Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

VÁCI MAPLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1974. JÜNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Az ország legnagyobb szörpüzeme Amíg eljutottak a 750 vagonos termelésig Azokban az években, melyekben bőven teremtek a bogyósgyümölcsűek, gyakorta gondot okozott a gaz­daságoknak az értékesítés, ezért a termelőszövetkeze­tek igyekeztek maguk megszervezni a feldolgozást és ,az eladást. Így jött létre 1967-ben Szobon, hét tsz összefogásával a hosszú nevű társulás, a Börzsöny­vidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó- és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása. Az első évben 5 vagon gyümölcsöt dolgoztak fel. 1974-ben a terv: 750 vagon gyümölcs feldolgozása, értékesítése. A közös vállalkozás az ország legnagyobb szörptermelő üzeme lett, az ország összes szörpszük­ségletének mintegy negyedrészét állítja elő. * terület, és a termés mennyisé­ge is. — Tovább lépni már csak az intenzívebb módszerek al­kalmazásával lehet — mond­ja az igazgató —, ezért a tu­lajdonos termelőszövetkezetek­kel megalakítottuk o bogyós­gyümölcs koordinációs bizott­ságot, amelynek feladata, hogy az idén kidolgozza 02 Ipoly völgye-béli bogyósgyü- mölcs-termesztés középtávú komplex tervét, hasonlóan a kukoricatermesztéshez, ki­dolgozza a telepítés, a műve­lés, a növényvédelem és a be­takarítás technológiáját, meg­találja az iparszerű termesz­tésre alkalmas fajtákat. Hemela Mihály beszámolt arról is, hogy az elmúlt idő­szakban nagy mértékben meg­növekedett a kereslet termé­keik iránt, mintegy 50 nagy- és kiskereskedelmi vállalat tartozik vásárlóik közé. Buda­pest nagy részét a szobiak lát­ják el szörppel. • S a közős vállalat tervei? — 1974-ben elkészítjük szo­ciális és irodaépületünket, bővítjük szállítókapacitásun­kat, továbbfejlesztjük labora­tóriumunkat. Tervünk szerint 1975-ben, új mosó, palackozó, címkéző gépsort üzembe he­lyezve, megkétszerezzük ter­melésünket. Rajki László A kezdetre Hemela Mihály igazgató így emlékezik: — Üzemünk egyetlen épü­letében és az alatta húzódó pincerendszerben öt-hat ál­landó és húsz időszakos mun­kás dolgozott mindössze. Az árbevétel nem érte el az egy­millió forintot, az üzem 1970- ig veszteséges volt. Attól az évtől kezdődhetett meg a tu­lajdonképpeni fejlődés. Fel­újítottuk és gépesítettük a pincerendszert, amelyben most 65 vagon gyümölcslét tárol­hatunk. Építettünk egy 1250 négyzetméter alapterületű rak­tárt, rakodórampával, hűtő­tárolót, megszerveztük üzemi hálózatunkat. Készítményeink palackozását egy, óránként 3000 palackot töltő gépsor­ral oldjuk meg. • Mennyi volt az üzem ár­bevétele, nyeresége 1973-ban? — Árbevételünk 114,4 mil­lió. abból a tiszta nyereség 16,4 millió forint. • Milyen alapanyagokat dől- gaznak fel? — Tavaly körülbelül 165 vagon málnát és 44 vagon .egyéb gyümölcsöt vásárol­tunk, felét a tulajdonos ter­melőszövetkezetektől, a töb­bit a járás egyéni termelői­től ' és egyéb gazdaságoktól. • Milyen termékeket állíta­nak clö? — Hazai alapanyagból mál­na-, szamóca-, fekete ribizke-, piros riibizke-, vegyes gyü­mölcs- és goldenszörpöt. im­port alapanyagból narancs­sűrítményt, jaffaszörpöt, co- la.'szörpöt készítünk, aromából citrom ízű és narancs ízű hűtött gyümölcspulpot. > • A feladatok megoldásá­hoz kellően felkészült mun­kás- és szakembergárdára van szükség. — Üzemünkben 260 állandó és 240 időszakos dolgozót fog­lalkoztatunk, havi átlagke­resetük 2650 forint. Közülük 1973-ban ötvenen vettek részt külföldi