Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI'BlZÖft^ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM ÁRA RO FILLER 1974. JÚLIUS 13., SZOMBAT íópai tagszervezeteinek a csehszlovákiai Kladnóban rendezett konzultatív tanácskozásán részt vett ifjúsági delegáció tegnap hazaérkezett Budapestre. Varga István, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese búcsúztatta elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren a Marokkói Felszabadulási Szocializmus Pártja vezetőségének küldöttségét — Simon Levit és Khalid Nászi- rit —, akik az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tettek hazánkban, és Pest megyében is töltöttek egy napot SZENTENDRE, VÁC, ESZTERGOM Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora kétnapos látogatást tett Zala megyében. Borbándi János miniszterelnök-helyettes vezetésével tegnap hazaérkezett Ulánbátorból az a magyar kormány- küldöttség, mely a magyar segítséggel épült darhani húskombinát avatásán, valamint a Mongol Népi Forradalom 53. évfordulójának ünnepségein vett részt Borbély Gábornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésevei a DÍVSZ euKlein Gyula, a kocsigyáriak nevében szólt hozzá. Bejelentette, hogy a tavaly óta Kiváló Vállalat 17 szocialista brigádja kiemelkedő kongresszusi felajánlást tett: vállalták terven felül 30 EB—70 típusú egytengelyes billenő pótkocsi legyártását, továbbá 2000 óra társadalmi munkát Bognár Gyula, a betongyár SENTAB üzemében a Nógrádi Sándor aranykoszorús szocialista brigád vezetője, jó néhány, a saját gyakorlatukban kikristályosodott példát sorolt fel. Főleg azt hangsúlyozta, hogy brigádjában minden Szocialista brigádok a munkásműveltségért IJapirercden az ifjúsági törvény végrehajtása Ülésezett a Pest megyei Tanács Feszülten figyelnek a brigádvezetők. G ár ti os Katalin felvételei A szocialista brigádvezetők tanácskozása meghonosodott, ha úgy tetszik, polgárjogot nyert a Szentendrei Nyár évről évre gyarapodó rendezvényeinek sorában. A tavalyi premiert követően, tegnap délelőtt másodszor gyűltek egybe az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat Petőfi ifjúsági klubjában, hogy folytassák a betongyárban egy esztendővel korábban elkezdett beszélgetést. A téma — a szocialista brigádok szerepe a munkások művelődésében — igazi csemegének kínálkozott a tapasztalatcserére. Az okos kezdeményezés életrevalóságát mi sem \ bizonyítja jobban, mint az a i tény, hogy a helybéli és a váci üzemeken kívül ezúttal már az esztergomiak is elküldték legkiválóbb brigádvezetőiket. A 35 küldött mellett a szentendrei üzemek igazgatói is eljöttek meghívottként, a,tanácskozásra. Az elnökségben helyet foglalt Virizlay Gyula, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, Simon János, az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára és Müller László, az ! Erdészeti Fa- és Vegyesipari 1 Vállalat megbízott igazgatója. ma már ez így elképzelhetetlen. A politikai oktatást meg sokan úgy értékelték, hogy oda be kell iratkozni, aztán esetről esetre végig kell ülni. Mészáros Károly kijárta, hogy a saját brigádjában ő vezethesse az oktatást, elvégre ő 'tudja, hogy mi érdekli az embereit Kövecses Kálmán, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola szocialista brigádjainak képviseletében elmondta, hogy náluk a szakszervezeti és a brigádmunka jóformán teljesen egybeolvad. A főiskola polgári alkalmazottai körében elsődleges a politikai munka — eszerint csak szervezett dolgozó lehet brigádtag. Alapvető a szocialista elvek érvényesülése Simon János megnyitó szavai után Virizlay Gyula tartott számos példával illusztrált, vitaindító előadást, mint elmondta, ma á munkások műveltsége azért is számottevőbb, mert a tömegkommunikáció révén jóformán mindenkinek a házhoz jönnek a világ hírei, így az ország lakosainak többsége jól ismeri a párt politikáját, s a gyakorlati megvalósítás átmeneti gondjait egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a napi politikában pillanatokra sem szabad szem elől téveszteni a szocialista elvek megva-. lósulásának fontosságát, ez az irányadó az elosztásnál, a béremeléseknél, a társadalmi juttatásoknál egyaránt. Beszélt a SZOT titkára külpolitikai kérdések kapcsán arról is, hogy a két világrend- szer békés egymás mellett élése mellett is kibékíthetetlen az ideológiai harc. — Nyilvánvaló — hangsúlyozta —, hogy e harcan az egyes embernek nem lehet spontán állást foglalni. A tisztánlátáshoz érteni és vallani kell a párt politikáját, ehhez pedig nélkülözhetetlen a marxista—leninista ideológiai és szakmai műveltség. Aligha kétséges, hogy a burzsoá fellazítás elsősorban az alapvetően műveletlen emberek körében járt eredménnyel. Ezért is van napjainkban a termelés mellett meghatározó jelentősége a műveltségnek, ezen belül elsősorban a munkásműveltségnek — summázta mondanivalóját Virizlay Gyula —, s ennek megszerzésében az országban levő immár 1,2 milBernáth Tibor, a most 110 esztendős szentendrei kézi- szerszámgyár igazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a szociaVirizlay Gyula, a SZOT titkára vitaindító előadását farija. Mellette balra Simon János, jobbra dr. Dobi Ferenc. lió szocialista brigádtagra fokozott felelősség hárul. A SZOT titkára ennek kapcsán kitért arra, hogy a szocialista brigádoknak itt-ott még túlságosan formális, szürke a kulturális felajánlása, vállalása. Azt tanácsolta, hogy legyen minden brigádnak önálló művelődési terve, a tagok igényeinek megfelelően és ne a szakszervezeti bizottság vagy egyéb patronáló szerv fogalmazza meg helyettük. Élénk, sokszínű vita Mondhatnánk, hogy „fel volt adva a lecke” a nagy tetszéssel fogadott vitaindító előadás után. Sorra jelentkeztek felszólalásra a küldöttek, hogy a brigádélet kimeríthetetlen s folyamatosan gyarapodó .gazdagságáról, nehézségeiről számot adjanak. Sátor Ferenc (Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat) 11 szocialista brigád képviseletében mondta el, hogy eredményeik élére kívánkozik a társadalmi munka. Egy-egy brigád a vállalatnál évente 3—400 órát fáradozik a szebb Szentendréért. Legutóbb például hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére, a Szentendrei Nyár megnyitására rekordidő alatt elvégezték a tanácsháza tatarozását. Molnár Ferencné, a kéziszerszámgyár küldötte az üzemi demokrácia kiteljesedéséről beszélt, arról: ha valami fáj, azt ma már bárki meg meri mondani. taggal egyenként, az igényeik alapján foglalkoznak. Alapvető követelmény ugyanakkor, hogy mindenki végezze el a nyolc általánost: a közelmúltban a 14 tagú brigádból öten tettek pontot általános iskolai tanulmányaik végére, közülük egy már technikumba jár. Mészáros Károly (Esztergom, Labor Műszeripari Művek) azt hangsúlyozta, hogy a brigádvezető elsősorban saját magát művelje, hiszen hozzá fordulnak minden bonyolult kérdéssel az emberei. Ö maga is húzódozott korábban az iskolától — mondta nagy tetszés közepette —, de már tudja, hogy megérte. Ezután arról beszélt a 30 tagú, népes brigád első embere, hogy öt évvel ezelőtt még számos brigádnaplóban lehetett olyan szövegeket olvasni, hogy „a brigád tagjai szépen kézen fogták egymást és elmentek a moziba, ahol természetesen nagyon jó filmet játszottak” 1— lista brigádok tagjaitól a mnuka becsületes ellátásán túl példamutató közéleti tevékenységet is el kell várni, hiszen ők reprezentálják elsősorban a vállalatukat. Lacz- kó Lászlóné, aki a váci Forte Március 21. kiváló brigádjának öt éve a vezetője, elmondta, hogy rendszeresen helyettesítik az üzemi könyvtárost a kölcsönzésben, s eközben követendő módszereik alakultak ki az olvasás megszerettetésére. Rendszeresen részt vesznek a brigád tagjai író-olvasó találkozókon. A brigádkassza bevételéből az elfekvő kórházban fekvő, magányos öregeknek kedveskednek látogatási napokon, patronálnak ugyanakkor egy tízéves süketnéma kislányt is, akit éppen most juttattak el a Balatonhoz nyaralni. László Imre, a PEVDI szentendrei részlege igazgatójának szavai után Pócsföldi Lajos, az esztergomi SZIM Marógépgyár dolgozója mondta el egy meglehetősen széthúzó brigád összekovácsolódá- sának történetét. Eredményük ma már önmagáért beszél. A tavalyinál összehasonlíthatatlanul színvonalasabb vitát Virizlay Gyula foglalta össze, hangsúlyozva, hogy nem egy felszólaló értékesen egészítette ki előadását. Ezt követően a három város szocialista brigádjainak küldöttei megtekintették a kocsigyárat, a város nevezetességeit, s végül a Teátrum előadását. Egyöntetű volt valamennyiük véleménye: a megkezdett beszélgetést folytatni kell! Kertész Péter Tájékoztató a tanács dolgozóinak béremeléséről Interpellációk közérdekű megyei ügyekben Tegnap délelőtt ülésezett a Pest megyei Tanács. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke beszámolva a két ülésszak közötti intézkedésekről, ismertette a tanácsi apparátus dolgozóinak béremelését. Mint mondotta, Pest megye más megyékhez képest különösen elmaradt a bérszínvonalban. A kormány jelenlegi intézkedése most lehetővé tette, hogy a nagyközségekben, a községekben átlagban mintegy 25 százalékkal (az évi bérfejlesztéssel és a bérmaradvány hozzáadásával 30 —35 százalékkal) emeljék a béreket A városi tanácsok dolgozóinak 17,6, a járási hivatalokban dolgozóké 6,3, a megyei tanács tisztségviselői bére 15 százaléklMl emelkedett. Így a 2900 tanácsi dolgozó között mintegy 1,3 millió forintot osztottak e célra szét. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a magasabb anyagi elismerés tovább növeli az igényeket az apparátus dolgozóival szemben: még nagyobb fegyelmet, gyorsabb ügyintézést, emberséges munkát követel. A jelentős béremelés minden bizonnyal hozzájárul a tanácsi dolgozók stabilizálódásához is. A tanács elnöke beszámolt még a lakosság adózásáról. Megállapította, hogy a vizsgálatok szerint a megyében jó az adómorál. Az adózásra kötelezettek fegyelmezetten, a törvényeknek megfelelően tesznek eleget kötelezettségüknek. A tanácsok dolgozói többségükben politikusán, következetesen, rendszeresen intézik az adóügyeket. A költségvetésben jelentős tényező az adó. A megyében jelenleg 7883 kisiparos és 1027 kiskereskedő adózik. Többségük dicséretesen teljesíti kötelezettségét, legfeljebb ötszáz azoknak a száma, akik időnként gondot okoznak. Közülük tevődött ki az a kétszáz állampolgár is, akikről kiderült, hogy 4 millió forinttal próbálták megkárosítani az államot valótlan adóbevallásukkal. Adózás szempontjából ismét nagy munka vár a tanácsokra. Az új ház- és üdülőtelek, illetve létesítmények után kivetett adók intézése. A megyében mintegy kétezer azoknak a száma, akiket magasabb adófizetésre köteleznek. A nagycsaládosok lakás- helyzetéről szólva a tanácselnök elmondotta, a városokban 169 nagycsaládos lakásgondját oldják meg 1975-ig. A községekben 400 többgyermekes család várja, hogy jobb körülmények közé helyezzék. Az idén augusztus 15-ig elkészül névjegyzékük, valamint rangsorolásuk, kiket illet meg elsősorban a nagyobb lakás. A sorban azok állhak elől, akik sok éve élnek a megyében, becsületesen dolgoznak, és rossz körülmények között laknak. A tanácsi lakások mellett építési kölcsönökkel, kedvezményes vagy ingyenes házhelyekkel is segítik a rászorulókat. A tanácsülés elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottsága által javasolt napirendet. Jelentés az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól és további feladatairól. (Lapunk 3. oldalán ismertetjük.) O A Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság második félévi munkaterve. ^ Személyi ügyek. Interpellációk. A NEB második félévi munkatervét a tanácsülés egyhangúan elfogadta, “jóváhagyta. A személyi kérdéseket dr. Mondok Pál terjesztette a tanácsülés elé. Eszerint dr. Vida Gyula, aki 1961 óta a Váci Járási Tanács vb, majd a járási hivatal elnöke volt, megromlott egészségi állapota miatt kérte felmentését és nyugdíjazását. A tanácsülés dr. Vida Gyulát érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztsége alól és hozzájárult, hogy korengedménnyel nyugdíjba vonuljon. Helyébe Kri- ma Jánost nevezte ki a járási hivatal elnökének, aki hosszú esztendők óta dolgozik a tanácsapparátusban, legutóbb a járási hivatal elnökhelyettese volt, s az idén fejezte be tanulmányait a politikai főiskolán. A tanácsülés ezután négy interpellációval foglalkozott. JAKUS BÉLA megyei tanácstag Alsókara villamosítása ügyében interpellált, megjegyezve, hogy a lakosság 10—10 ezer forinttal j hajlandó hozzájárulni a költségekhez. Üjfalusi Ferenc osztályvezető válaszában a kérést indokoltnak találta. Pénzátcso- portosításokkal megvalósítható, hogy már az idén kigyúl- hat a villany az alsókarai tanyákon. Amennyiben ez mégsem volna kivitelezhető, akkor 1975-ben oldják meg a gondot. A választ az interpelláló elfogadta, a tanácsülés megszavazta. KRIZSAN FERENC megyei tanácstag Csömör község szilárd burkolatú útjának felújításáért interpellált. Üjfalusi Ferenc osztályvezető indokoltnak találta a panaszt és még az idén, a Közúti Igazgatóság közreműködésével felújítják a 3-as útba torkolló községi utat. Ugyanakkor kilátásba helyezte jó minőségű földút szilárd bur- kolatos bevonását is. A választ az interpelláló elfogadta, a tanácsülés megszavazta. GÖMÖRI JANOSNÉ megyei tanácstag kérte, hogy az ötödik ötéves tervben találjanak módot arra, hogy Nagykőrös-- új rendelőintézetet kapjon. Dr. Laczkó György, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető-helyettese megállapította, hogy bár jelenleg nagyon rossz körülmények között dolgoznak Nagykőrös orvosai, s valóban felújításra szorul a rendelőintézet, mégsem találja reálisnak új rendelőintézet felépítésének tervét. Az interpelláló nem fogadta el a választ. A tanácsülés úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv vitája során újra megtárgyalják a város rendelőintézetének helyzetét és akkor döntenek sorsáról. BERNÄTH JÓZSEFNB megyei tanácstag Mészáros Tibor valkói lakos rok- kantgépkocsi-ügyéjíen szólalt fel. Mint mondotta, régen kérték az ügyben az egészségügyi osztály válaszát, de az várat magára. Dr. Laczkó György válaszában megígérte, hogy nyolc napon belül visszatérnek az ügyre. A kérdést jogosnak mondta, s Mészáros Tibor megkapja a rokkantgépkocsit. A választ mind Bernáth Józsefiig, mind a tanácsülés elfogadta, illetve megszavazta.
