Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

1974. JÚNIUS 2„ VASÄENAP %Hnhm 3 A Szovjetunió kezdeményezte Szervesen illeszkedve a KGST-programhoz Szárítógép-alkatrészek Pest megyéből Elismerésre méltó fejlődést ért el a magyar számítástech­nikai ipar az elmúlt egy-két esztendő alatt. A hazai válla­latok, kutatóintézetek — a nemzetközi fejlődés érezhe­tő hatására — az 1980-as évek­ben egymástól többé-kevésbé elszigetelve kezdtek foglal­kozni a számítástechnikai esz­közök fejlesztésével, illetve gyártásával. Hiányoztak azon­ban a hatékony gyártásfejlesz­tés műszaki, gazdasági és pia­ci feltételei, az ipari kibonta­kozás mindaddig késlekedett, amíg a Szovjetunió kezdemé­ny szésére az érdekelt szocia­lista országok létre nem hoz­ták a számítástechnikai esz­közök fejlesztésére, gyártásá­ra és alkalmazásának elter­jesztésére integrációs együtt­működésüket. , Elhatározták egységes számítógéprendszer, azaz egv különböző nagyságú génekből álló sorozat kiala­kítását, melyből Magyarorszán az R—10-es jelzésű modellt gyártja. Számítástechnikai fej­lesztési programunk szerve­sen illeszkedik a szocialista országok integrációs prog­ramjához, a KGST elveinek megfelelően. A fejlesztés első alapvető -fázisa körülbelül négv esztendő munkájának ered­ményeként 1973 elejére feje­ződött be. Az egységes szá­mítógéprendszer berendezé­seit — nagy nemzetköri elis­merés mell°tt — egy Moszk­vában rendezett közös kiállí­táson mutatták be. Dinanvkus felfutás A program diktálta műszaki fejlesztés, a termelés ,és érté­kesítés grafikonja dinamikus felfutást mutat. Az iparfej­lesztés alapvető feladata to­vábbra is az, hogy korszerű számítástechnikai eszközök gazdaságos előállításával — nemzetközi együttműködés ke­retében — segítse elő a hazai felhasználók szükségleteinek k!elégítését. Az igények nö­vekszenek, mind több vállalat­nál ismerik fel, hogy az elekt­ronikus számítógépek rend­kívül hatékonyan használha­tók mindenütt, ahol tömeges információfeldolgozásról, dön­téselőkészítésről, tudományos műszaki számításokról, külön­böző folyamatok szabályozá­sáról van szó. A hatvanas évek elején hazánkban még tíznél kevesebb számítógép működött. 1970-ben már 120- at. 1973 végén pedig 250 gépet tartottak nyilván. Ferritek Vácrót A hazai számítógépgyár­tást a székesfehérvári VIDEO­TON koordinálja. A Pest me­gyei vállalatok és szövetkeze­tek alkatrészek szállításával vesznek részt a munkában. A Váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára nyomtatott áram­köröket, ferritalkatrészeket készít a VIDEOTON-nak. E két termék a vállalat teljes termelésének nyolc, illetve tizenhat százalékát teszi ki. A technika fejlődését legdi­namikusabban a számítógép- gyártás követi. Ezért az ötö­dik ötéves tervben úgyneve­zett szendvics-áramkörök gyártását kezdik meg Vácon. A Budaörsön székelő Te- xelektro Ipari Szövetkezet csak most kapcsolódik a szá­mítógépgyártásba, persze ugyancsak közvetetten. Saját dolgozójuk újítása alapján ta­valy kezdték el a ragasztott szalagkábelek gyártását. Egye­lőre. alapanyaghiány miatt, csak a VIDEOTON-nak ké­szítettek hozott anyagból, bér­munkaként ebből a fonottnál előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező kábelfajtából. Je­lenleg a szövetkezet vezetői és a VIDEOTON szakemberei a számítógépeknél kiválóan al- ka’mazható, kis helyigényű 10 —20 eres kábel gyártásáról tárgyalnak. A Szovjetuniónak a jövőben olyan átviteltechnikái beren­dezéseket szállítunk, amelyek a kőolaj- és földgázvezetékek mentén mérik és számítógép­hez továbbítják az adatokat. Ilyen átviteltechnikád beren­dezést gyártanak a Telefon­gyárnak abban az üzemében is, ahol számos, Nagykátáról bejáró munkás dolgozik. A budapesti törzsgyárban lehe­tőségük van azoknak a kor­szerű technológiáknak az el­sajátítására, amelyeket a kö­vetkező években a Nagykátán felépülő, új adatátviteli be­rendezéseket gyártó csarnok­ban alkalmaznak majd. Vecsési központból A szénhidrogének szállítá­sára használt csővezetékek­hez szervesen tartozik az irá­nyítórendszer, amelynek se­gítségével a vezeték különbö­ző pontjain mérik az áramle gáznyomást, hőmérsékletét, mennyiségét, s nagy távolság­ról is elzárhatják a gáz útját. Az egyik, Vecsésen működő telemechanikai központból például gombnyomással el­zárható a mintegy 30 kilomé­terre lévő, Duna alatt húzódó földgázvezeték tolózára. A most épülő Testvériség föld- gázvezetéken is magyar irá­nyító-, azaz telemechanikai rendszert helyeznek el. A Le­nin városba tervezett központ­ban a VIDEOTON által gyár­tott R—10-es számítógép dol­gozza fel a gázvezeték tizen­egy pontián felállított mérő­állomásokról érkező adato­kat. Hatékony kihasználás De nemcsak az iparban nél­külözhetetlenek a számítógé­pek. Elképzelhetetlen a haté­kony közlekedésszervezés meg­bízható információk nélkül. A többek között két megyei és egy megyei érdekeltségű vállalatot is magába foglaló Volán Tröszt számítóközpont­jában naponta koordináliák 85 ezer dolgozó és 23 ezer jármű munkáját. Hiszen nem mind­egy, hosy az autóbuszok, a te­herautóik és a taxiik mennyi időt ácsorogna.k kihasználat­lanul. A járműpark; haté­kony kihasználásával az uta­sok és a fuvaroztatók igénvei jobban kielégíthetők. A Vo­lán Elektronika számítógép- parkia naponta 30 ezer me­netokmányt dolgoz fel. 30 millió forintot számfejt, azaz egyetlen műszak alatt elvég­zi azt a munkát, amely a vál­lalatoknál öt-hat naoot ieé- nvel. S a gyors munka anyagi eredménye: a tröszt gyorsab­ban forgathatta pé^-rit, gaz­daságosabban dolgozhat. Czibor Valéria- Nagy részvéttel temették el Komócsin Zoltánt A Politikai Bizottság tagjai a ravatalnak Szombaton, a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőjét, országgyűlési képvise­lőt. A munkásmozgalmi panteonban gyászolók ezrei állták kö­rül a virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalt, a vörös lepel­lel borított koporsót, amely előtt bordó selyempárnákon he­lyezték el az elhunyt kitüntetéseit. A gyászszertartáson a hoz­zátartozókon kívül részt vettek, s a ravatalnál díszőrséget áll­tak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja; a végső tisz­teletadásnál ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek ve­zető képviselői, közéletünk ismert személyiségei, a munkás- mozgalom sok régi harcosa, Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői, lerótták kegyeletüket több test­vérpárt hazánkban tartózkodó képviselői, a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Biszku Béla beszéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése nevében Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúzott az elhunyt­tól. Tisztelt gyászoló család! Tisztelt elvtársak! Barátaink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése nevében fájó szív­vel, mély megrendüléssel bú­csúzunk Komócsin Zoltán elv­társtól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, Politikai Bizottságá­nak tagjától, a Központi Bi­zottság titkárától, a Népsza­badság szerkesztő bizottságá­nak vezetőjétől, országgyűlési Háromnapos versenyzés Ifjúgárdisták megyei szemléje Nagykőrösön Péntek reggel óta fiataloktól hangos Nagykőrös városa — Cegléd, Budaörs, Páty és Szentendre után —, Pest me­gye legdélibb településén ta­lálkoznak a megye legjobb if­júgárdistái, hogy ezúttal ötödször adjanak számot felkészültségükről és mérjék össze tudásukat a különböző verseny ágakban. Az első napon a vendéglátó alföldi város nevezetességeivel ismerkedtek, majd baráti ta­lálkozóra jöttek össze az élel­miszeripari szakközépiskolá­ban. Tegnap délelőtt úszóver­sennyel vette kezdetét a ne­mes vetélkedés, délután pedig a főtéren gyülekezett a hat­száz ifjúgárdista. A felsorako­zott egységeket Lajtai István, az Ifjú Gárda megyei parancs­noka üdvözölte, majd a fiata­lok egyperces néma gyásszal adóztak Komócsin Zoltán elvtárs emlékének. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit­kára szólott ezután a fiatalok­hoz. Méltatta az ifjúgárdista- szemlék hagyományait, s ki­emelte az egész évi kiképzés­ről számot adó, nagy fegyel­met feltételező demonstráció jelentőségét. A szemle tííszfel- vonulással ért véget. Alaki és menetdalgyakorlatok követ­keztek ezután, a nap végezté­vel pedig politikai és honvé­delmi ismeretekből vizsgáztak a fiatalok. Ma, vasárnap délelőtt az összetett honvédelmi és járőrversennyel folytató­dik a találkozó, amely délután az élelmiszer- ipari szakközépiskolában ren­dezendő záróünnepéllyel feje­ződik be. A versenyeken legjobbnak bizonyuló szakasz elnyeri a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak vándorserlegét és a hon­védelmi miniszter emlékpla­kettjét. valamint a részvételi jogot az ifjúgárdisták augusz­tus 14. és 20. között megren­dezendő országos szemléjére. képviselőtől, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöké­től, pártunk és a magyar for­radalmi munkásmozgalom ré­gi, kiemelkedő harcosától, a nemzetközi kommunista moz­galom ismert személyiségétől. Komócsin elvtárs halálával alkotó politikusnak a szava neműit el, elveinkhez hű, szenvedélyes harcosnak a szí­ve szűnt meg dobogni. Olyan politikusnak, olyan harcosnak, a szíve, aki ifjúkori eszmélé- sétől egész életében azon mun­kálkodott, hogy népünk meg­lelje honát e hazában, s ha­zánk megtalálja helyét a nagyvilágban. A népért élt és alkotott. Eredményesen tevé­kenykedett népi államunk épí­tésén, erősítésén, szocialista or­szágépítő munkánk jó nem­zetközi feltételeinek biztosítá­sán. Korai távozása nagy és súlyos vesztesége pártunknak, népünknek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom­nak. Komócsin Zoltán elvtárs életútja az igaz forradalmár, az igaz hazafi, az igaz ember életútja. Munkáscsaládban, munkásmozgalmi családban nevelkedett, ahol a kevés ke­nyér mellé a felnőttektől, szü­leitől mindig jutott gazdag szó a proletárok szebb, embe­ribb jövőjéről. Fiatalon, még az illegalitás éveiben került kapcsolatba a munkásmozgalommal, amely osztálysorsát osztályöntudattá érlelte. Ifjúkori lelkesedése, el­kötelezettsége végigkísérte tö­retlen életpályáját. A népi Magyarország tette lehetővé, hogy Komócsin elv­társ kibontakoztassa tehetsé­gét, és ő, minden tehetségét a népi Magyarországnak áldozta. Az ő életútja és példája is bi­zonyítja, hogy a munkásosz­tály, a nép, kineveli soraiból azokat, akik híven szolgálják ügyét. Nemzeti sorsfordulónk, fel- szabadulásunk első pillanatá­tól kommunista hittel és bá­torsággal, az új lehetőségek birtokában arra összpontosí­totta erejét, hogy megújuló hittel harcolva a kommunis­ták, a haladó erők igazát vi­gye a nép közé. A párt min­dig bízvást számíthatott rá mindenütt, ahol dinamizmus­ra, lelkesedésre, tenniakarás- ra volt szükség. Erőt, lelkese­dést öntött a csüggedőkbe, a jövő iránt kételkedőkbe. Őr­ködött a népi hatalom vív­mányai felett, éberségre, a nép tiszteletére, a munka megbecsülésére, hazafiságra és internacionalizmusra tanított, buzdított, kommunistaként, politikusként, minden beosz­tásban. Ezt tette, amikor a hata­lomért vívott harc éveiben a fiatalokat, a kommunistákat szervezte Szegeden; amikor az ország más vidékein kapott megbízatást a párttól, ami­kor országgyűlési képviselő­ként járta az országot, s ami­kor a párt a KISZ megszer­vezését bízta rá Ezt tette a Politikai Bizottság tagjaként, a Központi Bizottság titkáré­ként, a Népszabadság szer­kesztőségének vezetőjeként, itthon és külföldön egyaránt. Az emberi élet értékét a tet­tek, az alkotások, a megví­vott harcok mérik, öt évti­zednyi életútja mögött egy rendkívül tehetséges és szor­galmas kommunista ember küzdelmes és példamutató életútja rajzolódik ki. Marxista—leninista politikus volt, aki úgy ismerte és sze­rette az életet, mint a hétköz­napok emberei. Néptribun agitátor, szervező, publicista, aki eszméink szolgálatában magával tudta ragadni a tö­megeket. Pártjával együtt hirdette a legfőbb politikai ta­nulságot, hogy a munkásosz­tály történelmi céljait csak a dolgozó tömegek bizalmat élvezve valósíthatja meg. Egyénisége újra és újra ki­tárulkozott beszédeiben, írá­saiban. Hallgatósága — bár­hol is járt — érezte, hogy mint szónok azért beszél, hogy se­gítsen eligazodni az ország és a világ dolgaiban. ' Az utóbbi évtizedben fá­radhatatlanul munkálkodott a Magyar Szocialista Munkás­párt nemzetközi kapcsolatai­nak, a nemzetközi munkás- mozgalom egységének erősíté­sén, a Szovjetunióhoz, a szo­cialista országokhoz fűződő szövetségünk további szilár­dításán. Mély meggyőződése volt, hogy a magyar munkás- osztály, a magyar nép érde­keit a legjobban ezzel a ha­zafias és egyben internacio­nalista politikával lehet szol­gálni. Komócsin Zoltán elvtársnak jelentékeny része van abban, hogy a Magyar Népköztársa­ság, a szocialista országok kö- . zösségének tagjaként, a nem­zetközi osztályharcban a példa erejével tanúsíthatja a legem­berségesebb társadalom, a szo­cialista rendszer fölényét, iga­zát. Súlyosan beteg volt már, ami­kor március 23-án a Népsza­badságban megjelent a „Válto­zatlan politikával" című cikke, amelyben világító értelemmel, alkotó szenvedéllyel tett hitet, pártunk politikájának követke­zetes végrehajtása mellett. Ma már tudjuk, hogy ez utolsó politikai hitvallása volt. „A legfontosabb — írta —, hogy erős és állandóan erősödik a munkás-paraszt szövetség, e két alapvető osztály és az ér­telmiség összeforrottsága, ezzel együtt a magyar dolgozók népi állama. Pártunk politikája és tevékenysége nyomán meg­bonthatatlan, hatalmas erővé vált valamennyi társadalmi réteg, minden munkára és a béke védelmére kész erő nem­zeti egysége. Mindez összessé­gében hazánk további, gyors fejlődésének biztosítéka, a jövő záloga." Fiatal fővel kezdett politikai életművét nem fejezhette be, de, embersége, kommunista munkássága, páralan szervezői és felvilágosítói képessége, szenvedélyes hangú cikkei, fe­lejthetetlen találkozásai a dol­gozó tömegekkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomban kifejtett állhatatos te­vékenysége: maradandó része a szocialista Magyarország megteremtésének. Végső búcsút veszünk Tőled drága barátunk, harcostársunk Komócsin elvtárs. Családod­dal, elvtársaiddal, barátaiddal, munkatársaiddal együtt az egész ország gyászol Téged, az igazi szocialista embert, a párt és a magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosát, a kommunista világmoz­galom nagyrabecsült személyi­ségét, emlékedet kegyelettel megőrizzük, harcodat folytat­juk. Búcsú a munkahely és a szülőföld nevében A Népszabadság nevében Rényi Péter főszerkesztő-he­lyettes búcsúzott ' Komócsin Zoltántól, a szerkesztő bizottság elhunyt vezetőjétől. Sokféle te­hetsége, képessége volt — mondotta —, de számunkra mind közül talán a legemlé­kezetesebb az maradt, ahogy árasztotta magából az energiát, meggyőződésének hevét, ahogy a maga harci és munkakedvét át tudta adni elvtársainak, pél­dás szerkesztő volt: optimiz­musa a marxista—leninista forradalmár, a realista poli­tikus optimizmusa volt, a való­ság ezernyi biztató tényéből szívta magába az erőt, a hitet, és mindezt visszasugározta kör­nyezetére. — Hited, odaadá­sod példánk lesz és emléked élni fog, mint része a nagy mű­nek, a szocialista hazának, a jövőnek, amelyért oly sokat tériéi — mondotta befejezé­sül. Barátai, egykori szegedi munkatársai, harcostársai, a Csongrád megyei és a szegedi kommunisták gyászát dr. Per­jést László, a Csongrád megyei Tanács elnöke tolmácsolta. — Felelősségteljes és magas párt- megbizatásod már régebben elszólított tőlünk — mondotta —, mégis ezer és ezer erős ba­ráti, elvtársi szál kötött hoz­zánk. — Töretlen kedvvel, meggyő­ződéssel és meggyőzően hirdet­ted eszméinket az egyeteme­ken, tanyai iskolákban, nagy- és kis üzemekben éppúgy, mint a sok tízezres nagygyűléseken. Mély gyászunkban különösen sokat gondolunk tiszta ember­ségedre, amelyben kiválóan ötvöződött a határozottság és a megértés, a tapintat és az elvi szilárdság, az igényesség, az emberi melegség. Emléke­det kegyelettel megőrizzük. Komócsin Zoltánt a panteon sírkertjében, az Internacio- nálé hangjai mellett helyezték végső nyugovóra. * i i

Next

/
Thumbnails
Contents