tanulmányúton, har­mincán pedig betanított és szakmunkásképzésen. Tizen­hét felső-, huszonegy közép­fokú és harmincnyolc szak­munkásképzettségű szakem­ber dolgozik üzemünkben. S hogy mit nyugtunk borítékon kívül ? Tavaly" és az idén száz dolgozónk vett, illetve vesz részt családostul egyhetes, in­gyenes üdültetésben, tizenegy dolgozónak adtunk lakásépít­kezéshez 50 000 forint visz- sza nem térítendő vállalati támogatást, négy dolgozónk­nak pedig 40 0ÓÖ forintos ka­matmentes hitelt. • Milyen a kapcsolatuk az alapító tsz-ekkel? — Kétoldalú, egyrészt adó­dik abból, hogy a tsz-ek tu­lajdonosúi közös vállalatunk­nak, másrészt mint szállítók, a partnereink. A kapcsolat mindkét vonatkozásban na­gyon jó. Atsz-ek 5,8 millió fo­rinttal járultak hozzá a közös vállalkozás fejlesztéséhez. Az elmúlt időszakban minden felajánlott gyümölcsmennyi­séget átvettünk tőlük, értéke­sítési gondok tehát nem vol­tak, és 1973-ban nyeresé­günkből 4 millió forintot té­rítettünk vissza a szövetkeze­teknek. Részben a közös vál­lalkozás javára írható, hogy nőtt a bogyósgyümölcs termő­Válasz cikkünkre Megjavul a buszközlekedés A Váci Napló május 21-i számában, Gyöngyösi Imre aláírásával megjelent cikkük­kel kapcsolatban, az alábbia­kat hozzuk szíves tudomá­sukra. A panaszolt hibák valóban észlelhetők voltak. Az új, kor­szerű javítóműhely üzemel, és lényegesen jobb munka- lehetőséget, valamint1 mun­kakörülményeket biztosít, mint elődje, a kapacitása is megfelelő: a járatkimaradá­sok oka a létszámhiány,- és nem kielégítő gépkocsiellá­tottságunk. Szíves elnézést kérünk, ob­jektív nehézségeinket is fi­gyelembe véve, a járatkima­radásokból adódott kelle­metlenségekért. Forgalmi szol­gálatunkat utasítottuk, hogy a területen a közlekedésre na­gyobb gondot fordítson, és he­lyi problémáit azonnal jelent­se központunknak, a szüksé­ges intézkedések időbeni meg­tétele végett. Reméljük, hogy közlekedé­sünket fokozatosan javítani tudjuk, következésképpen az utazókat ért kellemetlenségek megszűnnek. A Volán 20. számú Vállalat (MAVAUT) forgalomirányítási osztálya MOTORSPORT Győzelemsorozat Sírokon A Váci Dunai Cement- és Meszmű SE autós-, motoros- és túraszakosztálya, az éves programnak megfelelően, részt vett a Sírokon rende­zett. kétnapos országos mo­torostalálkozón. A váciakat 78 tagú csoport képviselte. Szőke Pál, a sportegyesület titkára elmondta, hogy a ren­dezésben is segítségére voltak a Siroki Vasas SE-nek: a mi- ni-crossverseny szervezésé­nek gondját teljes egészében a váciak vállalták. Győzelmekkel érkeztek ha­za. Első helyet értek el a leg­nagyobb létszámra kiírt, va­a rrvn ben. Váci Azínekben lett első Bittera Endre (minicross, 125 köbcentiméter), Csabai Jó­zsef (terepügyességi, 125 köb- centiméter) és újfen.t Bittera Endre (terepügyességi', 50 köbcentiméter). Második he­lyezést ért el Jakus József, s csapatversenyben a Váci DÓM SE, míg harmadik helyre ke­rült Ujj József, Kerekes Gá­bor és ifj. Batki Mihály. A következő országos ta­lálkozót július 28-án rende­zik, a Pécs melletti Abalige- ten. (P) Jegyzet Megszépült házak dicsérete A 900. évforduló ünnep­lésére készülő város külse­jével is köszönteni akarja a jubileumot. Bármelyik vá­rosrészben járunk, minde­nütt találkozunk tatarozó­brigádokkal, kis otthonukat csinosító házigazdákkal. A v 'rosi tanács végre­hajtó bizottsága által jóvá­hagyott ütemterv szerint újítják fel a nagyobb lakó­házakat, intézmények épü­leteit. Nemrégen távolí­tották el az állványo­kat a gépipari szakközép- iskola kollégiumi szárnyá­nak egyik főútra néző sza­kaszáról, több száz éves földszinti ház kapott tet­szetős külsőt a Géza király téren. Düledező falú, romosnak tűnő épületet varázsolt új­já tulajdonosa az Attila utca és a Hámán Kató ut­ca sarkán, bemeszelték a külső házfalakat a Dózsa György úton, az Árpád ut­cában. Még a forgalomtól kieső deákvári Kis utca la­kói is bekapcsolódtak A tiszta Vácért mozgalomba. Ugyanakkor nem hall­gathatjuk el, hogy az úgy­nevezett mozaiktatarozások nem szépítik a városképet. Szóba került a Géza ki­rály tér díszkivilágítása, ugyanakkor siralmasan ko­pott az ott levő, egykori rendház homlokzati fala, nem intézkedtek a Duna- korzó foghíjas vaskorlátjá­nak kijavítására. Az előkészítés munkája is legyen lehetőleg teljes és hibátlan. (papp) Váljanak közkinccsé Padlásokról a múzeumba ÉRTÜK MENNEK, RENDSZEREZIK A közelmúltban városunk­ban járt a Magyar Kereske­delmi és Vendéglátóipari Mú­zeum főigazgatója, aki felke­reste a váci Vak Bottyán Mú­zeum, valamint a szakválla­latok vezetőit, kereskedelmi és vendéglátóipari történel­mi emlékek felkutatására kérve segítségüket. A város földrajzi helyze­te, történelmi, társadalmi adottságai tették lehetővé, hogy országos viszonylatban mar évszázadokkal ezelőtt jelentős kereskedelmi és ven­déglátóközpont alakuljon ki Vácott. A török időkben Ev- Lia Cselebi 150 boltot szá­molt meg a városban, a XVIII. és XIX. században or­szágihírre tett szert a Curia, Korona, Arany Szarvas, Arany Csillag, Arany Hordó, Fehér Dó szálló, illetve vendéglő, a Sanghaj és Emke kávéház. Sokan még ma is emlékeznek az Elefantboltra, a Kakas boltra, a Meinl boltra, a Han­gyára, e felsoroltak jellegze­tes berendezésére, a sárga­réz szemesikávé-tairtófcra, fió­kos fűsizertartó szekrények­re, a vaskos pultokra, a ká­vé- és mákőrlő gépekre, a csillogó pénztárgépekre, a fémre festett reklámokra, a hítelkönyvekre, a karácsonyi ajándéknaptárakra. Valószí­nű, sokian őrzik régi kávéhá­zak evőeszközeit, edényeit, poharait, padlások elfelej­tett zugaiban porosodnak még ma a „múzeuális” kin­csek. A gyűjtőmunka máris szép eredményeket hozott: nem egy féltett kincs látható, pél­dául , a Menyasszonybolt cég­táblája, a Magyar Kereske­delmi és Vendéglátó Mú­zeum budapesti, Fortuna ut­cai kiállítótermeiben. Most a vállalótok újabb felhívással fordultak dolgo­zóikhoz, hogy jelentsék be a múzeumnak a tulajdonuk­ban lévő kereskedelmi és vendéglátóipari tárgyi, vagy írott emlékeket. Akik a városban és a já­rásban ilyen emlékekkel ren­delkeznek, tegyék közkinccsé őket, jelentsék be a váci Vak Bottyán Múzeumnak, mely­nek munkatársai értük men­nek, rendszerezik, és az or­szágos múzeumnak átadják valamennyit. Mészáros Gyula A kilencszázadik évfordulóra Elkészült az embléma SjfP 11 I 1075 VÁC 1975 A Vác város fennállásának 900. évfordulójára- rendezen­dő ünnepségek plakátjain, műsorfüzetein és egyéb kiad­ványain szerepel majd a fen­ti rajz. Az emblémát Oláh György budapesti grafikus- művész készítette. Győzik a tempót Erős asszonyok lünk a közösségi élet, de még a családi is — mondta Ta­másiné. — A családunkban a férjek sokat segítenek a házi­munkában. A brigó d összej ö- veteleket pedig szabad szom­batokon tartjuk. Nézze meg a műhelyünk környékét is, mi parkosítottuk. — Mire jut még idejük s erejük? — Elmegyünk kirándulni is, közösen. Voltunk Visegrá- don, Sopronban és két-három napos balatoni körutazáson is. — Eddig sok mindenről be­széltünk, de nem esett szó ar­ról, hogy a munkát hogyan fizetik? — Nem panaszkodhatunk a keresetre. Átlagban három­ezer forintot viszünk haza havonta, szezonban többet. Persze, van, aki kevesebbet kap, ugyanakkor van, aki 4200 —4500 forintig is felmegy. Tiaenegy-tizenöt forint kö­zött mozognak az órabérek. Majdnem négy éve annak, hogy a PENOMAH váci üze­mében a töltelékárut férfi helyett női munkások készí­tik. Pedig nehéz munka. A szakemberek tudják. Aki vi­szont nem ismerős a húsipari szakma rejtelmeiben, csak azt látja, hogy a két tö'ltőasz- tal körül tizenegy fehér kö­penyes, gumicsizmás és gu- mikötényes asszony, jóked­vűen, tréfálkozva, játszi köny- nyedségged dolgozik. És a va­lóság? Befáslizott csuklóval Éppen krinolint töltöttek. A bélbe a nagy teljesítményű gép csakúgy ontotta a masz- szát. — Mennyi a napi teljesít­ményük? — Az attól függ, hogy mit kell csinálnunk. Virsliiből ke­vesebb, turistából több. Ál­talában nyolcvan-kilencven mázsa különböző felvágottat töltünk — mondta a csoport­vezető, Feith József né. — Rengeteg. — Szezonban, júniustól no­vemberig, még ennél is jóval több készül. Most már hagy- ján, mert négy év alatt ösz- szeszoktunk, belejöttünk a munkába, és győzzük a tem­pót. — Mióta dolgoznak a húsos­szakmában? — Négy évtől felfelé. Jó­magam — mondta a csoport- vezető —, már huszonkette­dik, Tamási Józsefné például tizenötödik éve. Az évek a két asszony fe­lett nem múltak el nyomta­lanul: befáslizott csuklóval dolgoznák. Elvégre minden­nap igen nagy súlyt mozgat­nak meg, ördöngősen gyors mozdulatokkal. Vagy végezni, vagy látni — Mindnyájan váciak? — Nem, akadnak köztünk bejárók is — mondták az asszonyok. — Feithné és Mül- lerné Vecsésről utazik napon­ta. Hantos Lajos igazgató el­mondotta, hogy a csak nőkből álló töltőbrigád megszerve­zését a férfi munkaerőhiány sürgette. Korábban vegyes összetételű volt a kollektíva, de a férfi szakmunkásokat a nehéz fizikai munkát igény­lő helyekre kellett átirányí­tani. Kettős haszon A belső szervezésből kettős haszna származott a váci hús­üzemnek: az első már ismert, a második az volt, hogy meg­szűnt a férfi szakmunkások és a női dolgozók keresete, óra­bére közötti különbség. Igen sok nehézséggel küz­dött meg a vállalat, míg vé­gül is a nagyon jól bevált in­tézkedés meghozta gyümöl­csét, azt, hogy nagy teljesít­ményekre, óriási erőfeszíté­sekre képes gárda áll ma a termelés e nagyon fontos posztján. Hantos Lajos arról is be­szélt, hogy a női töltőbrigád- ban a még meglévő bérkü­lönbségek is lassan megszűn­nek, mert az asszonyok a ne­héz munkát végezve, szak­mailag továbbképzik magukat, jelenleg is hárman tanulnak. (bognár) A töltőbrigád néhány tagja. Balról jobbra: Tamási Józsefné, Merk Vencelné, Müller Lászlóné, Kristóf Éva és Kuba Mártonné. Akik hiányoznak a képről: Mundi Jánosné, Dinka Gáborné, Szabó Györgyné, Szukuka Istvánné, Hájas Istvánné és Feith Józsefné. Rózsavölgyi felvitele — Öt óra plusz — szólt köz­be Feithné. Nem mérgesen, vagy csüg­gedten, hanem nevetve. Ma, amikor annyi a munkalehető­ség, ilyen áldozatra senkit sem lehetne kötelezni. Csak az képes rá, aki nagyon sze­reti a munkahelyét, a munka­társait, és jól megegyezik a vezetőkkel, egyszóval: jól ér­zi magát. Á munkájukról ez­után nem is esett több szó. Azt vagy végezni, vagy lát­ni kell. Leírni nagyon ne­héz. — Szocialista brigád a mienk — mondta a szószóló, a csoportvezető. — Az ezüst fokozatot már elértük, most kapaszkodunk fel a dobogó legmagasabb pontjára. Re­méljük, az idén az is sikerül, az arany fokozat. — Ügy tudom, nem is min­dig csak nyolc órát dolgoz­nak, hanem addig, míg a töl­telék el nem fogy. — Igen. Ezért nehezebb ná-

Next

/
Thumbnails
Contents