Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

1974. JÚNIUS 28.. PÉNTEK Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka rösi Konzervgyár igazgatója, a megye 10. választókerületének képviselője. — Csak a gázelszívó berendezés segít... — Ezt tudjuk mi is — folytatja Győré Sándor —, de felszerelése milliókba ke­rül, s honnan rá a pénzügyi fedezet? — Ivóvíz társulásról lévén szó — ad választ dr. Mondok Pál —, ugyanaz a szabály érvényes, mint az indulásnál. A többletköltség negyven százalékát az állam fedezi, hatvan százaléka viszont a víztársulásban résztvevő lakosságot terheli. ★ A beszélgetést a következő szünetben Kovács Sándor kezdeményezi. — Két nap óta teljes kapacitással dolgozunk, ami azt jelenti, hogy napi negyvenkét vagon borsót dolgozunk fel. A kedvezőtlen időjárás ugyanis késlel­tette a borsó aratását, az elmúlt héten az esőzések miatt Papi húsz vagon volt a legnagyobb felhozatal. — Az időjárás bizony nem a legked­vezőbb — bólint rá Győré Sándor. — A borsónak, búzának ilyen borús, ke­vésbé meleg napokra lenne szüksége, a kukorica viszont nagy meleget kíván. — Sajnos, ebben még az országgyűlés nem tud dönteni — jegyzi meg tréfásan Kalmár János, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemi Vállalat főmérnöke, a megye 26. választókerületének képvise­lője. Válaszra már nem jut idő: szól a csengő, folytatódik az országgyűlés nyá­ri ülésszaka. Prukner Pál A szocialista építés újabb sikereivel teli esztendő Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszédét mondja, mellette balról jobbra Lázár György, a Minisztertanács eHnötobelyettese, IUniónyi Ká­roly, közlekedési és postaügyi miniszter. — Társadalmi és gazdasá­gi szempontból egyaránt si­keres esztendőről adhat szá­mot a kormány, a tervezett­nél jobban gyarapodott a népgazdaság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasá­gi, mind a pénzügyi egyen­súly — mondotta bevezető­jében Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter. — A tervnek megfelelően alakultak az élet­színvonalat alapvetően meg­határozó reálbérek és reál- jövedelmek, különösen a nagy­ipari munkásság életkörül­ményei javultak. Kiemelte a továbbiakban a gazdasági növekedés egyenle­tes ütemét és kiegyensúlyo­zottságát, majd szólt stabili­tásunk alapvető biztosítéká­ról, a szocialista országok­hoz, a KGST-hez fűződő vi­szonyunkról. Az előirányzottnál jobb egyensúly tek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd fo­rintot. — A termelési költségek színvonala is kedvezőbb képet mutat az előző évinél — foly­tatta a pénzügyminiszter —, a kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a költség­szint alakulásában — ha köz­vetve is — túlzottan nagy sze­repe volt az állam pénzügyi intézkedéseinek. A kedvező képet adó válla­lati érdekeltségi alapokról szólva a miniszter a többi kö­zött hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelmük növekedé­séből számottevően emelhet­ték az egy főre jutó személyi jövedelmeket, ugyanakkor mind általánosabbá válik a helyes szemlélet: a biztonságos gazdálkodáshoz folyamatos fejlesztésre, kellő tartalékokra van. szükség. Tanulsággal szolgál az Egyesült Izzó váci gyám A gazdasági szerkezet kor­szerűsítésének szükségességé­ről Faluvégi Lajos hangsú­lyozta, hogy ahhoz többféle út vezet. — Néhol új gyártmányok bevezetésével lehet jövedel­mezőbbé tenni a termelést — mondotta. — Tanulságos az Egyesült Izzó példája. Az üzem váci gyáregységében 1972-ben megszüntették a te­levízió-képcső veszteséges gyártását és növelték a jöve­delmező fénycsőgyártást. Ez néhány millió forinttal javí­totta a pénzügyi eredményt. A mezőgazdaságban a ter­melési szerkezet azáltal válhat “előnyösebbé, ha a közepes üze­mek mind nagyobb hányada zárkózik fel a fejlett, iparsze­rű technológiát alkalmazó üze­mekhez. A kedvezőtlen termé­szeti feltételek között gazdál­kodó szövetkezetek pedig to­vább egyszerűsíthetik, szako­síthatják termelési szerkeze­tüket és amélyek olyan kiegé­szítő tevékenységet folytathat­nak, mellyel kevésbé szorul­nak külső támogatásra. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet a hazai kutatá­saink fejlesztésével összhang­ban történő licenc és gyártási eljárások vásárlásának szere­pére, majd utalt arra a pályá­zatra, amelyet meghirdettek a szocialista importból beszerez­hető gépekhez nyújtott állami támogatásra. A vártnál jóval nagyobb érdeklődés nyomán ezt az akciót az ötéves terv hátralevő részében megismét­lik. Általában — miként Falu­végi Lajos mondotta — az Elmondotta, hogy az álla­mi költségvetés egyensúlya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, ha­nem az előző évinél is ki­sebb, 1,8 milliárd forint, amit hazai hitelforrásokból póto­lunk. A költségvetés összes be­vétele tíz százalékkal emelke­dett, 230,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. — A felhalmozásra és a tá­mogatásra fordított összeg nem az előirányzott szerint alakult, felhalmozásra a költ­ségvetésből 44 milliárd forin­tot, a tervezettnél valamivel kevesebbet használtunk fel, ugyanakkor nagyobb ütem­ben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. — Külkereskedelmi és fi­zetési mérlegünkre az a jel­lemző — mondotta a további­akban a pénzügyminiszter —, hogy a kivitel — áremelke­dés nélkül számított — 14 szá­zalékos növekedése mellett a behozatal csak négy százalék­kal haladta meg a tavalyit A terveink túlteljesítéséből származó többletet külföl­dön értékesítettük, így azon­ban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása lassab­ban nőtt, mint maga a nem­zeti jövedelem. Az idén nem kívánjuk ezt hasonló mérték­ben megismételni. A tőkés világpiac árhatásai A pénzügyminiszter ezután a tőkés világpiaci árhatások szerepét elemezve elmondot­ta: az év első hónapjaiban a nyersanyagok és energia- hordozók világpiaci ára, ese­tenként kiugró mértékben, tovább növekedett, az utóbbi hónapokban azonban az emel­kedés üteme mérséklődött. A2 árak várhatóan valamelyes! stabilizálódnak, de a tavalyi­nál jóval magasabb szinten Ez a tény vállalatainkat is érinti. — A valóságosabb költség- viszonyokhoz való alkalmaz­kodást akarjuk méginkább el­érni — mondotta —, a ter­melői árak 1975. jánuár 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjec az energiahordozók, a kohá­szati termékek, a vegyipar és más alapanyagok árára Az energiahordozók és alap­anyagok termelői áránál emelése azonban nem vezet­het az árszínvonal általános és jelentős emelkedéséhez. A pénzügyminiszter utal' arra is, hogy a költségemelke­dést jórészt ellensúlyozza a; eszközlekötési járulékfizetéssel kapcsolatos intézkedés, a ter­melői árrendezés fegyelmezett végrehajtása és a gazdálko­dás hatékonyságának javítá­sa. — Az árváltozások a terme­lői árakat érintik — mondotta Faluvégi Lajos —, dé néhány terméknél, döntően az üzem­anyagoknál és tüzelőanyagok­nál a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidol­gozzuk, hogy milyen jövede­lemnövelő intézkedéseket te­gyünk a munkások és alkal­mazottak, a nyugdíjasok, a járadékosok és a gyermekgon­dozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. öt­éves tervben jóváhagyott életszínvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra is alapvető feladat­nak tekintjük. Megfelelő pénzügyi tartalékok A pénzügyminiszter ezután a többi között a beruházások helyzetével foglalkozott. Mint elmondotta, a szocialista szek­torban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra, a tavalyinál 3 százalékkal többet, a terve-, zettnél azonban hétmiliárddal kevesebbet Az elmaradások okait elemezve részletesen szólt a beruházások előkészí­tésének fellelhető hiányossá­gairól, amelyek a befejezési határidők betartását is befo­lyásolják. Az okok között sze­repel az is, hogy az építési ka­pacitások összetétele és terü­leti megoszlása még nem felel meg eléggé az igényeknek. A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról el­mondotta: azt a tervezettnél erőteljesebb fellendülés jelle­mezte. Mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt ta­valy veszteséges és a veszte­séges és alaphiányos mezőgaz­dasági szövetkezetek száma is csökkent. A munka hatékony­ságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társa­dalmi terméknél gyorsabban, 7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze, a munka termelé­kenységének emelkedéséből adódott. A vállalatok nyeresé­ge — ide értve a nem mező- gazdasági szövetkezeteket is — 110 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint tavaly. A mezőgazdasági szövetkeze­egész népgazdaság számára, de különösképpen a vegyiparban és a gépiparban, a termékszer­kezet gazdaságos fejlesztéséből nélkülözhetetlen, hogy a szo­cialista integrációból származó előnyöket jól kamatoztassuk. — Gazdálkodásunk haté­konyságát tehát nagyon sokfé­le módon növelhetjük. Bár eb­ben főszerep jut a központi döntéseknek és a szabályozók­nak, aligha vitatható, hogy vé­gül is o vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocia­lista társadalmunkban méltó visszhang erre a pártkongresz- szus és a felszabadulási évfor­duló tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Változatlan az életszínvonal-politika Életszínvonal-politikánkról szólva elmondotta: — Tavaly az összes szemé­lyi jövedelem — beleértve a béreket és a pénzbeli juttatá­sokat — 9 százalékkal gyara­podott. Ehhez az állami költ­ségvetés, a fogyasztói ártámo­gatáson kívül — amely lehető­vé tette, hogy a fogyasztói ár­emelkedés a tervezett szinten maradjon — az életkörülmé­nyek alakulásában egyre na­gyobb szerepet játszó társadal­mi juttatások finanszírozásá­val is hozzájárult. A tavalyi és még inkább az idei 5—5,5 szá­zalékos reáljövedelem-növeke­dés tudatos életszínvonal-poli­tikánk eredményeként megha­ladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem­emelkedés mértékét. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi állásfoglalása és az azt követő kampányintézkedé­sek azt célozták, hogy ne csak összességében, hanem a tár­sadalmunk által helyesnek tar­tott arányok szerint is javulja­nak az életkörülmények. E tö­rekvések határozták meg élet­színvonal-politikánkat és en­nek részeként a jövedelem-, az adó- és a szociális intézkedé­seket. Állami intézkedéssel nö­veltük a nagyipari munkásság bérét, javítjuk a nagycsaládo­sok életkörülményeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Csaknem ezer lakás épí­tésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás-ak- ció. Ugyanakkor az állami la­kásépítés kétezerrel elmaradt a tervezettől. Az építőipar ága­zati vezetése és a tanácsok ré­széről tett újabb intézkedések­től azt várjuk, hogy ebben az évben Pest, Fejér, Borsod me­gyékben és Szegeden is sike­rül az idei elmaradásokat be­hozni. A művelődés az életforma szerves része A pén zü gymi n iszter ezután az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat tá­mogatásáról szólt Az egészség­ügyi és szociális intézményhá­lózat működtetésére és felújí­tására tavaly 12 milliárd, bő­vítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Nem volt kielégítő a kórházfejlesztés üteme, a tanácsok az e célra rendelkezésükre álló egymil- liárd forintból 1971 és 73 kö­zött — főként kiviteleződ kapa­A költség-vetés helyi vomatikozi- sairól beszélgetnek a szünetben Tóth Attiláné, Matula Pál és Vígii László Pest megyei képviselők. oitáshiányra hivatkozva — fél- milliárd forintot nem tudtak elkölteni. A kulturális intéz­mények működésére és felújí­tására tavaly 19 milliárd, fej­lesztésükre pedig csaknem 4 milliárd forintot költöttünk. Hangsúlyozta a miniszter: — Három kulcsfeladat állott előttünk: az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, továb­bá a közművelődés anyagi fel­tételeinek megalapozása. Az eredményekre példákat is sorolt: az egy általános is­kolai tanulóra jutó költségve­tési kiadás 14 százalékkal nőtt; tavaly az általános isko­lai tantermek száma csaknem félezerrel bővült. A szakmunkásképző intéz­mények pénzügyi feltételei is javultak és a közművelődéssel kapcsolatban is elmondhatjuk: A mongol párt- és kormányküldöttség az ülésteremben. Parlamenti jegyzet Van egy szép magyar közmondás: amilyen az adjonisten, olyan a fogadj- isten. Ez érvényes átvitt értelemben is: amilyen a beszámoló, olyan az azt kö­vető vita. ­Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ex­pozéja igencsak jó volt: ez nem csupán a hozzászólások nagy számában tükrö­ződött, hanem a szünetek .vitáiban, be­szélgetéseiben szintén. E folyosói beszélgetések témája igen sokféle volt s nem véletlenül. A pénz­ügyminiszter expozéjában átfogó képet adott az ország tavalyi gazdálkodásáról: az iparfejlesztésről a beruházásra szánt összegek fel nem használásáig, a kivi­telezési gondoktól a közművelődés problémáiig. ★ A Pest megyei képviselők egy cso­portjában Vámos Géza, a megye 11. választókerületének képviselője a szü­netben arról beszélt: mi az oka annak, hogy sok millió forint maradt felhasz­nálatlanul az elmúlt esztendőben. — Ennek több oka van — mondotta. — Monoron például megalakult az ivó­víz társulás, kivitelező is van, de nem lehet műanyagcsöveket kapni, ezért ké­sik a vízhálózat kiépítése. Azért ra­gaszkodunk a műanyagcsövekhez, mert azbesztcement csövekkel tízmillióval többe kerülne az építkezés. A másik ok: amikor pénz van, anyag is lenne, de nincs, aki dolgozzon. Monoron a negye­dik ötéves terv végéig százhuszonkét lakást kellene megépíteni. Edddig a te­reprendezésig jutottak el. A ceglédi építőipari vállalat munkaerő hiányában nem vállalja az építkezést, pedig a negyedik ötéves tervből már csak más­fél esztendő van hátra. Ezért kérdéses, vajon elkészül-e a tervezett százhuszon­két lakás. — Biztos, hogy elkészül — mond vé­leményt dr. Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke, a megye 7. választókerü­letének képviselője —, legfeljebb nem a kitűzött határidőre. Erről azonban elsősorban a helyi vezetők tehetnek, akiknek időben gondoskodniok kellett volna kivitelezőről. A megyében tavaly mintegy húszmillió forint felújítási ősz- szeg maradt felhasználatlanul... — Az üllői iskola építése is kivite­lező hiányában késik — szól közbe Béki Ferencné, az üllői Kossuth Ter­melőszövetkezet brigádvezetője, a me­gye 13. választókerületének országgyű­lési képviselője. ★ — De vajon mit csináljanak az abo- nyiak? — veszi át a szót Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke, a megye 9. választókerületének képviselője. — Két esztendje kész a kút, másfél éve a víztorony, víz még- sincs benne, mert a kútból gázos víz tör elő. Ha bevezetik a víztoronyba, fennáll a robbanás veszélye... — Amint az hasonló okokból a kö­zelmúltban megtörtént Békéscsabán — jegyzi meg Kovács Sándor, a Nagykő­

Next

/
Thumbnails
Contents