Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
1974. JÚNIUS 28.. PÉNTEK Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka rösi Konzervgyár igazgatója, a megye 10. választókerületének képviselője. — Csak a gázelszívó berendezés segít... — Ezt tudjuk mi is — folytatja Győré Sándor —, de felszerelése milliókba kerül, s honnan rá a pénzügyi fedezet? — Ivóvíz társulásról lévén szó — ad választ dr. Mondok Pál —, ugyanaz a szabály érvényes, mint az indulásnál. A többletköltség negyven százalékát az állam fedezi, hatvan százaléka viszont a víztársulásban résztvevő lakosságot terheli. ★ A beszélgetést a következő szünetben Kovács Sándor kezdeményezi. — Két nap óta teljes kapacitással dolgozunk, ami azt jelenti, hogy napi negyvenkét vagon borsót dolgozunk fel. A kedvezőtlen időjárás ugyanis késleltette a borsó aratását, az elmúlt héten az esőzések miatt Papi húsz vagon volt a legnagyobb felhozatal. — Az időjárás bizony nem a legkedvezőbb — bólint rá Győré Sándor. — A borsónak, búzának ilyen borús, kevésbé meleg napokra lenne szüksége, a kukorica viszont nagy meleget kíván. — Sajnos, ebben még az országgyűlés nem tud dönteni — jegyzi meg tréfásan Kalmár János, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat főmérnöke, a megye 26. választókerületének képviselője. Válaszra már nem jut idő: szól a csengő, folytatódik az országgyűlés nyári ülésszaka. Prukner Pál A szocialista építés újabb sikereivel teli esztendő Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszédét mondja, mellette balról jobbra Lázár György, a Minisztertanács eHnötobelyettese, IUniónyi Károly, közlekedési és postaügyi miniszter. — Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány, a tervezettnél jobban gyarapodott a népgazdaság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúly — mondotta bevezetőjében Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. — A tervnek megfelelően alakultak az életszínvonalat alapvetően meghatározó reálbérek és reál- jövedelmek, különösen a nagyipari munkásság életkörülményei javultak. Kiemelte a továbbiakban a gazdasági növekedés egyenletes ütemét és kiegyensúlyozottságát, majd szólt stabilitásunk alapvető biztosítékáról, a szocialista országokhoz, a KGST-hez fűződő viszonyunkról. Az előirányzottnál jobb egyensúly tek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd forintot. — A termelési költségek színvonala is kedvezőbb képet mutat az előző évinél — folytatta a pénzügyminiszter —, a kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a költségszint alakulásában — ha közvetve is — túlzottan nagy szerepe volt az állam pénzügyi intézkedéseinek. A kedvező képet adó vállalati érdekeltségi alapokról szólva a miniszter a többi között hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelmük növekedéséből számottevően emelhették az egy főre jutó személyi jövedelmeket, ugyanakkor mind általánosabbá válik a helyes szemlélet: a biztonságos gazdálkodáshoz folyamatos fejlesztésre, kellő tartalékokra van. szükség. Tanulsággal szolgál az Egyesült Izzó váci gyám A gazdasági szerkezet korszerűsítésének szükségességéről Faluvégi Lajos hangsúlyozta, hogy ahhoz többféle út vezet. — Néhol új gyártmányok bevezetésével lehet jövedelmezőbbé tenni a termelést — mondotta. — Tanulságos az Egyesült Izzó példája. Az üzem váci gyáregységében 1972-ben megszüntették a televízió-képcső veszteséges gyártását és növelték a jövedelmező fénycsőgyártást. Ez néhány millió forinttal javította a pénzügyi eredményt. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet azáltal válhat “előnyösebbé, ha a közepes üzemek mind nagyobb hányada zárkózik fel a fejlett, iparszerű technológiát alkalmazó üzemekhez. A kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodó szövetkezetek pedig tovább egyszerűsíthetik, szakosíthatják termelési szerkezetüket és amélyek olyan kiegészítő tevékenységet folytathatnak, mellyel kevésbé szorulnak külső támogatásra. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet a hazai kutatásaink fejlesztésével összhangban történő licenc és gyártási eljárások vásárlásának szerepére, majd utalt arra a pályázatra, amelyet meghirdettek a szocialista importból beszerezhető gépekhez nyújtott állami támogatásra. A vártnál jóval nagyobb érdeklődés nyomán ezt az akciót az ötéves terv hátralevő részében megismétlik. Általában — miként Faluvégi Lajos mondotta — az Elmondotta, hogy az állami költségvetés egyensúlya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, hanem az előző évinél is kisebb, 1,8 milliárd forint, amit hazai hitelforrásokból pótolunk. A költségvetés összes bevétele tíz százalékkal emelkedett, 230,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. — A felhalmozásra és a támogatásra fordított összeg nem az előirányzott szerint alakult, felhalmozásra a költségvetésből 44 milliárd forintot, a tervezettnél valamivel kevesebbet használtunk fel, ugyanakkor nagyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. — Külkereskedelmi és fizetési mérlegünkre az a jellemző — mondotta a továbbiakban a pénzügyminiszter —, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 százalékos növekedése mellett a behozatal csak négy százalékkal haladta meg a tavalyit A terveink túlteljesítéséből származó többletet külföldön értékesítettük, így azonban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása lassabban nőtt, mint maga a nemzeti jövedelem. Az idén nem kívánjuk ezt hasonló mértékben megismételni. A tőkés világpiac árhatásai A pénzügyminiszter ezután a tőkés világpiaci árhatások szerepét elemezve elmondotta: az év első hónapjaiban a nyersanyagok és energia- hordozók világpiaci ára, esetenként kiugró mértékben, tovább növekedett, az utóbbi hónapokban azonban az emelkedés üteme mérséklődött. A2 árak várhatóan valamelyes! stabilizálódnak, de a tavalyinál jóval magasabb szinten Ez a tény vállalatainkat is érinti. — A valóságosabb költség- viszonyokhoz való alkalmazkodást akarjuk méginkább elérni — mondotta —, a termelői árak 1975. jánuár 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjec az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyipar és más alapanyagok árára Az energiahordozók és alapanyagok termelői áránál emelése azonban nem vezethet az árszínvonal általános és jelentős emelkedéséhez. A pénzügyminiszter utal' arra is, hogy a költségemelkedést jórészt ellensúlyozza a; eszközlekötési járulékfizetéssel kapcsolatos intézkedés, a termelői árrendezés fegyelmezett végrehajtása és a gazdálkodás hatékonyságának javítása. — Az árváltozások a termelői árakat érintik — mondotta Faluvégi Lajos —, dé néhány terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, a járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott életszínvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra is alapvető feladatnak tekintjük. Megfelelő pénzügyi tartalékok A pénzügyminiszter ezután a többi között a beruházások helyzetével foglalkozott. Mint elmondotta, a szocialista szektorban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra, a tavalyinál 3 százalékkal többet, a terve-, zettnél azonban hétmiliárddal kevesebbet Az elmaradások okait elemezve részletesen szólt a beruházások előkészítésének fellelhető hiányosságairól, amelyek a befejezési határidők betartását is befolyásolják. Az okok között szerepel az is, hogy az építési kapacitások összetétele és területi megoszlása még nem felel meg eléggé az igényeknek. A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról elmondotta: azt a tervezettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly veszteséges és a veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági szövetkezetek száma is csökkent. A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi terméknél gyorsabban, 7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze, a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. A vállalatok nyeresége — ide értve a nem mező- gazdasági szövetkezeteket is — 110 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint tavaly. A mezőgazdasági szövetkezeegész népgazdaság számára, de különösképpen a vegyiparban és a gépiparban, a termékszerkezet gazdaságos fejlesztéséből nélkülözhetetlen, hogy a szocialista integrációból származó előnyöket jól kamatoztassuk. — Gazdálkodásunk hatékonyságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben főszerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végül is o vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkban méltó visszhang erre a pártkongresz- szus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Változatlan az életszínvonal-politika Életszínvonal-politikánkról szólva elmondotta: — Tavaly az összes személyi jövedelem — beleértve a béreket és a pénzbeli juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodott. Ehhez az állami költségvetés, a fogyasztói ártámogatáson kívül — amely lehetővé tette, hogy a fogyasztói áremelkedés a tervezett szinten maradjon — az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi juttatások finanszírozásával is hozzájárult. A tavalyi és még inkább az idei 5—5,5 százalékos reáljövedelem-növekedés tudatos életszínvonal-politikánk eredményeként meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelememelkedés mértékét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi állásfoglalása és az azt követő kampányintézkedések azt célozták, hogy ne csak összességében, hanem a társadalmunk által helyesnek tartott arányok szerint is javuljanak az életkörülmények. E törekvések határozták meg életszínvonal-politikánkat és ennek részeként a jövedelem-, az adó- és a szociális intézkedéseket. Állami intézkedéssel növeltük a nagyipari munkásság bérét, javítjuk a nagycsaládosok életkörülményeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Csaknem ezer lakás építésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás-ak- ció. Ugyanakkor az állami lakásépítés kétezerrel elmaradt a tervezettől. Az építőipar ágazati vezetése és a tanácsok részéről tett újabb intézkedésektől azt várjuk, hogy ebben az évben Pest, Fejér, Borsod megyékben és Szegeden is sikerül az idei elmaradásokat behozni. A művelődés az életforma szerves része A pén zü gymi n iszter ezután az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat támogatásáról szólt Az egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetésére és felújítására tavaly 12 milliárd, bővítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Nem volt kielégítő a kórházfejlesztés üteme, a tanácsok az e célra rendelkezésükre álló egymil- liárd forintból 1971 és 73 között — főként kiviteleződ kapaA költség-vetés helyi vomatikozi- sairól beszélgetnek a szünetben Tóth Attiláné, Matula Pál és Vígii László Pest megyei képviselők. oitáshiányra hivatkozva — fél- milliárd forintot nem tudtak elkölteni. A kulturális intézmények működésére és felújítására tavaly 19 milliárd, fejlesztésükre pedig csaknem 4 milliárd forintot költöttünk. Hangsúlyozta a miniszter: — Három kulcsfeladat állott előttünk: az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, továbbá a közművelődés anyagi feltételeinek megalapozása. Az eredményekre példákat is sorolt: az egy általános iskolai tanulóra jutó költségvetési kiadás 14 százalékkal nőtt; tavaly az általános iskolai tantermek száma csaknem félezerrel bővült. A szakmunkásképző intézmények pénzügyi feltételei is javultak és a közművelődéssel kapcsolatban is elmondhatjuk: A mongol párt- és kormányküldöttség az ülésteremben. Parlamenti jegyzet Van egy szép magyar közmondás: amilyen az adjonisten, olyan a fogadj- isten. Ez érvényes átvitt értelemben is: amilyen a beszámoló, olyan az azt követő vita. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja igencsak jó volt: ez nem csupán a hozzászólások nagy számában tükröződött, hanem a szünetek .vitáiban, beszélgetéseiben szintén. E folyosói beszélgetések témája igen sokféle volt s nem véletlenül. A pénzügyminiszter expozéjában átfogó képet adott az ország tavalyi gazdálkodásáról: az iparfejlesztésről a beruházásra szánt összegek fel nem használásáig, a kivitelezési gondoktól a közművelődés problémáiig. ★ A Pest megyei képviselők egy csoportjában Vámos Géza, a megye 11. választókerületének képviselője a szünetben arról beszélt: mi az oka annak, hogy sok millió forint maradt felhasználatlanul az elmúlt esztendőben. — Ennek több oka van — mondotta. — Monoron például megalakult az ivóvíz társulás, kivitelező is van, de nem lehet műanyagcsöveket kapni, ezért késik a vízhálózat kiépítése. Azért ragaszkodunk a műanyagcsövekhez, mert azbesztcement csövekkel tízmillióval többe kerülne az építkezés. A másik ok: amikor pénz van, anyag is lenne, de nincs, aki dolgozzon. Monoron a negyedik ötéves terv végéig százhuszonkét lakást kellene megépíteni. Edddig a tereprendezésig jutottak el. A ceglédi építőipari vállalat munkaerő hiányában nem vállalja az építkezést, pedig a negyedik ötéves tervből már csak másfél esztendő van hátra. Ezért kérdéses, vajon elkészül-e a tervezett százhuszonkét lakás. — Biztos, hogy elkészül — mond véleményt dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, a megye 7. választókerületének képviselője —, legfeljebb nem a kitűzött határidőre. Erről azonban elsősorban a helyi vezetők tehetnek, akiknek időben gondoskodniok kellett volna kivitelezőről. A megyében tavaly mintegy húszmillió forint felújítási ősz- szeg maradt felhasználatlanul... — Az üllői iskola építése is kivitelező hiányában késik — szól közbe Béki Ferencné, az üllői Kossuth Termelőszövetkezet brigádvezetője, a megye 13. választókerületének országgyűlési képviselője. ★ — De vajon mit csináljanak az abo- nyiak? — veszi át a szót Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke, a megye 9. választókerületének képviselője. — Két esztendje kész a kút, másfél éve a víztorony, víz még- sincs benne, mert a kútból gázos víz tör elő. Ha bevezetik a víztoronyba, fennáll a robbanás veszélye... — Amint az hasonló okokból a közelmúltban megtörtént Békéscsabán — jegyzi meg Kovács Sándor, a Nagykő
