Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

1974. JÜNITTS 5., SZERDA %tűHav Ráckevei vizsgálatok Törvényesen működnek-e a szövetkezete Gyors intézkedések a helyiek segítségével Egy híján 50 szövetkezet működik a ráckevei járásban. Létük szükségességét bizonyít­ják az igényeket kielégítő ter­mékeikkel és szolgáltatásaik­kal, de vajon működésük mennyire gazdaságos és szabá­lyos, tevékenységük milyen mértékben felel meg a törvé­nyek és rendeletek előírásai­nak, továbbá alapszabályaik­nak és más belső szabályza­taiknak? E kérdéseket a járási hivatal mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint pénzügyi és műszaki osztálya rendszere­sen vizsgálja. Szabályok és választások Két éve az volt a cél, hogy a szövetkezeti alapszabályok és működési szabályzatok min­denütt elkészüljenek, vagy ki­egészüljenek. A járás 21 mező- gazdasági termelőszövetkeze­ténél, hat szövetkezeti közös vállalatánál, négy ipari szövet­kezeténél általában voltak ugyan alapszabályok, de fon­tos részek hiányoztak belőlük. Ugyanakkor a szövetkezetek többségénél egyáltalán nem készült számvitelrendszeri ügyrend és munkarend. Még az aránylag egyszerű ügyme­netű dunaharaszti takarékszö­vetkezetnél is azt állapította meg a járási hivatal pénzügyi osztálya, hogy a szövetkezet a vizsgálat időpontjában szerve­zeti és ügyrendi szabályzat nélkül dolgozik. A választott testületek és bizottságok általában a jogsza­bályok szerint működtek, ülé­seiket az alapszabályok előírá­sainak megfelelően tartották. vállalatnál azonban például az igazgató tanács elnökét és dön­tő bizottságát nem titkosan, a tököli Petőfi Szakszövetkezet közgyűlése pedig vezetőségét és a szövetkezet elnökét egy­szerű szótöbbséggel, ugyancsak nem titkosan választotta. A vezetőségek, működésük során, mintegy 12 esetben dön­töttek saját hatáskörükben né­hány olyan kérdésben, ame­lyekről csak a közgyűlés ha­tározhat. Például a be- és ki­lépésről, tervmódosításról, a vezető állású dolgozók béréről. Több szövetkezet jogszabály­ba ütköző üzemi tevékenysé­get folytatott. A dömsödi Dó­zsa Termelőszövetkezet pél­dául négy üzemágát működ­tette engedély nélkül Budapes­ten. Ugyancsak a fővárosban vállalt — úgynevezett, a terü­leti illetékességet sértő — épí­tőipari munkálatokat a rác­kevei szolgáltató vállalkozás. A tököli Petőfi Szakszövetke­zet Pesterzsébeten foglalkozott gumiipari munkákkal és telep­helyén kívül dolgozott a tököli Vörös Csillag Tsz építőipari részlege is. Csökkenő tendenciák Tiltott üzemeket a járási hi­vatal szakemberei a vizsgálat során nem találtak, több he­lyen viszont, ahol a szövetke­zetek engedéllyel növelték te­lephelyeik számát, az új he­lyekre nem kérték meg a KÖ­JÁL, továbbá a tűzrendészeti hatóságok engedélyét. A vizsgálatok során a járá­si hivatal számításba vette azt is. hogy újabb miniszteri ren­A ráckevei szolgáltató közös i delkezések korlátozzák a sző­4 BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA FELVESZ ÉRETTSÉGIZETT FIATALOM MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁR-ü'GTELETESNEK. ÁLLOMÁSPÉNZTÁROSNAK Bérezés — a kiképzési idő alatt is — a rhunkaköri besorolás szerint. Felveszünk továbbá MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI TECHNIKUSOKAT Felvétel: a Budapest XIV., Hungária krt. 46. sz. alatti felvételi irodán (földszint 60.). Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtesszerelő. kőműves, asztalos. burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő parkettás. gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat. gépkocsivezetőket. betanított és segédmunkásokat (16 évűket betöltött fiúkat is) rakodókat, kubikosokat AIONNAU BELÉPÉSSÍIFii VISZÜNK Jelentkezni lenei „PROSPERITÁS” KSZ vetkezetek bizonyos ipari te­vékenységét és egyesek meg­szüntetését írják elő. Ezért a járási hivatal illetékesei fel­hívták az érintettek figyelmét a tevékenység csökkentésére, majd megszüntetésére. A ren­deletek végrehajtását 1974 má­sodik felében folyamatosan el­lenőrzik. A lazaságok okai A hiányosságok okai között megállapították, hogy mintegy 12 részleg vezetőjének nem volt- meg a szükséges szakmai képesítése. A gazdasági egy­ségek vezetőit tehát kötelez­ték, hogy a képesítés nélkül foglalkoztatottakat helyezzék más munkakörbe. Két gazdasági egységnél két tő, illetve három büntetett elő életű személyt találtak vezető beoszt tn. Ennek az is oka. hogy a szövetkezetek a vizs­gálat időpontjáig 28 kötelezett személy erkölcsi bizonyítvá­nyát nem szerezték be. Magyarázat a hiányosságok­ra az is, hogy a szövetkezetek ellenőrző bizottságainak mun­kája nem elég tartalmas, sok helyütt alacsony színvonalú és formális. A vizsgált szövetke­zeteknél és társulásoknál az ellenőrző bizottságok tagságá­ból csak mintegy 40 százalék felel meg a szakmai és más követelményekpek. A fejlődés útján A járási hivatal vezetői és az állami felügyeletet gyakor­ló osztályok megtették a szük­séges intézkedéseket a tör­vénysértések és a hibák meg­szüntetésére. Szabálysértési eljárásokat indítottak, gazda­sági bírságokat javasoltak, fel­függesztettek törvénysértő köz­gyűlési határozatot, vissza­vonlak működési engedélyeket, a legkirívóbb esetekben pe­dig, például pazarló gazdálko­dás és mérleghamisítás bűn- cselekménye miatt büntető el­járást kezdeményeztek. A vizsgálat összegezése meg­állapította, hogy a szövetke­zetek és közös vállalkozások­nak többsége tiszteletben tart­ja a törvényeket. A szövetke­zeti mozgalom egészének fej­lesztése azonban további ha­tékony intézkedéseket követel. Ennek egyik biztosítéka egyéb­ként, hogy a vizsgálatok nyo­mán maguk a szövetkezetek vezetői tették a legtöbbet a törvénysértő állapotok és hi­bák megszüntetése érdekében. P. V. Együttműködés az importhányad csökkentésére Kidolgozták és kölcsönösen aláírták azokat a munkater­veket, amelyek a veszprémi NEVIKI és a moszkvai össz- szövetségi Növényvédőszer­ipari Tudományos Kutató In­tézet, valamint az NDK-beli, a lengyel és a csehszlovákiai társintézetek együttműködését szabályozzák. Eszerint nem­csak új növényvédő szereket állítanak elő közösen, de segí­tik és meggyorsítják egymás tudományos eredményeinek el­terjesztését is. Az együttműködést indokol­ja, hogy a KGST-országok, köztük hazánk, nagy mennyi­ségű nyugati növényvédőszer- behozatalra szorulnak. Az im­porthányad csökkentését s az ezzel összefüggő ipari fejlő­dést azonban a tudományos eredményeknek, kutatásoknak kel! megalapozniuk. A legkonkrétabb és várha­tóan a legközelebbi eredményt a NEVIKI és a moszkvai inté­zet együttes munkája hozza. Határidőre A Hungarofruct, melynek egyik telepe a budaörsi hútőház, az idén kiváló vál­lalat lett. Ehhez hozzájárult a budaörsiek tíz szocialista bri­gádjának jó munkája is. A hű­tőház szoros szállítási határ­időit fegyelmezetten betartják, Gárdos Katalin felvétele a kísérleti gyümölcsöskertet társadalmi munkában megmű­velik és leszedik a termést. Az üzemi sportpálya építésében és üdülőjük parkosításában részt vállalnak a brigádok. Képünkön: a Dobó Katica cso­magoló brigád. Apadó adósság tervszerűtlenség is. Az első két esztendő tetemes adóssággal zárult, kevesebb lakás épült, mint kellett volna. Tavaly megkezdődött a lassú felemel­kedés, az idén, ha minden igaz, valamelyest apad az adósság. Ugyanakkor kiderült, hogy az eredetileig meghatáro­zott pénzügyi keretek az egyik helyen túl tágasak, a másikon szűkek. Azaz van, ahol a fel­adatokhoz mérten több. má­sutt kevesebb a pénz. Ha azt akarjuk, hogy a meglévő fo­rintokból valóban lakás le­gyen — s józan ésszel mást ki akarhatna? —, akkor módosí­tani kell a tanácsok rendelke­zésére bocsátott kereten. Rugalmasság? Igen, de nem­csak az. Hanem bizonyos, ko­rábban mélyen gyökeredző szemlélet föladása, fölülvizs- gálása is. E szemlélet vallói azt tartották, hogy amit egy­szer ide adtak, az a mienk, senki nem veheti vissza. Most meg — ha ugyan vitáikkal kí­sérve is — elfogadják, megér­tik a közösség hasznát szolgá­ló rugalmasságot. Mert való­ban fontosabb a településér­dekeknél az, hogy a megyében mennyi lakás épülhet. S gyors átcsoportosítással több mint amennyit az eddigiek alapján remélni lehetett. Helyi és nagyobb érdekek Dabas lemondott 2,1 millió­ról — s föltehetően a mostani elvonásokat figyelembe veszik az ötödik ötéves terv lakás­K Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. edvenc irodalmi hetilapom egyik cik­kében olvastam a következőt: „De... akik a nehéz utat választják (nem magolják be tudniillik az egyszer­egyet), azok nem fognak felnőtt korukban gépies számolásba mélyedni papírral és ceru­zával, ha össze kell szorozniok a 25-öt és a 996-ot, mert azonnal látják, hogy 25 ezersze­reséből levonva 25 négyszeresét, megkapják az eredményt, 24 900-at”. Elolvastam, s azóta nem tudok aludni. Számolok és szorzók és nem szorzók, mert azonnal látok és nem mást látok, mint a 24 900-at, melyet nem kellett volna úgy megkapnom, hogy összeszorozzak 25-öt 996-tal, hanem csak azt kellett volna csinálnom, hogy a 25 ezerszereséből levon­jam a 25 négyszeresét. — Mi bajod van fiam? — Össze kell szoroznom! — riadok fel fele­ségem hangjára, akit álmából riadva riasztott dünnyögő hörgésem, s megnyugszom, hogy őt nem úgy kell megkapnom, hogy azonnal lás­sam a 25 ezerszeresét Gyanakvó tekintet, az­tán további csendes szuszogás, míg én azon­ban álmatlanul forgok az ágyon és azon töp­rengek, hogy egy'szerény vita eldöntése kap­csán miért kellett összetörni bennem emberi tartásom morzsáit is. Soha nem hittem magam matematikusnak, s hogy engem sem tartottak annak már az iskolában sem. arról tanulmányaim tanús­kodhatnak, de hülyének sem tartottak. Egy­szerűen tudomásul vettük mi ketten, korrekt módon vettük tudomásul, hogy a matematika és én békés egymás mellett élésben éljük le hátralevő életemet. Én nem zavarom az ő, mármint a matematika köreit, bár nélkülöz­hetetlen voltát elismerem s a matematika sem zavar engem, csak annyiban és olvan mértékben, amennyiben ez egy korszerűen gondolkodó és önmagát korszerűnek tartó embert zavarni kell és illik. Ezért, ha nagyritkán valamit ki akartam számolni, hát vettem a ceruzát és szoroztam, osztottam, általában sikerrel, abban a szent meggyőződésben, hogy bár a matematikában otthonos nem vagyok, de önállóan azért tu­dok gondolkodni. Ezt hittem kedvenc lapom megjelent cikkének elolvastáig. Már azt sem értettem, hogy miért kell és mikor kell ne­kem pont 25-öt összeszorozni 996-tal? És, ha én 567-et akarok megszorozni 11 896-tal? Vagy netán 14-et akarok megszorozni az omi­nózus 996-tal? Elolvastam többször is a cik­ket, de a szerző egyetlen szóval nem utalt rá, hogy miért pont ezt a két számot kell ne­kem egymással megszoroznom, hiszen aki önállóan gondolkodik — nem úgy, mint én —, az ilyen esetben nem szoroz, hanem ... Igen, próbáltam én azonnal látni, hogy a 25 ezerszerese, levonva belőle e szám négyszere­sét, kiadja azt, amit nekem soha eszem ágá­ban sem jutott volna kiszámolni, próbáltam látni: de teljesen reménytelenül. Már azzal is megelégedtem volna, hogy ne azonnal lássam. Lássam mondjuk egy óra múlva, lássam egv hét múlva, vagy lássam 1978. december 14-én .., De nem, tudtam és éreztem hogyha örök­életű lettem volna, vagy lennék, akkor sem fogom látni, hogyan lehet gyorsan, könnyen megkapni ezt az eredményt: 24 900! Még ezer huszonötször szerencse levonva belőle a 25-öt. hogy semmi szükségem erre az eredményre. Most már álmatlanságom oka is csak az lesz: mi lesz, ha egyszer mégis szükségem lesz erre az eredményre? Kiszá­molom papírra, ceruzával. Gyurkó Géza építési részének kimunkálása­kor —, Nagykátán viszont e napokban értesültek arról, hogy az eredetileg rendelkezé­sükre bocsátotton túl kapnak még 4,9 millió forintot. így már zavartalan a 78 tanácsi lakás építése, a nagyközségi tanács válláról súlyos terhet emeltek le ezzel. Ebben rejlik az adósság apasztásának lé­nyege. Nem a minden áron tett erőlködésben, az erősza­kolt építkezésben — mely az elkapkodott előkészítés miatt esetleg kétszer annyi időbe te­lik, s jóval többe kerül —, ha­nem a lehetőségek ésszerű mérlegelésében. Nagykáta most többre képes, adja tehát azt. Dabas most kevesebbre, akkor a pénz jusson el oda, ahol gyorsan, eredményesen fölhasználhatják. Rendben van ez? Rendben. Tanúsítója an­nak, hogy a lokális érdekek igenis egyeztethetők az általá­nosabb érdekekkel. Már 1976-ban Tavaly még nagy föltünést keltett, visszhangot vert — lá­punkban írtunk is róla —, amikor a szentendrei járás két községének tanácsa egyezségre jutott, s egyik a másiknak ideiglenesen fejlesztési pénzt engedett át. Az idén már nem egyszeri esetele, szabályt erő­sítő kivételek ezek az ügyle­tek, s talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy a tanácsok foko­zatosan megtanulják a gazdál­kodás igazi fortélyait, a rugal­masságban rejlő nagy lehető­ségek kamatoztatásának fogá­sait. Annál inkább hangsúlyozni szükséges ezt, mert korábban is szólhatott volna az „ébresz­tő”; talán nem lenne akkora a lakásépítési adósság, mint amekkora. Persze, nem csu­pán ez játszott szerepet benne — hanem az előkészítés lassú­ságától a kivitelezők sokféle mulasztásáig ezernyi ok — de minden bizonnyal lendített volna az ügyön. Kései tanul­ság? Szó sincs róla! Lecke, melyet a tanácsok nagyon megtanultak, s nem felejtenek el. Hiszen a szóban forgó át­csoportosítások azt is sízolgál- ják, hogy az ötödik ötéves terv lakásépítési feladatainak előkészítése, a negyedik ötéves terv hasonló teendőihez mér­ten, jóval megalapozottabb le­gyen. Tehát rendelkezésre áll­jon a fedezet az áthúzódó építkezésekre, a tervezésekre, közművesítésekre, s ne 1977- ben kezdődjék úgy igazából a lakásépítés, hanem már 1976- ban. A mostani tervidőszak­ban ugyanis ez a lépéshát­rány szülte a ma már teljesen föl nem számolható adósságot. A több lakásnak mindenki örül. Az öröm íze könnyebben megemészthetővé teszi a ke­sernyés tanulságokat. M. O. Már a harmadik ember új­ságolja méltatlankodva, vi­gasztalást, egyetértést remél­ve, hogy „elvették a pénzü­ket”. Mármint Dabas nagyköz­ség pénzét, amelyből a célcso­portos lakásépítés költségeit fedezi Mielőtt magam is füs­tölögni kezdenék, megszólal bennem a szakmai óvatosság. Nézzünk csak utána a dolog­nak, mégpedig az illetékesek­nél. Kiderül azután hamaro­san, dehogy vették el a „pén­zünket”, már ami a teljes summát illeti. Maradt a na­gyobb darabja, a tervidőszak egészét tekintve 8,9 millió fo­rint. Igaz, ez kevesebb 2,1 mil­lióval, mint volt az eredeti előirányzat, de a reális föl- használást figyelembe véve, elég lesz.' Az idén vagy jövőre látnak neki a kivitelezésnek, 5,9 millió forint az 1975. évi fedezet. Ami pedig a 2,1 mil­lió sorsa lesz, arról annyit mondanak, hogy „az elvont összeget átcsoportosítják”. Rugalmasság? Jól hangzik, mármint annak, aki szereti a hivataloskodást. .Csakhogy az emberek többsé­ge szívesebben fogadja a rög­tön érthetőt. Próbáljuk meg így a magyarázatot. Az állami lakásépítés megyei negyedik ötéves terve a végrehajtás so­rán nem bizonyult szentírás­nak. Közrejátszott ebben sok- | féle objektív ok is, meg az emberi mulasztás, kapkodás, Én és az egyszeregy

Next

/
Thumbnails
Contents