Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

1974. JÚNIUS 28., PÉNTEK ‘sJtírttm Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka Magyar-mongol barátsági nagygyűlés munkánk eredménye, hogy a továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körben ma már az életforma szerves ré­szévé vált. Tavaly mintegy 64 millió könyv került az olva­sókhoz, a múzeumok, kiállítá­sok látogatóinak száma meg­haladta a 9 milliót. A költség- vetés közművelődési kiadásai­nak növekedési üteme megha­ladta a nemzeti jövedelemét. Javuk gazdasági eredményekkel A továbbiakban Faluvégi Lajos méltatta o tanácsok ki­egyensúlyozott gazdálkodását, majd gazdálkodásunk idei várható jó eredményeiről be­szélt. — A jövő évben ünnepeljük hgzánk felszabadulásának 30. évforduóját és jövőre tartja pártunk XI. kongresszusát. Az egész népünk számára oly fontos eseményekre méltó mó­don : társadalmunk egységét kifejezve, közös akciókkal, ki­magasló munkafelajánlások­kal, egyre javuló gazdasági eredményekkel készülünk. Ezért is számolt be a kormány örömmel egy hasznos munká­val és jobb élettel, a szocialis­ta építés újabb sikereivel teli esztendőről, és kéri a törvény- javaslat elfogadását. A gyarapodó bolthálózat megszünteti az ellátatlan területeket Szurdi István belkereskedelmi miniszter felszólalása Szurdi István már felszóla­lása elején aláhúzta: az el­múlt év gazdaságilag sikeres esztendő volt, javult a gazdál­kodás hatékonysága, növeke­dett a jövedelmezőség s — ami különösen örvendetes — ez nem utolsósorban a költség- szint csökkenésének köszönhe­tő. Hozzátette: hatékonyabb költséggazdálkodás jellemezte a belkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek tevékenységét is, amiben szerepet játszott a javuló, tudatosabb készletgaz­dálkodás, költség- és bérgaz­dálkodás. Új üzletek som — A belkereskedelemhez tartozó gazdálkodó szervek — folytatta a miniszter — csak­nem 35 milliárd forintot fi­zettek be az államkasszába, s körülbelül 15 milliárd forint költségvetési támogatásban ré­szesültek. Tavaly — többek között — 730 új üzlet és 340 új vendéglátó egység épült, s ami különösen örvendetes, a buda­pesti új lakótelepeken 1973- ban 16 000 négyzetméterrel gyarapodott a kereskedelmi és vendéglátóhálózat többel, mint 1971-ben és 72-ben együttesen. A miniszter a továbbiakban az idegenforgalom alakulásá­ról szólott — Hazánk mind intenzíveb­ben kapcsolódik be a világ­szerte nagy tömeget mozgató, politikailag és gazdaságilag egyaránt jelentős nemzetközi idegenforgalom áramlataiba. A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételeink 1970— 1973 között csaknem két és félszeresére emelkedtek, s tavaly már elérték a 4,2 mil­liárd forintot. Mind több ma­gyar állampolgár utazik kül­földre; az ezzel kapcsolatos devizakiadásaink összege 1,5 milliárd forint volt. A nemzet­közi idegenforgalom bevételi és kiadási egyenlege jelentősen aktív, és nem kis mértékben járul hozzá nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyához. Élénkülő hazai turizmus — Az életszínvonal emelke­désének velejárója a hazai tu­rizmus megélénkülése — mon­dotta / a továbbiakban ,a mi­niszter. — A növekvő szabad időt egyre többen töltik kirán­dulással, a hazai tájak, váro­sok, történelmi helyek megis­merésével. A belföldön üdülő magyar állampolgárok száma becsléseink szerint 1973-ban meghaladta a hárommilliót, a hétvégi pihenésre utazóké a két­milliót, az 1—2 napra kirándu­lók száma a 10—12 milliót. 1971— 74-ben jelentős összege­ket fordítottunk az elsősorban belföldi idegenforgalmi célokat szolgáló szálláshelyek, kirán- d ul dkö zpcm tok, kereskedelmi és vendéglátóhelyek létesítésé­re, parkosításra, parkolóhe­lyek kialakítására, strandok, fürdők stb. építésére. A lakos­ság belföldi üdülési, pihenési, turisztikai igényeinek kielégí­téséhez csupán az elmúlt esz­tendőben 720—730 millió fo­rinttal járult hozzá a költség- vetés. S nem szabad elfeled­keznünk arról, hogy a nemzet­közi idegenforgalom fejleszté­sére létrehozott valamennyi intézményünk egyúttal a bel­földi idegenforgalmi célokat is szolgálja, s hasznára válik ter­mészetesen a helyi lakosság­nak. Tiklom néhány ágazatban Szurdi István a továbbiak­ban a magánkereskedelem­mel, magánkisiparral foglal­kozott. — A magánkiskereskedők többsége törvényeinket meg­tartva, becsületesen és hasz­nosan dolgozik. Csekély — az egy százalékot sem éri el — részesedésük a kiskereskedel­mi áruforgalomból. A taná­csok 1968 óta körülbelül öt­ezer új magánkiskereskedői engedélyt adtak ki, számuk azonban ténylegesen csak két­ezerrel emelkedett. Jelenleg 10 800 magánkiskereskedő dol­gozik az országban. — A helyi tanácsok által eddig kiadott új iparigazolvá­nyok számát nem tekinthet­jük túlzottnak, sőt az ellátat­lan területeken még több ma­gánkiskereskedőre lenne szük­ség. Viszont egyes szakmák­ban — különösen a divatáru kiskereskedelemben —, vala­mint a városok, az üdülőhe­lyek centrumaiban sok olyan üzlet létesült, amelyekre az ellátás szempontjából nem volt szükség. A Belkereske­delmi Minisztérium már 1972- ben felhívta a tanácsokat, hogy a centrumokban, a fő­útvonalakon magánboltokra — elsősorban a divatáru szak­mában — ne adjanak fa újabb iparigazolványt. Szor­galmazta viszont, hogy mind több magánkereskedő létesít­sen zöldség- és gyümölcsáru­sítóhelyet, kifőzdét, tej- és tejtermék boltot. A minisztérium az idén ha­tósági jogkörénél fogva meg­tiltotta újabb iparigazolvá­nyok kiadását divatáru kiske­reskedésre, műszaki kereske­désre, régiségek, népművésze­ti, iparművészeti és háziipa­ri cikkek 'árusítására, vala­mint az italmérési engedély­ivel folytatott vendéglátó te­vékenységre. A lakosság h asznám A kisiparosok döntő több­sége is a lakosság hasznára tevékenykedik, egy bizonyos hányaduk kereskedéssel is foglalkozik. Betartják az áru közvetlen értékesítésére vo­natkozó hatósági előírásokat, de nem mindegyikük. A ma­gánkisiparosok felügyeleti szervével, a Könnyűipari Mi­nisztériummal már gondos­kodtunk a tapasztalt hiányos­ságok megszüntetéséről, de tovább vizsgáljuk a még meg­teendő intézkedések szüksé­gességét. — Az elmúlt esztendőben a költségvetési munkát kö • rültekintő, takarékos, rugal­mas gazdálkodás jellemezte — zárta hozzászólását Szurdi István. A rugalmas jelzőn azt értem, hogy a költségvetéssel gazdálkodók év közben is tá­mogattak minden időszerű és ésszerű, a népgazdaság számá­ra hasznos kezdeményezést, azokat mindig hajlandók vol­tak megvizsgálni, keresve a legjobb megoldásokat. A barátsági nagygyűlés elnökségében: Jtravzsa gint Cedenbal, Katona Imre, Kádár János, mögöt­tük (balra) Borbánéi Janos, a Minisztertanács elnö ^helyettese, (jobbra) Púja Frigyes külügyminiszter. Gondolatcsere a szünetben. Balrttt jobbra Tarjányi Beláné, dr. Stark Janka, Cservenka Ferenc- né és Darvas! Páiné, Pest megyei képviselők. Gárdos Katalin felvételei (Folytatás az 1. oldalról.) tainkon túlmenően hozzájárul­nak a szocialista országok egy­ségének erősítéséhez, a népek barátságához, közös impe­rialistaellenes harcához. Nagyra becsüljük a mongol nép vívmányait Kedves Cedenbal elvtárs! Kedves mongol barátaink! Pártunk, a magyar nép ér­deklődéssel figyeli a mongol nép haladását, a társadalom átalakításában elért eredmé­nyeit, s azokat nagyra érté­keli. Sikereiket a mi eredmé­nyeinknek is tartjuk. Tudjuk, milyen nagy utat tett meg a mongol nép egy emberöltő alatt a feudális-nomád életfor­mától a szocialista állam meg­teremtéséig. Tudjuk és meg­értjük, hogy a több évszázados hátrány leküzdéséhez a rend­kívül nehéz természeti viszo­nyok közepette mennyi mun­kára, mennyi harcra, milyen állhatatos és vasakarattal ren­delkező társadalmi vezető erő­re van szükség. A dolgozók céltudatos és állhatatos munkája és harca mellett a szocialista orszá­gok közösségének együttes erőfeszítései biztosítják né­peink gyors felemelkedését, sorsaiknak jobbra fordulását. Ez biztosította a mongol nép számára is, hogy alkotó mun­kája nyomán gyors ütemben növelhesse népgazdaságát, fej- lessze tudományos életét és kultúráját Örömünkre szol­gálnak azok a nagyszerű ered­mények, amelyeket a testvé­ri mongol nép hazája szocia­lista fejlesztésében elért. Az ország nagyarányú fejlődé­sét bizonyítja, hogy a leg­utóbbi negyedszázad alatt a beruházások 29-szeresére, ezen belül az ipari beruhá­zások 34-szaresére növeked­tek. Az elektromos energia termelését ugyanezen idő alatt 25 millió kW óráról 652 millió kW órára, a megművelt földterületet 53 ezer hektár­ról majdnem félmillió hektár­ra növelték. A mongol nép jólétének és életkörülményei­nek javulása, szellemi érté­kelnek gyarapodása a szocia­lista társadalmi rend előnye­it, életképességét és magasabb- rendűségét bizonyítja. A Mongol Népköztársaság példát mutatott azzal, hogy antiimperialista, amtifeudálls forradalom véghezvitelével el­kerülte a történelmi fejlődés kapitalista szakaszát és köz­vetlenül a szocialista fej­lődés útjára lépett Tiszteljük és nagyra ■ be­csüljük Mongólia népének vívmányait, eredményeit, ame­lyeket a nagy mongol forra­dalmár, Szuhe Bator által alapított* dicső Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével ért eL Szívből gratulálunk ed­digi eredményeikhez és kí­vánjuk, hogy a testvéri mon­gol nép érjen el további nagy­szerű eredményeket a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusán elfogadott ha­tározatok megvalósításában, az ötödik ötéves terv telje­sítésében. Munkálkodjanak sikeresen annak a célkitűzés­nek a megvalósításán, hogy a Mongol Népköztársaság gyorsan fejlődő ipari-agrár országgá váljék. Érjenek el további kiemelkedő sikereket szép, nagymúltú hazájuk, a Mongol Népköztársaság fel­virágoztatásában. Politikai vonalunk fő iránya helyes és töretlen Kedves elvtársak! Bará­taink! Saját ügyeinkről szólva, ba­rátaink előtt sem titkoljuk, hogy hazánkban adódik még nem kevés megoldásra váró kérdés. Mégis, a lényeget te­kintve, örömmel közölhetjük mongol barátainkkal azt, hogy a Magyar Népköztársaság ügyei rendben vannak: né­pünk lendületesen halad elő­re a szocializmus építésének útján. Sikeresen hajtjuk vég­re a párt X. kongresszusá­nak határozatait. Társadal­munkban érvényesül a párt, a munkásosztály szerepe, szo­cialista rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás- parasizt szövetség szilárd; szé­lesedik és mélyül a szocialista nemzeti egység. Termelési feladatainkat, ne­gyedik ötéves tervünk idő­arányos részét teljesítjük. Az 1973-as év és az idei év első öt hónapjának eredmé­nyei biztatóak: dinamikusan nő a termelés, növekszik a be­ruházások üteme. Gazdasági életünkben fő törekvésünk a kibontakozó kedvező tenden­ciák erősítése, a termelési szerkezet javításának meg­gyorsítása, a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozása. Eredményesen valósítjuk meg szocialista céljainkat az ideológiai munkában, a tudo­mányos és a kulturális élet­ben. Erősödik a marxista— leninista eszmék befolyása, fejlődik a szocialista közgon­dolkodás. Népünk műveltsé­ge az elmúlt 25—30 évben olyan. színire emelkedett, amelyről kapitalista viszo­nyok között még csak nem is álmodhatott. A közművelő­désben, a nép kulturális szín­vonalának emelésében — az emberibb jelein és a biztos, szebb jövő építésében — minden tekintetben előny­ben vagyunk a kapitalista vi­lággal szemben. Szocialista építömunkánk eredményeként rendszeresen növekszik a dolgozók életszín­vonala. Tovább folytattuk és újabb dolgozó rétegekre ter­jesztettük ki a munkaidőcsök­kentést. Szociálpolitikai elve­inkkel összhangban intézke­déseket hoztunk az anyák és többgyermekes családok tá­mogatására Eredményeinket mind gaz­dasági, mind társadalmi éle­tünkben szívós munkával ér­tük el. Társadalmunk előre­haladásának záloga, hogy po­litikai vonalunk fő iránya he­lyes és töretlen, népünk bi­zalmát és támogatását élvezi. Van szilárd és tapasztalt pár­tunk, erős munkásosztályunk, kipróbált szövetségi politi­kánk, vannak hű barátaink és szövetségeseink határainkon túl is. Népünk életében nagy fon­tosságú események előtt ál­lunk. Jövő év tavaszán tartjuk pártunk XI. kongresszusát és ünnepelj üli nemzeti sorsfor­dulónk, felszabadulásunk 30. évfordulóját. Elmondhatjuk, hogy ezekre az eseményekre a jól végzett munka tudatá­ban készíthetünk számvetést. A kongresszusig hátralevő feladataink, tennivalóink je­lentékenyek. Következetes«! tovább kell munkálkodnunk a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásán. A XL kongresszus és a felszabadu­lás tiszteletére széles körűen kibontakozó munkaversenyt, az alkotó, pezsgő légkört arra kell kihasználnunk, hogy to­vább erősítsük a párt és a tömegek kapcsolatát. Össz­pontosítsuk erőinket nagy gazdasági feladataink, az 1974. évi tervünk teljesítésére, né­pünk szocialista vívmányai­nak megszilárdítására és to­vábbfej lesztésére. Testvéri barátság»: sokoldalú együttműködés — Kedves elvtársak! A földrajzi messzeség nem választhatja el az azonos el­veket valló és azonos célo­kért küzdő népeket, nem aka­dályozhatja közös cselekvé­süket, együttes fellépésüket. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Mon gol Népi For­radalmi Párt, a Magyár Nép- j köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság több évtizedes kapcsolatait mindig a néze­tek azonossága és a szilárd barátság jellemezte. A Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés a marxizmus—leninizmus, a proletár-internacionalizmus elvei alapján, az 1965-ben megkötött barátsági és együtt­működési szerződés szellemé­ben fejlődik és mélyül. Poli­tikai kapcsolataink rendezet­tek, állandóan erősödnek; tár­sadalmi és gazdasági szerve­ink széleskörűen együttmű­ködnek. Gyümölcsözően és mindkét ország számára előnyösen fej­lődnek gazdasági, kereske­delmi kapcsolataink is. Egyre eredményesebben használjuk ki országaink és népeink ja­vára a kölcsönös gazdasági segítésből, a KGST komplex programjának megvalósításá­ból származó előnyöket. A magyar népgazdaság számára nagyon hasznosak a mongol áruszállítások. A testvéri mongol néppel való kölcsö­nösen előnyös együttműkö­désnek számos szép példája van. Ezt jelképezi a tavaly átadott szonginoi biokombi­nát, vagy a néhány nap múl­va felavatásra kerülő darha- ni húskombinát, amelyeknek igen nagy a jelentőségük a hatalmas állatállománnyal rendelkező Mongol Népköz- társaságban. A gazdasági, műszaki és kulturális együtt­működés fejlesztésében még sok lehetőség van, és az el­következő évek feladata lesz, hogy azokat közös erőfeszítés­sel kihasználjuk népeink ja­vára. Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Pártjaink, országaink között összekötő kapocs az is, hogy együtt munkálkodunk a szo­cialista építés külső, nemzet­közi feltételeinek biztosításán. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság a szocialista államok közösségé­nek, a történelem menetét döntően befolyásoló szocialis­ta világrendszernek független (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents