Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
1974. JŰNIUS 2., VASÁRNAP MscVn 4f/^r ■ K/fmm* Demokrácia az üzemben >i'i‘ »****'• MUNKÁK ÉS MINDENNÉ A MÁV Dunakeszi Járműjavítójában az első negyedévben először műszaki konferenciát tartottak, itt készítették fel a termelési tanácskozások előadóit. Ezután tizenkilenc helyen, szakmák szerint szervezték meg a munkaértekezleteket, amelyeken 2250 dolgozó vett részt, a létszám 87 százaléka. — Milyen témákról tárgyaltak a termelési tanácskozásokon? — kérdeztem Markó Róbert szb-titkáx helyettest. — A terv-, a munkaügyi osztály és a főkönyvelőség összegezte az elmúlt időszak eredményeit, s az új feladatokat. A műszaki konferencián közösen megtárgyaltuk: mire kell mozgósítani. A gyáregységekben pedig az ebből adódó teendőkről tanácskoztak. — Elsődleges, hogy a munkások értsék az előadókat, a közgazdasági összefoglalót, a feladatokat... — Tapasztalatunk szerint a műszaki vezetők a dolgozók nyelvén beszélnek a termelési tanácskozásokon. Nem esik ez nehezükre, mert többségük „saját nevelésű”, ismerik az embereket, képzettségüket, érzékenyek gondjaikra. — Ugyanilyen fontosságú: a munkások ne csak értsék a beszámolókat, hanem maguk is részt vegyenek megfogalmazásukban, tartalommal töltsék meg az üzemi demokrácia kereteit. — Az az elképzelésünk, hogy a jövőben minden brigád megkapja a központi anyagot, a műszaki vezetők csak kiegészítést fűznek hozzá. A kollektívák tehát előre megtárgyalhatják a beszámolókat, közös álláspontot alakíthatnak ki, felkészülhetnek a vitára — e módszer inkább közelít a közvetlen demokráciához, s a formalizmus ellen hathat... A múlt évi eredményeket részletesen ismertették a termelési tanácskozások előadói és tolmácsoltálc a gazdasági, társadalmi vezetők köszönetét. Az idei feladatokat az üzem egészére, majd műhelyrészekre lebontva elemezték. Termelési tanácskozás a lies gyárrészleg szuflé — kocsiátjáró — műhelyében: Jakus Lajos, brigádvezető: ;.A féklakatos műhely nevében csatlakozom a versenyfelhíváshoz ... A vezérállású kocsiknál 1 égkörszeleph ián y miatt maradnak vissza a kocsik a próbáról, miért nem lehet azt elintézni, hogy a besorolt kocsikhoz anyag legyen?” Czipauer Ferenc, brigádtag: ’„Kéri. hogy az alváz részére biztosítsanak egy kézi karos- ollót, hogy a szikrafogó lemezt méretre tudják szabni”. Horváth Zoltán, brigádtag: „A targoncával való kijárás a műhelyből szinte lehetetlen, mert a kapu előtt min- di« kocsik állnak”. Hozzászólás a fagépmühely- ben: Csányi István, brigádtag: ;,A dolgozók passzívak, korán elmennek. Az első negvedévi tervhez nem megfelelő az anvagellátás”. összegzés egy harmadik termelési tanácskozáson: Tóth Lajos, műhelybizottsági titkár: „Most tudjuk azt, hogy osztályvezetőnknek mi a véleménye a munkánkról, s tudjuk ez évi feladatainkat. De, azt is szeretnénk tudni, hogy a felsőbb vezetőségnek mi a véleménye munkánkról, ha ezt nem tudiuk. hogvan tudnánk akkor javítani rajta”. Ilyen az aktivitás — a munkáról. A U-es gyárrészleg szuf- léműhelyi termelési tanácskozásának jegyzőkönyvéből a kezdő és a záró mondat: „Bükki János gyáregységvezető válaszol az előző termelési tanácskozáson feltett, de meg nem válaszolt kérdésekre... Bükki elvtárs megadja a választ a felszólalásokra, megköszöni az elvtársak részvételét és ezzel bezárja a tanácskozást”. Ilyen az aktivitás — a munkakörülményekről. Péter László brigádvezető: „Sötét szemüveg helyett divatszemüveget kapunk. A brigád részére a fogkefe, a fogkrém és a körömkefe elintézését kéri”. Somogyi Istvánná, kocsimosó brigádvezető: „kéri a női mosdóban a vízszolgáltatás felülvizsgálatát, mivel általában igen forró a víz, s nem áll rendelkezésre hidegvíz a megfelelő hőmérséklet beállításához.” (Megoldották.) Riczli Ferenc meós: „Kéri, hogy a fokozott szennyezettségnek kitett munkahelyeken a MEO létszámához tartozó dolgozók munkaruha-kihordási idejét csökkentsék 12 hónapra”. (Megoldották.) Simon János brigádvezető: „Kifogásolja az üzemi étkezdében a tálalást. Nem ért egyet azzal, hogy a savanyúságot többször a főzelékre rakják, s ezzel a főzelék íze megváltozik... Naponta tizenöt perces késésük van, mert a Szob felől 4.30-kor induló 129. sz. vonat Felsőgödig minden állomáson megáll, s onnan gyorsítottként közlekedik a Landlerig, de a gyártelepen nem áll meg”. Katona György, gépműhely: „A gépműhelyben az ablak megjavítását kéri. kiesik tokostul”. (Megoldódott.) A termelési tanácskozás a munkásnak azt jelenti, hogy üzeme problémáit, feladatait ismeri meg. A hozzászólások pedig információkat adnak a vezetőknek, hogyan látják a munkások az üzem gondjait. A termelési tanácskozás az információáramlás jól működtethető formája lehet. — Mennyire veszik figyelembe a vezetők a munkások javaslatait? — kérdezem Markó Róberttal. — Számos javaslat hangzik el a munkaero jobb kihasználásáról, az okosabb szervezésről, az élet- és munkakörülmények megjavításáról. Van olyan ötlet, ami napok alatt megvalósul, van, ami hosszabb időt vesz igénybe. — Ki a felelős a munkásjavaslatok megvalósításáért? — A műszaki vezető köteles választ adni minden egyes javaslatra a következő termelési tanácskozáson. Az, aki a problémát felvetette, írásban megkapja a választ, s ezt egy könyvben aláírásával regisztrálja. A termelési tanácskozáson pedig az egész kollektívát tájékoztatják: mi lett a javaslat sorsa. Egyébként jól kell} tudni tényekkel válaszolni a munkáskérésekre, hiszen az a műszaki vezető, aki nem tud kontaktust teremteni a beosztottaival, az kiteheti a lelkét, akkor sem ér el eredményt. — A termelési tanácskozás nem mindenben tölti be szerepét az üzemi demokráciában. Vajon új fórumokra lenne szükség? — Mi is foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mindenképpen a közvetlen demokrácia formáit kell erősítenünk. A szocialista brigád vezetőket havonta összehívjuk minden gyáregységben, ezen kívül félévenként értekezletet tartunk. Dolgozik üzemünkben a szocialista brigádvezetők klubja. Ügy érezzük, e formáiból nőhet ki az üzemi demokrácia tartalmasabb fórumrendszere .. A MÁV dunakeszi Járműjavítójának első negyedévi termelési tanácskozásain 156-an szólaltak fel. A termelési gondok megoldására — anyagszállítás, anyaghiány, szerszámellátás, üzemszervezés — százon tettek javaslatot, az élet- és munkakörülményekkel, a baleset-megelő* zéssel kapcsolatban 34 hozzászólás hangzott el. Személyi problémát, egyéb kérdést huszonketten vetettek fel. Olyan téma nem merült fel, amelyekben felsőbb gazdasági szervek intézkedése vált volna szükségessé. A munkásenergiák demokratikus felszabadítása tehát még mindig feladott lecke. A tulajdonost aktívvá tenni a gyárában, olyan feladat, amplyet munkás és vezető csák együtt oldhat meg. Felismerve jól megfogalmazott társadalmi céljainkat. Fóti Péter Töretlenül a lenini úton Kádár János válogatott beszédei és cikkei AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Kádár János beszédeinek és cikkeinek válogatott gyűjteményét. A kötet tartalma ma már történelem: a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép története. A beszédek és írások több mint másfél évtizedet ölelnek át, pontosabban 17 esztendőt. Ezt az időszakot magunk is átéltük és cselekvő részesei voltunk az eseményeknek. Ismertek tehát előttünk a történetek, mégis így együtt, a párt első titkára tollából igen tanulságosan bontakozik ki újkori történelmünk. A könyv minden során érződik Kádár János emberi varázsa, éles logikája, eszmei elkötelezettsége, embersége, amely minden megnyilatkozását, felszólalását, cselekvését áthatja. A munkásosztály hű fiaként, a marxizmus—leninizmus eszméinek birtokában, leninista módon, elvi tisztánlátással fogalmazta meg mondanivalóját, osztálya, a dolgozó nép iránt érzett felelőssége tudatában. Szavaiból nyugalom, biztonság árad. A párt nevében a párttagság érzéseit fogalmazta meg. Nemegyszer hangsúlyozta, hogy a munkásosztály pártunk szülőanyja: a Magyar Szocialista Munkáspártot és elődeit, általában a forradalmi munkáspártokat a munkásosztály hozta a világra, hogy társadalmi célját megfogalmazza és valóra váltsa. Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sajátos kettősség. Erről beszélt legutóbb Nyíregyházán is (kár, hogy ez a beszéd már nem kerülhetett a könyvbe), amikor hangsúlyozta: „A párt, mint politikai szervezet, tudja megfogalmazni a munkásosztály társadalmi törekvéseit, s ilyen értelemben a párt irányítja és vezeti a munkástömegeket.” t A KÖTETBE gyűjtött beszédek és írások közül az első 1957 januárjában hangzott el Csepelen, amikor az ellenforradalom tanulságaival, szocialista vívmányaink megvédésével, megszilárdításával és továbbfejlesztésével foglalkozott. Ez ismétlődött meg ugyancsak 1957 májusában a Hősök terén elmondott nagygyűlési beszédében, amikor hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak meg kell találniuk a baráti, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés módját mindazokkal az emberekkel, akik egyetértenek a szocialista társadalom felépítésének céljával. Bizalom az emberek iránt. Állhatatosan küzdeni a szocialista eszmék terjesztéséért, és győzelméért. Vitatkozni a felvetődő kérdéseken, megvizsgálni a teendőket, s amikor megszületik a határozat, azt következetesen végrehajtani — ez a kommunista párt munkamódszeréhez tartozik. A későbbi időszakban közölt írásokból, elhangzott beszédekből is kibontakoznak előttünk az elért eredmények, a fejlődés által napirendre tűzött, megoldásra váró feladatok. Nyomon követhetjük, hogyan érvényesülnek a munkásosztály alapvető érdekei, hogyan formálódik a párt szövetségi politikája; hogyan alakul át a parasztság életej, hogyan találja meg helyét az értelmiség; hogyan tudatosodik a nők, az ifjúság társadalmi szerepe, anyagi, erkölcsi megbecsülése. A pártélet és a pártépítés kérdéseit is sokoldalúan világítja meg a kötet. A válogatott beszédek és cikkek meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk politikája töretlen, ugyanakkor mindenkor figyelembe veszi a szocialista építés változó feltételeit, és ezért találkozik dolgozó népünk egyetértésével. A PÄRT VEZETÉSÉVEL tehát bizton megvalósíthatjuk a kitűzött célt: a szocialista társadalom teljes felépítését. „A népi demokratikus rendszer —. mint a proletárdiktatúra államának egy típusa — számára elvi kérdés, általános törvényszerűség a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepe, az állam és a társadalom életében. Éneikül népi hatalom, proletárdiktatúra, munkás-paraszt állam nem maradhat fenn, a szocialista társadalom nem épülhet fel” — hangsúlyozta a Béke és Szocializmus 1959. februári számában megjelent írásában. Ez a gondolat újból és újból visszatért, mert a hatalomhoz való viszonyulás, a dolgozó tömegek bekapcsolása a szocialista építő munkába csakis ennek a kérdésnek a tisztánlátásával érhető el. „A párt nyíltan hirdeti, hogy ma a munkás-paraszt szövetség célja a népi demokratikus hatalom erősítése és védelme. Ennek erejére támaszkodva, a szocialista társadalom teljes felépítése, ennek részeként a mezőgazdaság szocialista átalakítása” — írja ugyanebben a cikkében. LENINI TÍPtTSÜ vezetőként, marxista—leninista tapasztalatok birtokában, elvek tisztázása során rendkívüli valóságérzékkel fogalmazza meg a párt előtt álló feladatokat és foglal el helyes álláspontot. Amikor akörül folyt a vita, hogy hogyan történjen hazánkban a szövetkezeti mozgalom megszervezése, mi legyen a termelőszövetkezeteken belül a mérce, nagyon határozottan fogalmazta meg a párt véleményét: „Vannak olyan jóhiszemű emberek, akik a lenini hármas jelszóra hivatkozással azt kívánják, hogy a termelőszövetkezeten belül is különböztessük meg egymástól a parasztokat. Mi hosszú évtizedeken keresztül harcoltunk a lenini hármas jelszó alapján. De ezt betű szerint a mai időszakra, jelenlegi viszonyaink között alkalmazni sematikus és veszélyes eljárás lenne ... Ha mi a most végbemenő egy- ségbeforrás segítése helyett a volt osztályhovataftozás szerint különböztetnénk meg a parasztokat — hangsúlyozta —, akkor szembeállítanánk egymással a termelőszövetkezetek tagjait, felszítanánk a korábbi osztálykülönbségekből fakadó régi ellentéteiket. Most — éppen a lenini tanításoknak megfelelően — a korábbi ellentétek maradványainak teljes megszüntetését tekintjük a fő kérdésnek” — írta a Béke és Szocializmus 1961 júniusi számában. Miért idéztünk ilyen hosz- szan a 13 évvel ezelőtt készült írásból? Azért, mert ez megmutatja, hogy az MSZMP, KáJövendő otthonok kockái Az KM Pestvidéki Kőbámyájá/ban, Só.skúton az idén kétmillió 200 ezer első osztályú blokktéglát termelnek ki. Több mint 10 esztendeje a kemény fizikai munka nagyrészét átvette a négy blokkvágó berendezés. A fűrészkések felszabdalta szabályos, hófehér téglák azóta negyedannyiba kerülnek az építőknek. Az üzem három műszakban dolgozik, a teherautók folyamatosan szállítják az alapanyagokat. Gárdos Katalin felvétele dár János alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leni- nizmust, éppen a szocializmus megvalósítása és biztos győzelme érdekében. EZ A TÖRETLENSÉG, a párt vezető szerepének állandó biztosítása, a munkásosztály hatalmának kiteljesedése minden sikerünk forrása és a további eredmények biztosítéka. „A párt nem talált ki elvileg semmi újat — mondotta a párt megalakulásának SO. évfordulóján tartott beszédé ben —, egyszerűen visszatért a lenVnizmus forrásaihoz, és azokból merített.” A lenini normák megvalósulása, a kollektív vezetés biztosítása, a demokratikus centralizmus az MSZMP minden eredményeinek kútforrása. Az MSZMP, a munkásosztály, a magyar dolgozó nép nem elszigetelten érte el eredményeit, hanem a testvéri kommunista pártok, a szocialista országok támogatásával és segítségével, mindenekelőtt a baráti Szovjetunióra támaszkodva. „A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében — hangsúlyozta a X. kongresszuson elhangzót* beszámolói beszédében. — Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője... A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel." A SZOVJETUNIÓHOZ való barátság elmélyítése, az internacionalizmus kiteljesedése, a szocialista építőmunka tervszerű irányítása a párt vezetésével, a dolgozó nép mozgósításával — a magyar nép további fejlődésének záloga. S amikor a kötet befejező írásából, 1973-ban a Társadalmi Szemlében megjelent interjúból idézünk, akkor az elmúlt 17 esztendő eredményeit is összegezzük. Kádár János elvtárs itt újból hangsúlyozza, hogy eredményeinknek forrása az, hogy országunkban a szocializmus építése a párt vezetésével történik, hogy hazánkban egyetlen egységes munkáspárt van. Ebben az értelemben a munkásegység teljes és maradandó. „Hiba volna azonban azt gondolni, hogy a munkásosztály egységének erősítése és fejlesztése most már nem elsőrendű fontosságú kérdés ... Fejleszteni kell a munkásosztály szocialista tudatosságát, felelősségét — teszi hozzá —, növelnie részvételét a feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Csak így erősödhet a munkásosztály vezető szerepe, csak így számíthat a munkás- osztály a parasztság, az értelmiség, a legszélesebb dolgozó tömegek állandó támogatására saját szocialista céljainak megvalósításához, amelyek nemcsak szűk osztályérdeket, hanem össztársadalmi érdeket is kifejeznek, az egész nép érdekeit képviselik. Ezért vigyázunk ma is változatlanul a párt egységére, a munkás- osztály egységére — mint egyik legfőbb erőforrásunkra.” E SZELLEMI ÜTMUTATAS alapján dolgozik az MSZMP, s végzik munkájukat a kommunisták s mindazok, akik a kommunistákkal együtt mun- 'kálkodnák Magyarországon a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Ehhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget, ad bátorítást, erőt Kádár János válogatott beszédeinek és cikke’ nek gyűjteménye, amely 17 év küzdelmeit, sikereit és új küzdelmeket nyitó tanulságait foglalja össze. Gáli Sándor t i i
