Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
6 y/fMw 1974. JÜNIUS 2., VASÁRNAP ßä megyei barana--------------------------------------------- 120. --------------------------------------TÖRTÉL Iskola a szabadban • Tantárgy a vágta 9 Fejlődő üsem ág 9 Megkétszerezve az országost A község ősi eredetéről a határában temetkezett honfoglaláskori ősök tanúskodnak. A Budai Krónika: Turtule, a Pozsonyi Krónika: Tűrtél személynévben utal rá — mindkettő a XIII. századi kunok egyik vezérére: Turtelre vonatkozik, aki részese volt az 1290-ben Kun László király ellen elkövetett gyilkos merényletnek ... A hajdani kun szállást, Tűrtél birtokát később a középkor pusztító járványa: a fekete halál, a pestis néptele- nítette el, s csak 1475-ben telepítette be újra Mátyás király engedélyével Csertő Bálint kun kapitány. Mohács után néhány évvel Szapolyai János tulajdona, ő cseréli el más birtokokért Werböczi Istvárif nal, akitől jó másfél évtized múltával török kézre kerül. Az egri basa, a'budai defterdár, a szultáni kincstár bevételi lajstromaiban szerepel egy hosszú századon át, aztán a XVII. század végéig már csak a kun puszták között említik. A tanyák települése a XVIII. század közepén alakult községgé, mai formájának alapját 1845 táján vetették meg. Ekkor hasították ki „egyenes, szép utcáit", ekkor építették házait „nagy térés telkekre”. 1849. január 25-én Törteiről indult Perczel Mór honvédtábornok Cegléd felé, az első összecsapások már a község határában kezdődtek. A ceglédi, illetve abonyi ütközet után egy keserves hónapig táborozik itt a császári haderő, s minden módon zsarlatja, gyötri a lakosságot. Gyors fejlődésű, bizakod- tató perspektívájú életet teremtett magának Törtei 5200 főt kitevő lakossága. Az egykori kun-puszta ez idő szerint is főleg mezőgazdasági jellegű község, de közös egységekbe foglalódott gazdaságaiban mind erősebben eluralkodnak a korszerű termelési formák, s különböző ipari ágazatok bővítik a kereseti lehetőséget és állandósítják a foglalkoztatottságot. ( Az 5000 katasztrális hold fele-felén gazdálkodó Aranykalász és Rákóczi tsz mellett a határ egy részén a Ceglédi Állami Tangazdaság és a Nagykőrösi Állami Gazdaság földjei terülnek el. Fő termékei a gabonaféléken, kukoricán kívül a zöldborsó, dinnye, szőlő — az Aranykalász tevékenységi köréből ezek mellett kiemelkedik a cukorrépa-termesztés. S ha már az Aranykalászt említettük, mondjuk el, hogy a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz-szel közös vállalkozásban, 44 millió forintos beruházással, nagy kapacitású, zárt rendszerű, teljesen automatizált sertéskombinátot létesít, s hogy 900 anyajuhot és 10 tenyészkost befoglaló ju- hászata is kivételes eredményeket ér el. Elmagyarázták nekem sebtiben, hogy megfelelő takarmányozással, gondozással, mesterséges megtermékenyítéssel és más technikai tudományos módszerrel hogyan lehet a tenyésztési turA XtoJi/' Vállalat most érettségiző fiatalokat felvesz adminisztratív munkára. Jelentkezés személyesen vagy telefonon a Személyzeti Osztályon Budapest Vili., Ollói út 32. II. em. 8. Telefon: 138-882. nusokat, az évi ellések számát növelni, miként válik feleslegessé a gyapjú minőségét egyébként is rontó, nyírás előtti fürdetés, mi módon formálódik a juhászat ősi foglalkozásából szakszerű mesterség, komoly stúdium — de én mindezt néhány mondatban nem tudnám összefoglalni. Rengeteg gyapjú jut innen az iparnak, a hazai és külföldi piacra birkahús. Olaszországba ezrével exportálják a törte- li pecsenyebárányt. A két tsz egyébként 300— 300 férőhelyes tejtermelő- és hústenyésztő tehenészetet is üzemeltet;- borjúexportjük elsősorban Franciaországba és a Német Szövetségi Köztársaságba irányul. Az Aranykalász számottevő melléküzemága a Budapesti Pamuttextilművek számára dolgozó orsózórészleg, a Rákóczi tsz-é a Ganz Villamos Művek ide kihelyezett poliészter műszerszigetelő műhelye. Az Aranykalász keretébe tartozik az a központi bonyolítású bedolgozó csoport, amely a bőrgyárak és textilművek hulladékanyagából készülő védőkesztyűk gyártását készíti elő. A háznál vállalható bedolgozás másik formája a női ruhavarrás, amelyhez Keskeny, meredek út kanyarog a hegyoldalon, a fák között: a végén kis épületcsoport tűnik elő. Az utat elzáró sorompó, s az őrség jelzi: néphadseregünk egyik objektumához érkeztünk. Az alakulat rendeltetését tekintve egyike a legsajátosabbaknak, hiszen itt jelenleg is a legszigorúbb harci körülmények szabják meg az életrendet. A légvédelmi ralcétá- sok az év minden szakában, bármely percben készek feladatuk végrehajtására. Erre utal, hogy nem fogad benünket a más laktanyáknál megszokott kép, az épületek környékén alig-alig látni valakit. A kevés mozgás, a csend mögött azonban a külkét konfekcióvállalat is küld kiszabott anyagot a törteli asszonyoknak. Végül, de nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra az egyensúlyozó szerepre, amit a Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepe jelent a helybeli munkaalkalmak biztosításában. A gyümölcs, zöldség tisztítása, szortírozása a dolog természeténél fogva — idényjellegű. De a kitűnően szervező Nagykőrösi Konzervgyár mindig megtalálja a szükséges teendőket, amelyekkel a telep dolgozói létszámának nagyobb ingadozását elháríthatja. A bőséges foglalkoztatási,lehetőség mellett is 200—300 törteli jár el dolgozni a községből. * Elénk az az m(jve_ lődési házban. Eléggé látogatott az ifjúsági klub, sűrűn forgatják a könyvtár köteteit, számos szakkörben aktív a munka. A függetlenített igazgatónak sikerült egybeverbuválnia és összetartania olyan fontos és népes közösségeket, mint az önnönmagát és közönségét egyként szórakoztatóművelő tánccsoportot, ének- és citerakart. ső szemlélő is érzi, a szervezett, szigorú fegyelmet a felelős szolgálat teremtette természetes feszültséggel. „Patika” a hegyoldalban A hegyoldalban hosszú épület húzódik meg — egymás között „patikának” nevezzük —, jegyzi meg tréfásan kísérőnk, Stock János vezérőrnagy, a seregtesí parancsnoka. A feltáruló ajtók mögqtt félhomályban hosszú, fényestestű rakéták sorakoznak. Csattan a rövid ■ parancsszó. Az épület elé gördül a tárológépkocsí. Hirtelen fürgemozgású katonák rajzanak körülötte. Daru kapaszkodik a karcsú fémI,ovasiskola — hirdeti az országút elágazásánál a nyílformájú tábla. Hová jut, aki az útmutatás szerint indul? Pomázra, a Petőfi Tsz központjába. Irodaépület, mögötte tágas udvar, jobbra istállók majd a változatos dombvidék terepviszonyaihoz igazodva két teraszosan kiépített lovaspálya. Balról a domb oldalába vájt csikószállás és kifutó. Hajnali vendégek ' A nap még éppen csak kihunyorított a keleti látóhatár peremén, amikor megérkeznek a főiskolás színészjelöltek. Mindössze hatan. — Majd a hét végén — szól Pintér Tamás, a kaszkadőr és aszín- művészetisek edzője —, jön forgatni egy tv-stáb, ziher, hogy mindenki itt lesz. A leendő filmek, leendő romantikus hősei a pálya szegélyében kocognak, kerülgetik az akadályokat, lépés, vágta, lépés, vágta ... Magasházi Dénes, a lovasiskola vezetője csendben szemlélődik, csak néha kiált be: „Lazítsa meg a lábát a kengyelben! Ha sar- kantyúval ösztökéli, ne fogja vissza zablával!” S ha az oktató nem boldogul, segítheti az .ördöglovaspaíántát a ló is. Például a Rigó. Megfontolt állat. Amint megérzi, hogy gyakorlatlan kezdőt hordoz a nyergében, semmi áron nem kapható vágtára, óvatosan lépdel. A lovasiskola három esztendeje alakult. Kezdetben nyolc lóval. A nebulók akkor a szalmakazal körül gyakoroltak. A cél: a fővárostól macskaugrásnyira edzési lehetőséget nyújtani e sport kedvelőinek. No. meg ez volt Schiffer Andornak, a termelőszövetkezet elnökének is a szenvedélye. Nehezteltek is rá sokan, hivatalos emberek, mondván, az efféle passziók helyett például szarvasmarha-tenyésztésben jeleskednének inkább. Nos, ami a gazdálkodást illeti, a szövetkezet 67 és fél millió termelési értéket könyvelhet el, bruttó jövedelmük csaknem 29 millió forint, nyereségük 11 millió, tagjaik, s alkalmazottaik egy napra jutó átlagjövedelme 158 forint. S ha már a szarvasmarha-tenyésztést említettük, ide kívánkozik: a tejtermelést, illetve teheneik átlagos tejhozamát tekintve a megyei tabella első helyén testbe, s szinte másodpercek alatt a szálh'tójánműre kerül a rakéta. A gyors, láthatóan aprólékosan begyakorlott mozdulatok zajtalanságát néha-néha töri meg egy-egy „kész!”, „vigyázz!”, vagy más hasonló kiáltás. Speciális szerszámok segítségével helyükre kerülnek a stabilizáló szárnyak, s a kocsi tovagördül a hajtóanyag- töltő-áll «máshoz. Ezüsttestek készenlétben Az ezüstszínű tartályokból a gyors csatlakoztatás után már áramlik is az üzemanyag a rakétatestbe. Üjabb néhány perc, s a félelmetes fegyver már indulásra készen siklik rá a kilövő állványra. — Természetesen a levegőből érkező esetleges támadók megsemmisítésére állandóan üzemkész rakéták állnak készenlétben. — jegyzi meg a bemutatót irányító főtiszt. A most bemutatott folyamattal csak az utánpótlás mozzanatát érzékeltettük ... Irányító — háló alatt A közelben — álcázóhálók védelmében —, szinte észrevétlenül húzódik meg az irányítóállomás. A gépkocsikon titokzatos rendeltetésű műszerek, berendezések foglalnak el Egy Olaszországnak szánt törteli kLSbárány. Gárdos Katalin felvitele Békés István Bemutató - indítóparancsig A légvédelem rakétabázisán Az idén június 15-én lesz negyedszázada, hogy a demokratikus hadsereg keretében megalakult a honi légvédelem, a néphadsereg alapvető fontosságú haderő- neme. Azóta a hadsereg technikai fejlődését leglátványosabban talán e területen kísérhetjük nyomon. A megtett út impozánsan ível a motoros vadászrepülőktől a szuperszonikus gépcsodákig, a légvédelmi ágyúktól a komputer vezérlésű rakétákig, a figyelő és jelzőszolgálattól a „mindent látó” lokátorrendszerig. A honi légvédelem fegyvernemei, a legkorszerűbb technikai felszerelések s az azokat irányító, mozgató, jól felkészült hivatásos és sorállomány — a Varsói Szerződés védelmi rendszerének részeként — szavatolja hazánk és a szocialista országok határainak, légterének biztonságát. Sajátos harci szolgálatban állnak, az országos átlag két-, szeresét fejték modern, szakosított telepükön. Mibe kerül? Tény, ami tény, a lovasiskola sok hasznot nem hozott eddig, hiszen sokba került fejlesztése, de majd ezután. Mindenesetre a lóbecsületért eddig is volt, aki helytállt. Igaztalan dolog lenne megfeledkezni a hidegvérű, nehéz lovakról. A gazdaság fuvarozó- részlegében — amely meglehetősen jövedelmező vállalkozás — a ZIL-ek mellett harminc fogattal szállítanak. Rossz utakon, rövid távra gazdaságosabban, mint a gépkocsi. De maradjunk a hátaslovaknál! A lovasiskola állománya — nyolcvan állat — a kezdet óta éppen megtízszereződött. — Mibe kerül egy sportló? — Hát, ez attól függ — mosolyog a kérdésen Schiffer Andor. — Mitől? — Hogy veszi-e az ember, vagy eladja. Mert vettek már, kupéétól — szabályosan, passzussal, nagyon jó formájú Gidránt, azaz magyar sárgát, olcsó pénzen, tizenkétezerért, amely az első versenyén ötödik lett a harmincnégy telivér között. Került ide távoli tsz-ből olyan almásszürke, amelyre a falu körzeti állatorvosa hívta fel a figyelmet. A helybeli főállattenyésztő már hízóba fogta az állatot, amelyik ma az egyik legkitűnőbb ugró. — Két év alatt megduplázódtak a lóárak. Egy szép és egészséges állat ára. kellő kiképzés után, legalább 30—40 ezer forint. A múlt héten vplt itt ifep. osztrák, kát lovat-vitt, egyenként 110 ezerért, s hogy őszinte legyek, nem is szívesen. adtam. A nehéz igásló ára is 30—35 ezer. Exportistálló Ilyenkor, kora délelőtt jönnek beszámolni a részlegvezetők, a szarvasmarhatelepről, a sóderbányából, a festők, kőművesek várakoznak az ajtó előtt, meg fuvarosok. Az íróasztalon pár tucat levél, amelyeket látnivaló izgalommal bontogat az elnök. Miért? A közelmúltban *har- mincegynéhány gazdaság közös elhatározásával rnegalaszinte minden talpalatnyi helyet. Méltóságteljesen fordul körbe a hatalmas lokátorernyő, kutatva a feltételezett légi célt. Hamarosan „befogta a támadót”, láthatatlan sugarainak hálójából már nem szabadulnak. Működésbe lép az elektronikus rendszer, áramlanak, megfelelő helyükre kerülnek az információk. A kilövő állásokból mindenünnen rakétatestek csúcsa bukkan elő — látszólag tétován mozognák — a valóságban teljes biztonsággal tapadnak a feltételezett célra. Már csak az indítóparancs hiányzik, hogy a hosszú testek gombnyomásra elszabadulva a földtől a magasba emelkedjenek és teljes biztonsággal célbataláljanak... Mészáros János kult a hangzatos nevű Pega? zus T.enyész-, Sport- és Ha? szonló-ériékesítési Iroda. Egyik tanácskozásukon felvetődött, hogy a nagyvázsonyi lovas-! iskola mellett egy export-, istállót építenének, ahová * termelőszövetkezetek az or. szág minden tájáról elkülde. nék eladásra kínált lovaikat, A pomázi elnök sokat töpren. gett a dolgon. A beruházás, t bemutatópályával együtt, mintegy 16 és fél millió forintba kerülne. Sok pénz. 3 ugyan melyik elfoglalt külföldi szakember tölti szívesen idejét fölös utazgatással. A pomázi tsz vezetője levélben hívta föl a társak figyelmét: — Várható üzletfeleink, szinte kivétel nélkül a fövő* rosba érkeznek, s nyílva* örömmel fogdnák, ha az üzletet is Budapest közelébe* köthetnék meg. A tervbe veti, közös költségből építend* exportistálló helyéül felajánljuk gazdaságunk központját ahol egy. fedett lovarda építésére is mód van. A lókereskedelem centruma egyben t Dunakanyar új nevezetesség» is lehetne. Válasz még ' nem érkezett csak egy érdeklődő levél a pi- lisvörösvári tsz-től tenyésztési ügyben. A felelet nyomba* megszületik. Rövid tartalma: A pomázi gazdaságban ké. állami csődör van. Rendeltetésük a község és esetenkért a szomszédos termelőszövetkezetek lóállományát Is javítani. A fedeztetés díjtalan. Kik a lovasok? Délutánra föllendül a foiv galom a lovasiskolában. Az eszpresszót, öltözőket, zuhanyozót magában foglaló faépület teraszán tarka napernyők árnyékában, többen kávéznak, idősebbek, fiatalok, férfiak, nők, vegyesen. — Kik lovagolnak manapság? Miska bácsi villogó szemű, barna arcú, fess ember, ősi: hajfürt hullik homlokára, bajusza ápolt. Laci bácsi kopaszodik, kiosit hízik is, de jól tarja magát, ök ketten nem, fizetnek egy fillért sem. Annak idején testnevelők, lovastanárok voltak, a vívást oktatták. Most a tsz lovasklubjának színeiben versenyző, is a lovakat fizetésért trenírozó, profi lovasoknak — bereite- reknek — segítenek belovagolni azt a 9—10 sportlovat, amelyre bérlovas föl nem ülhet — s egyben hódolnak kedvtelésüknek. Űri sport-e a lovaglás? — A fenét — mondja Z. É. kamionsofőr, aki a törökországi, kuwaiti utak után a faluban vesz ki szobát, itt tölt szabadságát is. — Enged ugyan macerálhatnak, hogy dzsentri allűrök... És aki i piáért reszket a volán mögött, alig győzi kivárni, hogy beszabaduljon egy krimóba’. Szerintem többet elver, mini. amit én költők a hobbymra. A T.-házaspár is a törzsvendégekhez sorolandó. A férj kórházi főorvos, aki addig féltette állatorvos felesége testi, épségét, mígnem maga is lóra kapott. K. órás, S. szabó. Egész nap a műszerpad, vasalódeszka fölött görnyednek. Kell a testmozgás, magyarázzák, s azért választották e sportot, mert, noha városi gyerekek, nagyon szeretik a lovakat. A lovasok között akad színész, ipari tanuló, diák, egy rokonszenves fotós házaspái ők havonta 2000 forintot i itthagynak. Az árak egyébként: egy óra a pályán, avag félórás tanulás 40 forint, ; tereplovaglás másfél-két őrá túradíja 80 forint. Külföld a dupláját fizeti. Vasárna tíz forinttal drágább egy óra ; lovaspályán, ha egyáltalán ju ló mindenkinek ... Sokan csa napozni, levegőzni, bámész kod ni jönnek, s hogy itt kortyolják az ebéd utáni feketé:. A. Z. i 1 i
