Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

Zöldség, virág, vetőmag jVT7~-r r<4 Oííiw Exportra vosziik ar> üv-er^m-e^yet a _[ T | 7 V Ct-OClJL konzervgyár felvásárlótelepein. Apáti-Tóth Sándor felvétele KÉTEZER NÉZŐ ELŐTT Halló, itt Balaton 74 Már néhány éve rendszere»• sé váltak a nyári ikönn-yüze­net hangversenyek a cifrdker- ti szabadtéri színpadon, az Arcmy János Művelődési Köz­pont rendezésében. Az idei első rendezvény jú­lius 5-én este zajlott ‘le, Halló i*t Balaton ’74 címmel. Az Országos Rendező Iroda szín­vonalas műsorával kiváló mű­vészeinek és zenekarainak Nagykőrösön is neves művész­gárdája lépett fel. Az előadást az Express együttes nyitotta meg. A műsort Angyal János parodista konferálta, közvet­len hangon, sok humorral szí­nesítve, majd Zorán Szteva- novity mutatta be új dalait.. Kiemelkedő színfolt volt Forgács Gábor jódlis fellépé­se. A Ki mit tud-ból ismeri fiatal művész nagy sikert ara­tott, s tiroli népviseletét vas- tapssal jutalmazta a közönség. Angyal János betétszáma után az Express együttes ön­álló blokkja következett, régi sikeres táncdalokkai és új, szintén sikeres számaikkal. A szintén Ki mit tud-os Eszmé­nyi Viktória énekszámát sa­ját gitárkisér eltel adta elő. Az előadás fénypontja Ko­vács Kati és Koós János együttes fellépése volt. Slá­gerekből komponált zenés párbeszédük méltán aratott sikert. A két művész jól együtt dolgozott, s emelte a színvonalat a színpadon ural­kodó vidám játékos hangulat. Az előadást kétezren te­kintették meg. (SzUcs) Gyümölcskártevők ellen Cidial néven új rovarölő szer gyártását kezdte meg a peremartoni Vegyipari Válla­lat. Az új termék magyar— olasz kooperáció eredménye, melynek keretében a Montedi­son cég a hatóanyagot szállít­ja, a dunántúli vegyigyár pe­dig késztermékké formázza azt. Az új rovarölő szer első­sorban a gyümölcskártevőket irtja, de eredménnyel használ­ható a burgonyaföldeken is. A keddi piac lanyha volt. Krumpliból 10 mázsát, zöld­babból 5 mázsát hoztak föl a termelők. Az árak érdekesen alakul­tak: a meggy kilója 12 forint volt, a nyári alma 2—4 forint, a piszke literje 3—5 forint volt. Jelentősen csökkent az uborka ára: a kovászolni válót 4 forintért kínálták, a salátá- nák valót pedig 6 forintért. A nagy felhozatalból ere­dően a krumpli kilója át­lagban 4 forint volt, de több termelőnél 2 forintért is kaphatta a háziasszony. A zöldbab a kereskedőknél 4—5 forint volt, az egyéni ter­melőknél pedig 3—4 forint. Újdonság volt a piacon a tök; kilóját már 2 forintért is adták az egyéni termelők és kiskertészek. A nyárikáposzta ára továbbra is csökken: kiló­ja 2 forint. A paprika (he­gyes, zöld, fehér) kilója 16—20 forint volt, bár az erős és he­gyespaprikát darabonként 50— 60 fillérért kínálták. ★ A sok körösi virágtermelő a nyári virágok gazdag skáláját mutatta be a piacon. A rózsa 1,50—2, a dália és kardvirág szála 2 forint volt. Egy csokor szegfűért 3 forintot kértek. A virágpiac főleg a névnapok tájékán élénk, van olyan nap, amikor egy-egy termelő na­ponta 100 csokor virágot is el­ad. ★ A keddi piacon vetőmagot is árusítottak. Ez alkalommal elég nagy volt a kereslet. Többen vették az őszi ba­bot vetni, amelynek liter­je 30 forint volt. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltja igyekszik kielé­gíteni a keresletet. Az árpa mázsája 320 forint, a galamb- eledel kilója 48 forint Ezenkí­vül 30 féle táppal rendelkezik a 100 ezer forint havi forgal­mat lebonyolító piaci kis üzlet. Jelenleg keresett a korpa. szatmári Nyolc napig tartott a jubi­leumi, X. nyári úttörő-olim­pia országos döntője Somogy megye székhelyén, Kaposvá­rott. A rendező város nagy vendégszeretetről tett tanú- bizonyságot. A gyerekek ked­vencei a nyitott, városnéző mikrobuszok voltak, de sza­bad idejükben sokan meg­tekintették a város neveze­tességeit, jártak az uszodá­ban és a termálfürdőben, tér­zenét hallgattak, műsoros és játékos szellemi vetélkedőn vettek részt. Újszerű volt az ezúttal első ízben megrende­zett országos gyermek sport- rajzkiállítás. Hét sportágban — tollaslabdában most elő­ször — vetélkedtek a pajtások, s ezek közül háromban ju­tottak el a nagykőrösi úttö­rők az országos döntőbe. A növekvő színvonalat az is jellemezte, hogy nemzetközi bajnokságban szereplő játék­vezetők működtek közre a bíráskodásban. Fiú kosárlabdában heves küzdelmek folytak. Naponta egy-egy mérkőzést kellett ját­A Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és: Szakmunkásképző Intézetben, algériai fiatalok egy csoportja, délelőtt és délután, a nyári szünetben is tanulja a magyar nyelvet. Az elsajátításában dr. Varga László tanár segíti a diákokat. A tanulás mellett: szakmai gyakorlaton is részt vesznek a konzervgyárban. Pászti—Varga szaniuk a hatos döntő részt­vevőinek. A nagykőrösi Arany János Általános Iskola csapa­ta a jelenlegi játékosanyagát tekintve várakozáson felüli teljesítményt nyújtott: a szarvasi 2. sz. Általános Is­kolát 44:36, a miskolci Ki­liánt 54:43-ra legyőzte; a pécsi Bánki Donáttól 48:30, a budapesti Vajda Péter ut­caiaktól 51:32, a kaposvári Berzsenyitől 49:44 arányú ve­reséget szenvedett és a ne­gyedik helyen végzett. A kö­rösiek elnyerték a legsport­szerűbb csapat címet, ame­lyért kristályvázát és plaket­tet kaptak, J^agy Attila (mint, a mezőny legeredményesebb játékosa) sportszatyrot ka­pót. A csapat tagjai (zárójel­ben az elért pontok száma): Nagy Attila (133), Becser' Ti­bor (32), Varga Balázs (31)) Kovács Zoltán (2), Balogh Fe­renc (2), Somodi Zoltán (2), Farkas Lóránt (2), Konrád Ti­bor, Inges Vilmos, Varga Ti­bor, Kakulya Sándor voltaic A múlt évi 5. helyen végzett csapatból most négyen ját­szottak — hallottuk Varga György edzőtől. A tornászoknál 40 induló, s nagyon erős mezőny „volt a serdülő fiú A-kategóriás egyéni viadalon. Egyetlen fiatal képviselte városunkat. Reszeli Péter (Nk. Petőfi Sándor Általános Iskola) ki­egyensúlyozott volt, s jól dol­gozott a kötelező és szabadon választott gyakorlatoknál is, a szoros mezőnyben a 18. he­lyen végzett. Sportlövészetben két Rá- kóczi-iskolás képviselte vá­rosunkat az országos döntő­ben. Kellemetlen volt, hogy a verseny előtti táborozásra a megyei MHSZ elfelejtette őket behívni, az indulási idő­pontról is csak az utolsó pil­lanatban kaptak értesítést. Az előzetes megyei eligazí­tás szerint az iskolai lövésze­teken használt légpuskákat vitték el, az ellenfelek mi­nőségi fegyvereket használ­tak. Mindkét nemben 24 in­duló volt, Bartucz Mihály 40/320-szal és Gál Mariann 40/285-tel nem jutott az első 10 közé. A jövő nyáron Szombathe­lyen rendezik az úttörő­olimpia országos döntőjét. Reméljük, hogy a sok kelle­mes élmény és emlék mel­lett akkor nem marad a lö­vészekéhez hasonló tüske a körösi úttörőkben. S. Z. Mit látunk ma a moziban Szikrázó lányok. Színes ma. ! gyár film. Kísérőműsor: Pázmán lo­I vág.. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 I írakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN Az inkák kincse. NDK— I bolgár színes kalandfilm. l Előadás kezdete: 7 órakor. Nagy az érdeklődés Július küzepéisr tart nyitva az Arany János Művelődési Köz­pont ldiállítótcrméfoen .Na gy Ernő festőművész, az egri Ho Si Mimii Tanárképző Főiskola docensének kiállítása. A bemutatót idő­sebbek és fiatalok egyaránt 1 clkeresik. Apáti-Tóth Sándor felvételé A MOHÄCSI CSATA után száz évig Nagykőrösről nem sok írott emlék maradt a magyar levéltá­rakban. A polgári történetíróink azt írták, hogy 1526-ban Ibrahim nagyvezér elvonulás! útjába eső falvakat, városokat felgyújtatta. A legyilkolt nép hulláin gázolva haj­totta el a munkaképes népet rab­szolgának, elvitte, amit elvihetett. Nyomában pusztulás és üszkös ro­mok maradtak. A korabeli króni­kák túlzásokat is tartalmaznak. Olyan szerzőktől származnak, akik a török hadsereget nem is látták, a Duna-Tisza közön nem is jártak, hanem a rémes hírektől megriadt és elmenekült néptől értesültek, s ez adatokat képzeletükkel is szí­nezték. Nem kétséges, hogy a dicsvágytól és a zsákmányolás lehetőségétől hajszolt törökök, a saját hazájuk­ban soha nem látott értékekre ve­tették magukat. A nemesi tusa­kodás okozta zűrzavarba és fe­jetlenségbe süllyedt Magyaror­szág termékeny vidékein olyan ter­mésmennyiséget és jószágállományt láttak, melyet megcsodáltak. A köznéppel történt bánásmódjuk sem hagy kétséget. A más világnézetű katonaság sem lehetett jobb a ko­rabeli nyugati zsoldos hadseregek katonáinál. Nem beszélve arról, hogy Törökországban a rabszolgamunka és a rabszolga-kereskedelem ho­nos volt. Éppen ezért sok fiatal férfit és nőt hurcoltak el rabszolgá­nak; értéket jelentettek. Lehet, hogy a város megriadt lakossága védettebb helyre mene­kült. Az is lehet, hogy zömében helyén maradt, vezetői már előbb nagy ajándékokkal megpuhították a nagyvezér szivét, mielőtt az a ha­daival a városba érkezett, és kí­méletesen bánt a néppel. Akárho­gyan történt, ez az átvonulás sem volt a nagykőrösi népre megsemmi­sítő, mint azt a ránk maradt for­rások igazolják. A TÖRÖK 1526-BAN kivonult az országból, csak Péterváron és újlakon hagyott őrséget. Városunk Városunk első a szultáni hata 1526-tól 1541-ig János király ha­talma alatt élt. A török határ fö­löttünk 1543-ban Hatvan és Szolnok térségében zárult be. Hiteles for­rásból tudjuk, hogy 1542-ben a há­rom városban annyi nép élt, hogy a tárnokmester azt írta a király­nak: a Szegeden tárolt só elszállí­tásánál — biztosításul — 2 ezer fegyverest tud kiállítani. A szultán Buda másodszori el­foglalása után a budai szanzsák te­rületén élő népek részére bámtat- lanságot biztosított, tiltalmazta, hogy azokat földjük használatában, jó­szágaiban bárki akadályozza. ISMERJÜK A XVI. SZÁZADI török váci vámjegyzáket, melyben számszerűen kimutatták: mennyi lovat, szarvasmarhát hajtottak át őseink e vámon. Két összeírást is­merünk, melyet török összeírok ké­szítettek Káldy Nagy Gyula közlése folytán. Az egyik 1546-ból, a másik 1562-ből való. Ezek az összeírások név szerint felsorolják az adózókat , háztartásonként és a hozzátartozó ' dologképes nős és nőtlen férfiakat. Mennyire nem néptelenedett el a Duna-Tisza-köz a XVI. század második felében, bizonyságul ér­demes néhány számadatot bemu­tatni : a budai szandzsák terüle­tén 493 földrajzi, helyet írtak ösz- sze. (Nagyjából 1945. utáni Észak- Pest megye területével azonos a bu­dai szandzsák területe.) Még ak­kor 343 községet, illetve várost laktak. Az adófizetők száma 1546- ban 2161. mely háztartást is jelent, melyhez 5508 munkaképes nős vagy nőtlen férfi tartozott. Az adóköte­les háztartások száma 1562-re 4497- re. a munkaképes férfiak száma 5589-re növekedett. A vagyoni hely­zetre csupán egy adat: 1546-ban ezeknek az embereknek a falujuk határában 31 658; 1562-ben 32 419 birka legelt. A szarvasmarhát és a lovat külön írhatták össze, mivel azok a közszolgálatok szempontjá­ból, mint vonóerő rendelkeztek je­lentőséggel. Az annyit hangozta­tott és a törököknek kizárólagosan tu­lajdonított pusztítás nem lehet min­denben helytálló. A török a magyar földműves parasztban adófizetőt lá­tott, mely neki hasznot jelentett. A főbajt a kor fegyelmezetlen és szabadvállalkozásokból élő katoná­sága jelentette. Ez kitűnik a kora­beli országgyűlési panaszokból is. Vizsgáljuk meg Nagykőrös hely­zetét eme két említett összeírás tükrében. Szembetűnő, hogy a „há­rom város” közül elsőnek szerezte meg a kincstári városi jogot, me­lyet a magyar királytól soha nem szerezhet meg. Ura a „padisia”, a szultán, tehát „kász” város. Az 1546-os összeírást készítők már ezt jegyezték föl. Az első összeírás ide­jén 110 házat számláltak meg, melyben 155 család és 46 nőtlen férfi lakott. Tizenhat évvel később a második összeírás alkalmával 180 házat számláltak meg, melyben 181 család és 124 nőtlen férfi lakott. A nőket és gyermekeket beleszámít­va 1400 vagy 1500 lakosa volt vá­rosunknak. AZ ÖSSZEÍRÁSOK UTCÁNKÉNT TÖRTÉNTEK. A következő utca és városrész megnevezése szerepe' a dokumentumokban: Nagy utca. Kápolna utca. Üj utca. Űj falu. A? Új faluban 45 ház állott. A Re­viczky. Csokonai, Hunyadi és Kos­suth utcák által határolt térség ek­kor települt be. A város bíráít nem említik, valószínűleg azért. hogy adómentességet élvezzenek. Az adót a szultáni városokban nem török adószedők, hanem a városi tanács szedte be és befizette a tö­rök budai kincstartónak. 1546-ban még két papot is megneveznek: Együd és Pál. A Nagy utcában lak­tak. Birkát hét körösi ember tar­tott. 1979 birkájuk került számítás­ba. A birkás gazdák: Nagy Ger­gely, Mihályfi László, Túri István, Pétörfi Miklós, Duzs Orbán, Asza­lós Pétör. Sok vá/osunkbeli ember kíván­csi: kik lehettek a 400 évvel ezelőtt élő őseink. Egyhangú és hosszadal­mas annyi ember nevét felsorolni. A „névsort” én végigböngész­tem, s elgondolkodtam, milyen ke­vés a 406 év, pedig ez alatt mi minden történt és 20 emberöltő váltotta egymást. A régi vezeték­neveket még ma is milyen sóik nagykőrösi ember viseli. A nép nagy többsége a városban maradt, ha megélhetési körülményei idő­legesen elkényszerítették is, FELTŰNŐ A NÉVSORBÓL, hogy a vezetékneveknek majdnem a fele keresztnévből alkotott név. A másik felét a származás helye, vagy a sze­mély külsejével, mesterségével kap­csolták össze. Feltűnő, hogy őzé nyelvjárással írták a neveket. A tö­rök összeírók betűhíven írták le őseink nevét, ahogy azt mondták ne­kik. Magyarország nagyalföldi ré­szén az őző nyelvjárást beszélték. Ott maradt az eredeti lakosság­ból, ahol az őző nyelvjárást beszé­lik ma is (Vörös. Pétör, Pétörfi, Dé- nös, Demetör. Sörös.). A két összeírás között a budai szandzsák népe szaporodott, vá­rosunk is 71 családdal gyarapodott. Valami titokzatos kéz törülte a 343 falut és várost a föld színéről. Akik visszajöttek is a török ha­tóságok „édesgetésére” jöttek visz- sza. A visszatérés után is sokáig bizonytalan helyzetben éltek az em­berek Sok visszatelepült falu is­mét szétszéledt. A hódoltság első évtizedeiben az anyagi erejük is szaporodott, mert az első össze­írás alapján kivetett adó három­szorosát is meg tudták fizetni. Dr. Balanyi Béla SPORT A X. nyári úttörő-olimpia országos döntőjén Piaci szemle Magyarul... Nyári szünet - szakmai gyakorlattal, nyelvtanulással XVIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1974. JÚLIUS 10., SZERDA N K-l A t>X SA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents