Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
1974. JÜNIUS 9.. VASÁRNAP •wer» W K-ßfnum 3 Derűsebb prognózis (sémáról: Mérik a kúpgörgőket A Magyar Gördülőcsapágy Müvek diósdi gyára évente hárommillió kűpgörgös csapágyat gyárt. Ennek a nagy-pontosságú munkának elengedhetetlen feltétele a pontos ellenőrzés a jól felszerelt mérőlaboratóriumban. Hétfőnyi tech- nikusgárda 18 különböző műszeren méri rendszeresen a késztermékeket és a gyártáshoz szükséges etalonokat. Gárdos Katalin felvétele Három pedagóguslakás Egészségügyi kombinát épül i i Egy ikerházban két, egy különálló épületben pedig egy harmadik lakást építtet a tanács Újszilváson. Ez utóbbi még az idén elkészül, az ikerház munkálatai azonban csak jövőre fejeződnek be. Mind a három lakás 3—3 szobás lesz és pedagógusok részére épül. Másik nagyobb szabású építkezésbe is heteken belül belefognak: egészségügyi kombinátot emelnek. Ennek az épületnek az emeletén két 3—3 szobás, összkomfortos lakást képeznek ki. Mindkettőbe orvos házaspár költözik. Az egyikbfe a község körzeti orvosa, gyermekgyógyász feleségével, aki egyben a szomszédos Tápiószőlősnek is körzeti gyermekorvosa. A má.sák lakást a két község körzeti fogorvosai kapják. Az egészségház földszintjére, megfelelő váróhelyiséggel négy orvosi rendelő kerül, éspedig a körzeti, a gyermek- gyógyász, továbbá a fogorvos rendelője. A , negyedik rendelőhelyiség felhasználásáról később döntenek. Összhangban a településhálózat KÖZÖS TANÁCSOK Pest megyében is \ jelentős szerepet töltenek be. Többségükben 1969-ben alakultak, több ütemben. Jelenleg megyénkben 9 nagyközségi tanács és 18 községi közös tanács működik, 60 település tartozik hozzájuk. A nem városi népesség több mint 19 százaléka lakik közös tanácshoz tartozó településen. A lakosság létszáma eléri a 150 ezer főt. Az országostól eltérő sajátosság, hogy megyénkben közös tanácsok négyötödéhez csak egy t írsasközség tartozik. Az is sajátosság, hogy 4000 lélek- szám feletti kategóriához tartozik az összes közös tanácsok több mint fele, míg országosan csak egynegyede. Az eltelt időszak — a kezdeti b’zonytalan- ságok után — igazolta a közös tanácsok létrehozásának szükségességét és létjogosultságát. Érthetően: megyénkben e tanácsok létrehozása a településhálózat tervszerű fejlesztésével összhangban történt. A , néha felmerülő aggályok ellenére egyre több társközség tapasztalja, hogy a közös tanács létrehozásával olyan létesítmények, kommunális beruházások készültek, melyekre egyébként nem lett volna mód. Szőlő — nagyüzemi táblákon Visszahódítják a környék egykori hírnevét Jó tíz évvel ezelőtt még a Cegléd környéki homokhátságon elterülő csemői tanyavilág a legnevezetesebb alföldi borvidékek közé tartozott. Sok-sok aranyérmet, rangos oklevelet elhódítottak a különböző borversenyekről az itt uralkodó jellegzetes faj iák, az ezerjó meg a homoki rizling. Ahogy azonban más mezőgazdasági körzetekben egyre inkább megszilárdultak a termelőszövetkezeti gazdaságok, Csőmön és Nyársapáton is mind inkább kiütközött az ellentmondás: a kiöregedett, széttagolt szülőpárcel 1 ákon nem lehetett megteremteni a jövedelmező nagyüzemi gazdálkodást. Más szóval, a háború előtt még olyannyira virágzó kisüzemi szőlőtermesztés gátjává vált a fejlődésnek. Nem is csoda hát, ha két esztendeje még Szálkái István, a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke így sóhajtott fel: „Hál- istennek, nem sok szőlőnk van már. Az utóbbi években le;'alább 200 hold kipusztult, s ha minden jól megy, hamarosan kiforgatnak a tagjaink újabb 80 holdat. Sajnos, ezt kell mondanom, mert nálunk már a kisüzemi szőlő nem öröm. de egyenesen átok. Minden kilóra két forintot ráfizetünk. Ha a gépüzemünk — amit a kiegészítő tevékenység keretében hoztunk létre — nem lenne, igencsak megnézhetnénk magunkat”. Két esztendő nem nagy ide, ám a csemői ' Rákóczi Tsz leleményes vezetőinek és szorgalmas munkásainak _az összefogása révén most máris derűsebb prognózist állíthatunk fel a mélyponton túljutott homoki borvidék jövőjéről. A mélypontot a csemői Új Élet Termelőszövetkezet több mint tízmillió forintos mérleghiánya jelezte — s ez a szövetkezet azóta egyesült az erős Rákóczi Tsz-szel, megteremtvén ezzel a most már optimálisabb, a majd háromezer hektáron való gazdálkodást. Jellemző egyébként hogy a nagy terhet átvállaló Rákóczi tavaly is jó eredménnyel zárt: amellett, hogy a „befogadott” gazdaság adósságából csaknem hétmillió forintot ^vissza fizetett. még négymilliós nyereséget is elért. / Kónya Ferenc főaeronómus szerint — noha az idén jelentékeny tavaszi fagykárok érték a szövetkezet ültetvényeit — ez az esztendő sem lesz rosszabb a tavalyinál. Máris megtették azokat az intézkedéseket, amelyek révér pótolni. ellensúlyozni tudják a szőlőből, gyümölcsből terve7°tt árbevételi kieseseket.1 Megnövelték a kertésaeti területet, több baromfit hizlalnak, nagyobb feladatokat vállaltak a melléküzemágakban dolgozók. Várhatóan a gabona is bőségesebben fizet a tavalyi termésnél. Van egy jogos, feltehetően csak félreértésből származó, ám annál gyorsabb orvoslást kívánó panaszuk is a cse- mőieknek. Sürgősen hozzá szeretnének fogni az 1050 négyzetméteres alapterületű raktárszin építéséhez, ami hez már az építési engedély megvan, de amit a bevételi igazgatóság megvétózott. Méghozzá azon a címen, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet mérleghiányos. Furcsa indok, hiszen a valóban veszteséges Űj Élet Termelőszövetkezet beolvasztásakor a felügyeleti és a pénzügyi szervek is garantálták, hogy a befogadó gazdaságot nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Nem is érheti, s bízunk benne, hogy ez a félreértés hamarosan tisztázódik! Szombaton öt és fél ezer iskolában az 1973—74-es tanévben utoljára szólalt meg a csengő: befejeződött a tanítás az általános- és középiskolákban. A két iskolatípus nappali tagozatain a mostani tanévben 1 245 000 diák gyarapította ismereteit, 17 ezerrel kevesebb, mint az előző esztendőben. A következő napokban állapítják meg a diákok osztályzatait, amelyekről vitás esetekben a tantestületek egésze dönt. A tanévzáró ünnepséget az igazgatók által meghatározott napon, június 12-e és 17-e között tartják, akkor osztják ki a bizonyítványokat is. A legtöbb általános iskolában és számos gimnáziumban úgynevezett pótló foglalkozást is tartanak azokkal a tanulókkal, akik egy vagy több tárgyból bukásra álltak. ★ Lezárult a jelentkezés — minden hely .elkelt” — s június 16-án megnyitják kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nyári építőtáborai. Az idén 25 850 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló dolgozik majd kéthetes váltásokban 34 központi szervezésű építőiáAmi pedig a jövőt illeti, arra is teljes erejével — anyagi és szellerhi erejével — készül a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet. Jelenleg már 105 hektár nagyüzemi telepítésű szőlővel rendelkezik, és hetvenhat hektárra becsülhető még a családi művelés alatt álló szórvány. Ez utóbbihoz, a tavasszal 'S kiszántottak tizenegy hektárnyit — s az évtized végére mindössze tizenöt-húsz hektár marad. Akkorra viszont a más növények termesztésére kevésbé alkalmas négy-öt aranykoronás csemői homokon kétszázharminc, nagyobb részben komba j nszü rét elésre is alkalmas, korszerű szőlőültetvény virul. Az előkészületek megkezdődtek, a jövő ősszel hozzáfognak az első harmincöt-negyven hektáros tábla betelepítéséhez. Igen, ha sok is még a gondjuk, mindenképpen visszahódítják a Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái Csemő hajdani hírnevét. S. P. borban. Az utolsó, ötödik turnus önkéntes munkásai augusztus 24-én teszik le a szerszámot. Ä lányokat 19 mezőgazdasági tábor várja Veszprém, Somogy, Pest, Baranya és Bács-Kiskun megyében. Fő teendőjük növényápolás és gyümölcsszedés lesz. Az állami gazdaságok területén működő táborok közül a bala- tonaligai Marios Flóra és a törökbálinti Bagi Ilona a legnagyobb, ide öt turnusban 2250, illetve négy turnusban 3200 lányt várnak. A mező- gazdasági munkákból a fiúk sem maradnak ki. Villányban, Tájon, Vaskúton, Mátéházán és Kunfehértón koedukált táborokat szerveztek. Az „erősebb” nemre nagyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíznak: csatornaépítést, vasúti rekonstrukciót, lakás- és üdülőközpont-építést. Csatornaépítés lesz a fiúk teendője Budapesten, a XVII. kerületben, vasúti rekonstrukció vár rájuk Biatorbágyon és Balatonedericsen. A polgárdi tábor nyári munkásai az M—7-es út építésében segédkeznek. Zánkán, Csillebércen, Tatán és Velencén ifjúsági táborok, üdülőbázisok tető alá hozatalában számítanak a fiúkra, a XV. kerületben lakásokat, Csepelen kenyérgyárat építenek. BEFEJEZŐDÖTT A TANÍTÁS Nyitnak az építőtáborok Törökbálintra: lányok - fiúk: Biatorbágyra 1973-ban, a tanácsválasztások során, kellő politikai figyelem irányult a közös tanácsokra, következésképpen a kis települések képviselete a tanácsokban, végrehajtó bizottságokban megfelel arányuknak és reális igényüknek. A székhely községek és társközségek kapcsolatát kedvezően befolyásolja, hogy meghatározott időközönként a tanácsülést a társközségben tartják. A közös tanácsú községek megfelelő körültekintéssel határoznak fejlesztési, gazdálkodási munkájúk során is. Államigazgatási, hatósági tevékenységük az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött. Az ügyintézésnél a fellebbezések aránya a megyei átlag alatt van. A tanácsi kirendeltségek mind körültekintőbben foglalkoznak ,a lakosság ügyeivel. A tömegkapcsolat erősödését segítette, hogy megfelelő együttműködést építettek ki a nem tanácsi szervekkel. Elsősorban a Hazafias Népfrontnak van jelentős szerepe abban, hogy a közös tanácson belül fejlődik az egységes, a társközségek mindegyikére figyelő közgondolkodás. A lakosság társadalmi munkájának értéke a közös tanácsok többségénél 1973-ban magasabb, mint az előző években. A tömegkapcsolatok erősítését szolgálja továbbá — és ennek a közös tanácsok esetében különös jelentősége van — a falugyűlés. K ÖVETTE a közös tanácsok létrejöttét a párt szervezeti felépítésének módosulása is, annak érdekében, hogy a tanácsok pártirányítását és a közös tanácsú községek politikai kérdéseinek megoldását segítse. Ennek alapján a közös tanácsú községekben 11 községi pártbizottság, 15 községi csúcsvezetőség alakult. Egyedül Budajenő— Telki közös tanácsú községekben működik csak egy pártszervezet. A közös tanácsú községek több mint 170 alapszervezetéhez mintegy 4500 párttag tartozik. Tavaly több helyen egyesültek a mezőgazdasági tsz-ek az optimális termelési és üzemnagyság érdekében, s ez helyenként nem esik egybe a jelenlegi közigazgatási határokkal, így a korábban megalakult közös tanácsú községek közigazgatásával sem. Tehát a tsz-egyesítések sok helyen új helyzetet teremtettek. Ahol a közigazgatási egység és az egyesült tsz-ek területe egybeesik, mint például Gomba—Bánye—Káva esetében, ott célszerű tsz-községi csúcsvezetőség alakítása, amelynek irányítása alá tartozzanak az egyesült tsz-ek korábbi alapszervezetei és a közös tanácsú községek községi alapszervéze- tei, valamint az egyéb jellegű — ÁFÉSZ, pedagógus — alapszervezetek is. Ahol a tsz- egyesítések nem esnek egybe a közös tanácsok közigazgatási határaival, mint például a gödöllői járásban Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok egyesült tsz-é (ahol csak Valkó és Vácszentlászló közös tanácsú község) — ilyen esetben is célszerűnek látszik a politikai erők egyesítése, tehát tsz-községi pártcsúcs- vezetőség létrehozása. (Egyedi elbírálást igényel és megfontolandó, hogy a Zsámbokon működő kis létszámú községi alapszervezet irányítása ne tartozzon-e az egyesített tsz- községi csúcsvezetöséghez.) Ezen újonnan alakuló tsz-községi csúcsvezetőségekre hárul a feladat a közös tanácsú község pártirányítását illetően is. A tanácsok viszont nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az egyesült tsz területükön a legfontosabb gazdasági egység és olyan tényező, mely jelentős szerepet tölt be a község anyagi-szellemi fejlesztésében. A tsz-ek- nek pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy Párímunka a köE&s | tanácsú községekben ■■ ne csak a székhelyközségbe —, ahol legtöbbször a tsz központja is van — koncentrálják a fejlesztést, hanem a társközségekbe is. \ POLITIKAI BIZOTTSÁG 1972. márciusi határozata óta a közös tanácsú községekben levő pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkája sokat ^ fejlődött. Megfogalmazható: képesek a községi szintű, sokszor nagyon összetett és bonyolult politikai feladatok megoldására, az irányításuk alá tartozó aiapszervezetek munkájának fejlesztésére. Helyes volt a megyei part-végrehajtóbizottság állásfoglalása, amely több olyan közös tanácsú községben engedélyezte pártbizottság alakulását, ahol a tagság nem érte el a 200 főt. A községi pártbizottságoknak tagfelvételi és fegyelmi jogkörük van s azzal a Politikai Bizottság határozatának megfelelően élnek. A pártbizottságok és csúcsvezetőségek testületi üléseiket munkaterv szerint, rendszeresen megtartják. Tapasztalataink szerint munkaterveikbe a legfontosabb községpolitikai és pártpolitikai kérdések kerülnek. E pártszervek megfelelő figyelmet fordítanak a társközségek problémáinak megoldására és a lakosság politikai meggyőzésére. A közös tanácsú községek csúcsvezetőségei is olyan hatáskörrelx rendelkeznek, hogy munkájuk lényegében megegyezik a pártbizottságokéval. Tehát a korábbi gyakorlaton túlmenően, nem koordináló, hanem irányító szerepük van — és ezzel a lehetőséggel az eddigieknél bátrabban éljenek. A közös tanácsú községekben a pártbizottságok mellett megalakultak a munkabizottságok. Feladatukat többségében megfelelően látják el, munkájuk sokszínű, azonban találni még gyengén működő bizottságokat is. Sokszor tapasztaljuk, hogy a megválasztott munkabizottságok nem mint a pártbizottság munkabizottságai, hanem a vb, vagy a községi titkár munkabizottságaként tevékenykednek. Ez helytelen! E redményesen fejlődött a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek alapszervezeteket irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége. Rendszeres az alap- szervezetek beszámoltatása vb- és csúcsvezetőségi üléseken. Ezek a beszámoltatások az álapszervézéti munka egv-egy. meghatározott területére irányulnak. Kedvező tapasztalataink vannak Valkó, V ácszentlászló közös tanácsú község csúcsvezetőségének munkájúról, ahol naprakészen el tudnak számolni az alapszervezeteket Irányító munka tapasztalatairól. Az idén taggyűlésen tárgyalták a Központi Bizottság ifjúsági és nőhatározatának végrehajtását, s az emlékeztetőkből is megállapítható, hogy ezekben az alapszervezetekben élénk, aktív a pártélet. Élőbb és tartalmasabb az irányító pártszervek kapcsolata az alapszervezetekkel. A vb- és csúcsvezetőségi tagok rendszeresen részt vesznek az alapszervezeti rendezvényeken és módszertani segítséget is nyújtanak az alapszervezeti vezetőségek munkájához. Megfelelően ügyelnek arra, hogy ez a segítő munka ne sértse az alapszervezetek önállóságát. Az egységes irányító munka része, hogy a pártbizottságok és csúcsvezetőségek rendszeresen megtartják az alapszervezeti titkárok értekezletét és ezt munkatervükben megtervezik. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK irányításával a közös tanácsú községi párt- bizottságok és qsúcsvezetőségek fokozott, figyelmet és energiát fordítanak az alapszervezetek káderproblémáinak megoldására. Tervszerűbb és céltudatosabb a titkárok, vezetőségi tagok politikai iskoláztatása. Tapasztalataink szerint körültekintő munka folyik a gödöllői és a váci járásban a pártválasztások előkészítésében, ahol megfelelő számban tervezik fizikaiak, nők és közös tanács munkájában elismerésre méltó tevékenységet kifejtett párttagok választását. A kedvező tapasztalatok ellenére is elmondható: tovább kell fejleszteni az alapszervezeteknek nyújtott segítő, ellenőrző munkát, növelve annak differenciáltságát. Nagyobb részt kell vállalni a vezetőségi ülések és taggyűlések előkészítésében, a politikai feladatok adaptálásában. Főleg ott fontos ez a segítség, ahol a társközségek száma 3—4, továbbá a távolság is nagy a székhely és a társközség között. . PARTSZERVEK feladata, hogy a társul községekben a székhelyközség eredményei mellett is agitáljanak és annak gondjait is ismertessék Jó módszernek tartjuk, hogy a vb- és csúcsvezetőségi üléseket időnként — felváltva — társközségekben is tartsanak. Esetenként az alapszervezeti titkári értekezleteket is nemcsak a székhely-, de a társközségekben is célszerű tartani. Helyes, ha a vb- vagy csúcsvezetőség főleg községpolitikai, fejlesztési témákban tájékoztatót ad a társközségek alapszervezeti taggyűlésén. ARATÓ ANDRÁS \ fejlesztésével
