Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

I 1974. JÜNIUS 20., CSÜTÖRTÖK 3 KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borgos Gyula rendőr vezérőrnagynak, a Bel­ügyminisztérium titkársága vezetőjének 60. születésnapja alkalmából, a munkásmozga­lomban kifejtett több évtize­des tevékenysége és a Belügy­minisztériumban végzett ered­ményes munkássága elisme­réséül a Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Benkei András bel­ügyminiszter. KIJEV Szovjet-magyar vegyipari kiállítás Kijevben megnyílt a szov­jet—magyar vegyipari kiállí­tás, amelyen a két ország ve­gyészei által kifejlesztett mint­egy kétezer vegyi reagenst mutatnak be. Az érdeklődők a kiállításon egyebek között biokémiai reagenseket, a me­zőgazdaság komizálását szol­gáló vegyianyagokat, gyógy­szerféleségeket és fotóvegy­szereket tekintenek meg. Vietnamtól Nigériáig Üzemeket exportál a BÉPA Az ipartelepítés kicsit hon­foglalás is: az üzem helyének kijelölésekor, a szabad mun­kaerőn kívül, legtöbb esetben közrejátszik a víz, a megfelelő talaj és más természeti adott­ság. A területi előnyöket vette figyelembe a Budapesti Építő­anyagipari Szövetkezet is, amikor négy évvel ezelőtt Szo- bon, a Duna-part mentén fel­építette betonüzemét. A fo­lyami kavicsot a FOKA, a Fo­lyamszabályozó és Kavicskot­ró Vállalat a közelben terme­li, évente 15—20 ezer köbmé­tert ad a BÉPA üzemének. A cement a Cement és Mészmű­vek váci gyárából érkezik. Egyre nagyobb szerepet tölt be a betonüzem a szövetkezeti la­kásépítési programban. A munkájukról, az elkövetkező évek fejlesztési terveiről Ara­di Sándorral, a szövetkezet fő­mérnökével beszélgettünk. Mozgatható kockaépület — Az OUTINORD rend­szerrel épülő házakhoz gyár­tunk különböző elemeket szobi üzemünkben, melyek a fran­Meghalt Pesti László Pesti László Állami-díjas, a budai járási párt-végrehajtó- bizoítság tagja, a Mezőgép Tröszt vezérigazgatója 58 éves korá­ban, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetéséről később törté­nik intézkedés. AZ MSZMP DUDÁI JÄRÄSI BIZOTTSÁGA ÉS A MEZŐGÉP TRÖSZT PART-, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VEZETÉSE Pesti László szerelő mester­séget tanult és fiatalon a bu­dapesti Danuvia gyár mun­kása volt. Ifjú korában kap­csolódott a munkásmozgalom­ba, s 1944-ben a Magyar Kom­munista Párt tagja lett, majd járási párttitkárként dolgozott a kiskőrösi járásban. Később a Csepel Autógyár termelési főosztályvezetői, majd a Pest megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat főmérnöki, az­tán igazgatói tisztét töltötte be. A vállalat — vezetésével — egymás után hét alkalommal nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, há­rom alkalommal pedig a szocialista vállalat címet. 1970 októberében a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatójának ne­vezték ki, s haláláig itt tevé­kenykedett. Jó irányító mun­kájának eredményeképpen kinevezése óta sokat javult a mezőgazdasági gépalkatrész- ellátás. Gazdasági munkája mellett erőteljesen kivette a részéj a pártmunkából: a budai já­rási pártbizottság és párt- végrehaj tóbizottsága tagja­ként Gazdasági és politikai mun­kájának elismeréseképpen több kitüntetésben részesült — Munka Érdemérem, Szo­cialista Munkáért Érdem­érem, Munka Érdemrend arany fokozata —, tavaly az Állami-dij 111. fokozatával tüntették ki. Ugyancsak ta­valy kapta meg a Pest megyé­ért emlékérmet is a megye fejlesztése érdekében kifej­tett tevékenységéért;. Halálával nagy veszteség érte Pest megyét cia alagútzsalus építkezésnél jól hasznosíthatók. Éves ter­vük 16 millió forint, melyet jövőre négymillióval növel­nek. Elsősorban a szövetkezeti építőipart elégítik ki, az álla­mi vállalatok között legna­gyobb partnerük a Könnyű­ipari Szerelő Vállalat. Az elő­regyártott anyagokat Pest me­gye területén is, a többi kö­zött gödöllői munkahelyén használja fel. A szobi betonüzem korszerű felszerelésével felveszi a ver­senyt az ország bármelyik új berendezésű, hasonló profilú gyárával. Gőzöléses eljárással, 8—16 órás átfutási idő alatt készülnek itt az előregyártott elemek. Óránként 2—3 tonna gőz szükséges a gyorsított el­járáshoz, mely a beton 29 na­pos természetes szilárdulási idejét lényegesen lerövidíti. 150 méteres darupálya szolgál­ja ki a poligon gyártósort. Zárt térben, úgynevezett ván­dor csarnokban termelnek. Ezt a mozgatható kocka alakú épületet egy öttonnás daru to­vábbítja a technológiai folya­mat szerint meghatározott sza­kaszra. Nyolcvan dolgozójuk közül több mint fele szakmun­kás: vasbetonszerelő, betonozó stb. Üdülőház, elemekből — Természetesen az üzem a Szob környéki településeket is ellátja transzport betonnal. Se­gítik a tanácsok községfejlesz­tési programjának megvalósí­tását: útépítési elemeket, kút- gyűrűket, járdalapokat is gyár­tanak, utóbbiból havonta 35— 40 ezer darab készül. Választékbővítési elképzelé­seik a Dunakanyar üdülőtele­peinek fejlesztési tervével függnek össze. Már rajzaszta­lon van az összeszerelhető hét­végi ház terve. A könnyűszer­kezetes — idomokból össze­rakható — épület elemeit a szobiak állítják majd elő, me­lyeket darus kocsi szállít a helyszínre, ahol a tulajdono­sok is bekapcsolódhatnak a márkiin játékhoz hasonló épít­kezésbe. — Valószínű, a pomázi ke­rámia üzem sem maradt ki fejlesztési tervükből. — Beszámolhatok a pomázi rekonstrukcióról, melyet a színgazdag mázas mozaik ter­mékek keresettsége sürget. Korszerű égetőcsarnokot, két­csöves alagútkemencét épí­tünk. A jelenleg évente 4,5 millió forint értékű terméket előállító üzem teljesítőképessé­ge ezzel lényegesen növekszik majd. A pomázi és a szentendrei kerámiaüzemükben gyártott mozaikokkal találkozhatunk az ország különböző részeiben. Minigyárak — Külföldi érdekeltségeik? — Kibontakozóak. Előre­gyártott elemekből 30—40 dol­gozót foglalkoztatni tudó kis kerámia- és betonüzemek épí­tésére kaptunk külföldi meg­bízásokat. Vietnamban most épül a második minigyárunk. Saját magunk szereljük fel, s szakembereink tanítják be a munkásokat. Pillanatnyilag 15 komplett üzem építésére, fel­szerelésére van megrendelé­sünk. Az idén hatot, jövőre kilencet szállítunk Nigériába, Lagosba. Nemrég a HUNGA- ROCOOP szervezésében szö­vetkezetünk vezetősége keres­kedelmi körúton járt a Közel- Keleten: Irak, Irán és Pakisz­tán tett ajánlatot, s épp a na­pokban érkeztek meg libanoni vásárlóink. H. A. Hatvannal több lakást épített a PÁÉV Az új lakás, a költözködés, a vele ,járó izgalmakkal egye­temben valamennyiünk életé­nek egyik legszebb, legörven- detesebb eseménye. A Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat kollektívája éppen ezért igyekszik minél több és minél jobb minőségű lakást építeni. A tavalyi 705-tel szemben, az idén 862 új otthon át­adását tervezik, Tanácsok, igazságügy, kulturális ágazat sőt — mint arról korábban már beszámoltunk — a kong­resszusi verseny keretében a vállalat kollektívája további 32 családnak szerez meglepe­tést új lakással. Most is, közeledve a félév­hez, jó eredményekről szá­molhatnak be a vállalat veze­tői: a tervezettnek megfelelően 314 lakást (azaz a tavalyinál 60-nal többet) adnak