Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

VMihio 1974. MÁJUS 7., KEDD *■ 5 Professzorok hasznos hobbyja Mintakert Zsámbékon KCST-K00PERÍC1ÓBAN Öreg gépek - nyugdíj előtt A főleg templomrom járói és újabban lámpamúzeumáról hí­res Zsámbék rövid időn belül úiabb nevezetességéről is is­meretes lesz bizonyára: a helybeli ÁFÉSZ mezőgazdasá­gi szakcsoportjának ’dén ta­vasszal telepített minta-gyü- mölcsöskertjéről. Mert ez a mintakert valóban mintául kell szolgáljon a háztáji és zártkerti gyümölcsösök telepí­tésében, művelésében, a gyü­mölccsel oly szívesen foglal­kozó egész környéken, hiszen nagy tekintélyű és tudású szakembereké. Ugyanis az ÁFÉSZ mezőgazdasági szak­csoportjának tagjai részben a gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki tagozatának tan­székvezető tanárai meg adjunktusok és tanársegé­dek. Tulajdonképpen vagy tízen ők alapították öt éve a szak­csoportot nem egy tagban levő, nyochektámyi állami tarta­lékföldön. A csoport másik tíz tagja pedig a PEMÜ helybeli üzemének dolgozója és vala­mennyien részt vesznek a mű­velésben. Ki az íróasztalt és katedrát, ki pedig a munkagé­pet cseréli fel a mezei mun­kával. — Nem a nyereségért — hangsúlyozza Hídvégi Béláné, a szakcsoport főkönyvelője, aki különben egyetemi ad­junktus az ügyviteli tanszé­ken, tehát a magvetésnél hiva­tásánál fogva többet ért a számvetéshez, de azért maga is munkálkodik a földön. — Nincs remekebb időtöl­tés a testmozgásnál a szabad levegőn — folytatja és kifejti: — A tagok földszeretetét akár hobbynak is nevezhetnénk. Valamennyien többre be­csülik azonban a valami­lyen célt szogáló mozgást az egyszerű sétánál. Sorolja aztán, egy hektáron feketeribizlit termelnek, ez már élőre fordult. A többi föld szántó, tavaly búzát arat­tak rajta, de idén már csak hat hektárba vetnek, abba is napraforgót. A toki határ kö­zelében, a tervezett új falu­központ és az út mellett pe­dig egy hektárnyi földdarabon a tavasszal vegyes gyümöl- mölcsöst létesítettek. Ez év tavasza különben for­dulópontot jelentett a szak­csoport életében, egyesült vele az ÁFÉSZ hat főből álló nyu- lász és tiz főt számláló mé­hész szakcsoportja. Ezek után most már o mezőgazdasági szakcsoportnak 36 tagja van. S hogy mi van a gyümöl­csöskertben? összesen 316 fa, meg 96 bokor. Alma, körte, sárga- és őszibarack, meggy meg cseresznye, sőt még dió­csemete is növekszik a minta­kertben. Továbbá a fáknál ha­marább gyümölcsöt hozó vö- rösribizli, málna, egres és nas­polyabokrok. Majd minden zsámbékinak van a hegyoldalban darabka szőlője, gyümölcsöse, általá­ban szeretik errefelé az embe­rek a kertészkedést. Többnyi­I re nem eladásra, csak a család asztalára termelnek és nem is valamennyien korszerű mód­szerekkel. Hát az agrárpro- tesszorok mintakertjének éppen az a célja, hogy a termelés és növényápolás persze, nem nagyüzemi, de azért kor­szerű módjait bemutassák, és szaktanáccsal is segítsék a zsámbéki írleg a környékbeli kertészkedőket. Egyszóval egyetemen kívüli oktatást akarnak folytatni, ami dicsé­retes és tiszteletreméltó törek­vés. . Alighogy befejezték azonban a mintakert telepítését, kelle­metlen meglepetés várt rájuk egy reggel: valaki vagy vala­kik megritkították a frissen beültetett facsemetéket. Éjsza­ka jó néhányat kiástak belő­lük, és a talált nyomok szerint teherautón vitték el a zsák­mányt. — Eredeti tervünk szerint — mondja a főkönyvelő ad­junktusnő — később kerítéssel akartuk körülvenni a minta­kertünket. A történtek után azonban előbbre hoztuk a tervet, még ez idén elkészül a kerítés. Sz. E. Áramot ad Kisköre Bekapcsolták az első turbinát Vasárnap pontban éjfél- J Az építkezés vezetőd a Ma­kor megkezdte a rendeltetés- ; gyár Távirati Iroda munka- szerű villamosenergiz-terme- lést a kiskörei vízlépcső 7 I társának adott nyilatkozatuk­ban elmondották, hogy az új turbina az első 24 órában ki- megawattos csőturbinája. fogástalanul teljesítette terv A Fővárosi Szállítási Vállalat Exportcsomagolási üzemegysége szigethalmi munkahelyére férfiakat vesz fel csomagolómunkára Jelentkezni lehet: Szigethalmon, a MOGORT telepén, Urbán István csomagolási részlegvezetőnél. szerinti feladatát. Az előírt program szerint most harminc napig megállás nélkül mű­ködik: áramot szolgáltat az ország villamosanjergia-rencL. szerébe. Az épülő 28 megawattos vízierőmű a vízlépcső egyik fő létesítménye lesz. össze­sen négy csőturbinával szere­lik fel. A kivitelezők már a második, a harmadik és a negyedik turbina szerelését is megkezdték. Az új, kiskörei vízerőmű a Ganz-MÁVAG irányításával magyar—francia kooperáció­ban készül. A francia cső­turbinák a hagyományos tí­pusoknál lényegesen nagyobb hatásfokúnk, de ugyanakkor az üzemeltetésük mintegy 30 százalékkal olcsóbb. A telje­sen automatizált erőmű egy Szeged nagyságú város igé­nyeinek kielégítéséhez ele­gendő áramot termel majd. A tervek szerint az év végéig valamennyi turbinája elké­szül. Folytatódik a selejtezés Budakalászon Folytatódik az idén az el­avult gépek kiselejtezése, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyárában. A következő hónapokban 80 öreg masinát vonnak ki a termelésből, hogy helyet biz­tosítsanak a rekonstrukció kö­vetkező szakaszában vásár- landó új típusú négyszínvál­tós automatáknak. Az üzem­ben dolgozó asszonyok egy része szomorúan vette tudo­másul, hogy meg kell válnia jól megismert, megszokott munkaeszközétől, de ma már megértik, hogy az élet dik­tálta rohanó tempó a textil­ipart sem hagyhatja figyel­men kívül. 470 helyett 1000 négyzetméter szövet Talán László igazgatóhe­lyettes mesélte, hogy az 51 esztendős vállalat négy évvel ezelőtt 460 öreg masinával dolgozott. Akadt közöttük nem egy 60—70 éves is, hiszen a gyárat már alapításakor hasz­nált cseh, osztrák és svájci gépekkel szerelték fel. A gé­pek az üzemmel együtt vé­nültek, pedig időközben szám­talan korszerű változat lá­tott napvilágot. Fejlődött a technika, módosult a techno­lógia, emelkedett a termelé­kenység, Budakalászon pe­dig csaknem fél évszázadig konzerválódtak a munkakö­rülmények. így aztán érthe­tő, különösen a 30—40 éve itt dolgozó asszonyok viszoly­gása bárminemű újtól, fő­leg a teljes rekonstrukciótól. — Szerencsére túl vagyunk a nehezén — mondja az igaz­gatóhelyettes, az év végére a teljes géppark öthatoda korszerű, új berendezés lesz, s csupán 40 olyan régi gép­pel fogunk dolgozni, ame­lyeknek a munkáját eddig nem sikerült automatizálni. — Ezek szerint gondot okozott az „átállás” a hagyo­mányos gépekről az újakra? — Dolgozóink többsége megértette, hogy a rekonsruk- ció elkerülhetetlen, sőt, a fia­talok egy része alig várta, hogy korunknak megfelelőbb, termelékenyebb gépre kerül­jön — vette át a szót dr. Spáth Oszkár, ' a szövődéi gyárrészleg vezetője. Az idő­sebbek előtt viszont elég volt emlegetni a tervezett selej­tezést, máris akadt, aki a sze­mét törülgette. Érthető, hi­szen egyikük-másikuk évti­zedeken át szőtt lenszálakból kelmét, megszokták, megsze­rették a régi gépeket olyany- nyira, hogy sajátjuknak val­lották. Elkeseredtek akkor is, ha az övékkel teljesen azo­nos gépekre akartuk áthe­lyezni őket, hát még, ha ar­ról beszéltünk, hogy a jövő­ben automatákat kell kezel­niük. Joggal merült föl ben­nük a kérdés: mit számít, hány évesek ezek a szövőgé­pek, fő hogy még mindig hi­bátlanul lehet dolgozni raj­tuk, kár kidobni őket. Arra nem gondolnak, hogy az el­avult gépek működtetése még a kiselejtezésnél is nagyobb veszteséget okoz azzal, hogy elvonják a munkaerőt a kor­szerűbb, termelékenyebb, új gépektől. Hiszen míg a ha­gyományos gépeken egy dol­gozó egy műszak alatt 470, automatán csaknem 1000 négyzetméter szövetet állít elő. Igaz, több és szélesebb gépet kezelnek, mint koráb­ban, többet kell tehát mo­zogniuk, maga a szövés azon­ban kevesebb beavatkozást kíván, de a gépek közötti jö­vés-menés éppen az időseb­bek számára fárasztó. A gyár vezetői a lehetősé­gek szerint figyelembe vet­ték az idősebb, esetleg nyug­díj előtt álló asszonyok ké­rését, hogy utolsó munkás- hónapjaikat régi gépeiken tölthessék. Szabó Jánosné, aki már az automatagépekikel is barátkozott, most hagyo­mányos mellett dolgozik: — Három gyereket kell ellátnom, iskolába indítanom, ha éjjeles vagyok, nem marad időm pihenésre. Azért kér­tem, helyezzenek vissza ré­gi gépre, ahol csak nappal kell dolgoznom. Persze, előbb- utóbb úgyis automatára ke­rülök, hiszen az év végéig ezeket is kiselejtezik. Ha nem kéne három műszakban dol­goznom, nem lenne kifogá­som az automaták iránt, hi­szen csak két-három fogást kellett megtanulnom annak idején. Jobb minőségű termékek Most már saját munkájukon is érzik a dolgozók, hogy a korszerűsítés elkerülhetetlen volt. Az elavult gépparkkal nem tudták fokozni a terme­lést, pedig a vásárlók igénye mindinkább emelkedett. Szük­ség volt a nagy teljesítményű automatákra, s ha már meg­voltak a dráiga berendezések, akkor azok minél jobb kihasz­nálására, azaz háromműszakos működtetésükre. Annál in­kább, mivel az elmúlt öt esz­tendő alatt jelentősen csökkent a gyár dolgozóinak a száma: az 1968 évi 1500-zai szemben az idén már csak ezren ké­szítik a budakalászi kelméket. Az üzem vezetői mégsem pa­naszkodnak munkaerőhiányra. Az asszonyok derekas helyt­állásának és az automatáknak köszönhető, hogy körülbelül azonos mennyiségű és ami en­nél fontosabb, jobb minőségű lenszövetet állítanak elő. — Ezek szerint sikerült meg­értetni az asszonyokkal, hogy a rekonstrukció egyaránt érde­A KGST-országok választé­kosabb áruellátásának válto­zatlan fontos eszköze a sző­ke a népgazdaságnak, a válla­latnak és maguknak a dolgo­zóknak is? — Természetesen, hiszen az új berendezésekkel mutatós, divatos, kellemes viseletű ru­haanyagot gyárthatunk, hazai és külföldi igények kielégíté­sére egyaránt. Azzal pedig, hogy a legkorszerűbb gépeket vásároltuk meg, maximális nyereség elérésének a feltéte­leit teremtettük meg. A kor­szerűsítés előnyeit dolgozóink tehát kétszeresen is élvezik, mint vásárlók — a kirakatok­ba tett több, szebb és olcsóbb kelmékkel — és mint szövő­nők, a vastagabb fizetési bo­rítékok átvételekor. Az automaták kezelését is el kellett sajátítani, amiben szin­tén a fiatalabbak voltak ru­galmasabbak. A 24 esztendős Kovács Zsuzsa 1966 nyarán jött Budakalászra: — Hat éve kerültem gépre, mindjárt automatára. (A gyár- részi eg-vezető megjegyzi: méghozzá a legbonyolultabb, négyszínváltós gépre). Hét au­tomatám van, nem is annyira kezelésük, mint o gyaloglás fáraszt. Naponta legalább 15 kilométert teszek meg. Több­nyire 2900 forint kerül a fize­tési borítékomba. További korszerűsítések A műszakiak többsége öröm­mel fogadta az automatákat, hiszen az új gépek szakmai fejlődési lehetőséget nyújta­nak. Bandzik Viktor művezető véleménye szerint annak elle­nére, hogy most kevesebb gép műszaki állapotára kell ügyel­niük, több a munká juk, ugyan­is minél kezdetlegesebb egy gép, annál kevesebb alkatrésze van, annál kevesebb a kopás, az alkatrészcsere — nem így az automatáknál. A rekonstrukció, az automa­tizálás szükségességét ma már mindenki elismeri Budakalá­szon, és dicséretre méltó, hogy a hosszú szünet után végre megkezdett technikai újjászü­letést a következő ötéves terv­ben is folytatják. 1975-re 25, KGST-kooperációban gyártott négyszínváltós szövőautomata vásárlását tervezik. A magyar leniparban ilyen korszerű mik- rovetélős szövőgép még nincs, Budakalász kapja az elsőket. Az üzem vezetői az ötödik öt­éves terv időszakában kívám- iák korszerűsíteni kikészítő­üzemüket egy új filmnyomó gép beállításával és új gőzö­lő. valamint szárítóberendezés vásárlásával. Cz. V. cialista országok belkereske­delmi minisztériumai közötti közvetlen árucsere. Húsz százalékkal növekszik a belkereskedelmi választékcsere Vizvezetékszerelőket, kőműveseket, tetőfedőket, bádogosokat, asztalost, lakatosokat, épületlakatost, elektrolakatost, festőt, villanyszerelőket, burkolókőt, ácsokat, férfi kertész szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Budapest III.. Korvin Ottó tér 7. I TITKÁRNŐT gazdasági igazgató­helyettes mellé, építésztechnikust, gépíró-adminisztrátort azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Budapest III., Korvin Ottó tér 7. / A VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ipari részlegéhez FELVESZ lakatos szakmunkásokat, vizsgázott hegesztőket, betonárn-termékek gyártásához férfi munkaerőt. Gépkezelői vizsgával rendelkezők előnyben. Jelentkezés: ÁFÉSZ ipari üzem Vác, Derecske-dülő (a gumigyár mellett). Telefon: 10—782. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ 21 éves kortól, kétéves, legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal, továbbá 20 éves kortól, az általános iskola nyolc osztályát elvégzett FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK, FÉRFIAKAT A HÉV RE MOTORVEZETŐNEK Felveszünk még 18 éves kortól férfiakat és nőket váltóőrnek, ielzőőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörbe, valamint 24 éves kortól, a munkakör ellátására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező férfiakat hajógépésznek. Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban részesülnek, a villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők pedig évi 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. Járművezetőinknek — ha a megkívánt feltételek fennállnak —, nyugdíj-korkedvezmény jár. Bérezés - a kiképzés idő alatt is — a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruhaellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és a vállalat valamennyi telephelyén. Belkereskedelmünk amely a szocialista országokkal való fogyasztásicikk-forgalomnak mintegy 16 százalékát bonyo­lítja le — választékcsere útján tavaly 35 mililó rubel értékű árut vásárolt a KGST-országok kereskedel­métől, ugyanilyen értékű fo­gyasztási cikkekért cserébe. Áz idén átlagosan mintegy 20 százalékkal tovább növekszik a választékcsere-forgalom. A magyar belkereskedelem legnagyobb partnere a Szov­jetunió, amely tavaly tízmillió rubel értékű áruval járult hozzá lakosságunk ellátásá­hoz. Az idei közvetlen forga­lomban a legnagyobb volument 8 ezer tonna sertéshús be­hozatala teszi ki, ellentételként ugyanennyi vá- gottbaromfit ad a magyar ke­reskedelem. Sok egyéb között külön említésre méltó a vi­szonylag olcsó szovjet kerék­párok importja.

Next

/
Thumbnails
Contents