Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

«M» JB V/tffffm 1974. JÚNIUS 5.. SZERDA FEDERICO GARCIA LORCA*: Memento Ha egyszer meg találok halni, temessetek gitárommal a homokba. Ha egyszer meg találok halni, temessetek ménta és narancsok közé. Ha egyszer meg találok halni, szélkakas forgó bádog­lapjába temessetek el. Ha egyszer meg találok halni! • Hetvenöt éve, 1899. jú­nius 5-én született száza­dunk legnagyobb spanyol költője, akit is::«-ban, a polgárháború elején Grana­dában Franco fasiszta mar- talőcai kivégeztek. Arany János pedagógiai díjas A kísérletező ember CSONKA CSABÁNÉ (KAKUCS) lia eredeti középiskolai végzettségé­nek megfe- marad, akkor most bizo­Finn vendégek Kedves vendégek érkeztek kedden a kiskunlacházi álta­lános iskolába, Jorma Pirke és Raimo Jürvisalo szerkesz­tők, a Finn Rádió gyermek- osztályának munkatársai. Sza­bó Éva és Szablyár Ferenc, a Magyar Rádió gyermek- osztálya szerkesztőinek kísére­tében. Az iskola történetéről és ok­tató-nevelő munkájáról Ba­logh László igazgató számolt be. A két vendég — akik egyben egy közös finn—ma­gyar rádiós vetélkedőt ké­szítenek elő — riportot készí­tett az úttörőcsapat életéről és a tanulók szabad idejének felhasználásáról Keresztes Györgyi nyolcadikos tanuló­val. továbbá a vízi úttörők­kel is. lelő pályán Csonka Csabáné nyosan jó külkereskedő, üz­letkötő lenne. Ezzel szemben: jó pedagógus. Boldog ember, mert ott dol­gozik, ahová mindig vágyott, az iskolában. Azonkívül bir­tokolja az eszközöket: a pe­dagógiai érzéket és a szakmai, tárgyi ismereteket; és ami szántén egyáltalán nem mellé­kes, a körülményei is lehető­vé teszik, hogy ha alkotni akar — alkosson. Mindezek­ből szinte törvényszerűen kell következnie az eredmény­nek, az eredményeknek. Fel­sőfokú tanítóképzői, valamint főiskolai képesítéssel tanít a kakucsi általános iskola — alsó tagozatában. Boldog ember, mert szív- vel-lélekkel és ugyanakkor nagyon is tudatosan végzett munkájának látja eredmé­nyeit; ezt ismerte el az Arany János pedagógiai díj. Töpren­gő szavait mi így fogalmaz­nánk meg: eredmény, hogy évről évre sikerül megközelí­tenie mindjobban az ideális célt, tanítványaiból, minden tanítványából kihozni a ké­pességeiknek megfelelő maxi­mumot. ö az a pedagógus, aki meggyőződéssel vallja, hogy az általános iskolában nem megbuktatni ke}l a nem tu­dó gyereket, hanem minden lehetőséget megragadva — és kikutatva — megtanítani. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD. Kamaro NAGYKOROS. SZENTENDRE Terein SZENTENDRE, Kert ABONV BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillaa ÉRD FŐT GYAl KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT MIKLÓS VECSES JÚNIUS 6-TÖL JUNIUS I2-IG «— 9: Sötét Torinő 10—12: Idegen a cowboyok között I—II. 6— 9: Lila ákác 10—12: Anna és a farkasok* 6— 9: Hangverseny Bangladesért 10—12: Elefántkirály 6— 7: Pókháló 8— 9: Jelszó: a puszták angyala 10—12: Életünk legszebb napja 6—12: Kettős bűntény Hamburgban 7— 8: Ki van a tojásban? 9—10: Lóháton, ágyútűzben 11—12: Lázadás a Bountyn I—II. 6— 7: Tecumseh 8— 10: Elátkozottak** 11— 12: Egy srác fehér lovon 7— 9: Nincs idő 10—12: A diktátor 6: Szegény gazdagok 7— 9: ó, maga rettenetes! 10—11: Bolondos újoncok 0— A jégsziget foglyai I—II. 8— 9: A tüzes íjász (Robin Hood) 10—12: Sötét Torino 8— 9: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 10: Harmadik nekifutás 12— 13: Hét tonna dollár* fi— 7: Macbeth* 8— 9: Hyppolit, a lakáj 10—11: Csendesek a hajnalok I—n. 7— 8: Halálgyár az őserdőben I—II. 9— 10: Napszúrás 0— 7: Egymás csapdájában 8— 9: Az elveszett kutya 10—11: Idegen arcok fi— 7: Az elveszett kutya 8— 9: Tdegen arcok 10—12: Hangverseny Bangladesért 6— 9: Merénylők 10—12: Érintés** A NEMZETISÉGI HETEK KERETÉBEN: 7— 9: Agatha asszony nagy utazása 10—12: Periszkóp a fjordok között fi— 9: A diktátor 10—11: A? Ezüst-tó kincse 6— 7: Egy srác fehér lovon 8— 9: Tecumseh 10—11: Az elveszett kutya 6— 7: A tüzes íjász (Robin Hood) 8: Egv srác fehér lovon 9: Az Ezüst-tó kincse 10—11: A Bosszúállók 6— 7: A törvénvsértő seriff* 8— 9: Életünk legszebb napja 10—12: Jelszó: a puszták angyala • Csak 16 éven felülieknek! ** Csak 18 éven felülieknek! Sokat ígcrő pedagógiai módszerta­ni kísérle­tek résztvevője. Az egyik ilyen kísérletnek ez a hivata­los neve; „Automatikus to­vábbhaladás az általános is­kola I. osztályában”. — A lényegét talán így le­hetnek összefoglalni — mond­ja —; az osztálycentrikusság helyett a teljesítményképes tudásra törekvés. A múltban azt hiszem, nem tudatosítot­tuk magunkban, s a szülők­ben azt, hogy az osztályzás az értékelésnek csupán az egyik módja, és nem is biztos, hogy mindig a legjobb, legcélsze­rűbb módja. Óriási különbség van egy jó képességű és egy gyengébb képességű gyermek 4-es osztályzata között, elta­karhatja azt, ami az osztály­zat mögött van. Az is nyil­vánvaló, hogy nem minden is­kolába került gyermek fejlő­dése egyforma, de a gyengéb­ben haladó gyermek utolér­heti a társát, ha megtaláljuk és megszüntetjük a gátló oko­kat. Ilyen továbblendítő erő a sikerélmény, illetve nagyon gyakran gátló ok a sikerél­mény hiánya. Pedig a siker­élmény olyan motiváló erő, amely az életben mindig alap lehet a továbblépéshez. a pedagógus éle­Ijjaz ez tében is. Két- - ségtelen, hogy az egyik kísérlet sikere erőt és lendületet adott a másik­hoz. Ebben a tanévben kap­csolódott be a korszerű mate­matikaoktatás kísérleteibe. — Kiegészítik egymást, el­választhatatlanok egymástól. A játéknak, a játékosságnak meg kell adni a maga szere­pét, látnunk kell a jelentő­ségét — és megmutatja a tan­teremben a külön játéksarkot. — Meg kell őriznünk az is­kolában is a gyermek érdek­lődését, kíváncsiságát, illetve a számtannal kapcsolatban ezt ki kell fejlesztenünk. Miért van az, hogy a legtöbb gye­rek nem szereti a számtant? A tanév lassan véget ér, de az én kis elsőseim szeretik. Megnövekedett a munkatem­pójuk, önállóbbak, és nem­csak a számtanórán. És nem­csak az iskolában, hanem ott­hon is. Mint anya is mond­hatom, hiszen a kislányom is ebbe az osztályba jár. Így ott­hon is lemérhetem az iskolai munka eredményét. megszokottól A/, új, eltérő módszerek alkalmazása — ez nyilvánvaló — az átlagosnál jóval több energiát, örökös készenlétet — idegileg és fizi­kailag — igényel a pedagó­gustól. Tűnődik és mintha önmagának is most fogalmaz­ná meg először, azt mondja; nem. — Talán, mert a pedagó­guspálya első napjaitól így alakult. A budai tanítókép­ző elvégzése után alig fél évig voltam gyakorlaton Gö­döllőn, amikor férjemmel — akkor még a vőlegényemmel — vállaltuk, hogy a nehéz helyzetben lévő Kakucsra jö­vünk tanítani. Innen men­tünk be államvizsgázni. A mostani módszertani kísérle­tek előzményének számítha­tom — ha természetesen gyö­keresen más is volt —, a Pest megyei próbálkozásban, a ké­pesítés nélküli pedagógusok segítésében való részvételt is. Párhuzamos osztályokat taní­tottunk a képesítés nélküli kolléganővel, együtt készül­tünk az órákra, együtt érté­keltük a munkát. Ma a kol­léganőm a jászberényi tanító­képző második évfolyamát végzi, szép eredménnyel. Mun­ka mellett. Igen, munka mellett; mi­ként Oson káné is napi mun­kája mellett végezte el a fő­iskolát, énekszakos. És a mun­kája mellett foglalkozik rend­szereseit a kakucsi Röpülj páva körrel. ezek után az Mi marad otthonra, a két gyerek­re a férjre, a lakásra, a szó­rakozásra, a pihenésre? — A család, a háztartás megköveteli a magáét. És ki­rándulásra is szokott idő jut­ni. D. G. Műteremlátogatás helyett... A terem falán 1972-es, 1973-as keltezésű képek, a közönséggel szem­ben a művész és a műtörténész. Az utóbbi kér most szót, összefogni a művész megtett útját, ismertetve életrajzi adatait, alkotói módszerét és elképzeléseit. És máris a műal­kotások következ­nek — húsz év termése diafilmen — a festő-grafikus szellemes, átgon­dolt kísérőszöve­gével. A szentend­rei művelődési központban Ba­logh László Műte­remlátogatás he­lyett című előadá­sának hallgatói vagyunk. — Mit takar ez a különös cím, és miért van egy ilyen műhelyta­nulmányra, mű­vészvallatásra szükség? — kér­deztük az előadás előtt Mucsi And­rás műtörténészt, a Ferenczy Mú­zeum munkatár­sát. — A modern mű­vészetnek egyik legnagyobb prob­lémája a közön­séggel való kap­csolat megszaka­dása — mondta a többi között. — A válság egyre in­kább mélyül, s annál is inkább, mert — bár a ve­szélyt mindkét ol­dalon érzékelik — kísérlet a közele­désre alig tapasz­talható. Ügy gon­dolom ezért, a műtörténésznek ki kell lépnie szű- kebb szakterülete vizsgálódási köré­ből, s a látáskul­túra fejlesztése ér­dekében vállalnia kell a közvetítő szerepét. Szent­endrén, ahol meg­közelítően hatvan művész él és dol­gozik, különösen fontos szerepe van ennek. — A „műterem­látogatások” során olyan művészeket igyekszünk kivá­logatni, akiknek alkotásaival gyak­ran találkozhat a közönség, akiknek munkái a legtöbb művészeti problé­mát sűrítik maguk­ba. Káka Ferenc, Ligeti Erika, a het- venesztendős Mi- háltz Pál után így esett a válasz­tás Balogh László­ra, aki a szent­endrei művészet egyik legismer­tebb alakja. A választás va­lóban jól sikerült — a terem zsúfo­lásig megtelt. Ba­logh László, aki egész életét Szent­endrén töltötte, a városról, a város hagyományairól, a régi művészek hagyta örökségről vallott elöljáró­ban, majd arról az útról, amit az örökségvállalás­tól önmaga meg­találásáig megtett. Balogh László mintegy száz dián mutatta be ezt a fejlődési folya­matot — mai ké­pei egyszerűsé­géig, egészen az alapformákig, a tiszta színekig. Táblaképben, önálló grafikai la­pokban és illuszt­rációkban az itt és most etikájáról vall ez a modern szellemiségi élet­mű. De mindenna­pi gyakorlatában egyúttal az ősök­höz való viszo­nyulásról is. Ba­logh László ugyanis nemcsak alkotóművész, tár­sadalmi munkás­ként a városkép egységességének féltő őrizője, kul­turális életünknek aktív részese is. „Örökség nélkül újítani, talaj nél­kül elrugaszkodni nem lehet” — fo­galmazza meg ars poeticáját. Amivel azt is hirdeti a közönségnek: az új művészet előtt nem kell meghö- kölni. Szerves folytatása az, és szerves tovább­gondolása az el­múlt korokénak. Szabó Sándor BUDAPEST Kétszáz rendezvény a szabadtéri színpadokon — Mintegy 200 rendezvény között válogathatnak a nyáron Budapesten a szabadtéri pro­dukciók kedvelői — közölte Fodor Lajos, a fővárosi sza­badtéri színpadok igazgatója azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet kedden tartottak a Fészek Művészklubban. A margitszigeti szabadtéri színpad nyitja legkorábban a nyári évadot. Június 28-án itt hangzik el Beethoven IX. szim­fóniája és Kodály Budavári Te Deum című kompozíciója, Lamberto Gardelli dirigálásá­30 év krónikája Egy község Tanácskozás és határozat Bugyin JO SZÓRAKOZÁST KIVAN a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT Összejövetelt tartottak Bu­gyi helytörténetének króni­kásai, hogy megbeszéljék az újabb feladatokat. A megbe­szélést a felszabadulás közel­gő 30. évfordulójára történő előkészületek tették időszerű­vé. Közismert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának és a Hazafias Népfront megyei bizottságának azon törekvése, hogy minden településnek le­gyen meg a felszabadulástól eltelt 30 év krónikája. Bugyi krónikaírói a helyi tanácsi és pártvezetéssel, va­lamint a népfront községi bi­zottságával együtt magukévá tették ezt a gondolatot, s en­nek jegyében üléseztek. Megkezdődik a gyűjtés A résztvevők között ott vol­tak a krónikaíró pedagógu­sok. nevelők és lokálpatrió­ták, továbbá a község tár­sadalmi és gazdasági életének képviselői. A 30 éves krónika megírá­sával kapcsolatos teendőket Rácz Sándor, a községi tanács elnöke ismertette. Bak Ká- rolyné tanárnő, a dabasi já­rási hivatal krónikaíróinak értekezletéről tartott rövid tá­jékoztatót. Ezt követően a jelenlevők kötetlen hozzá­szólásaikban mondták el gon­dolataikat. A vita, illetve a, felvetett gondolatok eredményeként meghatározták a krónikaírás ütemét. Kutatással kezdik. Az év vé­géig a helyi dokumentumok, beszámolók, kuriózumnak szá­mító iratok, levéltári és más forrásokból származó adatok összegyűjtését határozták el. A következő ütemben a kró­nika vázlatos szerkezetét ál­lítják össze és megkezdik az érdemi feldolgozást. Végül a szerkesztést és a krónika vég­leges formába öntését terve­zik. Elosztott témakörök Az egyes témák, ágazatok feldolgozását ki-ki érdeklődési körének megfelelőn vagy ép­pen hivatásához, munkájához közelálló területről válasz­totta. Énekes Sándor iskola­igazgató az oktatásügy fej­lődésének felmérését pártfo­golta. Almási Gyuláné a bu­gyi telefongyár üzemtörténe­tének megírásában vállalt részt, gazdára találtak a tsz- ek gazdasági fejlődését, a köz­ség társadalmi-gazdasági éle­tét jellemző és a kulturális élet különböző területeit ma­gába foglaló témák is Györfi lmréné. Kovács Attiláné, Né­meth Lászlóné és még mások révén. A tapasztalatok alapján A szervezésben a bugyiak már megtették első lépésü­ket és még időben. Igaz, a krónikaírás érdemi része csak ezután következik, de er­re is megvannak a biztosíté­kok, hiszen tavaly a krónika- irók összeállították Bugyi 1972. évi krónikáját és helytörté­neti dokumentációját. Tehát van már tapasztalatuk. A munkával a Pest megyei pá­lyázaton III. díjat nyertek, s így a tapasztalat mellett egy kis önbizalomra is szert tet­tek. Talán a kiszámíthatatlan véletlen hozta úgy, hogy a ta­valyi pályadíjas munkát a mostani összejövetel alkalmá­val éppen az egy újabb kró­nikaírás küszöbén adta át hivatalosan a tanács elnöké­nek további megőrzésre Tóth Béláné tanárnő, a honismereti bizottság elnöke. Kapják: az úttörők Említést érdemel még, hogy az értekezleten eldőlt a ta valy nyert 1000 Ft-os pályadíj sorsa. Annáig idején a Pest megyei Hírlap hasábjain is olvashattunk erről. , A nyertesek eltekintettek s felosztástól és elhatározták hogy azt a honismereti gyűj tőmunkában legjobb ered ményt elért úttörőraj jutái mazására (pályadíjazására fordítják majd. Kovács József val. A szigeti programban sze­repel Verdi Aida és Boito Me- fistofele című operájának elő­adása is. Mindhárom produk­cióban világszerte ismert mű­vészek szerepelnek. Két alka­lommal lép a szigeten a kö­zönség elé az Állami-díjjal és Lenin-rendidel kitüntetett minszki Akadémiai Opera és Balett Nagyszínház balett­együttese. Ugyancsak külföldi vendég lesz a Kolo jugoszláv állami táncegyüttes. Húzd rá. cigány címmel kerül sor Ma­gyarország leghíresebb cigány- prímásainak hangversenyére. Föllép a szigeten az Állami Népi Együttes is az Ecseri la­kodalmassal. A budai parkszínpadon jú­lius 3-tól Lehár Ferenc Luxem­burg grófja című nagyoperett­jét játsszák. Vámos László rendezésében. A városmajori színpadon pedig június 29-től augusztus 19-ig Katajev szov­jet szerző Bolond vasárnap cí­mű kétrészes zenés bohózatát láthatják a könnyű műfaj ked­velői, Sík Ferenc rendezésé­ben. Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója arról szá­molt be, hogy a színház a budavári királypincében ismét magyar szerző művét viszi a közönség elé. Kazimir Károly, a Thália Színház igazgató­főrendezője elmondta, hogy tizenhatodik évadjában a Kör- színház az osztrák pavilonban iátszik, s műsorán most az arab mesekincset megörökítő Ezeregyéjszaka szerepel. Kovács János, az Országos Filharmónia művészeti veze­tője a nyári hangversenyévad kiemelkedőnek ígérkező ese­ményeit ismerhette. El mondta, hogy a várbeli zenélő udvar­ban és a Halászbástyán ren- leznek hangversenyeket. Nem hiányoznak a Mátyás templom irgonaestie* sem a programi hói. A kirélypincéhen a oéesi 'lett vendégjátéka gyönyör­ködteti a táncművészet kedve- ’őit júliusban és augusztusban. -\ Kiscelli Múzeumban ea.ve- bek között Bach-estek lesz* uek. A Fővárosi Művelődési Ház■* ban, a folklórcentrumban szepj 'ember 30-ig minden este ma-* eyar népzene és Űáncműsor idézi a közönség elé a hazai tájak legjellegzetesebb dalait; táncait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents