Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

2 1974. JÚNIUS 6.. CSÜTÖRTÖK Csak két alternatíva létezik... Nixon-Iieszéd AnnapoEisban és igazságos békéjének megte­A nemzetközi enyhülés kér­déseivel foglalkozott a közel- keleti és moszkvai látogatásá­ra készülő Nixon amerikai el- 'nök abban a beszédében, ame­lyet szerdán az annapolisi ha­ditengerészeti akadémia vég­zős növendékei előtt mondott. Nixon kijelentette: A két nagyhatalom közötti enyhülési folyamatban sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem áldozza fel elveit és nem fordít hátat alapvető politikai célkitűzéseinek, ugyanakkor közösen vallják azt a nézetet, hogy az országaik között fenn­álló problémáknak semmilyen körülmények között sem sza­bad katonai összeütközéshez vezetniük. „Akár tetszik ne­künk, alkár nem, csak két al­ternatíva létezik: az enyhülés, vagy a nukleáris fegyverkezé­si verseny ösvényére való visszatérés, visszakanyarodás az állandó ellenségeskedéshez, amely szertefoszlatná a világ békéje megteremtésébe vetett reményeinket” — hangsúlyoz­ta az elnök. A beszédében Nixon — vá­laszul a kongresszus i egyes képviselőinek a Szovjetunióval szemben támasztott bizonyos követeléseire — leszögezte: „Mostanában ékesszóló felhí­vások születnek arra, hogy az Egyesült Államok, külpolitiká­jával gyakoroljon átalakító hatást más országok, különös­képpen pedig a Szovjetunió Iloneeker Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára vezetésével szerdán lengyelországi hivata­los baráti látogatásra Varsóba érkezett az NDK párt- és kor­mányküldöttsége. A német vendégeket a repü­lőtéren Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával az élen, a lengyel párt- és álla­LUSAKA Portugál—FBEUMO-póibeszéd „Overlord”- 30. Ma 3>0 éve, hajnali 3 árakor, Dél-Anglia partjainál, Plymuth­tói a Wight szigeteikig ötezer hajócsavar kavarta meg a Csa­torna vizét, s több tízezer repülőgép motor dörgése zúgott a levegőben. Az 1. amerikai, a Z. angol hadsereg „meglódul*”, s aznap — 1914. június 6-án — reggeli 'adásában a londoni BBC, a Sors-szimfónia hangjai után, már hírt adhatott róla: „Az invázió megkezdődött, csapataink partra szálltak Cherbourg térségiében .. Ma pontosan 30 éve annak, hogy eljött az úgynevezett „D-clay-’, az angolszász csapatok partraszállása, a második front megnyitásának napja, a nagy háború egyik forduló­pontja. Egyik — jogosan írhatjuk ezt le, mérlegelve a há­ború menetét, az akkorra kialakult fronthelyzetet. Azóta ugyan a nyugati történetírás gyakorta eltorzította, mondhatni felnagyította a második front megnyitásának a háború végső kimenetelére gyakorolt szerepét, nyilván azzal a szándékkal, hogy ezzel is csökkentse a Szovjetunió hősi harcának jelen­tőségét. Akkor, 1944. június 6-án azonban az antifasiszta koa­líció résztvevői, a fasiszta megszállók ellen küzdő partizán- mozgalmaik — érthetően — örömmel fogadták az „Overlord” hadművelet megindítását. f[S]kusz ADÍFK fél évtizede 1969. június 6. —- Nixon ame- I rikai elnök és Thieu. a saigo- ni rezsim vezetője már befe­jezte tárgyalásait Honoluluban, amikor váratlanul a hírügy­nökségek világgá röpítik a hírt: Valahol Dél-Vietnam fel­szabadított övezetében a nép- képviseleti kongresszus részve- j vői kikiáltották a Dél-vietna­mi Köztársaságot és megvá- | lasztottak annak ideiglenes kormányát. AZ AMERIKAI ELNÖK el­ső ingerült kifakadásában „rizsföld kormánynak” titu­lálta. Igaz, aligha képzelhet­te, hogy néhány éven belül a reális helyzet kényszerű tu­domásul vételével de facto az Egyesült Államok is elismerni kényszerül a „rizsföld kor­mányt”, a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormányt, vagy ahogy egyszerűen ne­vezzük, a DIFK-ét. A DIFK megalakítása tör­ténelmi esemény volt, új sza­kaszt indított el a vietnami nép felszabadítási harcában. Megalakulása azt jelentette, hogy a felszabadított terü­leteken megkezdődhetett az alkotmányos élet, olyan önál­ló törvényhozó és kormány­zó szerv jött létre, amely nemcsak a belső renden őrködik, de a nemzetközi jog értelmében is képviseli a la­kosságot. AZ IDEIGLENES FORRA­DALMI KORMÁNY — a leg­különbözőbb irányzatokat tö­möríti — egyben jelképe an­nak az egységnek is, amely az egyik titka a vietnami nép több évtizedes hazafias, an- tiimperialista harcának. Ez a kormány valóban a dél-viet­nami nép kormánya. Paradox módon Nixon ingerült meg­jegyzése, a „rizsföld kor­mány” — igaz. Mert a DIFK — a szűnni nem akaró harc közepette — földet osztott, megteremtette a helyi önkor­mányzatot a felszabadított öve­zetekben. És nagy része volt azokban a katonai, politikai és diplomáciai sikerekben, amelyeknek következtében az Egyesült Államok rákénysze­rült a vietnami békeegyezmé­nyek aláírására Párizsban. Azóta már a DIFK több tu­cat országgal létesített dip­lomáciai kapcsolatot és nem­zetközi tekintélye szüntelenül erősödik. MOST, JÚNIUS 6-AN, fennállásának ötéves évfordu­lóját ünnepeli a forradalmi kormány. És bár hivatalosan véget ért a vietnami hábo­rú, Igazi béke még mindig nem köszöntött Dél-Vietnam- ra. A saigoni rezsim — az Egyesült Államok támogatásá­val — mindent elkövet a pá­rizsi megállapodások/ szabo- tálására. Visszautasítja a DIFK reális javaslatait, zsák­utcába juttatta a Párizs kör­nyéki politikai tárgyalásokat, csapatai pedig szüntelenül folytatják területrabló akciói­kat. A DIFK, miközben joggal védelmezi fegyveresen is a felszabadított övezeteket, soha­sem mondott le arról, hogy meg-megújoló javaslataival próbálja kimozdítani a holt­pontról Dél-Vietnam ügyét, végrehajtani a párizsi egyez­ményeket. Ebben a harcában maga mögött tudhatja a világ haladó. demokratikus erőit. Móst, amikor évfordulóján kö­szönt jük a DIFK-et, emlékez­tetünk rá: hazánk a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság tagjaként azon mun­kálkodik. hogy Dél-Vietnam­ban érvényre jussanak a pári­zsi megállapodások előírásai és a sokat szenvedett nép élvez­hesse a békét. KS Megérkezett szerda reggel a zambiai fővárosba a Mario Soares külügyminiszter vezet­te portugál küldöttség, amely szerda délután megkezdte tár­gyalásait a harci cselekmé­nyek beszüntetéséről a mo­zambiki felszabadítási front (FRELIMO) képviselőivel. Mario Soarest zambiai kol­légája, Vernon Mwaanga kö­szöntötte a lusakai repülő­téren. A zambiai külügymi­niszter „történelmi esemény­nek” nevezte a portugál dip­lomácia vezetőjének látoga­tását és hangoztatta, hogy portugál külügyminiszter első Ízben lépett Zambia földjére. Mario Soares újságírók előtt kijelentette, hogy a lisz- szaboni kormány elfogadja az afrikai népek önrendelke­zésének eszméjét ennek mi­den következményével egvütt Hangoztatta, hogy a FRE­LIMO vezetőivel létesítendő első hivatalos kapcsolatfel­vételtől nem vár azonnali tűz­szünetet, csupán a párbe­széd kezdetét látja a tárgya­lásokban. A 11 tagú mozambiki kül­döttség, amelyet Samora Ma- chel, a FRELIMO elnöke ve­zet, már több napja a zam­biai fővárosban tartózkodik. A FRELIMO vezetői többször határozottan leszögezték, hogy bel- és külpolitikai tevékeny­ségére. Mi nem üdvözölnénk, ha más országok beavatkozná­nak belügyeinkbe, ugyanakkor nem várhatunk tőlük együtt­működési készséget, ha mi azon vagyunk, hogy beavat­kozzunk dolgaikba.” A közel-keleti helyzetről szólva az amerikai elnök az Averell Harriman ismert amerikai politikus és közéleti személyiség amerikai újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban elmondotta: Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB fő­titkárával folytatott megbe­szélései megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a szovjet kormány eltökélten a szovjet—amerikai kapcsola­tok további elmélyítésére tö­rekszik. Leonyid Brezsnyev — folytatta Harriman — Nixon elnök küszöbönálló moszk­vai látogatásától az enyhü­lés fokozódását várja. Meggyőződtem arról, hogy Leonyid Brezsnyev teljes mértékben hű az enyhülés el­veihez — hangoztatta Averell Harriman, majd hozzáfűzte, hogy a Kremlben folytatott Varsóba*! mi élet vezetői fogadták, s a főváros utcáin százezres töme­gek köszöntötték. Varsóban, a LEMP KB szék­házában délután megtartották az Edward Gierek és Erich Honecker vezette párt- és kor­mányküldöttségek első plená­ris ülését. csupán a függetlenség megadásának módozatai­ról hajlandók tárgyalni a portugálokkal, mert a függetlenséget orszá­guk elidegeníthetetlen jogá­nak tekintik. Éppen ezért ké­szek folytatni, sőt fokozni a harcot, ha nem sikerül meg­felelő eredményeket elérni a találkozón. Egyelőre áttekinthetetlen a helyzet a bolíviai fővárosban, továbbra is egymásnak el­lentmondóak a hírek a szer­da reggel kirobbant katonai lázadásról. Az elnöki szóvivő a dél­előtt folyamán bejelentette, hogy a La Paztól 14 kilomé­ternyire állomásozó Tarapaca ezred ultimátumban szólítot­ta fel lemondásra az ország déli részén tartózkodó Hugo Banzer államfőt és a jelek szerint csatlakozott a láza­dókhoz az elnöki palotát őr­ző Colorado páncélosezred is. A zendülők állítólag beha­toltak a palotába, miután egyik harckocsijuk áttörte a kaput és a homlokzati falat. A bolíviai főváros stratégiai fontosságú pontjait páncélo­remtéseig meg hosszú es ne­héz utat kell az érintett orszá­goknak megtenniük. Az Egyesült Állatnak elnöke végül a nemzetközi enyhülés politikájának legutóbbi ered­ményeire utalva megállapítot­ta: ezek olyan reményt keltő eredmények, amelyek nyomán a nagyhatalmak közötti köz­vetlen összeütközés veszélye sok őrzik. A lázadók a rá­dióban közölték, hogy átvet­ték a hatalmat és ellenőrzé­sük alatt tartják az országot. Hangoztatták, hogy megmoz­dulásuk kizárólag „katonai jellegű”. Ezzel szemben a bolíviai külügyminiszter valamivel ké­sőbb bejelentette, hogy a kormány leverte a lázadást és ura a helyzetnek. Az elé­gedetlen „fiatal tisztek” ál­tal kirobbantott zendülés ve­zetői állítólag már megadták magukat, miután biztosítot­ták számukra, hogy külföldi nagykövetségeken kérjenek menedékjogot. Bolíviában teljes sajtócen­zúrát vezettek be. Később a hadsereg főparancsnoka is megerősítette a lázadás leve­résének hírét. A második front megnyitása az antifasiszta koalíció közös harcának legfontosabb meg­nyilvánulása volt. Ez az össz­hang csali később tört meg, paradox módon, a béke út­vesztőjében. A frontok meg­bomlottak és a nagy háborút a hidegháború követte. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — természetesen egészen más történelmi körül­mények között, de nem utolsó­sorban a régi tapasztalatok alapján — az antifasiszta koalíció két vezető hatalmá­nak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kap­csolataiban ismét a békés együttműködés, gyakorta a kö­zös fellépés irányvonala törjön utat. Az, hogy a józan ész, a közős érdek és a történelem parancsa szerint ismét együtt cselekedjenek a békéért, a biz­tonságért. Persze mindez nem változ­tat azon, hogy,a második front előkészítése, jelentősége, az angolszász hatalmak szándékai ma is gyakorta képeznek vita­témát. A továbbiakban néhány érdekes részletet idézünk fel a visszaemlékezésekből, memoá­rokból. „Az első teljes ülés no­vember 28-án, 16 órakor nyílt meg. A legfőbb kérdés az eu­rópai második front megnyitá­sa volt" — így emlékszik visz- sza Sztálin, Roosevelt és Chur­chill 1943-as teheráni találko­zójára V. Berezskov szovjet diplomata, „Tolmács voltam Teheránban” című memoárjá­ban. „Rogsevelt megértő volt, Churchill taktikázott, Sztálin észrevette ezt, és kijelentette, a szovjet fél arra számít, hogy a szövetségesek Észak-Fran- ciaországban fognak partra szállni, méghozzá késedelem nélkül, mivel csakis ez a had­művelet könnyíthet a szovjet front helyzetén." Csakhogy ekkor még sem időpont, sem részletes terv nem volt, mint ahogy az „Overlord”-ért felelős katonai parancsnokot sem nevezték még ki. S a vita hevességét Berezskov így jellemzi: „Az Overlord-probléma zsákutcá­ba jutott. Úgy tűnt, hogy a tárgyalások folytatásának sem­mi értelme. Sztálin hirtelen felállt, Molotovhoz és Vorosi- lovhoz fordulva így szólt: »Gyerünk, nekünk itt nincs keresnivalónk. Sok dolgunk van a fronton.«.. Vajon miért volt ez a huza­vona, taktikázgatás. Igaz, az „Overlord”-borz hasonló part­raszállási akciót még sohasem hajtottak végre. A technikai nehézségek valóban egyedül­állóak voltak. A magyarázat azonban elsősorban másban MIRIAM CONTRERAS BELL ASSZONY, Salvador Allende személyi titkára poli­tikai menedékjogot kapott Svédországban, és kedden el­hagyta a chilei fővárost. AZ INDIAI KORMÁNY el­határozta, hogy kielégíti a vasutasoknak az a húszna­pos sztrájk során támasztott követeléseit — jelentette be L N. Misra vasútügyi mi­niszter. Az intézkedés egy­millió vasutas élet- és mun­rejlik. Churchill ugyanis azt fontolgatta, hol kifizetődőbb megnyitni a második frontot, talán inkább a Balkánon, hogy megakadályozzák a szovjet hadsereg előretörését? Végül is két tényező még Teherán­ban döntést eredményezett. Az egyik: Sztálin türelmetlensége. A másik: az angolszász veze­tés aggodalma, hogy a Szov­jetunió egyedül aratja le a győzelem babérjait. Teherán, december 1. Ismét Berezskovra hivatkozhatunk „Amikor a három nagy a reg­gelinél összejött, Roosevelt ün­nepélyesen kijelentette: — Urak, Sztálin marsallal közöl­ni szeretnék egy számára kel­lemes újságot. Arról van szó. hogy ma az egyesített parancs­nokságok elfogadták a követ­kező javaslatot: Az Overlord- hadműveletet 1944. májusára tűzik ki...” Négy nappal ké­sőbb kinevezték a főparancs­nokot, Eisenhower tábornokot. Az Overlord végül is egyhó­napos halasztást szenvedett ugyan, de talán még jobban elodázták volna, ha a szovjet csapatok nem közeledtek vol­na már Németország területe felé. Most mór csak egy kérdés maradt: Mi volt az Overlord szerepe? Zsukov marsall „Visz- szaemlékezések és elmélkedé­sek” című könyvében így írt: „A partraszállas valóban stra­tégiai és politikai jelentőségű lépés volt. A népek lelkesen üdvözölték és örömmel fogad­ta a hírt a szovjet nép is, amely akkor már három éve viselte a Németország és csat­lósai ellen vívott harc súlyát. Jól emlékszem arra a megelé­gedésre, amely a szovjet fő­parancsnokság tagjait is eltöl- tötte a hír hallatán. Tiszteletben tartandó ugyan az angol—amerikai csapatok hősiessége, de nem lehet egyet­érteni a partraszállást túlér­tékelő nézetekkel. A második front megnyitása a szövetsége­sek egyesített stratégiájának kezdettől fogva központi kér­dése volt. A nyugati hatalmak vezető körei azonban arra tö­rekedtek, hogy a háború ter­heit a Szovjetunióra hárítsák, s ezzel megalcadályozzák, hogy a Vörös Hadsereg Európa né­peit felszabadítsa. Elgondol­koztató tényként jegyzem meg: a partraszállást a hatéves há­ború befejezése előtt 11 hó­nappal hajtották végre. A szovjet hadsereg győzelmei ak­kor már eldöntötték a háború kimenetelét, a szövetségesek az „Overlord”-hadműveletet kivételesen kedvező körülmé­nyek között kezdték meg.” Z. L kakörülményeinek megjaví­tását jelenti. JUAN ANTONIO TACK pa­namai külügyminiszter kedden megerősítette Panama Costa Rica-i nagykövetének azt a be­jelentését, hogy merényletet kíséreltek meg Omar Torrijos Herrera panamai államfő el­len. SZERDÁN DAMASZKUSZ- BÖL Tel Avivba érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. eddigi eredmények feletti elé­gedettségének hangoztatása után rámutatott, hogy véle- I a válságövezetekben igen je- ménye szerint a térség tartós ■ lentős mérteikben csökkent. Harriman nyilatkozata Katonai lázadás Bolíviában tárgyalások során a szovjet —amerikai kapcsolatok kér­déseinek széles skáláját vitat­ták meg a nukleáris fegyve­rek korlátozásától a kereske­delemig. Harriman kijelen­tette: jó benyomást tett rá Leonyid Brezsnyev közvet­lensége és őszintesége. LEONYID BREZSNYEV szerdán a Kremlben fogadta Mohammed Daud afganisztáni állam- és kormányfőt. SZERDÁN HIVATALOS LÁTOGATÁSRA Göteborg kikötőjébe érkezett a Balti- tengeren gyakorlóutat végző Borogyimo iskolahajó és két szovjet őrhajó, fedélzetükön katonai főiskolásokkal AESZ Mogadishui ülésszak Az AESZ miniszteri tanácsa június 6-tól 11-ig ülésezik Szo­mália fővárosában, Mogadis- hubán. A minisztertanács 23. rendes ülésszakán az egyiik leglényegesebb vitapont: Afri­kának a gyarmati és faji el­nyomás alól való teljes felsza­badítása, amire a nemzeti fel­szabadító mozgalmak fellen­dülésével és a portugáliai fa­siszta diktatúra megdöntésével új perspektívák nyíltak. A mi­nisztertanács napirendjén több mint 30 pont szerepel. A mi­nisztertanács ülésezése után a kontinens 42 államának állam- és kormányfői vitatják meg Afrika égető problémáit: a ko- lonializmus, a neokolonializ- mus és a faji megkülönbözte­tés elleni harcot, az afrikai— arab szolidaritás erősítését és a közel-keleti helyzetet. CSAK RÖVIDEN... MOST VÁSÁROLJON - MOST ÉRDEMES! Fehér női körömcipő 153 Ft helyett 49 Ft-ért kapható: a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci, érdi, dunaharaszti, ceglédi, aszódi és ráckevei Olcsó Áruk Boltjában M #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents