Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

1974. MÄJUS 7., KEDD Gazdag program a könyvhéten Egerben lesz idén az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója, ahol színes, gaz­dag és változatos program­mal készülnek a nagy ese­ményre — mindennap színes program és sok meglepetés várja majd az érdelődőket. Június 2-án, délelőtt 11 óra­kor az egri tanárképző főis­kola udvarában lesz az ün­nepélyes megnyitó, amelynek programjában részt vesz a magyar néphadsereg zenei szakközépiskolájának növen­dékeiből alakult fúvószene­kar, az egri Gárdonyi Géza Színház társulata, az egri szimfonikus zenekar, a debre­ceni Kodály-kórus és a nép­szerű Kaláka-együttes. Az ér­deklődők megtekinthetik a megyei művelődési központ és a Heves megyei fotóklub által meghirdetett „Az olvasó ember világa” című kiállítást, a megyei úttörőházban pedig a Reich Károly és Würtz Ádám meseillusztrációiból rendezett tárlatot. A megyei könyvtár kamarakiállításán a könyvhetek és könyvnapok történeteit is megismerhetik az egri könyvhét résztvevői. A magyar rádió húszper- ees jubileumi „Könyvről könyvért” vetélkedőt közve­tít a könyvudvarból. Ugyan­csak az ünnepi könyvhéten rendezik meg a könyvtáro­sok és könyvterjesztők szak­mai tanácskozását a megyei könyvtárban. Külön érdekes­ségnek ígérkezik a gyerekek aszfaltrajzversenye az Egri csillagokról és a könyvhét zá­róprogramja, a műsoros könyvtonjbolajátékkal egybe­kötött könyvbál. Távlatnyitás, pályaválasztás Tudományos diákmp Ráckevén Szombaton délelőtt 11 óra­kor ugyanúgy szólt a csengő a ráckevei Ady Endre Gimná­ziumban, mint az év bárme­lyük más hétköznapján. De nem a tanítási órák kezdetét jelezte, mint máskor, hanem különleges eseményre szólí­tott. A csengetés után az is­kola tanárai nem siettek az osztályokba, ahogyan más­kor. hanem a tanári szobába szólították azt a kilenc diá­kot, aiki — könyvekkel, jegy­zetekkel a hóna alatt — jó ideje izgatottan várakozott a folyosón. A tanáriban dr. Lo­sonci Miklós, a gimnázium igazgatója rövid eligazítást tartott számukra, majd a ki­lenc tanuló — most már ta­náraik kíséretében — elindult az osztályokba. De nem órára. A különleges események foly­tatódtak; a tantermekben a diákok tartottak előadást. Így kezdődött a ráckevei gimnáziumban az idei tudo­mányos diáknap. Tudósok az iskolában Nem egészen úgy kezdő­dött, mint máskor. A három esztendeje indított akció, az évente egyszer megrendezett tudományos diáknapok, az idén jutott el odáig, hogy az előadásokat maguk a tanulók tartsák. Amikor három éve a KISZ és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat járási szervezetének kezdeményezé­sére — az iskola egyik taná­ra, Fejérdy Győző a TIT já­rási titkára — a tudományos diáknapokat először megren­dezték, még csak arról volt szó, hogy a tanítási év egyik napján ne tanárok adják át az ismereteket, hanem meghí­vott előadók, tudósok, mű­vészek. A következő eszten­dőben, a második alkalommal aztán úgy bővült-gazdagodott a program, hogy már a tanu­lók kértek bizonyos előadókat és bizonyos témákat. Még később a tanulók kérdéseket juttatták ei a meghívottak­viták, követ­Kórustalálkozók Kilenc énekkar részvételével ren­dezték meg va­sárnap délután a II. dabasi kórus­találkozót a já­rási hivatal dísz­termében. Két év­vel ezelőtt volt az első ilyen rendezvény Da- bason, Kodály születésének 90. évfordulója tisz­teletére, iskolai énekkarok rész­véteiével. A hang­verseny sikerén felbuzdulva hatá­rozták el, hogy a jövőben kétéven­ként rendeznek hasonló összejö­vetelt a megye kórusainak rész­vételével. Az idei találkozón már felnőttkórusok is pódiumra léptek az ifjúsági, iskolai énekkarok mellett, így a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ férfikara, a törökbálinti férfikar és a ceg­lédi vasutas vegyeskar. Két gimnáziumi énekkart hallot­tunk; a vendéglátó dabasi gim­názium vegyeskarán kívül a nagykőrösi Arany János Gim­názium leánykollégiumának kamarakórusát. Négy általá­nos iskola énekkara jelent meg a találkozón, az abonyi, az üllői, a monori és a duna­keszi iskoláké. Az ünnepséget, amelyen részt vett Boros András, a járási hivatal elnöke, Hrubos József, a járási hivatal mű­velődési osztályának vezető­je nyitotta meg. A mintasze­rű szervezés és lebonyolítás a dabasi gimnázium lelkes énektanára, Török György munkáját dicséri; a járási művelődési központ segítsé­gével ő teremtette meg an­nak a lehetőségét is, hogy a résztvevő kórusok vezetői le­mezjutalmat és emléklapot kapjanak. A kellemes, baráti légkörben lezajló műsor szín­vonalas, változatos volt; a koncertszámokat két szavalat színesítette. Külön ki kell emelnünk a dunakeszi 3. sz. általános is­kola kórusának igényes mű­sorát, kitűnő hangzását, Vecsésen szombat délután rendeztek dalosta­lálkozót, amelyen sikerrel szerepelt, Kovács La­jos vezényletével, a Szentendrei Városi Kamara- kórus. A kórus néhány napja kapta meg a Mű­velődésügyi Minisztériumtól a kiváló együttes elmét. Ifj. Fekete József felvétele amely Szakáll Lászlóné kar­nagy munkáját dicséri. A ka­marakórusok közül a mono­ri általános iskola teljesítmé­nye érdemel külön elisme­rést. Somogyi Rózsa vezény­letével. A felnőttkórusok kö­zül nagy örömet okozott a törökbálinti férfikar műsora, Szakály Mátyás vezetésével. K. A. hoz és az előadásokat ankétok, beszélgetések tók. Neves emberekkel, is­mert, népszerű tudósokkal találkozhattak a három esz­tendő alatt a ráckevei gim­názium növendékei. Előadást tartott — többek között — dr. Kemiczky Károly, az isko­la volt növendéke, a buda­pesti Műszaki Egyetem ad­junktusa, Stock János vezér­őrnagy, Erdélyi György elő­adóművész és Pogány ö. Gá­bor, a Nemzeti Galéria fő­igazgatója. A tudományos diáknapok ily módon feltétle­nül elérték-megközel í tették azit a célt, amiért annak ide­jén megszervezték-eliind ítot­ták őket: új szellemi távlato­kat nyitottak a tanulók előtt és a maguk módján a pálya- választásiba is beleszóltak. * Uj szerepben Ezek után döntött úgy az iskola tantestülete, hogy az idén a tudományos diáknapon a tanulók új szerepben mu­tatkozzanak be: ők tartsák az előadásokat Az előkészítés két hónapja kezdődött. A tan­testület és a KISZ közösen számba vették, kik azok a ta­nulók, akik az akcióban szám­ba jöhetnek. A kiválasztott diákokat azután összehívták, megbeszélték a témákat és tanári segédlettel megkezdő­dött az anyaggyűjtés. A nagy munkára vállalkozó diákok nemcsak könyveiket néztek át eközben, hanem ellátogattak budapesti múzeumokba, tu­dományos műhelyekbe, be­szélgettek a kutatókkal, sőt, hogy minél teljesebb és élet­szerűbb lehessen az előadások anyaga, a helyszínen, Rác­kevén is vizsgálódtak. Kilenc előadás Mert nem szabadi azt hin­nünk — s ez a ráckevei tu­dományos diáknapok egyik jellemző vonása —, hogy • a tanulók valami élettől elsza­kadt, elvont „tudományos” tárgykörökben búvárkodtak. Éppen fordítva: arra töre­keditek, hogy a választott té­ma minél szorosabb kapcso­latban álljon a valóság, sőt, Ráckeve mai, tényleges prob­lémáival. Az érettségi előtt álló Szánthó Pál például a magyarországi cigányság hely­zetéről tartott előadást. De nem „általában”, anyagéban jelentős helyet és szerepet kapott a ráckevei Pokolhegy cigánylakosságának vizsgála­ta is. Ugyanígy nem feled­kezett meg a ráckevei hely­zet elemzéséről Mizik András sem, aiki a környezetvédelem problémáit vette szamügyre. Helyszíni vizsgálatokra, per­sze, nem minden téma adott lehetőséget. De az aktualitást, az időszerűséget mindegyik hangsúlyozta. Mercz József (IV. o.) matematikáról szóló fejtegetésed éppúgy, mint Megyei Mátyás (IV. o.) a re­lativitás elméletéről szóló előadása. S a többi is: Kiss Magdolna (III. o.) a francia impresszionistákról, Gyenes Magda (III. o.) Dél-Amerika népeinek ősi kultúrájáról, Naményi Béla (IV. o.) a világ- egyetem kérdésedről, Mikólst. ván (IV. o.) a műanyagok je­lentőségéről és Farkas László (IV. o.) napjaink biológiájáról beszélt. A tudományos diáknap elő­adásainak látogatása a tanu­lók számára nem volt kötele­ző. De talán elmond valamit az akció sikeréről és a megye más iskolái számára is köve tésre méltó jelentőségéről, hogy az előadásokat a tanu­lók SS százaléka hallgatta vé- gi& Ökrös László NDK KULTURÁLIS NAPOK Színházi esték IVÁN HAJÓJA Borisz Vaszilfev műve a Mikroszkóp Színpadon A hajó, ez a köhécsalő, ola­jat zabáié motorú, öreg von­tató, mely először csak a 17-es jelet viseli, majd ké­sőbb ünnepélyesen megke­resztelik a „Volga” névre, Iván hajója, ahogy az isme­rősök nevezik, többet jelent önmagánál. Fedélzete drá­mai színtérré emelkedik, amelyen súlyos konfliktusok csapnak össze; súlyos konflik­tusok, amelyeket élő, érző, örülő és szenvedő, hús-vér emberek hordoznak. Némi leegyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatnánk: maga­tartásformák ütköznek meg itt. Csakhogy ezek a magatar­tásbeli normák a szocializ­musban élő ember legfonto­sabb erkölcsi problémáit érin­tik. Iván, a vontató hábo­rús sérült, magányosan élő kapitánya, a sokat megélt ember bölcsességével, apró ravaszkodásokkal és sok-sok szeretettel, fnegértéssal éli az életét, nem csinál gondot egy- egy szabálytalanságból, mert ezek mindig a jószándékból, a segítőkészségből, az em­berségből fakadnak. A ha­jóra kerülő új ember, a fia­tal Szergej, alapvetően más­fajta gondolkodású. Számá­ra a munka elsősorban a kí­nosan precíz fegyelemmel végrehajtott cselekvést je­lenti, anélkül, hogy a mun­ka végzőjét és igazi célját, az embert látná, vagy figyelem­be venné. Üj munkamódszer­ről, tudományos szervezés­ről, a lezserség, haverkodós, az ésszerűtlen megoldások száműzéséről beszél, s eköz­ben, noha mindebben vitat­hatatlanul igaza van, olyan rideg, embertelen légkört áraszt, hogy arra kell gon­dolnunk: ha a hatékony mun­ka ezzel a mentalitással te­remthető meg, akkor inkább maradjon az Iván-féle vi­lág, a maga lezserségével, mert az legalább emberre mé­retezett. Vasziljev viszont ezt a sok nosztalgiával, „jóem­berkedéssel” teli világot sem TV-FIGYELŐ Tallózás. A KOZEPULETEPITO VALLALAT FELVESZ korszerű acélzsaluzatos és könnyűszerkezetes technológiával építkező munkahelyeire szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat A szakma elsajátítására betanító tanfolyamokat indítunk. Heti 44 órás munkaidő, vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. A szomlbati és a vasárnapi tévéműsorra egy rossz szót sem mondhatunk. Szokatlanul gazdag és válto­zatos műsort láttunk a két hét végi napon, amelyből mindenki kedve szerint vá­logathatott. Részletes áttekintés helyett csak tallózhatunk a gazdag műsorban. Két ellentétes mű­fajú, anyagú és jelentőségű adást mégis kiemelnénk, az összeállítás két szélső pont­ján álló műsort. Az együk egy kitűnő riport a 19-es har­cosból jugoszláv partizánná lett kommunistáról. Deák tá­bornokról, a könyveket író orvoskatonáról. A másik, az ugyancsak szombaton vetí­tett bűnügyi film, az Aki el­lopta az Eiffel-tornyot című produkció. Remekül szerkesz- tett-komponált krimi volt ez, ritkaság mostanában a kép­ernyőn. Legszívesebben azonban az egész szombati-vasárnapi mű­sort felidéznénk. Tulajdon­képpen és igazában: ez lenne igazságos. Perek. Az irodalmat min­dig érdekelték a perek. De soha annyit nem írtak ró­luk, pontosabban egy bizo­nyos fajtájukról, mint ma­napság. A politikai perek iro­dalmi megjelenéséről van szó. Attól kezdve, hogy a cseh Kafka a század elején megírta híres és csak lát­szatra nem politika könyvét, a perirodalom valósággal kü­lön ágává vált a széppró­zának. Vasárnap este ennek a per­irodalomnak egyik sikerült és jellegzetes alkotását lát­hattuk, Rolf Schneider izgal­mas drámáját, a Richard Waverly perét. A mű nem dokumentumdráma. A német író szabadon kezelte tárgyát, az atombombát ledobó piló­ta nevét is megváltoztatta pél­dául — a tiszt a valóságban Paul Tibbes volt —, ám a lé­nyegben, a társadalomrajz­ban pontosan és szabatosan ábrázolta az amerikai viszo­nyokat. A pernek, amely Wa­verly elmebetegségéről dön­tött, ezzel mutatta fel poli­tikai természetét. Schneider drámáját nagy­hatású előadásban láttuk. Horváth Ádám erőteljes ren­dezése és a remek szereplő- gárda — Ráday Imre, Már­kus László, Mádi Szabó Gá­bor, Sinkó László (a címsze­replő). Ínke László és Galam­bos Erzsi — hitelesen és meggyőzően tolmácsolta a dráma súlyos mondanivalóit. Ö. L. óhajtja: az Iván hajója arra int, hogy ezeknek a magatar­tásformáknak nem egymás mellett, vagy egymás ellen kell működniük, hanem ösz- sze kell olvadniuk, kivetve mindegyikből a salakot, s megtartva mindegyikből az értékes fémet. Az eredetileg prózai mű­ből Komlós János készítette a színpadi változatot, s te­gyük hozzá: igen' szerencsés kézzel emelte ki a könyvből a legfontosabb mondaniva­lót; nem a betű szerinti hű­ség, hanem a gondolati azo­nosság vezette. Így kitűnő alapot teremtett a rendező, Iglódi István számára, hogy egy meggondolkodtató, a né­zőt erkölcsi döntésre készte­tő, magas hőfokú előadást produkáljon. A Mikrószkóp Színpad színműbemutatói már eddig is egy tudatosan vál­lalt koncepciót jeleztek: ko­runk nagy erkölcsi kérdései köré csoportosuló mondani- valójú darabokat választot­tak mind az ugyancsak Vo- sziljev-műből készült Csende­sek a hajnalok, mind A ver­senyló halála esetében. Az Iván hajója ezt a sort foly­tatja, érdekesen, izgalmasan, hatásosan. Iglódi (aki a parányi szín­padon is megtalálta a játék­tér raffináltan egyszerű meg­oldását egy hajófedélzetként billegő platóval), a színészi játékot is a morális konflik­tusok plasztikus kifejtésére használta fel. Gera Zoltán esendő, emberségében mégis rokonszenves Iván kapitá­nya, Csikós Gábor racionalis­ta. hidegszívű, hidegfejű Szergeje. Jobba Gabi a két férfi közt hányódó, mind­egyikhez és egyikhez sem hú­zó Jelenkája szép alakítás. Kristóf Tibor és Szigeti And­rás fontos epizódszerepeikben távlatot, mélységet adnak a cselekménynek. Takács István ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK! CSATORNAVAS tartókonzul BESZEREZHETŐ A KOZÉP-MAGYARORSZAGI VALLALAT TELEPÉN: Monor, Vásártér Telefon: 66. Amint arról lapunkban már beszámoltunk: május 7. és 14. között NDK barátsági és kulturális napokat rendeznek Budapesten és az ország né­hány nagyobb városában, így például Győrött, Sopronban, Kőszegen és Baján. A változatosnak ígérkező programról — köztük az NDK- írók részvételével elsőként rendezett író-olvasó találko­zóról — szóló tudósítás azt hírül adta, hogy a két test­véri szocialista ország kultu­rális kapcsolatai újabb je­lentős mozzanatára a Német Demolcratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából kerül sor. 1974 tehát jubileumi esz­tendő a Német Demokratikus Köztársaság népe, de min­den békeszerető európai em­ber számára is. Negyedszázad­dal ezelőtt — 1949 októberé­ben — jött létre német földön az első szocialista állam, a német munkások, parasztok és értelmiségiek demokratikus békeállama. Az ország népe azóta is töretlenül halad a szocializmus építésének útján. Világszerte ismert és elismert nagyszerű gazdasági sikerei után, a szocialista közösség tagjaként, méltó helyet vívott ki magának a nemzetközi életben is. A már említett politikai és gazdasági eredményekkel szo­rosan összefüggnek az NDK népének a saját szocialista kultúra megteremtésére irá­nyuló erőfeszítései. Az NDK szocialista művészete, irodal­ma, a haladó hagyományok megteremtőire, Heinrich Mannra, Thomas Mannra, Brechtre, Anna Seghersre és a művészet más nagy klassziku­saira támaszkodik. Amit az NDK színházi és filmművé­szei, képzőművészei, írói és költői az elmúlt negyedszá­zadban alkottak, az napjaink­ban mind méltóbb folytatá­sává válik a nagy elődök munkájának. Tulajdonképpen ebből a negyedszázados ter­mésből kap ízelítőt május 7. és 14. között a magyar közön­ség. A magyar nép kezdettől fog­va szoros kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést te­remtett az NDK népével, a szocialista tábor egybehan­golt külpolitikáját követve, szerény lehetőségeihez mér­ten, a nemzetközi porondon is segítette erőfeszítéseit. Az or­szágaink és népeink közötti egyre erősödő és mind gyü­mölcsözőbbé váló kapcsola­tokat gazdagítják az egymás kultúrájának megismerésére irányuló erőfeszítések is. S az, hogy e törekvésünket szolgáló újabb mozzanatra a 25. év­forduló jegyében kerül sor, csak emeli az NDK barátsági és kulturális napok jelentősé­gét. K. A. Az évforduló jegyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents