Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

1974. JÚNIUS 2., VASÁRNAP r*cm JS xsimm* 7 E HETI TUDOMÄNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN a műszeripar világába kalauzoljuk EL OLVASÓINKAT. EZÚT­TAL NEMCSAK AZ IPAR ÚJDONSÁGAIT MUTATJUK BE, HANEM EGY RÖVID ÍRÁS KERETÉBEN A MÜ- SZERTÖSTÉNET KURIÓZU­MAIT IS MEGISMERHETIK AZ OLVASÓK. Izotóppal a népgazdaságért A szovjet IZOTÓP Egyesü­lés kiállítást rendezett, ame­lyen bemutatásra kerültek az atom- és rádió-izotóptechnikai berendezések, műszerek. A sok száz műszer, sugár­forrás, védőberendezés és -eszköz, neutralizátor méltán keltettevfel a látogatók érdek­lődését. Több közöttük csak ebben, vagy a jövő évben ke­rül sorozatgyártásra. Ilyen például az anyagok elemzését szolgáló magfizikai analizátor, a rádiómetrikus kutatóberen- , dezés, sugárvegyészeti készü- : lék. Ez utóbbiban a kezelés . során az anyagok új — hőál­ló, szilárdsági és egyéb érté­kes — tulajdonságokat nyer­nek. A műszerésziek előtt rugók, mutatók, csavarok, fém- és üveglapok, ékek és műanyaglapok sorakoznak, s ők, mint újkori mesterek, csipesszel vezénylik dol­gaikat. A műszerkészítés modern mesterség, de kez­dete az ókorba nyúlik vissza. A görögök használtak víziórát, mérőónt, a rómaiak terepmérő szerszámokat. Majd később a nagy felfedezések újabb mérőeszközö­ket kívántak s ma, az űrkutatás, a rakétatechnika ko­rában föl sem lehet mérni a munkába fogott műsze­rek számát. Tirisztoros rendszerrel Budaörsön van a központja a Texelektro Ipari Szövetkezet­nek, amelynek több részlege foglalkozik korszerű műszerek előállításával. Telephelyei van­nak Budaörsön és a környező községekben. Kilenc évvel ezelőtt alakult a szövetkezet. Először csak já­tékokhoz készítettek kismoto­rokat, majd később már ipari használatra is. Munkájuk a következő években egyre sok­rétűbbé, egyre izgalmasabbá vált. Gyártani kezdték a tévé- optika mozgatására, s a kép­élesség beállítására szolgáló műszerüket, amelyeket föl le­het használni az ipari tévé­lánchoz is. Ebből mostanáig kö­rülbelül 100 ezer darabot ké­szítettek, s nemcsak a hazai igényeket elégítették ki, ha­nem bőven jutott exportra is Az NDK-ba, Bulgáriába szál­lítottak, s mindkét helyen meg­bízható, pontos partnernek tartják a szövetkezetei, a jö­vőben is együtt akarnak velük működni. Másik termékük, amely nagy sikert aratott kül- és belföl­dön — az eredményhirdető. J átfogókat, Mokka-reléket gyártanak nagy szériában, pél­dául a mexikói olimpián 52 berendezésük működött, ez a szám azonban Münchenre le­Hosszúsóg - levegővel A tömeggyártásban mecha­nikai, optikai, elektronikus és pneumatikus eljárásokat vagy ezek kombinációját szokás használni a méretek gyors és pontos ellenőrzésére. Az utób­bi időben előnyben részesítik a pneumatikus műszereket, mivel azok érintkezés nélkül mérnek, és kevésbé kényesek említett társaiknál. A pneumatikus mérés alap­elve a következő: a levegő adott nyomással fúvókán áramlik át, majd elhalad a mérendő felületek mellett. A „beszűkülések” következtében előálló nyomáskülönbség, amit a levegő mérőhelyenkénti ki­áramlásakor mérnek, arányos a méretekkel, ami a műszer­skálán hosszmértékben nyom­ban le is olvasható. A skála egy-egy osztása 2, 1, illetve 0,5 mikronnak felel meg. A képen látható pneumati­kus mérőkészülékkel egy adott alkatrész — jelen esetben egy lépcsős tengely — öt méretét lehet ellenőrizni gyorsan és megbízhatóan. A fúvókák egy­szerű cseréjével a műszer mé­rőtartományának bővítése vagy szűkítése lehetséges. csökkent 5-re. Űrre a műszaki fejlesztésük gyorsan reagált és ma már tirisztoros rendszerrel készítik az eredményhirdető­ket. Ez az elektronikus mód­szer tette lehetővé, hogy be­rendezéseiket számítógépekhez kapcsolják. Másodpercek alatt rögzíthető, kiírható így a ver­senyszám végeredménye. Ké­szülékeiket főleg atlétikai ver­senyeken használják. Antik a divat Vertikális üzemük hosszú idő óta vállal bérmunkát az Ónomtól. Teljes egészében ők szállítják a tv-csatornaváltót. 1968-tól pedig a második csa­tornához az adaptereket. A Telefongyár számára készítik a kábelkorbácsot. Ez vivőbe­rendezés inter urbán-beszélge­tésekhez, s arra szolgál, hogy biztosítsa az egyes egységek kitűnő összeköttetését. Ez az üzem holland rende­lésre egyébként különleges terméket is készített, mégpe­dig antikóra-utánzatot. A min- tadarabpt már elküldték, s egész Nyugat-Európában si­kert, tetszést aratott. Ugyanis a holland cég megbízottja föl­kereste — rendelés miatt — a nagy nyugati országok főváro­sait, s annyi vevőt szerzett, hogy a szerződésbeli rögzített 10 ezer darab többszörösét is el tudnák adni. Miközben egy­re több a rendelés', a szövet­kezet már előkészítette a soro­zatgyártás feltételeit, a szer­számokat, a mechanikai része­ket a gépüzem csinálja, az összeszerelés, az üzemi próbált helye Érd. Bár a mostani típus sikeres­nek bizonyult, a műszaki ve­zetés már a további fejleszté­sen munkálkodik, s megtalál­ta a megfelelő magyar szak­embert, aki harangjátékot, ze­nét produkáló szerkezetet konstruál az órába. Tehát, hosszú időre piacképes ter­méknek bizonyul az antikóra- utánzat. Figyelő egységek A kismotorüzemben állítják elő a kötszerkapcsot. A Rico- gyár rendelte tőlük, s évente hárommillió darabot készíte­nek. A régi tapaszt váltotta föl ez, amely gumibetéttel ké­szül és rugalmasan fogja a sé­rült végtagon a kötést. Ez az üzemrészleg gyártja a Nehéz- vegyipari Kutató Intézettnek a bányabiztonsági automatákat is. A vendéglátóipari vállala­toknak pedig a szállodai auto­matákat, például szobalány- pincér-hívókészülékeket. Elektromos üzemük készíti a Telefongyárnak a figyelő- egységet, évente ezer darabot. Ennek a lényege az, hogy ez a műszer vigyázza-jelzi, rend­ben vannak-e a vonalak. A KF-szerelvényből, amely együttesen tartalmazza a dob­váltót és az adaptert, évente 120 ezret szállítanak az Orion- nak. A minőségi munka mellett nagy előnye a szövetkezetnek, hogy közvetlenül Budapest tőszomszédságában van, mert ez egyrészt a szállítás bizton­ságát, másrészt a szállítás ol­csóságát biztosítja. Ezért is kapnak a fővárosi üzemektől sok bérmunkát. Beprogramozott idő A műszaki fejlesztés nem feledkezik meg a saját vállala­táról sem, hiszen olyan remek automata-gyártósori készített, amely 20 százalékos termelés- növekedést eredményezett. A gyártósor különlegessége, hogy programozható rajta az idő — 1 másodperctől 1 óráig. A be­állítás attól függ, hogy milyen időigényes munkát végeznek rajta. Ez annyira megnyerte az Orion műszaki vezetőinek tet­szését, hogy ez év harmadik negyedére magrendeltek egy 42 munkahelyes gyártósort. Remény van rá, hogy a szövet­kezet kapja meg a gyártási jo­gát annak a speciális órabe­rendezésnek is, amely a metró észak-déli vonalán működik majd. Ez nemcsak a napi időt, hanem a szerelvényeik menet­idejét is mutatja. A szövetkezet egyik sajátos­sága, hogy nagy számban fog­lalkoztat bedolgozókat. Az ál­talunk bemutatott területen 150 a „benti” és 500 a „kinti” dolgozó. A bedolgozók egy-két nap alatt az üzemben megta­nulnak egy-egy munkafázist és éveken kereszti,! ezt csinál­ják otthon. Minden egyes művelet után beviszik az üzembe a munkadarabot. Ott azt ellenőrzik, s csak az ellen­őrzés után adják további munkára a másik fázist készí­tő bedolgozónak. Ezzel teljes mértékben kiszűrik az esetle­ges hibákat. Természetesen ez nagyfokú szervezettséget, pon­tosságot kíván mindkét féltől. A tények azonban azt mutat­ják, hogy ez sikerül. Finom és minőségi munka Egyébként, mint említettük, itt csak egyetlen kritérium számít, a minőség! Hiszen pél­dául a figyelőegység 250—300 alkatrészből áll és csupán a beszerelés-összeszerelés 35 mű­velet. A műveletek utáni el­lenőrzés, a végszerelés, a be­mérés, a csomagolás bent az üzemben történik. Mint a többi termékük, a figyelőegység is — világhírű készülékek részeként — ex­portra megy. S a világpiac roppant kényes, elég egy pa­rányi hiba, máris megrendül a cég iránti bizalom. A szövetkezet dolgozóira jed- lemzö, hogy általában fiatalck, például az elektromos-üzem munkásainak átlagéletkora 32 év. Főleg nők dolgoznak az üzemekben, az összdolgozók létszámának 90 százaléka. Ez nem véletlen. Itt a jó munka alapfeltétele a kézügyesség és a türelem. Végül meg kell említeni, egy, a maga nemében páratlan műszaki szenzációt, amit a szövetkezet műszaki és mun­kás gárdája hozott létre. Kikí- sérleleztelc egy új típusú elekt­romos energiaforrást. A proto­típus már tavaly elkészült, most csinálják a O-sorozatot, ezzel akarják dokumentálni a termék nagyüzemi gyártható- ságát. Acs Jenő A fizika hullámskáláján a legutóbbi időkig „fehér folt” éktelenkedett a milliméteres és az ennél is rövidebb hullám­hossztartományban. E hullámtartomány ezért bizonyult be­vehetetlennek a fizikusok számára, mivel a klasszikus mé­réstechnika valamennyi módszere csődöt mondott a „titkok” feltárására. Szovjet kutatók most olyan nagy érzékenységű műszert szerkesztettek, amely a kis amplitúdójú rezgések mérésére is alkalmasak. A lézer-interferométerrel olyan rezgések is mér­hetők, amelyeknek amplitúdója százszor kisebb a hidrogén- atomnál! A műszer elsősorban az ultrahangokkal, a hidro- akusztikával, és a szilárdtest-fizikával foglalkozó tudományos laboratóriumokban tesz jó szolgálatot. Hőképek „mélyhűtött" detektorral A holland Philips-cég kutatói minden eddiginél érzéke­nyebb és gyorsabb működésű hőleképező készüléket szerkesz­tették, amely egymástól világosan elkülönítve jeleníti meg a képernyőn az olyan tárgyzónákat is, amelyek hőmérséklete között csak 0.2 C fok az eltérés. A készülék „lelke” a szilíciumból és kevés galliumból álló detektorok sora (1), amelyet folyékony nitrogénnel és hélium­mal (4, 6) — egy sugárzó ernyő (5) közvetítésével — 4 Kelvin fokra hűiének le. E hőfokon gyenge infravörös sugarak hatá­sára is megnövekszik az anyag vezetőképessége. A detektorok­ra letapogató tükör (3) juttatja el az infravörös sugarakat egy germániumlencsén keresztül. A készülék 50 kép/mp frekven­ciával szolgáltat hőképet a vizsgált objektumról. Manometer a kabátzsebben Víz- és gázszerelők részére — de akár a ház körüli javító­szerelő munkáknál is jól hasz­nosítható — összegombolyít­ható, kis helyen elférő nyo­másmérő (manométer) gyártá­sát kezdte meg egy angol cég. A kiegyenesített tekercs mé­rés közben U-cSövet képez. Skálája hüvelykes, vagy centi- méteres, illetve millibaros be­osztású. A fémgyűrűvel fel­függeszthető manométer a ve­zetékekhez egyszerű csavaros kötéssel csatlakoztatható. A nyomásmérő teljes egészében műanyagból készül, üzembiz­tos, nem repedhet meg, szem­ben az üvegből való manomé- terckkel, amelyek könnyen megsérülhetnek. A napórával kezdődött Néhány történeti érdekesség A klasszikus műszerek fej- zésében március 8-án meg- lődéstörténetét, kultúrhistóriá- nyílt és május 2-ig nyitvatar- ját ismerhettük meg az Orszá- tott műszertörténeti kiállítá- gos Műszaki Múzeum rende- son. Százados fejlődés Egyik legrégibb műszer a napóra. Ezt követte a csillag­óra, majd — a napsütéstől és csillagfénytől független idő­tartam mérésére — feltalálták a vízi- és homokórát. Mecha­nikus szerkezetű gépórókról pedig már a XVIII. században említés történik. ' Az órások fejlesztették ki: a fogmarókat, esztergákat, fú­rókat, úttörői lettek a modern műszeriparnak, sőt a gépgyár­tásnak. Ök készítették az el­ső automatákat is. Legrégibb térképek egyike egyiptomi bányavidéket ábrá­zol. A geodézia műszerei: a márőkötél, szögtükrök, szinte­zőműszerek, a távolságmérő­kerék stb. szintén több évszá­zados fejlődés eredményei. A decimális rendszer A régi görögök jól tudták, hogy a Föld közel gömb ala­kú. Ez a felismerés vezette Eratosztlienészt — ie. 275 kö­rül — a Föld nagyságának megméréséhez. Később mások is próbálkoztak, de mindig el­térő értéket kaptak. Talley­rand, a híres francia diploma­ta 1790-ben javasolta, hogy a francia Akadémia dolgozzon ki egy új egységes mérték- rendszert, mely a 10-es szám- rendszeren alapul. 1793-ban Franciaországban életbe is lépett a decimális mértékrend­szer. Hazánkban csak 1874- ben Kruspér István kezdemé­nyezésére vezették be. Hőérzéklés A hőérzet is egyidős az em­berrel. Már Hippokrátész, az ókor • leghíresebb orvosa a be­teg lázát fontos tünetnek tar­totta. A lázmérők azonban mint a diagnosztika műszerei csak a XVIIII. században je­lentek meg. Az ókor két tu­dósa, Philo és Heron nevéhez fűződnek azok a kísérletek, melyeket a XVI. és XVII. szá­zad fordulóján a tudósok egész sora ismételt meg, abban a reményben, hogy a meleg mé­résére alkalmas eszközt sike­rül szerkeszteniök. Nagyon magas vagy ala­csony hőmérsékletek fémhő- mérökkel mérhetők — Bréguet francia órás találta fel a XVIII. században. Ugyancsak egy francia, Louis Jacques Daguerre készítette a világ el­ső fényképét. Az utókorra mindössze 27 eredeti kép ma­radt. Az Apponyi Antalnak ajándékozott korabeli fotók a kiállítás kuriózumai voltak, csakúgy, mint Veress Ferenc­nek, a színes fényképezés ma­gyar úttörőjének a század ele­jén készített felvétele. Gravitáció Eötvös Loránd végzett — világviszonylatban is legerede­tibb módon és legpontosab­ban — a századfordulón gra­vitációs méréseket, híres in­gájának segítségével. A Magyar Nemzeti Mú­zeumban helyet kapott tárlat, az idő-, föld-, hő-, légnyomás­mérés, az elektromosság, gyó­gyászat, csillagászat, fényké­pezés, műszaki fejlődését kí­sérte nyomon. Számos érde­kes műszaki összefüggést, a műszertörténeti múlt kiemel­kedő alkotásait és egyéniségeit ismerhették meg a kiállítás látogatói. A közel hétezer be­mutatásra került tárgyat mindezideig összegyűjtve nem láthatta a nagyközönség. TEXELEKTRO BUDAÖRSÖN Készül az új elektromos energiaforrás 0-sorozata Rendkívül érzékeny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents