Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1974. JÚLIUS 13., SZOMBAT KOSZORÚZÁS, KITÜNTETÉSEK Vasutasnap az állomáson A vasirtasnap alkalmiból God bős István állomisíőnók mondott Silón megtartott ünnepségen Do- ünnepi beszédet, Winkler Csaba felvétele Cseresznyeszedés KISZ-esek Vietnamért Az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet anya­gi fedezetének előteremtéséért indított társadalmi munkaaik- ció keretében vasárnap 50 já­rási KISZ-es dolgozik a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Tangazdaságában. Az Aszódról, Domonyból és Kis- tarcsáról — a Hazai Fésűsfo­nó- és Szövőgyár helyi üze­méből — érkező fiatalok fel­adata a cseresznyesz'edés lesz. Ugyanezzel a feladattal ér­keznek hétfőn a tangazdaság­ba az aszódi gimnázium KISZ- fiataljai is, akik négy napon át végeznek társadalmi mun­kát a testvéri Vietnam meg­segítésére. Egy vödörrel adunk..." Csömör ­vízlázban Csömörön két napon üt szokatlan zaj verte fel reggelenként az ébredő utcák csendjét. A szovjet had­sereg déli hadseregcsoportjának behemót acélszerke­zete, egy terepjáró formájú lánctalpas kolosszus vájta- túrta az utcák földes hátát. Csömör vizet kap. Hárman számolnak Gödöllőn a vasutasok már csütörtökön megtartották vas­utasnapi ünnepségüket. Az ün­nepség során megkoszorúzták az állomás falán a város fel- szabadulásának 25. évforduló­ja alkalmából elhelyezett em­léktáblát. A MÁV-pályaudvar kultúr­termében megrendezett ünnep­ségen Dobos István, az állo­más vezetője méltatta a vas­utasnap jelentőségét. Beszédé­ben kitért a vasutasok felada­taira és munkájukat méltatva, szólt a múlt év eredményeiről. Méltatta azokat a közelmúlt­ban végbement technikai vál­tozásokat, amelyek a vasuta­sok mmuijjkáját voltak hiva­tottak megkönnyíteni. Az ünnepség végén Farkas Tibor mérnök, a Budapest-Jó- zsefvárosi Pályafenntartási Főnökség képviselője kiváló munkájukért és a vasúti szol­gálatban eltöltött éveikért ki­tüntetést adott át 34 gödöllői vasutasnak. MÁSODSZORI VÉRADÁSOK Dány és Galga hévíz jelentkezett A városi Vöröskereszt július 25-én — idén második alka­lommal — szervez véradást Gödöllőn, az Állami Erdő-, és Vadgazdaság incsői Fagyárt- mányiizemében. Az önkéntes, térítésmentes véradások ez­után a Gödöllői Gépgyárban folytatódnak 30-án, ahol a he­lyi tagcsoport vezetői mintegy 250 véradóra számítanak. A gyárban, ahol idén ez lesz az első véradás, és ahol évek óta megszokott dolog, hogy egy esztendőben két alkalommal is kilátogatnak a vérellátó alköz­pont munkatársai — a máso­dik véradásra ez év októberé­nek közepén kerül sor. Isaszegen, ahol 25-én szintén második alkalommal kerül sor véradásra, mintegy 30 önkén­tes donort szállítanak be autó­busszal a vérellátóba. A járás községei közül kettő: Dány és Galgahévíz jelezte már, hogy önkéntes véradóik — az isa- szegiekhez hasonlóan — kész­ségesen hajlandók segíteni bajba jutott embertársaiknak. Ök is másodszor ajánlották fel segítségüket az idei év során. Rázuhant a kerítés Csütörtökön, a délutáni órák­ban figyelmetlenül manővere­zett IZ 04—86 forgalmi rend­számú