Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

I 1974. JÚNIUS 7., PÉNTEK IBGYE1 TM \~Mnav Ifjúságpolitika a nép frontban Tanácskozik Minél előbb otthont valamennyi családnak ft lavaiyi tanácstagi válasz­tások előkészítő időszakában több járási népfrontbizottság összehívta a fiatal tanácsta­gokat az előző választási idő­szak munkájának összegezé­sére. Az eredményektől a töprengő útkeresésekig, a fia­talos hévvel előadott és meg­valósítható tervektől a tanács­talanságig szinte mindenről szó esett: És mindegyik fia­tal tanácstagok fórumán el­hangzott: az ilyen megbeszé­lésekre, munkaértekezletekre szükség van a jövőben is, a népfront segítségére számí­tanak a fiatalok. Másik, ettől látszólag messzebb eső példát is lehet idézni: nem egy cnlyan falugyűlés zajlott le a mos­tani tavaszon, ahol, ha neon is többségben, de jól észre­vehető tömegben jelen voltak a fiatalok. Vagy egy harma­dik példa: éppen lapunk teg­napi számában közöltünk rö­vid összefoglalót a májusi bé­ke és barátság hónapja ese­ményeiről, amelyelcnek egyik jellemzője éppen az volt, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb számban vettek részt a békegyűléseken, tüntetése­ken — fiatalok is. Sokrétű kapcsolatok A fenti példák egyúttal azt is bizonyítják, hogy a Haza­fias Népfront és a fiatalok kapcsolatai rendkívül sokré­tűek, hogy a Hazafias Nép­front ifjúságpolitikai felada­tai differenciált, sokrétű fel­adatok. Ugyanakkor a nép­frontbizottságoknak szinte be- láthatatlanok a lehetőségei, hogy az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtásához se­gítséget, társadalmi segítséget nyújtsanak. Mindezek tudatában kör­vonalazta a népfront megyei elnöksége az ifjúságpolitikai határozat, megjelenését köve­tően a népfrontbizottságok leg­főbb tennivalóit, és a határo­zat lendületes megvalósítá­sára született meg a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága és a KISZ Pest megyei Bizottsága együttműködési megállapodása is. A népfront­bizottságok ifjúságpolitikai tevékenysége során az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a Hazafias Népfront nem nél­külözheti a szocializmus je­lenét és jövőjét építő munká­ban az ifjúság részvételét, ak­tív közreműködését és az if­júság sem nélkülözheti a nép­front által jelentett, társa­dalmi segítséget Diákok a tanácsülésen Az együttműködésre szá­mos példát lehet említeni és ezt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tegna­pi ülése meg is tette, ele­mezve egyúttal a jövő felada­tait is. Kovács Antálné, a nép­front megyei titkára mind írásos beszámolójában, mind szóbeli kiegészítőjében hang­súlyozta az egymásért való cselekvés, az együttműködés jelentőségét. A népfront és a KISZ helyi bizottságai a megye legtöbb városában és községében évről évre össze­fognak például a város- és községfejlesztésért, a környe­zetvédelemért, nem ritka a fiatalok védnökségvállalása egy-egy feladat felett. A bu­dai járásban például már ne­gyedik éwe a KISZ védnök­ségével folyik — a társadalmi és tanácsi szervek által kez­deményezett — fásítási moz­galom és alig van olyan já­rás, ahol a* fiatalok ne len­nének ott az óvoda, az orvosi rendelő, a sportpálya, a járda társadalmi munkában történő építésénél. Az ifjúság nevelésének, szo­cialista tudatformálásának, jövője alakításának, közélet­re nevelésének, a társadalom­ba való beilleszkedésének szá­mos közvetett és közvetlen módszerét alkalmazza a nép- irontmozgalom. Ilyen sajátos és figyelemre méltó módszer­ről számolt be a tegnapi ta­nácskozáson Rada Aladár, a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola igazgatója aki egyben a világnézetünk alapjai című tantárgy tanára is: érettségiző diákjai közül néhányat rendszeresen ma­gával visz a nagyközségi ta­Együttműködés és cselekvés nács üléseire. Ilyen módon is ismerkedjenek mindennapunk közéletével — mondotta és hozzátette: további célja, hogy diákjait meghívatja a népfrontbizottsági ülésekre is, ahol örülne, ha fel is szólal­nának, ha elmondanák a vé­leményüket lakóhelyük gond­jairól, fejlődéséről. A Hazafias Népfront vá­lasztott testületéi eddig is rendszeresen foglalkoztak a gyermek- és ifjúságvédelem­ről szóló párthatározat vég­rehajtásával és erre a tegna­pi tanácskozáson Csete Gyula nagykőrösi iskolaigazgató mon­dott követendő példákat Nem lehet az ifjúság életéről úgy szólni, hogy ne érintenénk a felnőttek, a szülők világát. Éppen a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa han­goztatta a népfrontbizottságok és a szülői munkaközösségek kapcsolatának fontosságát. Az ifjúságpolitika célkitűzéseit segítik — és Pest megyében nagyon sok helyen segítik, mert tevékenyek — a szülői munkaközösségek, amelyeknek a keretében a szülők és a pe­dagógusok közösen igyekez­nek megteremteni az iskolai oktatás és nevelés valamint a családi nevelés és az otthoni tanulás harmóniáját. Az eddi­gi tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy hatékonyabb együttműködésre van szükség. Különösen az eddiginél na­gyobb figyelmet igényel a fia­talok szabad idejének hasznos eltöltése. Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója a népfront megyei alelnöke ezt a gondolatot így fogalmaz­ta meg: „Megmenteni minden fiatalt a tétlenségtől, az unat­kozástól — ez kulcskérdés. A KISZ-szel közösen írásbeli szerződés rögzíti megyei szinten a népfront és a KISZ együttműködését, ez azonban nem jelenti azt, — miként a valóságban sem így van —, hogy együttműködés papír nélkül nincs meg. Hogy mennyire nem így van, erre példát — a ceglédi pinceklub közös erővel történő létreho­zását — Okos Lászlóné, a ceg­lédi ÁFÉSZ könyvelője mon­dott. A községekben, városok­ban kínálkozó mindennapi együttműködés, cselekvőkész­ség és cselekvés lehet az elkö­vetkező hetek, hónapok fel­adata. Mert az eddigi tapasz­talatok is bizonyítják, hogy igaz az, amit Nagy J. Tiborné, az MSZMP Pest megyi Bizott­ságának munkatársa és Dé- kány Sándor ráckevei járási népfronttitkár is hangoztatott: a népfrontnak mindenütt meg­vannak a sajátos lehetőségei az ifjúságpolitikai határozat hatékony segítéséhez, csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel. D. G. Lengyel vajdaságok bemutatkozása Lengyelország felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére több lengyel vajda­ság bemutatkozik hazánkban. Június 7-től, a lodzi vajda­ság fejlődéséről, ipara és me­zőgazdasága kibontakozásá­ról, az elmúlt három évtized eredményeiről ad számot Sze­geden. A szegedi rendezvény- sorozat a magyar—lengyel ba­rátság elmélyítése fontos ál­lomásának ígérkezik. Többek között a lodzi vajdaság nép­művészetével, a mai kortárs képzőművészet alkotásaival és a legújabb iparművészeti re­mekekkel találkozhatnak az érdeklődők. A szegedi Szabadság film­színházban lengyel filmhét kezdődik. Első alkalommal vendégszerepei Magyarorszá­gon a lodzi ének-, zene- és táncegyüttes. a TOT Csütörtökön Budapesten megkezdődött a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának kétnapos ülése, ame­lyen a termelőszövetkezetek gazdálkodásának, valamint a munka- és üzemszervezésének időszerű kérdéseit vitatják meg. Az ülésen részt vett Hont János, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, Ka- zareczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, dr. Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-helyet­tes és Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese. Az ülésen Szabó István, a TOT elnöke arról számolt be, hogy a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás 1973-ban a mezőgazdaság legdinamiku­sabban fejlődő szektora volt, a termelés az egy évvel ko­rábbihoz képest 9 százalékkal növekedett. Ezután dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese, a tsz-ek munka- és üzemszervezésé­nek fejlesztésével foglalko­zott. Az országos tanács ezután megvitatta a beszámolókat. Több mint ezren vettek részt az építők Dózsa György úti Székházában csütörtökön megtartott országos ünnepsé­gen, amely megnyitotta az építők napjának ünnepi ese­ménysorozatát. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter kö­szöntötte az építőket. Megem­lékezett az ágazat negyedszá­zados fejlődéséről, a több százezer építőmunkás összefo­gásának erejéről, amellyel lét­rehozták a nagyipari módon dolgozó modern magyar épí­tőipart. Az iparosított, házgyá­ri módszer teremtette meg a tömegesen épülő korszerű la­kások létrehozásának feltéte­leit, s lehetővé tette, hogy Magyarország európai vi­szonylatban is elismerésre méltó eredményt érjen el a lakásépítésben. Az iparosí­tott módszerek fejlesztésével kell meggyorsítani a lakásépí­Pest megyei nőreferensek tanfolyama Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága háromnapos tanfolya­mot rendezett Kismaroson, a megye városi, járási pártbi­zottságainak nőpolitikával foglalkozó munkatársai részé­re. A tanfolyam egy részébe bekapcsolódtak a társadalmi szervek nőblzottságainak veze­tői is. Nagy J. Tibornénak, a Pest megyei Pártbizottság nőrefe­rensének megnyitója után, az első napon Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője tartott előadást a Köcugpnti Bizottság nőpolitikái határozata végre­hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról. A má­sodik napon Barinkat Oszkár- né, a Pest megyei pártbizott­ság titkára előadását hallgat­ták meg a résztvevők a párt ideológiai és tömegpolitikai munkájáról, valamint dr. Bíró Ferencnek, a Pest megyei pártbizottság titkárának elő­adását a megye gazdasági helyzetéről s az ezzel összefüggő pártpolitikai feladatokról. A harmadik na­pon Dobos István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának munkatársa a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tartott tájékozta­tót. Valamennyi előadást konzultációval kapcsolták ösz- sze, ezenkívül Arató András­nak a Pest megyei pártbizott­ság osztályvezetőjének, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjának vezetésével fórum zajlott le az MSZMP XI. kongresszusa előíkészítésének tennivalóiról, az elvi gyakor­lati felkészülésről. tés ütemét, hogy minél előbb valamennyi család önálló otthonhoz juthasson. A következő tervidőszakban sem számolhat az építőipar a munkaerő számának lényeges növelésével, s így továbbra is elsőrendű feladat az építés szervezettségének javítása, a magas fokon iparosított mód­szerek, s most már a könnyű- szerkezetes építésmód kiter­jesztése is. Az ünnepi beszédet köve­tően az Építők Vadrózsák Táncegyüttese, központi ének­kara, valamint számos fővá­rosi művész kulturális műsora köszöntötte az építőket. Az építők napjának ünnep­ségsorozata ma az ágazati amatőr képzőművészek kiállí­tásának megnyitásával folyta­tódik. Az UVATERV nagyter­mében június 13-ig több mint 30 amatőr képzőművész leg­jobb műveit tekinthetik meg majd a látogatók. A főváros mintegy 100 építő- és építő­anyag-ipari vállalatának, szö­vetkezetének dolgozói vasár­nap a népligeti sportpályán rendezett egész napos műso­ron ünnepük meg az építők napját, s ugyanakkor rende­zik meg ünnepi találkozóikat a vidéki építők a megyeszék- helyeken is. _____________ Me gemlékezés Kossuth Lajosról Csütörtökön Torinóban meg­emlékeztek Kossuth Lajos ha­lálának 80. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen annak a város­nak nevében, ahol a nagy ma­gyar politikus száműzetése utolsó éveit töltötte, Paolo Santarcangeli professzor mon­dott beszédet, majd Ránki György, a Magyar Történettu­dományi Intézet igazgatóhe­lyettese és Hanák Péter, az in­tézet munkatársa tartott elő­adást. Szomszcdbarátság—testvérbarátság © Sínek rengetegében Vonatfüttyre ébrednek, vonat­füttyre alszanak el itt az emberek — gondoltam magamban, amint au­tónkkal a sturovói állomás felé sza­ladtunk. Megkapóak a kis városka új lakótelepei, üde, színesre vakolt házsorai, impozáns képet nyújt a né­hány éve működő és állandóan to­vábbépülő nagy papírgyára, s a ha­tárban a szőlővel betelepített lankák jó borok ízével kecsegtetnek, a leg­nagyobb nevezetesség egyelőre még­iscsak — a vasútállomás. A köztu­datban Sturovó (az egykori Pár­kány) neve elválaszthatatlanul ezzel fonódik egybe. S hogy amit a vonatfüttyről ma­gamban gondoltam, mennyire igaz lehet, ebbeli elképzelésemben meg­erősödtem azon a rögtönzött, kis megbeszélésen, amelyre az állomás területén jöttünk össze. Naponta — különösen nyáridőben — harminc ki- és belépő vonat is átmegy itt, a csehszlovák—magyar határ legfon­tosabb és legforgalmasabb átkelő­helyén. Ez évente közel egymillió vasúti kocsit jelent — amint azt Ha­lász Ernő mondotta el, a MÁV stu­rovói kirendeltségének igazgatója. Igen, a MÁV kirendeltségéé, mert Sturovó 1963 augusztusa óta úgyne­vezett közös üzemváltó állomás, amelyen a MÁV és a CSD, a ma­gyar és a csehszlovák államvasutak dolgozói közösen teljesítenek szolgá­latot mindenekelőtt, a zavartala­nabb, gyorsabb utasforgalom érde­kében. S hadd tegyem mindjárt hoz­zá: a legpéldásabb barátság, együtt­működés szellemében. — Ilyen nagy forgalmat, a vele járó szerteágazó teendőkkel nem is lehetne másként lebonyolítani, zök­kenőmentesen ellátni, csakis a leg­ezi vélyesebb, jó baráti együttműkö­déssel — jelentette ki Halász Ernő­vel egybehangzóan a CSD-t képvi­selő Nagy Kálmán sturovói állomás- főnök. s e szellemnek adta tanújelét ő maga is. valamint ing. Ivan Hal­mes, a íűtőház jelenlévő főnöke, akinek kollektívája különösen so­kat tesz — gyakori túlórázások árán is — a szerelvények Budapestre kül­désének biztosításáért. Valóságos nagyüzem ez az állo­más. Külön jéggyára működik, napi hatvanezer tonna kapacitással, hogy az átfutó, romlandó szállítmányokat megfelelően elláthassák. Az élőálla­tok szállításához etetőhelyek állnak rendelkezésre, noha esetenként már gondot jelent a túlzsúfoltság. Sín­párok végeláthatatlan sora fut a messzibe, s a fölüljáró hídról a ma­gyar kirendeltség épületébe halad­va sínek, váltórendszerek, berende­zések rengetegén fáradt el a szem. Aki csak ennyit lát: annak is már fogalma lehet róla, hogy milyen nagy munka bonyolódik itt. Az idei menetrendben még job­ban megnövekedett a vonatforga­lom, amely egyébként az elmúlt tíz esztendőben évenként 10—11 szá­zalékkal nőtt itt — értesültünk róla a továbbiakban, amikor őszintén el­mondták mindkét részről, hogy szá­mos. korszerű beruházással javultak ugyan a munkakörülményeik, de a jelenlegi és a várható növekvő for­galom erőteljesebb műszaki tovább­fejlesztést kíván. Egyre inkább úgy tűnik, hogv „kinőtték” ezt a pálya­udvart. A laikusnak is sokat mon­dó szám, ha csak arra gondolunk, hogy például 12 órában átlag 1500 vasúti kocsit kell „kezelni” és a tisztán tovább küldése is már nagy szó, holott ezen túlmenően számos még lényegesebb feládat is hárul az itt szolgálattevőkre. Mindez nem panaszként, hanem reális helyzetfelmérésként hang­zott, hiszen a magyar és a szlovák vasutasok egyaránt igyekeznek helytállni, eleget tenni az előttük álló feladatoknak. Az eddig elért, el­ismerésre méltó eredmények min­denképpen erre mutatnak. — A MÁV részéről elégedettek is vagyunk az eredményekkel — hang­súlyozta Halász Ernő. és nyomban hozzátette —: ez csakis a közös poli­tikai munkának és a közös szakma­szeretetnek köszönhető. A csehszlo­vák vasútra hárul a nagyobb fel­adat, mivel nekik kell jobban koor­dinálni a munkát, de igyekeznek minden esetben rugalmasan intéz­kedni. A magyarokra viszont a napi ingázás fáradságai nehezednek, mi­vel nemcsak a viszonylag közeli Szobrai, hanem Pest megye távolab­bi részeiről, sőt, a fővárosból is jár át az a 350 vasutas, aki itt teljesít szolgálatot. Közös csehszlovák—magyar bi­zottság tagjai, a MÁV — Pest me­gyére is kiterjedő —' budapesti igaz­gatóságának és a CSD pozsonyi igazgatóságának képviselői általá­ban évenként üléseznek, hogy meg­tárgyalják a továbbfejlesztés lehe­tőségeit, a korszerűsítéseket, ame­lyektől az idén is sokat várnak az itt dolgozók. De nemcsak várnak, hanem maguk is tesznek a tartalé­kok feltárásáért. Természetesen a maguk eszközeivel, mindenekelőtt a szocialista munkaversennyel. Az itteni magyar vasutasok kö­zött már 12 szocialista brigád ala­kult, közülük három aranyjelvé­nyes. Ök a munkaverseny előrelen- dítői. Ugyanígy a csehszlovák vas­utasoknál, akiknek nagyobb lét­számukhoz képest 21 brigádjuk ala­kult már, ezenkívül 120—130 fő ka­pott különféle kitüntető jelvénye­ket, 28-an pedig kiváló vasutas dol­gozó címet. Ilyen intenzív jó mun­ka nem is folyhat egymástól elszi­getelten: ezért aztán a legnagyobb előrevivő a közös versenymozga­lom, amelyet félévenként értékel­nek. Ez a vasutasokon kívül kiter­jed a vámőrség munkájára, amely­nek tagjaival is példás az együtt­működés. A magyar vasutasok legfőbb fel­ajánlása most az, hogy az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére vállal­ják az idén egymillió vasúti kocsi zavartalan átbocsátását. Igen szép gondoláit, hogy ehhez meg akarják nyerni az illetékes szlovák pártszer­vek segítségét is, internacionalista alapon, a közös politikai érdekek, a közös munka jegyében. Készségben biztosan nem lesz hiány, s remél­hetően akadálya sem lesz, amint az már ott megnyilvánult vendégfo­gadónknak, Bartha Istvánnak, Szlo­vákia Kommunista Pártja Nővé Zámky járási bizottsága titkárának egyetértő szavaiból. Az MSZMP szobi nagyközségi bi­zottságának titkára, Heil Imre né, még tovább is szőtte a gondolatot. Gyakori vendég itt ő, sőt, nem is vendég, inkább otthonosan mozog, hiszen az ő területük közvetlenül érintett és illetékes az itt dolgozók révén is, meg a szomszédság ré­vén, akárcsak a Sturovóval közvet­lenül együttműködő szobi MÁV-ál- lomás, melynek főnöke, Bernáth Ist­ván, ugyancsak részt vett a megbe­szélésen. Végül is Heil Imréné úgy fogalmazott, hogy éppen az elért eredmények adják az indítékot ar­ra: tovább szélesíthetőlc az együtt­működés keretei. Hogy miként, azt Barát Endre, a váci járási pártbizottság első titká­ra fogalmazta meg konkrétabban is. Eddig — mint mondotta 1— a közös munkaversenyt tekintették az együtt­működés leglényegesebb formájá­nak. Az is volt, de ezen túl lehet lépni. Olyan rendszeres koordináció­ra van szükség a párt- és mozgalmi szervek között, amellyel sokrétűen felöleük az itt dolgozó magyarok és szlovákok minden tevékenységét, mozgalmi munkáját és ennek ré­sze lesz a továbbra is rendkívül I fontosságú munkaverseny. A szobi pártbizottság vezetői máris készek arra, hogy — összhangban a váci já­rási pártbizottsággal — az idei II. félévre megtervezzék ezt a koordi­nációs munkát. A továbblépés má­sik ága pedig az lehet, hogy megke­resik, melyek azok a vasúti csomó­pontok, intézmények, amelyek a leg­többet tudnak segíteni a közös prob­lémák megoldásában. A közeli hetekben bizonyára to­vábbérlelődnek e rövid, fesztelenül közvetlen hangú, hasznos megbeszé­lés gondolatai, amelyről — e példás együttműködésről — talán nem is tud az itt naponta átáramló ezer­nyi és ezernyi utas. Ám magyarok és csehszlovákok, s minden más nemzetiségűek mégis tapasztalni fogják a kellemesebb utazásnál, a gyorsabb, zavartalanabb teherfor­galomnál, hogy mindez értük, az ő érdekükben történik itt, Észak—Dél közlekedési kapujában. Lőkös Zoltán (Következik: Ahol bástyák álltak.) Európában is elismerésre méltó eredmények Országos ünnepség az építők napja alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents