Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
VÁCI MAPLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1974. JÜNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Az ország legnagyobb szörpüzeme Amíg eljutottak a 750 vagonos termelésig Azokban az években, melyekben bőven teremtek a bogyósgyümölcsűek, gyakorta gondot okozott a gazdaságoknak az értékesítés, ezért a termelőszövetkezetek igyekeztek maguk megszervezni a feldolgozást és ,az eladást. Így jött létre 1967-ben Szobon, hét tsz összefogásával a hosszú nevű társulás, a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó- és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása. Az első évben 5 vagon gyümölcsöt dolgoztak fel. 1974-ben a terv: 750 vagon gyümölcs feldolgozása, értékesítése. A közös vállalkozás az ország legnagyobb szörptermelő üzeme lett, az ország összes szörpszükségletének mintegy negyedrészét állítja elő. * terület, és a termés mennyisége is. — Tovább lépni már csak az intenzívebb módszerek alkalmazásával lehet — mondja az igazgató —, ezért a tulajdonos termelőszövetkezetekkel megalakítottuk o bogyósgyümölcs koordinációs bizottságot, amelynek feladata, hogy az idén kidolgozza 02 Ipoly völgye-béli bogyósgyü- mölcs-termesztés középtávú komplex tervét, hasonlóan a kukoricatermesztéshez, kidolgozza a telepítés, a művelés, a növényvédelem és a betakarítás technológiáját, megtalálja az iparszerű termesztésre alkalmas fajtákat. Hemela Mihály beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszakban nagy mértékben megnövekedett a kereslet termékeik iránt, mintegy 50 nagy- és kiskereskedelmi vállalat tartozik vásárlóik közé. Budapest nagy részét a szobiak látják el szörppel. • S a közős vállalat tervei? — 1974-ben elkészítjük szociális és irodaépületünket, bővítjük szállítókapacitásunkat, továbbfejlesztjük laboratóriumunkat. Tervünk szerint 1975-ben, új mosó, palackozó, címkéző gépsort üzembe helyezve, megkétszerezzük termelésünket. Rajki László A kezdetre Hemela Mihály igazgató így emlékezik: — Üzemünk egyetlen épületében és az alatta húzódó pincerendszerben öt-hat állandó és húsz időszakos munkás dolgozott mindössze. Az árbevétel nem érte el az egymillió forintot, az üzem 1970- ig veszteséges volt. Attól az évtől kezdődhetett meg a tulajdonképpeni fejlődés. Felújítottuk és gépesítettük a pincerendszert, amelyben most 65 vagon gyümölcslét tárolhatunk. Építettünk egy 1250 négyzetméter alapterületű raktárt, rakodórampával, hűtőtárolót, megszerveztük üzemi hálózatunkat. Készítményeink palackozását egy, óránként 3000 palackot töltő gépsorral oldjuk meg. • Mennyi volt az üzem árbevétele, nyeresége 1973-ban? — Árbevételünk 114,4 millió. abból a tiszta nyereség 16,4 millió forint. • Milyen alapanyagokat dől- gaznak fel? — Tavaly körülbelül 165 vagon málnát és 44 vagon .egyéb gyümölcsöt vásároltunk, felét a tulajdonos termelőszövetkezetektől, a többit a járás egyéni termelőitől ' és egyéb gazdaságoktól. • Milyen termékeket állítanak clö? — Hazai alapanyagból málna-, szamóca-, fekete ribizke-, piros riibizke-, vegyes gyümölcs- és goldenszörpöt. import alapanyagból narancssűrítményt, jaffaszörpöt, co- la.'szörpöt készítünk, aromából citrom ízű és narancs ízű hűtött gyümölcspulpot. > • A feladatok megoldásához kellően felkészült munkás- és szakembergárdára van szükség. — Üzemünkben 260 állandó és 240 időszakos dolgozót foglalkoztatunk, havi átlagkeresetük 2650 forint. Közülük 1973-ban ötvenen vettek részt külföldi tanulmányúton, harmincán pedig betanított és szakmunkásképzésen. Tizenhét felső-, huszonegy középfokú és harmincnyolc szakmunkásképzettségű szakember dolgozik üzemünkben. S hogy mit nyugtunk borítékon kívül ? Tavaly" és az idén száz dolgozónk vett, illetve vesz részt családostul egyhetes, ingyenes üdültetésben, tizenegy dolgozónak adtunk lakásépítkezéshez 50 000 forint visz- sza nem térítendő vállalati támogatást, négy dolgozónknak pedig 40 0ÓÖ forintos kamatmentes hitelt. • Milyen a kapcsolatuk az alapító tsz-ekkel? — Kétoldalú, egyrészt adódik abból, hogy a tsz-ek tulajdonosúi közös vállalatunknak, másrészt mint szállítók, a partnereink. A kapcsolat mindkét vonatkozásban nagyon jó. Atsz-ek 5,8 millió forinttal járultak hozzá a közös vállalkozás fejlesztéséhez. Az elmúlt időszakban minden felajánlott gyümölcsmennyiséget átvettünk tőlük, értékesítési gondok tehát nem voltak, és 1973-ban nyereségünkből 4 millió forintot térítettünk vissza a szövetkezeteknek. Részben a közös vállalkozás javára írható, hogy nőtt a bogyósgyümölcs termőVálasz cikkünkre Megjavul a buszközlekedés A Váci Napló május 21-i számában, Gyöngyösi Imre aláírásával megjelent cikkükkel kapcsolatban, az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra. A panaszolt hibák valóban észlelhetők voltak. Az új, korszerű javítóműhely üzemel, és lényegesen jobb munka- lehetőséget, valamint1 munkakörülményeket biztosít, mint elődje, a kapacitása is megfelelő: a járatkimaradások oka a létszámhiány,- és nem kielégítő gépkocsiellátottságunk. Szíves elnézést kérünk, objektív nehézségeinket is figyelembe véve, a járatkimaradásokból adódott kellemetlenségekért. Forgalmi szolgálatunkat utasítottuk, hogy a területen a közlekedésre nagyobb gondot fordítson, és helyi problémáit azonnal jelentse központunknak, a szükséges intézkedések időbeni megtétele végett. Reméljük, hogy közlekedésünket fokozatosan javítani tudjuk, következésképpen az utazókat ért kellemetlenségek megszűnnek. A Volán 20. számú Vállalat (MAVAUT) forgalomirányítási osztálya MOTORSPORT Győzelemsorozat Sírokon A Váci Dunai Cement- és Meszmű SE autós-, motoros- és túraszakosztálya, az éves programnak megfelelően, részt vett a Sírokon rendezett. kétnapos országos motorostalálkozón. A váciakat 78 tagú csoport képviselte. Szőke Pál, a sportegyesület titkára elmondta, hogy a rendezésben is segítségére voltak a Siroki Vasas SE-nek: a mi- ni-crossverseny szervezésének gondját teljes egészében a váciak vállalták. Győzelmekkel érkeztek haza. Első helyet értek el a legnagyobb létszámra kiírt, vaa rrvn ben. Váci Azínekben lett első Bittera Endre (minicross, 125 köbcentiméter), Csabai József (terepügyességi, 125 köb- centiméter) és újfen.t Bittera Endre (terepügyességi', 50 köbcentiméter). Második helyezést ért el Jakus József, s csapatversenyben a Váci DÓM SE, míg harmadik helyre került Ujj József, Kerekes Gábor és ifj. Batki Mihály. A következő országos találkozót július 28-án rendezik, a Pécs melletti Abalige- ten. (P) Jegyzet Megszépült házak dicsérete A 900. évforduló ünneplésére készülő város külsejével is köszönteni akarja a jubileumot. Bármelyik városrészben járunk, mindenütt találkozunk tatarozóbrigádokkal, kis otthonukat csinosító házigazdákkal. A v 'rosi tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott ütemterv szerint újítják fel a nagyobb lakóházakat, intézmények épületeit. Nemrégen távolították el az állványokat a gépipari szakközép- iskola kollégiumi szárnyának egyik főútra néző szakaszáról, több száz éves földszinti ház kapott tetszetős külsőt a Géza király téren. Düledező falú, romosnak tűnő épületet varázsolt újjá tulajdonosa az Attila utca és a Hámán Kató utca sarkán, bemeszelték a külső házfalakat a Dózsa György úton, az Árpád utcában. Még a forgalomtól kieső deákvári Kis utca lakói is bekapcsolódtak A tiszta Vácért mozgalomba. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az úgynevezett mozaiktatarozások nem szépítik a városképet. Szóba került a Géza király tér díszkivilágítása, ugyanakkor siralmasan kopott az ott levő, egykori rendház homlokzati fala, nem intézkedtek a Duna- korzó foghíjas vaskorlátjának kijavítására. Az előkészítés munkája is legyen lehetőleg teljes és hibátlan. (papp) Váljanak közkinccsé Padlásokról a múzeumba ÉRTÜK MENNEK, RENDSZEREZIK A közelmúltban városunkban járt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója, aki felkereste a váci Vak Bottyán Múzeum, valamint a szakvállalatok vezetőit, kereskedelmi és vendéglátóipari történelmi emlékek felkutatására kérve segítségüket. A város földrajzi helyzete, történelmi, társadalmi adottságai tették lehetővé, hogy országos viszonylatban mar évszázadokkal ezelőtt jelentős kereskedelmi és vendéglátóközpont alakuljon ki Vácott. A török időkben Ev- Lia Cselebi 150 boltot számolt meg a városban, a XVIII. és XIX. században országihírre tett szert a Curia, Korona, Arany Szarvas, Arany Csillag, Arany Hordó, Fehér Dó szálló, illetve vendéglő, a Sanghaj és Emke kávéház. Sokan még ma is emlékeznek az Elefantboltra, a Kakas boltra, a Meinl boltra, a Hangyára, e felsoroltak jellegzetes berendezésére, a sárgaréz szemesikávé-tairtófcra, fiókos fűsizertartó szekrényekre, a vaskos pultokra, a kávé- és mákőrlő gépekre, a csillogó pénztárgépekre, a fémre festett reklámokra, a hítelkönyvekre, a karácsonyi ajándéknaptárakra. Valószínű, sokian őrzik régi kávéházak evőeszközeit, edényeit, poharait, padlások elfelejtett zugaiban porosodnak még ma a „múzeuális” kincsek. A gyűjtőmunka máris szép eredményeket hozott: nem egy féltett kincs látható, például , a Menyasszonybolt cégtáblája, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum budapesti, Fortuna utcai kiállítótermeiben. Most a vállalótok újabb felhívással fordultak dolgozóikhoz, hogy jelentsék be a múzeumnak a tulajdonukban lévő kereskedelmi és vendéglátóipari tárgyi, vagy írott emlékeket. Akik a városban és a járásban ilyen emlékekkel rendelkeznek, tegyék közkinccsé őket, jelentsék be a váci Vak Bottyán Múzeumnak, melynek munkatársai értük mennek, rendszerezik, és az országos múzeumnak átadják valamennyit. Mészáros Gyula A kilencszázadik évfordulóra Elkészült az embléma SjfP 11 I 1075 VÁC 1975 A Vác város fennállásának 900. évfordulójára- rendezendő ünnepségek plakátjain, műsorfüzetein és egyéb kiadványain szerepel majd a fenti rajz. Az emblémát Oláh György budapesti grafikus- művész készítette. Győzik a tempót Erős asszonyok lünk a közösségi élet, de még a családi is — mondta Tamásiné. — A családunkban a férjek sokat segítenek a házimunkában. A brigó d összej ö- veteleket pedig szabad szombatokon tartjuk. Nézze meg a műhelyünk környékét is, mi parkosítottuk. — Mire jut még idejük s erejük? — Elmegyünk kirándulni is, közösen. Voltunk Visegrá- don, Sopronban és két-három napos balatoni körutazáson is. — Eddig sok mindenről beszéltünk, de nem esett szó arról, hogy a munkát hogyan fizetik? — Nem panaszkodhatunk a keresetre. Átlagban háromezer forintot viszünk haza havonta, szezonban többet. Persze, van, aki kevesebbet kap, ugyanakkor van, aki 4200 —4500 forintig is felmegy. Tiaenegy-tizenöt forint között mozognak az órabérek. Majdnem négy éve annak, hogy a PENOMAH váci üzemében a töltelékárut férfi helyett női munkások készítik. Pedig nehéz munka. A szakemberek tudják. Aki viszont nem ismerős a húsipari szakma rejtelmeiben, csak azt látja, hogy a két tö'ltőasz- tal körül tizenegy fehér köpenyes, gumicsizmás és gu- mikötényes asszony, jókedvűen, tréfálkozva, játszi köny- nyedségged dolgozik. És a valóság? Befáslizott csuklóval Éppen krinolint töltöttek. A bélbe a nagy teljesítményű gép csakúgy ontotta a masz- szát. — Mennyi a napi teljesítményük? — Az attól függ, hogy mit kell csinálnunk. Virsliiből kevesebb, turistából több. Általában nyolcvan-kilencven mázsa különböző felvágottat töltünk — mondta a csoportvezető, Feith József né. — Rengeteg. — Szezonban, júniustól novemberig, még ennél is jóval több készül. Most már hagy- ján, mert négy év alatt ösz- szeszoktunk, belejöttünk a munkába, és győzzük a tempót. — Mióta dolgoznak a húsosszakmában? — Négy évtől felfelé. Jómagam — mondta a csoport- vezető —, már huszonkettedik, Tamási Józsefné például tizenötödik éve. Az évek a két asszony felett nem múltak el nyomtalanul: befáslizott csuklóval dolgoznák. Elvégre mindennap igen nagy súlyt mozgatnak meg, ördöngősen gyors mozdulatokkal. Vagy végezni, vagy látni — Mindnyájan váciak? — Nem, akadnak köztünk bejárók is — mondták az asszonyok. — Feithné és Mül- lerné Vecsésről utazik naponta. Hantos Lajos igazgató elmondotta, hogy a csak nőkből álló töltőbrigád megszervezését a férfi munkaerőhiány sürgette. Korábban vegyes összetételű volt a kollektíva, de a férfi szakmunkásokat a nehéz fizikai munkát igénylő helyekre kellett átirányítani. Kettős haszon A belső szervezésből kettős haszna származott a váci húsüzemnek: az első már ismert, a második az volt, hogy megszűnt a férfi szakmunkások és a női dolgozók keresete, órabére közötti különbség. Igen sok nehézséggel küzdött meg a vállalat, míg végül is a nagyon jól bevált intézkedés meghozta gyümölcsét, azt, hogy nagy teljesítményekre, óriási erőfeszítésekre képes gárda áll ma a termelés e nagyon fontos posztján. Hantos Lajos arról is beszélt, hogy a női töltőbrigád- ban a még meglévő bérkülönbségek is lassan megszűnnek, mert az asszonyok a nehéz munkát végezve, szakmailag továbbképzik magukat, jelenleg is hárman tanulnak. (bognár) A töltőbrigád néhány tagja. Balról jobbra: Tamási Józsefné, Merk Vencelné, Müller Lászlóné, Kristóf Éva és Kuba Mártonné. Akik hiányoznak a képről: Mundi Jánosné, Dinka Gáborné, Szabó Györgyné, Szukuka Istvánné, Hájas Istvánné és Feith Józsefné. Rózsavölgyi felvitele — Öt óra plusz — szólt közbe Feithné. Nem mérgesen, vagy csüggedten, hanem nevetve. Ma, amikor annyi a munkalehetőség, ilyen áldozatra senkit sem lehetne kötelezni. Csak az képes rá, aki nagyon szereti a munkahelyét, a munkatársait, és jól megegyezik a vezetőkkel, egyszóval: jól érzi magát. Á munkájukról ezután nem is esett több szó. Azt vagy végezni, vagy látni kell. Leírni nagyon nehéz. — Szocialista brigád a mienk — mondta a szószóló, a csoportvezető. — Az ezüst fokozatot már elértük, most kapaszkodunk fel a dobogó legmagasabb pontjára. Reméljük, az idén az is sikerül, az arany fokozat. — Ügy tudom, nem is mindig csak nyolc órát dolgoznak, hanem addig, míg a töltelék el nem fogy. — Igen. Ezért nehezebb ná-