személygépkocsijával Túrán, a Szövetség utcában Kovács Ferenc Lajosné helyi lakos. A tolatás közben előírt hátratekintést elmulasztva ne­kiütközött gépkocsijával a Szabadság utca 45-ös számú ház előtti betonkerítésnek. amely olyan szerencsétlenül dőlt le, hogy rázuhant Gólya Jánosnéra, a ház lakójára. A különös baleset folytán súlyos sérüléseket szenvedő Gólya Já- nosnét a hatvani kórházba szállították. Fogd Mihály, a község párt- i titkára reggel ötkor már tai- | pön volt. Fél hatkor — a munka kezdetekor — a gép J mellett akart lenni. Még a j délelőtt folyamán gépkocsival beszaladt Gödöllőre, onnan pedig át Fótra, hogy „eligazít­sa” a nyakas vízügyiseket, Fél tizenegykor ismét Csömö­rön robog velünk a gépkocsi. A párttitkár az elő ülésről ma­gyarázza, merre tartanak az ásással. A gépet a Széchenyi utcában érjük utol. Csikorog­va, döngve kanalaz árkot az út szélébe. Nyergében egy ka­tona ül. Másik két társa a gép elől tessékeli el udvaria­san a bámészkodókat. A né­zelődés között nyomban akad szakértő is Kubatov Ferenc, a Váckörnyéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás dol­gozójának személyében, aki kaoásból sorolja a gép teljesít­ményére jellemző adatokat: — 1,30* mély és 70 centi szé­les árkot ás — mondja — óránként egy kilométert halad. A község különböző utcáiban mintegy három kilométer hosszúságú árok kiásása lesz a feladata. Egy technikus is . csatlakozik hozzánk, így hárman próbál­juk kiszámítani, kézi erővel mennyi időt venne igénybe az a munka. — Egy harmincszor het­ven ... — kezdi számolni a technikus, aztán abbahagyja. Annyiban maradunk, hogy egy ember számára, — napi nyolc köbmétert véve alapul — hónapokig is eltartana a munka. A párttitkárral a gép­kocsi felé indulunk. Irány az új telep. Menet közben mesé­li el a csömöri víz történetét.-i- A vállalkozás 1968-ban indult — kezdi. — Három helység: Fót, Mogyoród és Csömör fogott össze egy közös vízmű létrehozására. Négy — a KÖJÁL által ellenőrzött — kút táplálja a vízmüvet. A víz Fotról, 250 milliméter átmérő­jű csöveken érkezik Csömörre. A távolság nem nagy. Hét ki­lométer. Az 5200 lelket szám­láló Csömörön ma a porták 65 százaléka „vizes”. A többibe szeptemberig vezetjük be. Pénzen vett víz Közben megérkezünk az új telepre. Kétezer ember, a jcöz- ság lakosságának mintegy har­mada él itt. Ezt a területet sújtotta legkeményebben ta­valy, a víz hiánya. Az utcán szinte lépésenként megállunk beszélgetni. Bárki szólítja meg Fogd Mihályt, a tizedik szó mindig az: víz. Hargitay Györgynek eddig több, mint húszezer forintja bánja a ku­takból sorra elszökő vizet. Ed­dig három kutat ásatott. Víz egyikben sincs. — Augusztusban tartjuk Anna lányom esküvőjét, de nincs víz a házban — panasz­kodik. — Legyetek nyugodtak, lesz vizetek — kapja rá a választ a párttitkártól... Nickmann Béla, a községi tanító öt gyer­mek édesapja, összesen heten élnek a közös háztartásban. — Öt gyerek mellett ugye megérti, hogy nem akadt 15 ezer forintunk arra, hogy ku­tat ásassunk. — mondja — Volt úgy, hogy egy nap „csak” kétszáz liter fogyott el mos­dásra, főzésre és egyébre. Ha mosott az asszony, akkor per­sze több kellett. Csak már ott tartanánk, hogy megvan az a víz... Kadók Ferencnével is az új telepen találkozunk. Két gye­reke van, a kisebb még csak két éves. Kadókné a vízben szegény nyarakról mesél: — Hét család jár a szomszé­dunk kútjára. A mi napi „ada­gunk” tíz-tizenkét vödör körül van. A tavalyi nagyon rossz nyár volt. Képzelheti, mi volt itt, ha 30—40 méter mély ku­takból kiapadt a víz. Megesett, hogy másfél kilométerre kel­lett eljárnunk a vödrökkel- kannákkal. Aztán, ha már ott is fogytán volt a víz, azt mondták: „Egy vödörrel adunk, hogy a gyerekek ne szomjazzanak, de több nekünk sincs.” Akkoriban érkeztek Pestről a tartálykocsik. Azok­ról árulták közel kétezer em­bernek a vizet. Ügyelet szerdán Utunk a művelődési ház felé visz. Az előcsarnokban Gádor Sándor, a Duna-men­ti Vízmű- és Vízgazdálkodá­si Vállalat képviselője inspek­ciózik. Másfél hónapja min­den szerdán itt ül. Az ügyfe­leket várja. A társulás köz­pontja Foton van, s hogy ne kelljen mindenkinek külön­külön beutazgatnia a vízzel kapcsolatos formaságok elin­tézéséért, ezért hozták létre ezt a kirendeltséget. — Nálam jelentik be víz­igényeiket a csömöriek — mondja Gödör Sándor. — Kar­tont kapnak és elmagyarázom nekik az ügymenetet. Így utazgatás nélkül tudhatnak meg mindent. A községi hoz­zájárulással épülő vízmű vi­zéért portánként 4 ezer forin­tot kell majd fizetni. Egy köb­méter víz ára három forint lesz. Eddig 380 kitöltött kar­tont kaptam meg. Közülük 200 olyan családé, ahol már van víz. 180-an még csak re­ménykednek. Nagy betűkkel Fél tizenkettő múlt. Meg­érkezésünk óta egy óra telt el. A gép eközben — jókora utat hagyva maga mögött —, befejezte a munkát. Tíz mé­terre tőlük szürke Volga áll. Szőnyegi Lajos, a mogyoródi termelőszövetkezet jogtaná­csosa, a község párttitkára száll ki belőle. Tájékozód­ni jött a munka állásáról. Kíváncsisága érthető: délután náluk dolgoznak majd a szov­jet katonák. Mogyoródon hoz­závetőleg másfél kilométer hosszúságú árkot kell - kiás­niuk. — Idén Mogyoród házainak 90 százalékát szeretnék be­kapcsolni a vízhálózatba — mondja Szőnyegi Lajos —, azokba a házakba pedig, aho­vá idén nem sikerül bekötni a vizet, legkésőbb jövő tavasz­ra akarjuk eljuttatni. Csömör a víz lázában él. Szeptemberre a község vala­mennyi családja önálló, „víz­tulajdonos” lesz. Az 1975 de­cemberére tervezett munkát több, mint egy évvel koráb­ban akarják befejezni. Ügy tűnik, sikerülni fog, hiszen társadalmi összefogásban és külső segítségben nincs hi- . ány. Érthetően, hiszen eleve- ' nen él még a község emlé- J kezeiében a tavalyi nyáréi áruikor a víz hiánya aggasztó * méretekét öltött. Szeptemberig még bő más- ■ fél hónap van hátra, és egy melegnek ígérkező nyár is. . Másfél hónapig tehát úgy ír­ják még Csömörön a szót: VÍZ. Így. Nagy betűkkel... Berkó Pál SPORT -»- SPORT -4- SPORT + SPORT KISPÁLYÁS KÜZDELMEK Idegesek voltak - levonultak A kispályás labdarúgó szö­vetségi napnak sok érdekessé­ge volt. A megjelentek között Ha szabályos — célszerű is ? Csak kettőt kell lebontani Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium út­mutatása alapján — kormány­utasításra az idén szárnba- vették az engedély nélkül, sza­bálytalanul emelt épületeket. Az útmutatás kimondja: ha az épület egyébként megfelel az építészeti, városrendezési, kör­nyezetvédelmi és egyéb köve­telményeknek, kapja meg a fennmaradási engedélyt. De az építmény kisajátítási vagy té­teles költségvetési értékének 10 százalékával bírságolják a szabálytalanul építkezőt. — Nehéz volt a felmérés. Nem egyszer kapun kellett beugrálnunk, mert a tulajdo­nost nem találtuk sehol. A hétvégi házak többsége nem állandó lakosok birtokában van — mondta Mayer János, a járási hivatal építési és közlekedési osztályának veze­tője. — A lakás céljára emelt épületekből nem volt sok. Belterületen 8 épült, ebből egyet, külterületen 6, itt szin­tén egyet kell lebontani. Dön­téseinkkor azt kellett meg­nézni, hogy hol készült a ház, és milyen volt a kivite­lezés. Mogyoródon különösen nehéz a helyzet. Az 1960- bam készült rendezési terv szerint a HÉV-állomás kör­nyékén a 3-as autópálya ki­alakítása. miatt építési tila­lom van. Az új úton kívül más tényezők is indokolják a tilalmat. Az ősközségben is nehézkes az alapellátottság, s ha a HÉV-környéki telep külterületből belterületté lép­ne elő, ide is járda, út, vil­lany, orvos és egyéb kommu­nális ellátás lenne szükséges. Azért sem fejleszthető, mert a jelenlegi körülmények kö­zött a síneken való közleke­dés már több balesetet oko­zott. Még a tulajdonos sem biztos — Mogyoródon persze, nem maradhat ez a helyzet végle­ges. A megyei tanács agglo­merációs programterve szerint üdülőterületet fognak kialakí­tani. De egyelőre még szigorú az építési tilalom. Sajnos, volt két-három olyan ház, ami figyelmeztetésünk elle­nére épült feL — Hogyan fogadják a ha­tározatokat, a bírságokat? — Belterületről öten, kül­területről négyen fellebbez­tek. Határozataink 54 sze­mélyt érintenek. Belterületi építkezésekre csaknem 17 ezer forintot róttunk ki jog­erősen, ebből 8 ezer forintot fizettek be. A külterületi sza­bálytalanságok miatt a bírság 22 ezer forint, ennek felét adták postára. A többit köz­adók módjára hajtjuk be. Mo­gyoródon volt a legmagasabb bírság, 8 ezer forint. — Erdőkertes a másik köz­ség, ahol sok az engedély nélkü­li építkezés. 116 ház közül 42-t kell lebontani. Az erdőkertesi tanácson 360 emberrel be­széltünk, előtte felméréséket végeztünk. Itt nemcsak a sza­bálytalan építkezéseket kel­lett kideríteni, hanem sokszor még a tulajdonost is. A járás­ban történt szabálytalan épít­kezések többsége hétvégi ház, kerítés, melléképület, kerti kamra. — Miért építenek engedély nélkül? Mi az oka az előírá­sok megszegésének? — Több féle. Nem ismerik, vagy rosszul ismerik a ren­delkezéseket az emberek. Ta­lán arra is rájöttek, hogy a hatóságoknak nincs módjuk­ban rendszeresen ellenőriz­ni, s ezért kedvük szerint vál­toztatnak az építés közben. Most, hogy 1973. július 1-től a községi tanácsok engedé­lyezik az építkezést, talán javul a helyzet. Eddig min­dent itt, az osztályon csinál­tunk, négyen; például 1968- ban ügyirataink száma 7 ezer volt. A községi tanácsok ala­pos és figyelmes munkája javíthat a helyzeten, rend­szeres ellenőrzésük csökkent- heti a szabálytalan építkezé­sek számát. 760 új lakás — Mennyi lalcás épül — szabályosan, engedéllyel — évente a járásban? — Egyre több. Tavaly 760 lakásba költöztek be. Egy év­vel korábban 720-ba. A laká­sok többségét magánosok épí­tik. Az idén a második ne­gyedévben 6 készült állami erőből, OTP-kölcsön nélkül 74 családi házat építettek ma­gánosok, kölcsönnel 43-at. Avulás vagy alkalmatlanság -miatt 40 lakás szűnt meg az utóbbi három hónapban. — Mekkorák a házak? — 70 százalékuk kétszobás vagy ennél nagyobb. Csak 15 házban egyszobás a lakrész. Az előírások szerint a házak 90 százalékában van fürdő­szoba. s ennél valamivel ke­vesebb víz is folyik csapok­ból. — Hol épül a legtöbb és hol a legkevesebb ház? — Az idén második ne­gyedévben Dányban 15, Tú­rán 13 családi házba költöz­tek be. Talán Versagen, Vác- kisújfalun, Vácegresen épül a legkevesebb ház. „Királyi" háztetők — Melyik községben költe­nek a legtöbbet építkezésre? — Galgahévízen. Sajnos, nem a leggazdaságosabban. A rengeteg anyagot, az éssze­rűtlenül, ízléstelenül használ­ják fel. A „királyi” tetőzetek nem a valóságos igényeket szolgálják. Nem kellemes ott­honnak készülnek ezek a há­zak. A faragott kő és a többi j drága anyag hivalkodó. Az J építtetők nem törődnek az i utcaképpel, a faluképpel, és azzal sem, hogy kényelmes, a mindennapi életre alkalmas legyen a ház. — Most, hogy a rendelet segítségével eljárhatunk a sza­bálytalanul, engedély nélkül építkezők ellen, nem fejező­dött be a munkánk. A fa­luképeken is változtatni kel­lene, mert nem biztos: ha valami szabályos, az szép és célszerű is. örszigethy viták folytak az elmaradt mér- • kőzések ügyében. A postások idegesek, mondotta képviselő- *] jük és azért vonultak le múlt- kor a mérkőzésen, most e * mérkőzést szeretnék újraját- ^ szani. A futballban nincs pót- -t vizsga — mondotta a fegyelmi bizottság elnöke. Az elmaradt, majd újrajátszott mérkőzé­sek, az óvások és egyebek hétről hétre „felrúgják” a ta­bellát. A mostani szövetségi ■[ napon fontos napirend volt á „tökéletes” tabella összeállítá- ,< sa. Eredmények: MG—Volán * 1:1, Vízmű—KKMV 2:7, ÁFÉSZ—JLSZ 2:4, Kisállatte- nyésztö és KI—Építőszövetke­zet 3:4, Humán—Erdő- és Vadgazdaság 2:3. A tabella állása 1. JLSZ 10 10 — — 68-21 20 2. G. Posta 11 9 — 2 62-21 18 3. Erdő- és Vad­gazd. 10 7 1 2 43-24 15 4. Humán 10 6 1 3 30-28 13 5. G. Pedagógus 10 5 1 4 31-36 11 6. Kisállat­tenyésztő Ki 7. Építő 11 5 —­6 39-35 10 Szövetkezet 8. Közmű- és 10 5 — 5 34-44 10 Mélyépítő 9. G. ÁFÉSZ 10. G. MÁV-áll. 11. Volán 12. G. Vízmű 13. 14. 4 1 4 1 10 4­. MGI 3 1 3 — 1 1 5 50-37 5 35-36 6 29-41 6 15-50 8 32-53 7 21-31 8 13-45 G. Petőfi Tsz 9 — László László szövetségi tit­kár újságolta: hétfőn, 15-én kö­vetkezik a „nehéz” találkozó, a ■ISZ—Postás, 17.30 órakor az egyetemi katlanban, a kézilab­dapályán. Máskülönben is jó mérkőzések várhatók, a becs­vágy nőttön-nő minden csa­patnál. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents