Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-11 / 160. szám
1974. JÜLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ki mulasztott Nagykőrösön? Tragikus haláleset adta a tollat Szekfű Lajos nagykőrösi nyugdíjas kezébe. 1974. március 2-án elhunyt egy huszonkét éves fiatalember. Most már azonban — 1974. július 10-én — sokkal többről van szó, mint a huszonkét évet élt B. József márciusban bekövetkezett halálának körülményeiről. A levél Szekfű Lajos, a többi között ezeket írta a szerkesztőségünkbe 1974. március 5-én érkezett levélben: „Átszaladt a szomszédnő, hogy 22 éves fia, a Jóska rosszul van, eszméletlen. Szólok a vejemnek, ülj kerékpárra. hívd a körzeti orvost. A körzeti orvos, dr. Kiss Dániei: fürdőik, utána vendégeim vannak, nem megyek. Vejem visszajön. Küldöm gyorsan a kórházba. Onnan telefonálnak egy másik orvosért. A beteg kb. 40 percen át még éit. Mire a másik orvos megérkezett, a halál beállt.” Az eset Szekfű Lajost más. de ugyancsak a város egészségügyi hálózatának működését érintő tapasztalatok leírására is rábírta. így arra. hogy fogorvosi rendeléskor a sorszámmal várakozók elé mások kerülnek, s azok ülnek a fogorvosi székbe: a körzeti orvosi rendelőkben nem kezdik meg pontosan a munkát... A részletes, többségében ■konkrétumokat tartalmazó levél befejező részében ezt olvashattuk: „Lehet, hogy a soraim láttán úgy gondolják, talán magánsérelemből, elfogultságból közlöm az elmondottakat Tévednek, hiszen engem sem érintenek az elmondottak jobban, mint másokat, de az a véleményem, hogy ezek olyan állapotok, melyeket a lakosság, a dolgozók nem kötelesek eltűrni.” Az akta A szerkesztőség — mivel a levélíró lényegében alapvető kifogásokat tett a nagykőrösi egészségügyi hálózat némely pontjának rendeltetésszerű és fegyelmezett működésére — Szekfű Lajos észrevételeit néma városi tanács, hanem a Pest megyei Tanács vb egészségügyi osztályára, dr. Tengelyi Vilmos megyei osztályvezető főorvosnak küldte át 1974. március 12-én. Természetesen vizsgálatot kérve. Ne firtassuk, a legfontosabbat, az emberi életet, egészséget, az orvosokba vetett hitet érintő panasz miként silányult aktává. Nem tette senki az aktatáskájába, nem kapta senki kézbe, nem ült vonatra, gépkocsiba, hogy most és azonnal a végére jár. Akta lett. Eljutott oda, ahonnan elindult a levél. Nagykőrösre. A városi tanács-vb egészségügyi osztályára. Ahová, ha akarjuk, mi is elküldhettük volna. A vizsgálat Tollat fogott egy állampolgár, hogy közérdekből szóvá tegye azit, amit tapasztal. S lám, már az áll az iraton: „Tárgy: Szekfű Lajos panasza a nagykőrösi orvosok ellen". Azaz, általában „a” nagykőrösi orvosok ellen. S nem sugall ez az „ellen” már eleve valami bizalmatlanságot, ellens zen vet? Ezt se firtassuk. Maradjunk csak a vizsgálatot végző dr. Danis Irén 'városi , egészségügyi osztályvezető le- | veiénél, amelyet 1974, április 12-én keltezett, s amelyet Szekfű Lajosnak címzett. Ez áll benne: „B. József 22 éves... alatti lakos az orvos hívása idején már olyan súlyos állapotban volt, hogy az életét sem körzeti, sem kórházi osztály megmenteni nem tudta volna. Természetesen mindannyiunk számára megnyugtatóbb lett volna, ha a híváskor azonnal orvost kap, aki megkísérli a betegnél a lehetetlent is. A tragikus esemény 1974. március 2-án történt, szombati napon, amikor ügyeletes orvos állt a lakosság rendelkezésére a rendelőintézetben. Ügy látszik, a riadalomban erről önök megfeledkeztek. Hasonló esetben az a helyes eljárás, hogy a hozzátartozó kérje meg (a szerkesztő kiemelése) a nem ügyeletes orvost., hogy telefonáljon az ügyeletre és a beteg címének közlése után a munkára kész állapotban lévő ügyeletes orvos azonnal elindul a beteghez. Amennyiben az ügyeletes orvos másik betegnél van, akkor az az orvos köteles a Hívást elfogadni sürgős esetben, aki először szerzett tudomást a beteg súlyos állapotáról.” A közbeszólás Igen, itt közbe kell szólnom. Mint laikusán gondolkozó embernek, aki bármelyik pillanatban lehet „hozzátartozó”, ha azt látja, embertársa orvosra szorul. Közbe kell szólnom, mert dr. Danis Irén levele kioktatja azt a Szekfű Lajost, aki nem hozzátartozója, csak szomszédja volt a betegnek, s aki ugrasztottá vejét... Miért is nem jutott eszébe, hogy hol keresse az ügyeletet? A vőnek miért nem jutott eszébe, hogy megkérje a körzeti orvost, telefonáljon az ügyeletre... Az orvosnak sem jutott eszébe? A laikus, megrémült embernek a dolga számontarta- ni, mi a szabály, s ahhoz igazodva cselekedni? Bizonyára úgy igaz, ahogy az osztályvezető levelében áll: B. József életét nem lehetett volna megmenteni. De a történtek után ki képes ezt megmagyarázni, elfogadtatni az édesanyával, a hozzátartozókkal, a környezettel? S miközben Szekfű Lajost kioktatják a rendre, szó sincs arról, hogy az útbaigazítást, telefonálást mellőző körzeti orvossal mit közölt dr. Danis Irén. Közölt-e egyáltalán valamit? A vizsgálat folytatása Bebizonyosodott, hogy Szekfű Lajos jogosan szólt a fogorvosi rendeléseknél tapasztalálható visszásságok miatt. Az egészségügyi dolgozókat ugyanis soronkívül beengedték. „A jövőben — írja az osztályvezető — az egészség- ügyi dolgozókat a rendelési idő végén fogják ellátni, hogy a betegek emiatt ne várakozzanak több ideig.” Bebizonyosodott, hogy nem „a” nagykőrösi orvosok általában, hanem a nagykőrösi orvosok némelyike nem úgy dolgozik, ahogyan a társadalom jogosan elvárná, nem A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői dr. Dimény Imre miniszter és dr. Tamás László főtitkár, vezetésével szerdán a minisztérium és a szakszervezet együttműködéséről tárgyaltak. Megállapították: az évről évre kidolgozott közös program 1973-ban és 1974 eddig eltelt időszakában elősegítette az élelmiszeripar fejlődését. A minisztérium és a szak- szervezet együttműködési terve továbbra is nagy súlyt helyez az élelmezésipari munkások helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Kihasználják a tanulás iparági, vállalati és üzemi formáit. Kiemelkedő feladat a nődolgozók munkakörülményeinek javítása, a lányok, asszonyok szakmai képzésének felkarolása. Nagy figyelmet fordítanak az üzemi és munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére, valamint a munkafegyelem és munkamorál további javítására. A feladatok megvalósítására a minisztérium és a szak- szervezet közös munkaprogramot alakított ki. tesz meg mindent a fegyelem betartása, a bizalom megtartása érdekében. Bebizonyoso dott, hogy nem „a” nagykőrösi egészségügyi intézményekben, hanem azok néhány munkahelyén igencsak akad javítanivaló. Amire az ellenőrzésnek — ha van, ha rendszeres, ha alapos — már fel kellett volna figyelnie. Az egyetértés Nem figyelt fel erre. A városban sem, a megyénél sem. A Pest megyei Tanács vb egészségügyi osztálya — jóval a törvényesen előírt határidőn túl — 1974. május 2-án küldte meg válaszlevelét szerkesztőségünknek. Ebben az áll: , „A panaszlevél alapján a nagykőrösi városi főorvos vizsgálatot tartott és a vizsgálat után a tapasztalt tényekről és a tett intézkedésekről Szegfű Lajos panaszost írásban értesítette. A tett intézkedéssel egyetértek.” Gépelt aláírás: dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos. Kézzel : helyette, olvashatatlan aláírás. Az egyet nem értés Szerkesztőségünk az 1974. május 5-én érkezett választ nem tartotta elfogadhatónak. Szekfű Lajos „panaszos” ugyanis nem azért szólt, mert vele goromba volt egy orvos, mert neki nem írtak fel egy gyógyszert. Azért szólt, mert úgy érezte, hogy emberi méltóságát, állampolgári közérzetét sérti egy és más. Ezért szerkesztőségünk 1974. május 22-én levélben fordult dr. Csicsay Ivánhoz, a Pest megyei Tanács elnökhelyetteséhez. Részletesen megindokoltuk, hogy miért tartjuk elfogadhatatlannak mind dr. Danis Irén levelét, mind dr. Tengelyi Vilmos egyetértését. A megyei tanács elnökhelyettesének 1974. jiinius 11-én kelt, a Pest megyei Hírlaphoz írt válaszában a többi között ez áll: ... „A levélben foglaltakkal, a jogos felháborodással egyetértek, ezért megkeresést intéztem a városi tanács elnökéhez, Szűcs Zoltán elvtárshoz, hogy a panaszlevélben foglaltak tárgyában vizsgálatot és fegyelmi eljárást elrendelni szíveskedjen.” A zárszó, de pont nélkül Több mint négy hónapja írta meg levelét a nagykőrösi nyugdíjas. Az ügy viszont — a fentiek szerint — még mindig nem zárult le. Pedig kerek egy hónapja már annak is, hogy a megyei tanács elnökhelyettese megkeresést intézett a városi tanács elnökéhez. Jó lenne végre, ha kitehetnénk a pontot. Szekfű Lajos egyetlen tudnivalóról, az ügyviteli rendről feledkezett meg.. Ügy látszik, vannak, akik ennél sokkal többről is megfeledkeznek. A kötelességükről. Mészáros Ottó Megalakult az Országos Közművelődési Tanács A Minisztertanács a közművelődési munka irányításának összehangolására, ellenőrzésére, hatékonyságának fejleszté-' sére Országos Közművelődési Tanácsot hozott létre. A testület a Minisztertanács tanácsadó, véleményező, koordináló és ellenőrző szerveként működik. Hatáskörébe tartozik a fejlesztési koncepciók, irányelvek, javaslatok kidolgozása a közművelődés egészét, illetve több szerv közművelődési tevékenységét érintő kérdésekre. Értékeli továbbá a közművelődéspolitika általános vagy egyes szakterületeken történő megvalósulását. Ennek keretében az állami szerveket beszámoltatja, a társadalmi szervek és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit tájékoztatásra kéri fel közművelődési tevékenységükről. Kezdeményezi a köz- művelődés egészét érintő minisztertanácsi előterjesztéseket, véleményezi továbbá a közművelődésre vonatkozó minisztertanácsi előterjesztéseket. A Közművelődési Tanács összehangolja a közművelődési feladatokat ellátó szervek gyakorlati közművelődési munkáját, Az Országos Közművelődési Tanács elnöke: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Alelnökei: dr. Orbán László kulturális miniszter, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára. ^ A kulturális örökség birtokosa a nép L. I. Bressnyev levele Marton Pálnéhoz A vérségiek széles körű ösz- szefogásával és nem utolsósorban a megyei illetékesek támogatásával Marton Pálné Homok Erzsébet kezdeményezésére nyílhatott meg a vérségi falumúzeum. Mártonná fáradhatatlanul tevékenykedett a szervezésben, az intézmény anyagának összegyűjtésében. Mint akkor hírül is adtuk, ez év június 15-én nyílt meg a falumúzeum. Marton Pálné — aki 1972 őszén személyesen is találkozott Leonyid Brezs- nyevvel, aki akkor küldöttség élén járt hazánkban — most a megnyitás előtt a falu számára oly nagy eseményről levélben értesítette az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. Leonyid Brezsnyev levélben köszönte meg az értesítést, s ezt a levelet tegnap délután ünnepélyesen adta át Marton Bálnának Versegen B. D. Seri- kin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. A múzeumban rendezett ünnepségen részt vett Cservenka terencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és Brenner Péter, az MSZBT Országos Központjának osztály- vezetője. Ott voltak a járás és a község politikai életének vezetői, élükön Kiss Emillel, a gödöllői járási pártbizottság első titkárával és dr. Süpek Zoltánnal, a járási hivatal elnökével. Marton Pálné az ünnepségén meghatottan vette át Leonyid Iijics Brezsnyevnek az alábbiakban közölt levelét. „Kedves Marton Elvtársnő! . Nagy meghatottsággal olvastam kedves levelét, amely élénken emlékezetembe idézte budapesti találkozásunkat. örömmel szereztem tudomást róla, hogy szülőfalujában múzeum nyalt. A szocializmus örökli mindazt a legjobbat, ami a nemzeti és a világkultúra fejlődésének hosszú történelme során létrejött és ezt a gazdagságot a nép szolgálatába állítja. A kulturális örökség birtokbavétele rendkívül fontos, szükséges és hasznos dolog. Élve az alkalommal, szeretném tolmácsolni önnek és földijeinek jókívánságaimat a múzeum megnyitása alkalmából. Kiváló jó egészséget, boldogságot, újabb sikereket kívánok a virágzó szocialista Magyarország építéséhez. 1974. június 18. Őszinte tisztelettel: L. BREZSNYEV A levél ünnepélyes átadása megnézték a gazdag vérségi után Marton Pálné hozzáértő falumúzeumot, kalauzolásával a vendégek F. B. ÚJ ÜZLETEK, ÁRUHÁZAK Tervszerűen fejlődik a megye kereskedelmi hálózata Pest megye lakosai az elmúlt évben 2861 állami és szövetkezeti boltban, azonkívül 739 magánkiskereskedőnél vásárolhattak. Vendéglátóegység ugyanilyen megoszlásban 1333, illetőleg 64 működött. A boltok alapterülete egy év alatt 18 751 négyzetméterrel növekedett, ezen belül elsősorban a vendéglátóhelyeké. Mert míg a bolti kiskereskedelem terület- növekedése 4,2, a vendéglátásé 6,4 százalékos volt. Nyolcvanhat százalék kész A IV. ötéves tervben az ösz- szes fejlesztési forma igénybevételével Pest megye rendkívül dinamikus hálózatépítési tervet valósít meg. A célkitűzés szerint összesen 63 ezer négyzetméterrel nő a boltok területe. Az'eddig eltelt három év alatt kereken 54 ezer négyzetméter a gyarapodás, így a tervezett alapterületnövekedés 86 százaléka tavaly év végéig már megvalósult. A fejlesztés üteme azonban nem zavartalan, menet közben szükség volt kisebb-nagyobb módosításokra. Pozitív változás, hogy egy-egy nagyobb üzlet megnyitásával általában a kis „szatócs” boltokat felszámolhatják. Miután a negyedik ötéves tervet másfél év múltán befejezzük, megkértük a megyei tanács kereskedelmi osztálya hálózatfejlesztési előadóját, tájékoztasson, ez idő alatt a megyében hol, és milyen jelentősebb üzletet nyitnak? Diósdtól Ceglédig Sziiretelőgép Együttműködés Tanácskoztak a MÉM és az ÉDOSZ vezetői A bemeeebarátl—kemencéi Egyesült Tsz-ben — amelynek 50 hold bogyós gyümölcsöse van — különböző szedőg-épeket próbáltak ki. A képen: a ribizliszcdö gép. Koppány György felvétele Ami a tényleges, idén megépült átadandó, vagy jövőre elkészülő épületeket illeti: átadták már a szigetszentmárto- ni és a farmosi ABC-t, befejezésre vár a szentendrei bevásárlóközpont, a ceglédi lak- berendezési áruház, a gödöllői bútoráruház. Ez utóbbi az előzetes tervekben nem is szerepelt. Hosszadalmas lenne felsorolni az összes kisebb-na- gyobb élelmiszerüzletet, zöld- ség-gyümölcs-elárusítót és fűtőolajtelepet; több mint 15 ezer négyzetméterrel nő majd ezeknek az összalapterülete az idén. Diósd, Leányfalu, Pomáz, Szigetszentmiklós, Szentendre. Százhalombatta, Vecsés, Gyál, Vác, Gödöllő, Törökbálint és Felsőgöd egyaránt gazdagodik állami kereskedelmi üzletekkel. A szövetkezetek Vasadon, Ecseren, Pilisvörösváron, Nagykovácsiban, Gödöllőn, Halásztelken, Szentmártonká- tán és Püspökszilágyon nyitnak új boltot. Ezenkívül Üllőn, Cegléden, Budakalászon, Tahiban, Kisorosziban, Tápió- szőlősön, Dömsödön, Örkényben és Túrán létesítenek még új elárusítóhelyeket. Jövőre a Nyugat-Pest me- yei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Taksonyban és Tökölön, a Ceglédi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat Gyá- lon, a Váci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Vácott nyit majd nagyobb alapterületű élelmiszerboltot. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1200 négyzetméter alapterülettel részesedik a nagykereskedelmi vállalatok Törökbálinton épülő közös raktárából. Az ÁFÉSZ-ek közül a pilisborosjenői Pilisvörösváron létesít 1975-ben élelmiszerboltot, a ceglédi Cegléden, míg a szobi ÁFÉSZ Vámosmikolán ÁBC-áruházat épít. Vendéglők helyett kocsmák A fejlesztési terv kapcsán azonban a gondokról is szólni kell. Az eddig megvalósult építkezésekhez a Belkereskedelmi Minisztérium jelentős támogatást nyújtott. A beküldött pályázatok elbírálása révén három nagy alapterületű üzletre 24 és fél milliót, az ellátatlan terület élelmiszer-hálózatának, továbbá a belföldi turizmust segítő egységek építéséhez 15 és fél, összesen tehát 40 millió forint állami hozzájárulást szavazott meg. A korábban közzétett pályázati feltétélek ma is érvényesek minden olyan élelmiszer-vendéglátóhely építéséhez, amelyet 1975- ig üzembe helyezhetnek. A működési engedélyeket azonban a városi-járási, illetőleg a helyi tanácsoknak o mostaninál körültekintőbben kell megadniuk. Nincs szükség párhuzamos fejlesztésre, amire szintén van példa. A termelő- szövetkezetek pedig a legfontosabb feladatukból, a lakosság zöldség-gyümölcsellátásá- ból nem úgy veszik ki a részüket, mint ahogy elvárható lenne. Szívesebben nyitnak vendéglátókat. A tavaly év végi állapot szerint 91 ilyen üzemből 31-ben kell (kellene) meleg ételt főzni. A valóságban azonban inkább italboltok ezek. így például a kocséri Üj Élet Tsz falatozójának — az utolsó negyedév kimutatásait véve alapul — 190 ezer forintos összforgalmúkból mindössze 9 ezer forint volt az étel, a Petőfi Tsz ecseri bisztrója a 305 ezer forintos összforgalomból 7 ezer forintért árusított ételt. De tovább folytatva a példákat: a dömsödi Aranykalász Tsz nyolc büfét tart fenn. össszforgalmuk 1 millió 317 ezer forint volt, ebből 18 ezer forint a ceglédi Kossuth Tsz dunakeszi falatozójában a 263 ezer forintos összforgalomból 3 ezer forint jutott a2 ételre. A fenti adatok láttán nem Is kell,különösebben kommentálni, hogy a tanácsok által kiadott működési engedélyeket megkerülve, családias melegkonyhás kisvendéglők helyett szimpla kocsmák ezek. Komáromi Magda
