Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

I Tecteí W K/untm 1974. MÄJUS 1., SZERDA AZ IGAZI ERŐ „A párt teljes meggyő­ződéssel vallja: a szocialis­ta társadalom felépítésé­nek alapvető feltétele a munkásosztály vezető sze­repének szilárd és fokozó­dó érvényesülése.” (Kádár .TájiOS előadói be­széde, az MSZMP X. kong­resszusán.) A szociológiai kutatások beszédes számai A munkás betont szorít a Tamara, Összeszereli a Házat, , kétpercetiKent ugrat előtte a szaiag, ke tp ere enaént tele­font épít, tizpercerutent ka­bátot ad, benzint csapol a re- formáloDól, elintíitja az autó­busz önjáró padlóvázát, be­húzza a tekercset az elektro­motor állórészébe. Irányítja a brigád, a műhely munkáját, javasol a termelési tanácsko­záson, bírál a szakszervezet értekezletén, versenyt vállal minden nemes célért, bentma­rad túlórázni, érti a kommu­nista műszak jelentőségét, óvodát épít a gyerekeknek. A munkásosztály a hatalomért legtöbbet tevő, a néphatalom célját adó igazi erő! Igazi erő, a sző fizikai­számtani értelmében: 1970- ben 2,6 millió munkás állt céljaink szolgálatában, s a szakképzett munkások ará­nya elérte az ötven százalé­kot. A munkásosztály po­litikai, gazdasági céljain­kat fizikai-szellemi ké­pességével szolgáló igazi erő: a nemzeti jövedelem nagyobb felének termelője, s megsok- szorozója. Igazi erő a szó politikai- ideológiai értelmében: képes- érdekviszonyait úgy felis­merni, hogy az az egész tár­sadalom fejlődését szolgálja. A párt vezetésével önmaga felemelkedését, s az egész nép életének igazabbá válását együtt sürgeti és biztosítja: házépítéssel, pölitikai cél ki­jelölésével, alkotással, véle­ménynyilvánítással. így igazi hajtóereje a társadalmi vál­tozásoknak ! AZ ÉRTÉK Metsszünk ki egy szeletet az egységes munkásosztályból, s tótelmondatainkat ez egészet mutató részből igazoljuk: Pest megye munkásságának példájából. Ipari beruházá­sokra 20 milliárd forint — ekkora summát fogadott el 1971. október 8-i tanácsülé­sen a megye parlamentje. Mi­lyen nagyságrendű a fejlődés a túlteljesítésekkel és a tu­datos visszafogásokkal a me­gyében ? íme a válasz ■ egy­más mellé kívánkozó adatok­kal: Pest megye ipari terme­lése négy éve elérte a 22 mil­liárd forintot, s a munka ered­ménye 1975-re előrelátható­lag 38—39 milliárd forintot tesz ki, vagyis fél évtized alatt 70—76 százalékos termelés­emelkedéssel számolhatunk. A munkásosztály ennyivel ad többet — mindnyájunknak! A nagyarányú termelésnö­vekedést országosan is ki­emelkedő beruházások segí­tik élő, mint a százhalombat­tai Dunamenti Hőerőmű újabb áramtermelő gépegy­ségeinek üzembe helyezése, a Kőolajipari Vállalatnál a há­rommillió tonnás feldolgozó üzem megépítése, a »Csepel Autógyár fejlesztése, a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárának rekonstruk­ciója, a dunakeszi hűtöház to­vábbfejlesztése. A beruházá­sok nemcsak népgazdaságunk fejlődésének, életszínvona­lunk állandó emelkedésének zálogai, hanem más módon is részei a munkáspolitikának: a megye iparában 18,3 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma, emelkedik azok aránya, akik az iparban keresik meg ke­nyerüket. Vagyis a társadalom anyagi javainak bővítésével párhuzamosan a munkásosz­tály számszerűen-minőségileg önmagát is erősíti! A mun­kásosztály politikai, gazdasági céljainkat így szolgálja fizi­kai-szellemi képességeivel — alkotással. A SZÜKSÉGLETEK Munkáspolitikánk töretlen, az elmúlt évek, évtizedek tes­tületi • döntései, elemzései, gyakorlati intézkedései mind ezt bizonyítják. A munkás- tosztály — mint a társadalom legfontosabb ereje — lehető­ségeinkhez mérten a legtöbb­re érdemes! Szükséges tehát a munkás­ság élet- és munkakörülmé­nyeinek, művelődésének, szükségletei változásának ál­landó elemzése. A megyében például szociológiai vizs­gálat számszerű adatai könnyítik meg a tisztánlátást. Idézzünk néhány gondolatot a 220 ezer megyei munkásra vonatkozó 1971-es elemzésből: Kezdjük egy sajátossággal, Pest megye munkásainak 60 százaléka Budapestre jár dol­gozni. A válaszolók 23 szá­zaléka három óránál többet utazik. E tények már a fel­adatok tömegét adják: to­vább, gyorsabban korszerűsí­teni a közlekedést, különösen a munkás táratok kultúrált- ságát — mert ez is fontos ré­sze a munkáspolitikának. íme egy másik kiragadott adat: ha a segédmunkások keresetét 100-nak vesszük, akkor a szak­munkások keresete 123, a be­tanítottaké 96. A központi bérrendezésre ilyen számok ismeretében került sor, s a munkásfizetések arányai ked­vezőbbé váltak. A munkásosztály, a társa­dalom életszínvonalának eme­lése csak abból lehetséges, amit megtermelünk. Bevált gazdaságirányítási rendsze­rünkben a gazdaságosabb, szervezettebb, korszerűbb termelésért sokat teszünk. így lehetséges a fejlődés meg­gyorsítása, s az elosztási vi­szonyok további finomításá­val a munkásság osztályér­dekeinek fokozott szolgálata is! A TUDATOSSÁG A munkásosztály igazi erő a szó politikai-ideológiai értét fnébén is: képesmz egéají. tár­sadalom fejlődését meghatá­rozni. Ehhez a szerephez azonban a munkásság mű­veltségének, szakismeretének, ideológiai képzettségének fo­kozása szükséges. Nézzünk e témában is a szociológiai kutatások mélyé­re: tanultabbá vált munkás­ságunk. A Pest megyei mun­kások 55 százaléka elvégezte az általános iskolát. De itt nem állhatunk meg, a hely­zeten erőteljesebben változ­tató közművelődés szüksé­ges. Az évekkel ezelőtti vizs­gálatok ugyanis nem 'kellő fejlődésről tanúskodnak, pél­dául : a szakmunkások 57 szá­zaléka, a betanítottak 72, a segédmunkások 69 százaléka egyáltalában nem olvasott könyvet. Még ennél is többen vallották be, hogy még egy­szer sem voltak színházban. Társadalmi hivatását pedig csak képzett, tájékozott, kor­szerűen gondolkodó munkás- osztály képes betölteni! Szintén ideológiai '— bár gazdaságilag is kiemelkedően jelentős — kérdés a munká­sok szerepe az üzemek életé­ben, az üzemi demokráciában. A Pest megyei szociológiai fel­mérés e témában is figyelem­re méltó adatokat szolgálta­tott: a munkások 58—82 szá­zalékának nem volt javaslata a munkaszervezésre, a mun­kavédelemre. Vagy: a szak­munkások 44, a betanítottak 46, a segédmunkások 37 szá­zaléka tudott csak arra a kér­désre válaszolni: hová kerül­nek a gyár termékei ? A mun­kásság tudatosságának foko­zása tehát elodázhatatlan fel­adat! A pontos felismerést, a cse­lekvési irányok tudatos kije­lölését adta meg a Központi Bizottság legutóbbi, márciusi ülésének határozata a mun­kásosztály helyzetéről, s a közművelődési teendőkről. A határozatok, s ezek végrehaj­tása a biztosíték, hogy a mun­kásosztály pártja, s állama ké­pes a kedvezőtlen folyama­tok visszaszorítására s a ked­vezők meggyorsítására. A MOZGÁS Társadalmunk átrétegzödé- se nem állt meg: a fizikai dolgozók gyermekei fokozott támogatásban részesülnek az értelmiségivé válásban. Egyre erősödő törekvés a rátermett munkások vezetővé nevelése, kinevezése. Évről évre tere- bélyesebb a munkások részt- vétele a közéletben, közvet­lenül hallatják hangjukat a legmagasabb párt-, állami, szakszervezeti, KlSZ-fórumo- kon, a gyári, üzemi tanácsko­zásokon. A munkássá válás folyamata — bonyolultsága el­lenére — társadalmi méretű. A társadalmi átrétegződés 'sajátos színhelye a falu: áz •iparszerű ríérmelési módok bevezetésével a mezőgazda­ságban dolgozók sokkal in­kább munkásokká válnak, a hagyományos értelemben használt paraszt-fogalommal szemben. A falu struktúrája már jelentősen átalakult: Pest megyében 1970-ben a ke­resőképesek 13,5 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, az agglomerációban ez a szám 8,3 százalék — világviszony­latban sem lebecsülhető arány. Ma már a falun élő dolgozók 60 százaléka mun­kás. S az iparszerű termelés a mezőgazdasági és a gyári munkás közötti különbséget jelentősen csökkenti. Vagyis a munkásosztály további számszerű és minőségi vál­tozásával kell számolni, ami munkáspolitikánknak különös súlyt ad a továbbiakban! Ennek biztosítéka eddig folytatott politikánk, s annak hatékonyabb végrehajtása. Fóti Péter •/////////////////////////////////////////////////* I ............ __ MU NKÁK Városról városra Nagycsaládosok otthona Ez év január 9-én jelent meg az 1/1974-es kormány- rendelet, amely módosítja az 1/1971-es lakásrendelet több paragrafusát, számos lehető­séget adva a három- vagy többgyermekes családok la­kásgondjainak enyhítésére. A népesedéspolitikai kormány- határozat szellemében fogant intézkedés nyomán a tanácsok egyedi elbírálás alapján mér­sékelhetik, vagy akár teljesen el is engedhetik a többgyer­mekes családoknak a lakás- hcsználatbavételi díjat. Egy másik bekezdés így szól: „Három, vagy ennél több- gyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalá­si névjegyzékbe történő fel­vétel mellőzésével teljesíthe­tő.” Pest megye városaiban az adottságok megvannak ahhoz, hogy alkalmazzák a januári kormányrendeletet, de meg- van-e a szándék is erre? A hat város vezetőinek vá­laszaiból kiderül, hogy a nagycsaládosok lakáskérelmei az igények között korábban is megkülönböztetett figyelmet kaptak. Egyértelmű választ ad­tak a tanácsok vezetői arra a kérdésünkre is, hogy kíván­nak-e élni a kormányrendelet lehetőségeivel. Válaszuk igenlő volt, 1973. december 31-ig, il­letve a napjainkig nyilván­tartott nagycsaládos igény­lőket legkésőbb 1975 végéig lakáshoz juttatják. A jó szándék, a cselekvőké­pesség tehát minden városi tanácsnál megvan, a tervek végrehajtása azonban nem könnyű. A válaszokból, azon­ban, az is kitűnik, hogy a problémák sem akadályozzák e fontos szociálpolitikai ren­delet végrehajtását. A me­gyei tanácsülés februárban külön felhívta a tanácsok fi­gyelmét arra. hogy 1975 vé­gé'" igyekezzenek a nagycsa­ládosokat mindenütt megfe­lelő otthonhoz juttatni. O Milyen akadályai van­nak a szándék valóra- váltásának? © A gondok megszün­tetésére milyen meg­oldásokat keresnek, s ta­láltak-e? Nagykőrös (Pintér Györgyné dr., a városi tanács vb-titkára) — Huszonnégy többgyer­mekes osalád lakáskérelmét tartjuk nyilván most. Igényei­ket a jövő év végéig Iki is tud­nánk elégíteni. Anélkül, hogy a régi lakásokat kevésbé be­csülnék, elsősorban új, kor­szerű lakáshoz szeretnénk jut­tatni őket. Ezek azonban a négy-, öt-, hatgyerekeseknek Galgavölgye az élelmiszeriparnak Csőváron, a Galgavölgye termelőszövetkezet 25 embert foglalkoztató műhelyében, élelmi- szeripari berendezésekhez szükséges vasszerei vényeket gyártanak. A képen látható 120 milli­méteres ciklonbefúvókat takarmánykeverőkbe építik be. Ezekből az idén mintegy háromszázat készítenek. OárOoa Katalin felvétele kicsik, 52—53 négyzetméter alapterületű kétszobás laká­sok. Nagykőrösön általában ilyenek épülnek. Mások vi­szont nem is tudják vállalni az új lakások magas havi költségeit. — A tanács lakásügyi tár­sadalmi bizottság tagjait mi magunk is arra kértük, hogy kutassák fel az esetleg igény­lést be sem adó, de nehéz lakáskörülmények között élő nagycsaládosokat, s egyúttal derítsék fel a minőségicsere­lehetőségeket. E formánál azonban nagyon vigyázunk arra. hogy nagy alapterületű, egészséges, világos lakások­hoz juttassuk a többgyerme­keseket. Nem bizonyos azon­ban, hogy 1975 végéig annyi cserét igénylőt találunk a vá­ros lakói között, ahány minő­ségi cserét . igénylő van a nagycsaládosak között. Gegléd (Dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára) — Egyelőre a tavaly év vé­géig beérkezett igénylések­kel foglalkozunk. Ezek sze­rint 38 három- vagy több- gyermekes család kér tanácsi bérlakást. A problémánk szin­te teljesen azonos a nagykő- rösivel, legfejlebb annyival jobb a helyzetünk, hogy az idén már 50—53 négyzetméter alapterületű kétszobás laká­sok is épülnek. — Megoldási módnak ná­lunk is a minőségi lakáscsere kínálkozik. Kevés viszont Ceg­léden is az olyan régi bérű lakásban lakó, aki azt elcse­rélné modernre, de magasabb havi rezsájű lakásra. Az V. ötéves tervben épülő, új laká­sok nagyságáról és szobaszá­máról módunk lesz elmonda­ni véleményünket, feltétle­nül szeretnénk, ha jó néhány háromszobás is épülne. Szentendre (Dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-titkára) — A nagycsaládosok lakás­gondját a jövő év végéig meg­oldjuk, ha — és ez a legfőbb — az építőipar teljesíti vállalt kötelezettségeit. Problémát jelent meghatározni; hány ta­gú egy-egy lakásra ' váró nagycsalád. Már eddig is ta­láltunk a névjegyzéken olya­nokat, akik az igénylés be­adáséikor kétgyermekesek vol­tak, de közben megszületett a harmadik. Nem jelentik be az •igénylők a családi viszonyuk­ban történt változást és ez esetenként hátrányos lehét a számukra. Olykor felvetődik az is, hogy az új lakásba köl­töző nagycsaládosoknak hiá­nyozni fog az esetenként meg­lévő néhány négyszögöles kert. a baromfiudvar, a ga­lamboknak a padlástér. Szent­endrén sokan foglalkoznak galambtenyésztéssel, jó jöve­delemkiegészítési mód. _— A városban épül néhány háromszobás lakás is és ez könnyebbséget jelent a ta­nácsnak. A minőségi lakás­csere nálunk is a nagycsalá­dosok lakáshelyzete megoldá­sának egyik módja. Ismétlem, ha az építőipar is úgy akarja, 1975 végére nem lesz téma a városban a nagycsaládosok lakáshoz juttatása. Gödöllő (Gányi Zoltán, a városi tanács elnök- helyettese) — Természetesen a legideá­lisabb ^ az lenne, ha minden igénylő a család létszámának megfelelő alapterületű, új, korszerű, gáz- illetve távfű­téses lakáshoz juthatna, rövid időn belül. A Gödöllőn alkal­mazott háztípusok azonban egyelőre csak a kétszobás, vi­szont nem ritkán a nagy, 59—64 négyzetméteres alap- területű lakások építését te­szik lehetővé. Azt is elmond­hatom, hogy mintegy 100 minőségi lakáscsereigényt tar­tunk nyilván, vannak tehát, akik vállalva az új lakások rr.agasabb havi költségét, át­adják a régi bérű, komfort nélküli, vagy alacsonyabb komfort fokozatú lakásukat. Lassan megtanulnak reáli­san számolni az emberek: a nagyobb bérben tudják, benn- foglaltatik a fűtés, a beépített bútor, konyha és mindaz,; a kényelem, amiről a régi la­kásban álmodni sem lehetett. A mintegy 20 nagycsaládos lakásigénylő 80 százaléka örömmel fogadja ezt a csere­lehetőséget. Az igazgatási osz­tálynak és a lakásügyi tár­sadalmi bizottságnak azon­ban nem kis feladatot jelent a megfelelő cserepartnerek összehozása, a csere lebonyolí­tása. — Folytatjuk a januári kor­mányrendelet megjelenését követő gyakorlatot, a bent­levő igényektől függetlenül továbbra is vizsgáljuk a gö­döllői nagycsaládosok lakás- helyzetét, s ha úgy adódik, mi szólítjuk fel a rossz körülmé­nyek között élőket, adjanak be igénylést. Ilyen felszólí­tásra — azt hiszem, örömteli felszólítás ez — a közelmúlt­ból is van példa. • Vác (Dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke) — Mi a lakáskérdésnél —. miként több más vonatkozás­ban is: járda, óvoda stb. — abból indulunk ki, hogy Vác munkásváros. Már 197Í-ben, az új lakástörvény megjelené­sekor kimondta a városi ta­nács, hogy a{ három- vagy főbb gyermekes családokat a lakásjuttatásnál előnyben kell részesíteni. Tavaly év végéig 49 több gyermekes család köl­tözött új lakásba. Nyilván­tartásunk szerint pillanatnyi­lag még 9 három- vagy több gyermekes család kérelme vár kielégítésre. Őket legkésőbb jövő év elején köszönthetjük a jó hírrel. Minden nagy csa­ládos igénylővel a lakáski­utalás előtt beszélgetünk és megmondjuk, hogy az új la­kás fenntartása milyen havi költségekkel jár. Ha csak egy mód van, a nagy családosok is vállalják ezt, Vácott talán többen, mint — a jelek szerint — a többi városban. Hallot­tam már ilyen választ: „Éle­tem álma volt egy világos, szép, modern otthon, most mondanék le róla?” — Az 1971-től folytatott gyakorlatot a közelmúltban a tanács végrehajtó bizottsága, majd a tanácsülés a jövőre nézve is1 megerősítette. To­vább folytatjuk azt, amit ed­dig tettünk. Százhalombatta (Szekeres József, a városi tanács elnöke) — Az év elején a párt vá­rosi végrehajtó bizottsága és a városi pártbizottság ele­mezte a nagy családosok la­káskörülményeit és elvi ál­lásfoglalást hozott. Ennek szellemében felkutattuk, hogy hány három- vagy több gyer­mekes család él nehéz viszo­nyok között és meghatároztuk a közeli tenni valókat. Huszon­három nagy család lakás­gondján kell soron kívül segí­tenünk. Ezeknek mintegy fele háromnál több gyermekes. — A segítés módjára több lehetőségünk van. Épülnek háromszobás lakások, de ha a nagy családosok igénylik, megoldhatjuk a problémát minőségi cserével is. Külön foglalkozunk néhány olyan sok gyermekes családdal, amely a lakáson túlmenően is segítséget igényel. Nagyon jól tudjuk, ahol több gyer­mek van, sokat segíthet a ház körül egy kis konyhakert, egy baromfiudvar, néhány gyümölcsfa. Segítség ez a szü­lőknek és az udvar, a zöld, a szabad tér kedvező a gyere­keknek. Mindezekre figyelem­mel elhatároztuk, hogy az ilyen családoknak olcsó bérű kertes házakat építtetünk. Dcregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents