltik a diákok a vakáció napjait? Tábor, kirándulás, balatoni nyaralás, s még sok egyéb lehetőség közt válogathatnak. Sbkan munkát vállalanak néhány hétre. Cegléden legtöbbjüket a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet foglalkoztatja. Kedvelt munkahelyük a közös gazdaság növényháza. — Májusban a tsz KISZ- szervezete akciót indított. Felkerestük az általános iskolákat, néhány osztályt a szövetkezet autóbuszával ki is szállítottunk ide — mondja Németh Csaba növényházi technikus, a KISZ-alapszervezet vezetőségi tagja. — Megismertettük a gyerekekkel a kertészeti munkát. Többen kedvet kaptak rá, mert most nyáron igen sok jelentkező akadt. Amikor meghívtuk az iskolásokat, gondoltunk a jövőre is. Jelenleg kevés a kertészeti szakmunkás, technikus. Szeretnénk, ha a nyolcadikosok közül, mind többen megkedvelnék a virágtermesztést, s hozzánk jönnének szakmunkástanulónak. Mint a Balatonnál Délidő. A gyerekek szétszélednek, ebédelni sietnek. Az üvegházakban még néhá- nyan ott hajladoznak a magasra nőtt szegfűk között, öten épp hazafelé indulnak, ebédelni. Beszélgetésre invitálom őket. Félénken lépnek be a főkertész irodájába, helyet foglalnak. Hűvös csapja meg őket az üvegház meleg levegője után. — Mi a munkátok? — Elég változatos —; mondják —, gyomlálunk, a szegfűket igazgatjuk, bimbózunk, párásítunk, cserepeket hordunk, mikor, mi a soronkövet- kező. — Mennyit kaptok a munkáért? — Hat forintot óránként. Szlovák Irén és Csernus Csilla, nemcsak a nyári munkában tartanak együtt, barátnők, egv iskolában, a Várkonyi István általános iskolában tanulnak. Irén, már tavaly is itt dolgozott, s idén magával hozta Csillát is. egyénileg rendelt ruhákon kívül ezerszámra készítjük a konfekciós férfi- és női kabátokat, öltönyöket, ruhákat. Csaknem 150 saját modellmin- tát alakítottunk ki. Különféle külföldi és hazai anyagokból már 1975-re készítjük a télikabátokat. — Éves tervünk 25 millió forint, melyből június végéig 13 millió forintot már teljesítettünk; A XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére hat szocialista brigádunk a terv egymillió forintos túlteljesítését vállalta. Ezt az összeget a ceglédi és a nagykőrösi napközi otthonok és óvodák fejlesztésére fordítjuk. — Hogyan tettek eleget a nők helyzetének javítását célzó határozatnak? — Jól telnek a napok. Nem nehéz a munkánk, s még le is bámulunk, akárcsak a Balatonnál. Persze, oda is elmegyünk még a nyáron. Ezért is kell a pénz, meg ősszel a tanszerekre. Mindketten tanyán laknak, szüleik mezőgazdasági dolgozók, nem először fogtak a kezükbe kapát, jpl ismerik a növénytermesztéssel járó munkákat. Irén megszerette a virágokat, az általános iskola elvégzése után kertész szeretne lenni. Korán szól a vekker Mészáros Éva és Farkas Erzsébet, is általános iskolások. — Miért jöttetek dolgozni? — Még tavalyról ismerem ezt a munkahelyet, tetszett, azért jöttem most is — mondja Éva. — Kell a pénz, jól esik a szüléinknek, ha segítünk rajtuk, mert a ruházkodás igen sokba kerül — teszi hozzá egy másik. — Hogyan telik el a nap? — Reggel korán kelünk, már ötkor. Amikor ebéd után hazamegyünk, fáradtak vagyunk, hamár megjön az este, mosakodás. Vacsora után már elálmosodunk. Sokat kell aludnunk, mert másnap korán szól a vekker. Egy gimnazista A sok általános Iskolás között akad egy-két középiskolás is. Bakk Matild, a Kossuth gimnázium másodikos tanulója. — Édesapám a kertészetben dolgozik, jól ismerem a munkatársait, nem idegen a környezet, ezért szívesen jelentkeztem ide. — Terveid? — Sok pénzt keresni. Szeretek jól öltözni, mind ruhára költőm. Meg aztán utazni is fogok, Szabolcsba megyek nyaralni, a rokonaimhoz. * ★ A növényházban most harmincöt diák dolgozik. Legtöbben egy hónapi munkára vállalkoztak, de egy hónap leteltével, új turnust indítanak. Dobozi Észter — A dolgozók nyolcvan százaléka nő, róluk már a határozat megjelenése előtt gondoskodtunk, korábban is igen sokat tettünk értük. A normában és a bérezésben nincs különbség nő- és férfidolgozó között. Minden évben sokan kapnak beutalót hajdúszo- boszlói és Balaton-parti üdülőkbe. Az egyedülállók gyermekeinek iskolakezdéshez segélyt adunk, és támogatjuk a dolgozók továbbtanulását 'is. Most huszonhatan készülnek a szakmunkásvizsgára, melynek letétele a nagyobb szakmai tudáson túl, jobb keresetet is jelent majd számukra. — Szövetkezetünk nőtanácsának Varga Sándorné körösi dolgozónk az elnöke, Ceglédről Várhegyi Dezsőné és Czagány Mihályné vesz részt a bizottság munkájában. Valamennyien nagy gonddal vigyáznak társaik érdekeire. Házasságkötéskor és a gyermekek névadó ünnepségein ajándékokkal kedveskednek az ünnepeiteknek. A nyugdíjasok részére nemrégiben találkozót rendeztek, melyen az idős tagok 200—200 forint ajándékot kaptak. — Az idén jelentkezik újdonsággal is a szövetkezet? ■— Igen. Műszőrméből és posztóból, különböző színekben, hosszú ujjú, rövid női zekéket készítünk. Egy ilyen csinos, vatelinibéléses, meleg téli ruhadarab ára 700 forint körül lesz. Az új kabátot bemutattuk a nagykereskedelmi vállalatoknak, s az egyik budapesti nagyáruház vezetője nyomban háromezret rendelt belőle. pusztult, s pusztulófélben van a Haleszok, To- kajkák és az öregszőlők is, de még jelenlegi állapotukban is nagyszerűen őrzik Albertirsa hagyományos szőlőkultúráját. Határrendezés Albertirsa lakossága a XVIII. század első évtizedeiben települt le, s szőlőművelésére már 1728-tól ismerünk adatokat. Az 1786-os I. József- féle katonai térképfelvételezés csupán Albertin jelöl szőlőket, ott is csak a domboldalon, a dolinái részen terpeszkedő Öregszőlőt és a Tokajkát. Irsán ebben az időben szőlő nem található, még a homokterületen sem. Albertin például a homokterületet legelőként hasznosították. Nagy változás 1803. után következett be, amikor az új földesúr, Almásy János gróf vette át az alberti birtokot. Első teendője a határ rendezése volt. Az 1807-es országos törvénykezés arról rendelkezett, hogy a súlyos gondot okozó futóhomokot erdő- és szőlőtelepítéssel meg kell kötni. Ennek értelmében osztották föl Albertin a homokbuckákkal tarkított, sovány legelőt, s kezdték meg az erdősítést, a pilisi határ mentében, amely az Üjerdő nevet viseli, valamint sorra telepítették a szőlőket, Irsán pedig a Bíbiceket. A Bíbicen kívül, a domboldalon, ez idő tájban létesültek a nagyobb szőlőterületek, mint például a Horváth-, A szerző felvétele Szabó-, Tassy-dűlő, Ürgehegy, KalMshegy, stb. Az egyes szőlők elnevezése szintén a telepítés körülményeire utal. Így egyrészt a földbirtokosra, (Szabó-dűlő), másrészt pedig, például a Halesz név esetében, a homokba ültetés kétes eredményére utal, a Bal- tások meg azokra a zsellérekre, akik gyalogosan, baltával szolgálták a földesurat. Érdekes a Kakas szőlőterület néveredete is, amely a föi- desúmak évenként járó csirke- és kakasszolgáltatásban gyökerezik. A kenderháti szőlő a szomszédságában újonnan kiosztott kenderföldekről, az Ürgehegy az ürgéről, a Bíbicek a bíbic madárról nyerte nevét. Az első építmények"0 Az utolsó jelentősebb szőlőtelepítésre Irsán a múlt század végén és századunk elején került sor. Itt kell említenünk a Csárdai-dűlőt, amely az egykori Rongyos csárda körül létesült, valamint a Három rózsát, amely szintén egy hajdani csárda fölött helyezkedik el: a csárMint korábbi számunkban már jeleztük, Pálinkás Miklós után, a CVSE birkózó szakosztályának további négy ifjúsági aranyjelvényesét is bemutatjuk. Most ketten beszélnek önmagukról. JURÁSZIK BÉLA — 1956-ban születtem, másodéves ifjúsági vagyok. 1969- ben kezdtem el birkózni, az első jelentősebb eredményt 1972-ben értem el: a serdülő magyar bajnokságon második lettem. Az eddigi legjobb évem a tavalyi volt, négy verseny kivételével valameny- nyin helyezést szereztem, már júniusra elértem az aranyjelvényhez szükséges pontokat, 1973-ban, a minősítő versenyeken 60 pontot gyűjtöttem. Az ifjúsági bajnokságon második voltam. — Jelentősebb idei eredményem, a vidéki juniorok között szerzett ezüstérmem. Megszokottan edzem, mégis hanyatlottam, szinte semmi sem sikerül a mérkőzéseken. Nem adom fel a harcot, keményen készülök, hogy újra elérjem legjobb formámat, s aztán tovább javítsam. — Az idén még hét pont hiányzik az aranyjelvényhez, tizenhárom van meg a húszból. A hullámvölgyből kivezető út első lépcsője, gondolom, az lehet, hogy a hiányzó pontokat pótolom. ★ Jurászik Béla a szakmunkásképző iskolában tanult, épületüveges szakmát szerzett. Jelenleg a MÁV vontatási főnökségén dolgozik. dás három leányáról szóló történetet szinte mindenki ismeri még ma is Albertir- sán. Az albertirsai szőlők érdekességét hangsúlyozza az a sok borház{ gunyhó, mely szinte mindegyik szőlőben megtalálható. Az első szőlőbeli építmények az 1810-es években épültek fel, melyeket a földesuraság azért engedélyezett, hogy szemmel tarthassa a szőlősgazdákat, s a bor dézsmálását könnyen végrehajthassák. Még ma is található néhány ebből az időből származó épület, mint a Koska-féle borház (kakasok), mely az olló-ágasába vésett évszám bizonysága szerint 1846-ban épült, valamint a Tassy-dűlőben álló, Balázs Károly tulajdonában lévő, 1851-ben épült gunyhó. A borházak, gunyhók jelentősége — azonkívül, hogy hajlékok is voltak — abban rejlik, hogy a legfontosabb szőlőgazdasági munkákat, a szőlőfeldolgozást és a bortárolást, gondozást ott végzik. A modem, vaspofás prések között még sok régi faprés, satu is található, melyek közül több még ma is használatban van. Az egyik legrégibb szőlőprést Csányi János készítette 1848- ban (ezt az Arany János Múzeum őrzi, Nagykőrösön), továbbá szintén a legrégibbek közül való a Gállá család 1851- ben készült satuja, melyet a Gilan család használ napjainkban. A néprajzkutató feladata A régi szőlők pusztulásával a borházak száma is egyre csökken, s gyakran tűzre kerülnek a régi, fából faragott prések is. A néprajzkutató feladata, hogy a hagyományos szőlőművelést megörökítse. felmérje, lefényképezze: a régi szőlőbeli épít* rrjényeiíél, óe‘. az. feladata, az is, hogy á régi munkaeszközöket megőrizzék, ezáltal megörökítik e régi szőlőkultúra emlékeit. A lakosság segítsége is felbecsülhetetlen, hiszen közreműködésével elkerülhető a régi munkaeszközök pusztulása: múzeumiba kerülve, közkinccsé válhatnak. Novák László REZNÄK ISTVÁN — 1955-ben születtem, a birkózással 1968-ban ismerkedtem meg. Másodéves ifjúsági koromban, 1973-ban, több minősítő versenyen második-harmadik helyen végeztem, így értem el a szükséges pontszámokat az ifjúsági aranyjelvény megszerzéséhez. — 1974-ben a junior korosztályba léptem. A felnőttek között sok tapasztalatot kell még szereznem, erősödnöm kell, ezt bizonyítja az is, hogy eddig nem sok .eredményt tudok közöttük felmutatni. Jövőre talán már másképp lesz. Idei legjobb helyezésem: a vidéki juniorbajnokságon bronzérmes lettem. ★ Reznák esztergályos. Ö is a vontatási főnökségen dolgozik. (ungureán) Kigyulladt egy vasúti teherkocsi Fékbeszorulás következtében kigyulladt egy Cegléd felé tartó vasúti tehervonat egyik kocsija. A szerelvénynek Cserő állomáson vesztegelnie kellett, és a vasutasok még idejében észrevették a hibát. A tehervagonban szenet szállítottak, amely a csekély hő következtében, szerencsére, nem tudott túlságosan fel- izzani. A vasútállomásról értesített ceglédi tűzoltók beavatkozásának köszönhető, hogy sem i forgalmi zavar, sem nagyobb 1 tűz nem keletkezett. (kopa) Gázfűtésre térnek át Bevezetik a gázt a városi-járási könyvtárba. A TIGÄZ két dolgozója, Tirai Pál és Kiss Dezső, PROMONTOR 4500 kalóriás konvektorokat szerel fel. Apáti-Tóth Sándor felvétele A KISZ-szervezet akciója Diákok a növényházban A Ceglédi VSE ifjúsági aranyjelvényesei Birkózásban: Jurászik Béla és Reznák István
