Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
1974. JŰNIUS 6., CSÜTÖRTÖK T anácskozás a sütőipar fejlesztéséről A sütőipar fejlesztéséről tanácskozott szerdán a MÉM- ben dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes elnökletével az Országos Sütőipari Szakmai Tanács, amely megállapította, hogy a IV. ötéves terv első három évében az élelmiszeriparnak ez az ágazata az előirányzatnak megfelelően növelte teljesítményét. A tanácsi ipar 52 új létesítménnyel gazdagodott, 82 üzemben pedig rekonstrukció fejeződött be. Az ÁFÉSZ-ek, a mező- gazdasági üzemek és a magániparosok szintén kivették részüket a fejlesztésből. A tervidőszak hátralévő két évében napi 1050 tonnás új sütőipari kapacitást hoznak létre. Több tízezren vettek részt a békehénap megyei rendezvényein A magyar békemozgalom az idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg májusban a béke- és barátsági hónapot. Az események túlnyomó többsége Pest megyében lezajlott. Holnap, pénteken este Ráckevén, a tanácsházán tartanak még békegyűlést. A megyei záróünnepség színhelye pedig június 9-én, vasárnap Dány lesz. A békegyűlést követően a község lakosságának a szovjet hadsereg egyik művészegyüttese ad műsort. A korábbi évekhez hasonlóan az idén sem volt Pest megyében olyan község, vagy város, ahol a lakosság ne nyilvánította volna ki szilárd békeÜGYINTÉZŐK ÉRDEKÉBEN S okszor szerepel napirenden, hogyan állják meg a helyüket a tanácsi dolgozók, törődnek-e a lakosság gondjaival, bajaival — először került azonban tegnap a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé: hogyan élnek, dolgoznak azok, akik a megye állampolgárainak problémáit jóformán a bölcsőtől a koporsóig intézik. A szocializmus építése, a megye sajátos fejlődése a tanácsszervekkel szemben is magasabb követelményeket határoz meg. Ezeknek csak képzett, művelt, politikailag, szakmailag egyaránt felkészült emberek képesek megfelelni. S még ez is kevés: azok tudják megállni helyüket ezen a poszton, akik a tanácsi munkát hivatásuknak tekintik. A tanácsokon dolgozók többsége joggal megérdemli, hogy a vezetők törődjenek velük, erkölcsi, anyagi megbecsülést kapjanak. Rászolgálnak arra, hogy szüntelenül javítsák élet- és munkakörülményeiket. Csaknem háromezer tanácsi tisztségviselő dolgozik a Pest megyei Tanácson kívül a kilenc járási hivatalban, a hat városi, 48 nagyközségi és 94 községi tanácsban. A megyei tanács vb megállapította, hogy az elmúlt években sok minden történt a tanácsi dolgozók megbecsüléséért. így különösen a július elsején hatályba lépő béremelés figyelemre méltó, mivel az eddigi sok fluktuációnak egyik oka az alacsony bérezés volt. A vezetők többségében törődtek dolgozóik lakásgondjainak megoldásával is. Figyelemmel kísérték a nők és a fiatalok fejlődését, szakmai képzését, tanfolyamokra küldték azokat, akik arra érdemesek voltak. Jelenleg is a vezető és az ügyintéző dolgozók 41,7 százaléka tanul. Dolgozóik gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezését a járási, a városi és a községi gyermekintézményekben meg tudják oldani. Csupán a megyei apparátusban okoz gondot a gyermekek elhelyezése, holott az apparátus 49,5 százaléka nő. A korábbi évekhez képest javult az üdülői ellátás is, több hely várja a nyaralni kívánko- zókat, bár ennek továbbfejlesztése még nagyon szükséges. A tanácsi munka színvonala sokat emelkedett, a lakosság jó része elégedett a tanácsi ügyintézéssel. Ez bizonyára visszavezethető arra is, hogy a vezetők többsége kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatják dolgozóik élet- és munkakörülményeit. A megfelelő munkahelyi feltételek kiegyensúlyozott munkát is jelentenek, a kedvező légkör befolyásolja tevékenységüket. A munkafeltételek javításában — mint a vb is megállapította — van még természetesen számos teendő. A fluktuáció következtében több munkakör betöltetlen és a feladatok azokra hárulnak, akik amúgy is túlterheltek munkával. A városi tanácsok kivételével a létszám az országos szint alatti, sőt tizenhat nagyközségi tanácsnál és három járási hivatalnál még a kedvezőtlen megyei átlagot sem érik el. Az elhelyezési lehetőség az elmúlt esztendőkhöz képest javult. Sok tanácsépületet felújítottak, csökkentették az irodahelyiségek zsúfoltságát. Ennek ellenére "ma is gyakori, hogy egy-két személyes irodákban öten-hatan dolgoznak. Különösen rossz a helyzet a budai járásban, valamint Gödöllőn és Szentendrén. Van ahol egy dolgozóra még négy négyzetméternyi hely sem jut, 12 nagyközségi és 14 községi tanácsnál még a megfelelő épület sem biztosított. J ó, megfelelő munkakört alakítottak ki a tanácsok többségében a vezetők, akiknek többsége a párt és a kormány káderpolitikai elvei szerint foglalkozik, törődik a beosztott dolgozókkal. Törődnek a politikai, szakmai fejlődéssel, előmenetelükkel. Van azonban olyan hely, ahol nagyobb körültekintéssel, igényesebb vezetéssel csökkenthetnék a dolaozók túlterheltségét, jobban megválogathatnák, szűrhetnék, mikor milyen munkát végeztessenek velük. Helyes, mondották, ha továbbra is gondoskodnak a Dolitikai, szakmai továbbképzésről, de a vb megállapította azt is, hogy ha az apparátusnak egyszerre csaknem ötven százaléka tanul, az ismét szervezetlenséget szül és a sok tanulmányi szabadság miatt a nem tanulók túlterhelését fokozzák. Helyesen ösztönözte a vb a tanácsi vezetőket arra, hogy foglalkozzanak a beosztottak lakás, gyermekelhelyezési, üdülési és más gondjaival, mert csak elégedett emberektől várható el, hogy jó munkát fejtsenek ki. Különösen Pest megye tanácsainak nehéz a helyzete, hiszen az országosnál nagyobb megterheléssel dolgoznak: e2er lakosra mindössze 2,3 tanácsi dolgozó jut. Ennek ellenére a tanács vb nem az apparátus növelését tűzte célul, hanem a belső tartalékok feltárását, a munka jobb megszervezését, az ügyintézés egyszerűsítését, s ehhez az átgondolt vezetést tartja központi feladatnak. T anácsi dolgozóknak, hivataliaknak és a lakosságnak közös érdeke ez. Már csak ezért sem hagyhatjuk figyelmen kívül az ügyintézők — csupán látszólag saját — ügyét. S. Ä. akaratát, a békéért való cselekvőkészségét és szolidaritását a békéért harcoló erőkkel. A munkahelyeken, a vállalatoknál, az üzemekben, gazdaságokban röpgyűléseket tartottak, ahol a részvevők megvitatták a többi között a békemozgalom eredményeit, a szocialista országok következetes békepolitikáját. A béke- és barátsági hónap rendezvényei erősítették a proletár internacionalizmus eszméjét. A megye városaiban, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben az elmúlt hónap során mintegy hatvan nagyobb szabású demonstrációt tartottak. Kiemelkedett ezek közül a szentendrei bé- kehónapnyitó megyei nagygyűlés és a hagyományos törökmezői békenap. Törökmező nevéhez immáron évek óta szorosan kapcsolódik a vietnami nép melletti szolidaritás és a magyar—szovjet barátság gondolata, és az idén a részvevők kinyilvánították szolidaritásukat a fasizmus ellen küzdő chilei néppel. Tovább mélyítették a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatokat, hozzájárultak a szomszédos baráti országok életének jobb megismeréséhez a meghitt hangulatú tartalmas baráti találkozók, a többi között Abonyban, Pi- liscsabán, Sóskúton és Törökbálinton. A béke- és barátsági hónap központi eseményei minden évben a magyar—szovjet baráti találkozók. A győzelem napjáról a megye minden településén megemlékeztek, sok helyütt szovjet szakembereket, katonákat láttak vendégül, vendéglátók és vendégek együtt helyeztek el virágokat a szovjet hősi emlékműveken. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az érdi békegyűlés iránt, ahol előadással és műsorral emlékeztek a nagy orosz költő, Puskin születése 175. évfordulójára. Az idei békedemonstrációk megszervezéséből a korábbinál nagyobb részt kértek a fiatalok, a KISZ- tagok; több helyütt a békegyűlések szónokai méltatták a fiatalok szerepét a világ békemozgalmában. Fiatalok, idősebbek emlékezetében bizonyára sokáig megmarad az izzó hangulatú dabasi béketüntetés. Sóskúton a csehszlovák, Törökbálinton pedig azNDK- fiatalok életével ismerkedhettek meg a baráti találkozók részvevői. D. G. Békenagygyülés a DIFK évfordulóján A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából szerdán békenagygyűlést rendezett Jászberényben, a Hűtőgépgyár művelődési termében a Hazafias Népfront Szolnok megyei, valamint jászberényi járási és városi bizottsága. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nguyen Thu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete, Nguyen Thank, a nagykövetség másodtitkára és Tran Minh Triet harmadtitkár. Semsei Imrének, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Szentist- ványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlésen felszólalt Nguyen Thu Soai nagykövet; köszönetét mondott a testvéri magyar nép önzetlen baráti segítségéért. Magyar vezetők üdvözlő távirata a DVK Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának 5. évfordulója alkalmából Dr. NGUYEN HUU THO ÜRNAK, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottsága elnökének, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökének, HUYNH TAN PHAT ŰRNAK, a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya elnökének. A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának 5. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, valamint az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket küldjük Önöknek, s Önökön keresztül a hős dél-vietnami népnek. A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya az elmúlt öt év alatt bebizonyította, hogy méltón képviseli a dél-vietnami nép igazi érdekeit a békés, egységes, független demokratikus Vietnam megteremtéséért vívott harcában. A hős vietnami nép történelmi vívmányát, a szocialista országok, a nemzeti felszabadító erők, az egész haladó emberiség közös győzelmét jelentő párizsi megállapodás aláírása óta eltelt időszakban Önök nagy erőfeszítéseket tettek a háború utáni élet újjászervezésére, s aktív tevékenységet fejtettek ki a béke megszilárdításáért Dél-Vietnamban. A délvietnami helyzet normalizálásához való újabb jelentős hozzájárulásként értékeljük és teljes támogatásunkról biztosítjuk a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának az 1974. március 22-én közzétett konstruktív javaslatát. Ismételten biztosítjuk Önöket és Önökön keresztül a Délvietnami Köztársaság népét, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is — erejéhez mérten — minden segítséget megad a béke, a szabadság és a függetlenség biztosításáért, a délvietnami nép előtt álló legfontosabb feladatok megvalósításáért folytatott áldozatos harcához. Budapest, 1974. június 5. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke dr. Nguyen Huu Thót, a DIFK mellett működő tanácsadó testület elnökét, Púja Frigyes külügyminiszter Nguyen Thi Binh asszonyt, a DIFK kül ü «vmiraszterét köszöntötte. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait dél-vietnami partnerszervezetének a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a SZOT, a KISZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Szomszcdbarátság-tcslvérbarátság Q Túl a határokon A piros-fehér-zöld sorompókon túl, a piros-kék-fehér sorompókon innen jó- kedélyű, középkorú férfi, Bartha István várja a Pest megyéből érkezőket, és régi, szívélyes ismeretség jeleként öleli meg Barát Endrét, az MSZMP váci járási bizottságának első titkárát. Nem először találkoznak egymással: Bartha István, Szlovákia Kommunista Pártja Nővé Zámky járási bizottságának ideológiai titkára azt a járást képviseli, amely szomszédos a mi megyénk váci járásával, és ebből a szomszédságból évek folyamán szoros testvérbarátság, együttműködés alakult ki. A két vezető pártmunkás személyes kapcsolata, a két pártbizottság kapcsolatai ebben a testvérbarátságban gyökereznek. — Mikor is kezdődött? — pörgettük vissza még odautaztunkban az emlékezés szálait. Ám kiderült, hogy e kapcsolatoknak nincs határozott kezdete, hanem szinte magától értetődő természetszerűséggel bontakozott ki immár vagy két évtizede, az akkori szobi járással, mely azóta a váci járás répze lett. Mindenesetre úgy indult, hogy termelőszövetkezetek, üzemek, színjátszók, műkedvelő csoportok mentek tőlünk, jöttek onnan, szomszédoltak a közeli területeken, s a szomszédbarátságból mindinkább testvérbarátság formálódott. Így alakultak ki a spontán kapcsolatok mellett a hivatalosak, amelyeknek mintegy koordinálója a két járási pártbizottság, természetesen ők maguk is a barátság szálait szőve egymással. Sokféle, sokfajta szálú színes szőttes ez. E mostani látogatásunk napján az országhatár felé közeledve, Ipolyda- másd községtábláján egy kisebb felirat is szembetűnt: „Határőr község’’. — Megtisztelő cím ez — magyarázta Barát Endre —, amelyet azok a községek nyernek el, amelyeknek lakossága kiemelkedő társadalmi segítséget nyújt határőrizeti szerveinknek. Vámosmiko- la a másik ilyen község a járásban, g valószínű, rövidesen Bernecebaráti is kiérdemli. — Baráti ország határán?... — értette meg beszélgetőtársunk a kimondatlan kérdést, mert mindjárt hozzátette : — Téves nézet, hogy itt nem adódnak problémák. Vannak ugyanis rossz szándékú emberek, akik éppen az ilyen határszakaszt szeretnék kihasználni a maguk sötét céljaira, bűnözők, disszidálni szándékozók kísérlik meg a határsértést onnan is, innen is. A lakosság mozgósításának így tehát mindkét ország érdekében igen nagy a jelentősége. Szinte egymásra néznek, átnéznek a házak a határszakasz két oldalán: sok rokon, barát él mindkét részen. Természetes, hogy találkozni, beszélgetni akarnak — s mint a járási első titkár mondta — internacionalista szellemben, a két párt, a két szocialista állam közötti testvérbarátság jegyében ezt minden lehető módon elő is segítik. A személyes találkozások tovább szélesednek a tsz-ek, üzemek hivatalos találkozóivá, s ma már rendszer, hogy egymás nagy évfordulóin — nálunk április 4-én, Csehszlovákiában május 9-én — kölcsönösen meghívják ünnepelni egymást. Praktikus, hasznos részletei is vannak az együttműködésnek, így például a kereskedelmi ellátásban, a kishatár- forgalomban. Nemrégen számolt be a Pest megyei Hírlap róla, hogy egyezményt írtak alá a váci járás ÁFÉSZ- képviselői a másik szomszédos szlovákiai járásnak, a lévainak — az ÁFÉSZ- hoz hasonló rendeltetésű — JEDNOTA képviselőivel. Elhatározták, hogy Vácott és Léván árubemutató keretében áruházi napokat rendeznek. Ez a szélesebb körű árucserének lesz hivatott a lehetőségeit kutatni, mivel e napokon a keresletből, a vásárolt cikkekből megmutatkozik majd a lakosság igénye. Jelenleg a váci és a szobi ÁFÉSZ mintegy harmincmillió forintos árucserét bonyolít le a szlovákiai két járással. Sokféle tervről, megvalósuló elképzelésekről esett még szó, az életnek szinte minden területéről. Tervezik képzőművészeti kiállítások cseréjét is; a kismarost községi KISZ-szervezet (amely egyébként a járás legjobb lakóterületi KISZ-szervezete) kölcsönös kirándulásokat tervez, hogy bemutathassák egymásnak az ifjúság eredményeit. Örömmel támogatja ezt a pártbizottság, mint ahogyan valamennyi tömegszervezet, társadalmi szervezet hasonló kezdeményezését elősegíti. A váci járásban jelentékeny számban élnek szlovák nemzetiségűek* mintegy tíz községben: Ipolydamásdon, Mária- nosztrán, Kóspallagon, Szódon, Ácsán, Csőváron, Vácrátóton, Püspökhatvanban, Galgagyörkön és Csornádon. Minden évben, alkotmányunk ünnepén a szlovák ajkú lakosság a szobi nemzetiségi napokon jön össze, ez a csúcsa' az évközben! kisebb-nagyobb hasonló nemzetiségi rendezvényeknek. Ezeken a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége is képviselteti magát, és a szlovákiai testvérjárásokból, Nővé Zámkyból (Érsekújvárból) és Léváról is meghívnak vendégeket. — Reméljük, az idén a járási párt- bizottság vezetőit is itt köszönthetjük majd — mondta Barát Endre, miközben elmesélte, hogy e sokféle kapcsolat mögött természetszerűen a két párt- bizottság közös, jó kapcsolata teremti meg az elvszerű, internacionalista alapot. Rendszeresen találkoznak egymással, tanulnak egymástól. Az érsekújváriak decemberben jártak itt legutóbb és főképp mezőgazdasági kérdéseket tanulmányoztak, a szarvasmarha-szakosítást, amely náluk is nagy eredményeket ért el. Az Alagi Állami Gazdaságban jártak* és a sződi termelőszövetkezetben. Mindig van beszélnivaló, mindig kölcsönösen hasznosak a tapasztalatok, s amiben szükséges — a két párt irányvonalának szellemében, a testvérbarátság jegyében — intézkedik, kezdeményez a két pártbizottság. így volt ezen a napon is, amikor továbbindultunk a sorompóktól, melyek csak az országhatárokat jelzik, de nem szabnak határt a testvérnépek barátságának. Lőkös Zoltán (Következik: Sínek rengetegében)
