Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
1974. JÚNIUS 29.. SZOMBAT 3 Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Cservemka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára és dir. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Bánáti Gé- záné képviselőnkkel és meghívott vendégével, Nagy Jánossal, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár igazgatójával beszélget. kormány a rekonstrukció végrehajtásának értékelésénél az eredmények elismerése mellett éppen ezért szükségesnek tartja a fejlesztés ütemének gyorsítását, a jövedelmezőség, általában a hatékonyság fokozását. — Az új technika széles körű bevezetése kedvezőbb lehetőséget teremt ahhoz, hogy az egyes piacok igényeihez sokoldalúbban és rugalmasabban alkalmazkodjanak a vállalatok. A gazdaságos termékszerkezet szolgálatába kell állítani a vállalati üzlet- és árpolitikát is. Ez a könnyűipar területén —' mivel termékei erősen szezonos d ijvatérzéken yek — egyáltalán nem kis feladat. Az átgondolt ár- és piaci politikát folytató vállalatok eddigi eredményei azonban feljogosítanak arra, hogy a hatékonyság javításának eszközei között ezeket is számításba vegyük. A tudatos iparpolitika eredményei Bata János Pest megyei képviselő felszólalása ■— A tervtörvényben megfogalmazott könnyűipari rekonstrukciós program napjainkban már nem kizárólagosan beruházási fogalom, fejlesztési célkitűzés — kezdte felszólalását Bata János, a gyomról Ruhaipari Ktsz elnöke, Pest megye 12. választókerületének képviselője, majd így folytatta: Megvalósításának eredményei többet jelentenek a statisztikában regisztrált adatoknál; a szebb, korszerűbb árucikkek mindenki számára elérhetően sorakoznak az üzletek polcain. A továbbiakban a szövetkezeti ipar tevékenységéről szólva. elmondotta, hogy a hazai fogyasztásra készített konfekcionált felsőruházati cikkek több mint 40 százalékát, az alsóruházata termékek egyVissza-visszatérő témája volt a folyosói beszélgetéseknek a műszálas anyagok problematikája. Vannak, akik kedvelik, s vannak, akik ellene szavaznak, a legkülönbözőbb egészségügyi ártalmakra hivatkozva. Nem véletlenül kérdezték többen is a megye jelenlevő két orvos képviselőjétől, dr. Stark Jankától (19. választó- kerület) és dr. Vámosi Erzsébettől (5. választókerület), mi az orvos véleménye a műszálas textíliáról? — A közvetlen bőrfelületet fedő, műszálas textília viselését nem tartom szerencsésnek, mert gátolja a test megfelelő szellőzését — mond véleményt dr. Stark Janka. I Lényegében ugyanez az álláspontja dr. Vámosi Erzsébetnek is. Ö így fogalmazott; — Gyakran jönnek hozzánk, orvosokhoz azzal a panasszal az emberek, hogy nem értik mitől idegesek, ingerlékenyek. Tudott dolog, hogy a műszálai textíliák dörzsölés következtében elektromossággal telítődnek, ami csak fokozódik, ha az alsó és felső ruházat egyaránt műszálas anyagokból készült. Ez bizonyos feszültséget vált ki az emberekből, amit még fokoz a levegő elektromos töltése. S bár ezekről a megfigyelésekről még nem alakult ki tudományosan elfogadott szakvélemény, mégis úgy gondolom, hogy ezek a megállapítások helytállóak. S ha már dr. Vámost Erzsébetnél volt a szó, egy másik érdekes gondolattal folytatta: — Keveset beszélünk még arról, hogy a tudat és a divat miként hat egymásra. A divat gyors és egyre gyorsabb változása ugyanis nem mindig segíti az egészségvédelmet. Elsősorban a cipődivat gyakori változására gondolok. Az ember életében a láb igen fontos szerepet tölt be. Nem szerencsés, hogy egyszer hegyes orrú cipőben, magas tűsarkon járunk, máskor meg lapos, széles orrú lábbelit viselünk, aztán megint valami másfajtát. Egy lapos sarkú cipő másként veszi igénybe a lábizmokat, a lábfejet, mint egy magas sarkú. Ezért is olyan gyakoriak manapság a lábfájások s a Helytelen cipőviseletből eredő megbetegedések. Az iparnak erre is gondolnia kellene, s arra is, hogy az álló munkát végzők számára megfelelő cipőket gyártson. Sok százezer dolgozó kívánsága, igénye ez, elsősorban a könnyűiparban. Erre azonban nem sok gondot fordítanak, ezért aztán az álló munkások hozzánk, orvosokhoz jönnek, írjunk fel gyógy- cipőt, mert fáj a lábuk. Hasonló témákról folyt azután a szó, egészen a szünet végéig. Prukner Pál harmadát, a bútorok 28 százalékát és a férficipők 20 százalékát a szövetkezeti ipar ■ készíti. Ugyanakkor a belföldi igények egyre nagyobb mértékű kielégítése mellett cr'te.iesen emelkedik aköny- nyűipari szövetkezetek export értéke sítése is. — Az ipari szövetkezetek terme ésének _ számokkal is érzékelhető, jelentős szerepe a népgazdaság egészében és egyes ágazatokban külöhösen tudatos iparpolitika eredménye — mondotta a továbbiakban, majd így folytatta: — E tu-’atossá; főleg az utóbbi néhány évben érvényesül. A kormány közelmúltban hozott határozata lehetővé teszi, hogy már 1975 végére 700, 19í>0-ra pedig valamennyi, tehát 1100 ipari szövetkezet központi üzemházzal és a jelenleginél korszerűbb berendezéssel rendelkezzék. A korszerűsödő szövetkezeti ruházati iparról szólva felhívta a figyelmet, hogy már folyamatban van az eddiginél divatosabb, könnyebben kezelhető termékek technológiai eljárásainak kidolgozása. A gváitmányfejlesztés- . hez megfelelő technikai bázist teremtettek. — Az, hogy ezeket a lehetőségeket jól kihasználjuk, már nemcsak a gyártmányfejlesztőkön múlik — folytatta Bata János. — Az üz :m- és munkaszervezés terén még sok a tennivaló, amelyben minden dolgozó ’észt vihet a maga ttiü’eién. Az üzem- és munkaszervezés időszerűségét az adja, hogy nincs ossz- hzngban napjaink {ejlett technikájával, a munka jelenlegi szervezettsége. A rekonstrukciók esetében még élesebb ez az ellentét. Gyakran előfordul, hogy az új technika bevezetését a szervezettség, a kellő előkészítés hiánya gátolja. Nem elég az új technikát megvásárolni, fel is kell készülni fogadására. Ott, ahol a vezetés megfelelően előkészítette ezt, ott a dolgozók nem idegenkednek az új gépektől, korszerűbb munkahelyen könnyebb a munka, s a kereseti lehetőségek sem csökkennek. Mindez a korábbiaknál ésszerűbb, körültekintőbb munkára serkent, ugyanakkor csökkenti a ma még igen jelentős munkaerő-vándorlást is. — A legnagyobb gondot a következő időszakban abban látom, és ez a Pest megyei képviselőcsoport legutóbbi ülésén megjelent több köny- nyűipari vállalatvezető aggályaként is elhangzott, hogy a forgóeszközökben jelentkező szegénység sok esetben akadályozza a munka hatékonyságát. A cél az, s ezt el is kell érni, hogy a szenzonjellegű árucikkek időben a boltokba kerülhessenek, a kereskedelem pedig időben átvegye és kifizesse. A forgást biztosítani kell. — fejezte be felszólalását Bata János. Zöldségtermelés, -ellátás Pest megyében A cél a kínáia ti piac Termeld és kereskedő a lakossággal szembeni adósság törlesztéséért Szeszélyes júniusi időjárás késlelteti a zöldségfélék érését, amint ezt minden bizony- nyál a legtöbb háziasszony is tapasztalja, nems csekély bosz- szankodással. A primőrök idényét már el is feledtük, immár elfogadható áron keresnénk a paprikát, paradicsomot, uborkát, dohát az árak jóval magasabbak, mint akár tavaly ilyenkor. Ezen persze hiábavaló lenne keseregni, hiszen a mezőgazdaságban, kertészetben szinte képtelenség lenne pontos tervet készíteni mindenre, mert ugyan, ki számíthat bizonysággal elegendő esőre, tartós napsütésre, és éppen akkor, amikor arra a legnagyobb szükség van. A zöldségtermelés és ellátás helyzetét azonban semmiképpen nem lehet csakis az időjárástól függő ügynek tekinteni. Tíz százalékkal több áru A zöldségnövények termesztésének megannyi kérdése szinte állandóan foglalkoztatja az illetékeseket. A burgonya, a zöldség, a gyümölcs az alapvető élelmiszerek közé tartozik, kínálatára avagy hiányára azonnal és érzékenyen reagál a közvélemény. Néhány hónapja a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői az élelmiszer-gazdaság tavalyi eredményeiről és az idei feladatokról értekeztek a megyei tanácselnök-helyettesekkel, az illetékes osztályvezetőkkel, majd a tsz szövetségi elnökök és titkárok, végül pedig az állami vállalatok és trösztök vezetői körében tárgyalták meg e témát. Dr. Dimény Imre miniszter akkor a zöldség- termesztés fejlesztéséről szólva „a lakossággal szembeni adósságokról” beszélt. S ez a gondolat lehetne mottója annak a tanácskozásnak is, amelyet a Pest megyei pártbizottság és a megyei tanács szervezésében a pártbizottság székházában rendeztek pénteken. Dr. Nyemcsók Jánosnak, a párt- bizottság munkatársának megnyitó szavai után Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője tartott vitaindító előadást A Minisztertanács március 6-i — 1009/1974 számú — határozatából adódó feladatokról szólva elmondotta, hogy meg kell teremteni a lakosság jobb minőségű és választékosabb ellátásának alapjait, s a jelenlegi labilis ellátást mielőbb kínálati piacnak kell felváltania. Pest megyében a zöldségtermő terület aránya szinte azonos az utóbbi években, a A Pest megyei képviselők egy csoportja. Gárdos Katalin felvételei megtermelt áruk mennyisége azonban mintegy 10 százalékkal növekedett fel évtized alatt. Ez a tény örvendetes, de a megyében számos, egyébként jól szervezett nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezet akad, amely e tekintetben még nemigen jeleskedik. Szerződésfegyelmet! A Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat — ismertebb nevén a MÉK —, amely 111 mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezet közös vállalata, évről évre a szükséges mennyiségű terményt igyekszik leszerződni a gazdaságokkal, ám sokszor hiába, mert a szerződéses fegyelem egyre romlik. Egyes gazdaságok fity- tyet hányva mindenféle megállapodásnak, a pillanatnyilag legkedvezőbb értékesítési útját választják. Ezen az áldatlan állapoton változtatni kell, hiszen a tapasztalatok szerint mindeddig semmiféle jogi következménnyel nem járt a szerződésszegés. Az oszitályvezető-íielyettes a kormányhatározatból adódó teendőkről szólva említést tett az úgynevezett kisegítő gazdaságok — háztáji, egyéni parcellák, kiskertek támogatásáról is. A kiegyensúlyozott piac megteremtése érdekében a napokban megalakult a megyében a zöldségtermesztés ügyeit koordináló operatív bizottság. A bevezető előadást követően Ember József, a túrái Galgamenti Tsz főkertésze beszélt az országos hírű zöldség- termesztő gazdaság gondjairól. Ami a hasonló témakörű értekezleteken eleddig nemigen fordult elő, dicsérte a nagykereskedelmi vállalatot, a MÉK- et. A gazdaság, amely összesen mintegy ezer vagon zöldséget s gyümölcsöt küld piacra ez évben, szántóföldjük területének legnagyobb részén zöldborsót termel. A korábbi szárazságot felváltó esőzések hatására a várakozásnál sokkal magasabb termést takarítottak be, miként az országban mindenütt, azonban értékesítési gondjaik enyhültek, mivel a felvásárló vállalat kifizette a szerződésben rögzített 6 forintos árat még akkor is, amikor a piacon a felét kérték a borsóért. Helyi termelésből Korántsem voltak ennyifa elégedettek a MÉK-kel a jelenlévő tanácsi képviselők. Veszelics Gergelyné Szentendre városi tanács elnökhelyettese, és Tari Kálmán, a váci városi' tanács elnökhelyettese azt panaszolta: kevés az üzlet, drága és silány az áru, ami a Dunakanyarba jut. Válaszul Horváth Mihály igazgató kifejtette, hogy a MÉK az utóbbi években a forgalomból 90 százalékban részesedő nagykereskedelmi tevékenység mellett igyekszik közvetlen kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal, magyarán, szeretnék fellendíteni kiskereskedelmi forgalmukat is. Tíz éve éppen a Dunakanyarban nyitottak hat üzletet, azóta boltjaik száma itt 21- re, összesen pedig százra kerekedett. Amennyiben a tanácsok megfelelő üzlethelyiségről gondoskodnak, több élelmiszerboltot nyitnak. A termelők álláspontját Dobro- vitz József, a vecsési Ferihegy Tsz elnökhelyettese egészítette ki, szólván a kiskereskedelem igényéinek és a specializálódott nagyüzemi gazdálkodás ütközőpontjairól. Mint elmondta, a tsz-ek néhány zöldségfélére szakosodnak és olyan nagy mennyiségű terménnyel jelentkeznek a piacon, amit általában a nagykereskedelem egy tételben elvisz. A vita résztvevői végül is egyetértettek abban, hogy a lakosság zöldségellátása nem múlhat csupán a gazdasági szempontokon, s a kereskedelmi vállalatoknak sem feltétlenül szükséges a zöldség- forgalommal emelni nyereségüket. A községek, városok, iparvidékek ellátása nem lehet függvénye a vállalati érdeknek. A községek zöldség-, gyümölcsellátását 'alapvetően a helyi termelésből kell megoldani, mint ezt az említett kormányhatározatban is megfogalmazták. Apor Zoltán Három napirendi pont Ülést tartott a KNEB Fontos, közérdekű kérdés szerepelt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésének napirendjén. A vidék orvosellátottságának helyzetéről készült vizsgálati jelentést, amely 9 megye egészségügyi intézményeinél szerzett tapasztalatokat összesíti, beható vita után fogadta el a bizottság. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények és a mezőgazdasági nagyüzemek szerződéses kapcsolatainak utóvizsgálatáról készült jelentést. A KNEB végül elfogadta a személygépkocsi-javítás helyzetének ellenőrzésére készült programtervezetet. A vizsgálathoz az Autósélet című lapban megjelent kérdőívek segítségével a leginkább érdekeltek véleményét is összegyűjtik. ENSZ-támogatás a magyar termálvíz hasznosításához A világviszonylatban is jelentős magyar termálvizkincs üdülési és idegenforgalmi hasznosításának megtervezéséhez, a területfejlesztés műszaki-gazdasági koncepciójának kidolgozásához — magyar kérésre — az ENSZ is hozzájárul. A megállapodás szerint a költségek kétharmadát Magyarország, egyharmadát az ENSZ fejlesztési alapja fedezi. Az ország rendelkezésére álló 1030' termálvízkút, 142 termálfürdő, 50 gyógyfürdő és a még feltárható hévízkincs, nyújtotta lehetőségeket veszik alapul a tervek kidolgozásánál, A gazdag hévízkincs arra is: módot nyújt, hogy minden más országnál nagyobb arányban hasznosítsanak nálunk- termálvizet üdülési jellegű fürdőzésre, s ezzel még haté* konyábban növeljék Magyar- ország idegenforgalmi vonzerejét, sőt ösztönözzenek külföldi befektetésekre, közös beruházásokra is.