át június 30-ával bezárólag. Nyolcvan­kilencet az első negyedévben készítettek, a többi műszaki átadása most folyik. Űjabb 10 emeletes Bizottsági ülések a Parlamentben Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga szerdán dr. Gonda György elnöklésével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szilbereky Jenő igazság iigyminiszter-he- lyettes, Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes, dr. Bí­ró György, a legfőbb ügyész helyettese. A bizottság megtárgyalta az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Leg­felsőbb Bíróság 1973. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, amelyhez dr. Szilbereky Jenő és dr. Sza­kács Ödön szóbeli kiegészítést fűzött. A bizottság ezt követően írásos előterjesztés és Villányi Miklós tájékoztatója alapján megvitatta a tanácsok tavalyi gazdálkodását. ★ Dr. Ortutay Gyula elnökleté­vel szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kulturális bzottsága. A tanács­kozáson. — amelyen részt vett Varga Gáborné, az ország- gyűlés alelnöke, Madarasi At­tila pénzügyi államtitkár, Té­tényi Pál, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhelyet­tese és Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára is — a képviselők a művelő­désügyi tárca, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, illetve az Országos Testneve­lési és Sporthivatal tavalyi költségvetésének végrehajtá­sát elemezték. Dr. Garamvölgyi Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes tájékoztató előadásá­ban rámutatott: 1973-ban — gazdasági-társadalmi fejlődé­sünkkel összhangban — újabb A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága szerdán ülést tartott Kaposvárott. Az ülésen Szige­ti Istvánnak, a megyei párt- bizottság titkárának elnökle­tével a közművelődés helyze­téről és a további feladatok­ról tárgyaltak, majd megvi­tatták és elfogadták a me­gyei pártbizottság 1974. máso­dik félévi munkatervét és a XI. pártkongresszus előkészí­tésének feladattervét. A megyei pártbizottság ez­után személyi ügyeket tár­gyalt. A megyed pártbizottság eredmények születtek a kultu­rális ágazat területén is. Ezt a fejlődést segítette az a nagy­fokú társadalmi érdeklődés és tevékenység is, amely a közok­tatás, a közművelődés iránt megnyilvánul. A bizottsági ülés másik té­mája a felnőttoktatás korsze­rűsítése volt — erről dr. Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket. Németh Ferencet, saját kéré­sére, felmentette első titkári tisztségéből. A megyei párt­bizottság Varga Pétert, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettesét választotta meg a Somogy megyei párt- bizottság első titkárának. Az ülésen részt vettek és felszó­laltak Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályve­zetője és dr. Orbán László művelődésügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai. A Somogy megyei pártbizottság első titkárt választott — alagútzsalus technológiával felhúzott — épülettel gazdago­dik például a gödöllői Alsó park, és egy négyszintes, sa­lakbetonelemekből összeállí­tott házzal a Kazinczy ujeai lakótelep. Két épületet adnak át Szentendrén is' a Felszaba­dulás lakótelepen. Az egyik­be 42, a másikba 28 lakásra várakozó család költözhet a nyár végén, amikorra várha­tóan sikerül megoldani az ot­tani vízgondokat is. Olvasóinknak bizonyára fel­tűnt, hogy nincs arányban az első félévben elkészült 314, és a még hátralevő, csaknem 550 lakás. Ennek az az oka, hogy az építőiparban erősen el­húzódik az előkészítés és a számos alvállalkozóhoz is igazodni kell. Mint megtud­tuk, december 31-én körülbe­lül 1300 lakás alapozása folyt. Ebből jó néhányat átadtak az év folyamán, de sok csak jö­vőre készül el. Akadnak olyan lakóházak is, amelyeket vi­szont teljes egészében az idén építenek fel. Az egyik (jövő évre is áthúzódó) építkezés Dunakeszin folyik. Az épü­lethez a Dunakeszi Ház­gyár adta a betonelemeket. Az elmúlt hat hónap során a vál­lalat technológiájában nőtt a blokkos megoldá­sok aránya. A 314 Lakásból 184 készült alagútzsalus módszerrel, 130 pedig panelek íelhasználásá- vaL Cz. V. Kérdések hétköznapjainkból Nem kibicelve A sportpálya lelátóin — mint köztudott — rendkívül könnyelműen javasolnak, bírálnak, döntenek. Egy-egy sportesemény alatt egy és ugyanaz a mindenttudó leg­alább ötször „átszervezi” kedvenc csapatát. A sport­nak ez szinte velejárója. Ha nem használ is, de különösebben, nem árt. A szurkoló lélektanához tartozik, hogy két-három na­piig készül az ízlése szerinti csapatösszeállításra, a mérkőzés után pedig két-három napig elemzi azt, ami akkor történt vol­na, ha valóban ő állította volna össze a csapatot. Nemcsak a sportban, hanem a gazdasági életben, kultúrá­ban és a politikában is megtalálhatók az ilyen mindenhez értő tanácsadók. Itt-ott, így nyár táján, kirándulások idején hamar elhangzanak könnyelmű vélemények. Olyasmik, hogy hazánk összes országútját kétpályás autósztrádára kellene átépíteni, de hogy van-e rá anyagi fedezet, az -már a bölcselkedőt alig vagy egyáltalán nem érdekli. Némely szélsőséges, önmagát minden­tudó közgazdásznak kinevező városi és falusi polgár becsukná a legmodernebb gép- és textilipari üzemeket is, és mindenkit a mezőgazdaságba irányítana. Másutt meg olyanok találhatók, akik szerint a mezőgazdaság fejlesztése nem más, mint a pénz kidobása. Ismerjük a politikai okoskodók típusát is, akik mindent előre látnak, és folytonosan osztogatják olcsó tanácsaikat. Ezek az emberek könnyelműen megállapítják, hogy a párt szövet­ségi politikája összeegyeztethetetlen a munkáshatalommal. A mindenhez jobban értők a tudományosan kidolgozott keresle­tet és kínálatot elemző árrendszert megmerevítenék, de az is lehetséges, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkeket is a szabad árkategóriába tennék. A kívülállóan kezdeményezőnek kedvenc témája az olyan béremelés, amelynek anyagi fedeze­téről elfelejt beszélni. A felelőtlenül okoskodóra talán az a legjellemzőbb, hogy könnyelműen, mindent megjósol. És aztán, bárhogyan is ala­kulnak a dolgok, szemrebbenés nélkül kinyilatkoztatja: „Én előre láttam, és megmondtam.” Könnyű megállapítani, hogy a legkárosabb a gazdasági és politikai kibic, akinek mind a kispolgári liberalizmusa, mind az álradikális felelőtlensége ellen harcolni kell. A leghatéko­nyabb küzdési módszer a gazdasági és szakmai tudás fejlesz­tése, a politikai, eszmei készség elmélyítése. Mindenütt arra szükséges törekednünk, hogy a szocialista demokratizmus mé­lyüljön, tovább erősödjék a szabad, okos véleménynyilvánítás, a kollektív bölcsesség párosulva az egyszemélyi felelősségér­zettel. A szocialista közgondolkodás elmélyítése különösen fontos. Azt a szemléletet helyes erősíteni, amelyben az emberek, ve­zetők és beosztottak komolyan mérlegelik szavaikat. Először alaposan mérlegelnek, a valóság alapján bírálnak, javasolnak, s úgy próbálkoznak a közösségi, népgazdasági dolgokról, má­sok sorsáról vélekedni, nyilatkozni, mintha önmagukról lenne szó. Az ilyen emberek tudják, hogy a kimondott szavak köte­lezik is őket, ezért akkor sem fordítanak köpönyeget, ha akár a legjobbnak ígérkező elképzelésük sem igazolódott. Nemcsak a jónak, hanem a tévedésnek a vállalása is nevel, formál. Tár­sadalmunk igényli a véleménynyilvánítást. Minél többet és mi­nél gyakrabban. S azokat az embereket, akik felkészülten, körültekintően szólnak hozzá egy-egy társadalmi kérdéshez, azokat is meg kell becsülnünk. Éppen ez csökkenti az olyan kibicek számát, akiknek semmi sem drága. Egységes egészként K özvéleményünkön különböző módokon érzékelhető, hogy egyetért a népi demokratikus rendszer szocialista po­litikájával. Gyakran hallani azt a kívánságot, hogy a párt őrizze meg jelenlegi politikáját. Ha azonban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az üzemi munkások, • tsz- parasztok, értelmiségiek miként értékelik pártunk politikáját, akkor gyakran eltérő válaszokat kapunk. A társadalom külön­böző csoportjaiban ugyanis szocialista építésünk legfontosabb lé­péseit némelyek eltérően minősítik. Pedig az MSZMP politi­kája, a munkásosztály érdekeinek állandó szolgálata minden dolgozó embernek, a falunak és a városnak egyaránt a fel- emelkedését szolgálja. A párt agrárpolitikájának sikere sem szűkíthető falusi üggyé. A népi, nemzeti egység lényege ugyan­csak a mindenkit érdeklő szocialista tartalom. A tapasztalható téves gondolatok azzal magyarázhatók, hogy a szocialista társadalmi tudat számos esetben elmarad a gazdasági építéstől. Ha csökkenően is, de mutatkozik a szocia­lizmustól idegen, a múltból örökölt és újratermelődő, kispol­gári szemlélet. Esetenként a párt tagjai sem teljesen mentesek a párt határozatainak, a szocialista állam törvényeinek eltérő magyarázásától. Miközben az MSZMP tagságának marxista- leninista tudása és a szocializmust építő gyakorlati essége egészségesen növekedik, aközben ha ritkulóan is, de felismer­hető az eltérés. A hiányos politikai tapasztalattal és csekély mozgalmi készséggel rendelkezőknél mutatkozik időnként torzulás. E je­lenségre azért is szükséges figyelmet fordítani, mert a szocia­lizmus teljes felépítésének korszakában növekszik a kommu­nisták felelőssége. Teljesen világos, hogy az üzemi, termelő­szövetkezeti, intézményi, közéleti demokratizmus, társadalmi felelősségérzet ott mélyül el, ahol a kommunisták példát mu­tatnak. Előfordul helyenként az is, az az egyoldalúság, hogy a de­mokratikus vita után következő határozott, fegyelmezett mun­kát egyik-másik párttag könnyelműen elhanyagolja. Ahol pe­dig pártunknak csak egy-egy tagja is megfeledkezik az önként vállalt, fegyelmezett mozgalmi és gazdasági építő munkáról, ott mutatkoznak a társadalmat fékező jelenségek. Találkozunk olyanokkal is, akik a parasztsággal való szö­vetséget becsülik le. Mások eltúlozzák a népgazdasági reform­ban tapasztalható hiányosságokat. Olyan nézet is felbukkan, amely a békés egymás mellett élést azonosítja az ideológiai harcról való lemondással. Az MSZMP politikája viszont mindig — a jelenben és a jövőben is — csak egységes egész lehet. A kommunistáknak a marxista—leninista politikából nem lehet egy részt kiszakí­taniuk és csak azt vállalniuk. Pártunk szervezeti egysége, a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazása egyaránt azt jelenti, hogy az MSZMP olyan munkáspolitikára kötelezte el magát, amely tartalmazza a munkás-paraszt szövetséget, a népi, nemzeti egységet, a szo­cializmus építésével az anyagi és kulturális jólét növelését. Az egésznek önkéntes vállalása akaratot, áldozatkészséget követel az új társadalom építésének tudatos harcosaitól. Lónyai Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents