Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-25 / 120. szám

1974. MÁJUS 25., SZOMBAT 3 Ünnepi megemlékezés a nemzetközi gyermeknapról Az idén húszon ötödször ün­Érdeklődés, tudásvágy Felvételi a marxista esti egyetemen népük világszerte a nemzet­közi gyermeknapot, amely bensőséges, családias esemé­nye társadalmunknak is. A negyedszázados évforduló al­kalmából pénteken a Magyar Nők Országos Tanácsa ünnep­séget rendezett az MNOT szék­házában. Makoldi Mihályné, a Béke­világtanács tagja, a nőtanács alelnöke emlékezett meg az elmúlt 25 évben a gyerme­kek érdekében tett lényeges intézkedésekről. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi gyer­meknap megünneplésének gondolata a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség 1949- ben Moszkvában megtartott ülésén született meg. Az ENSZ 1959-ben megtartott 14. köz­gyűlésén 78 ország képvise­lője fogadta el egyhangúlag a gyermekek jogainak dekla­rációját. Makoldi Mihályné a továb­biakban beszélt arról, hogy ál­Pest megye kereskedelmi'el­látásának valamivel több mint ötven százalékáról a negyven általános fogyasztási szövet­kezet gondoskodik. Ezenkí­vül ugyancsak a MÉSZÖV ke­retei között 24 takarékszövet­kezet és 52 lakásépítő-fenn­tartó szövetkezet áll a lakos­ság szolgálatára. Ezek a szö­vetkezetek összesen 230 ezer tagot tömörítenék soraikba, míg az 1354 AFESZ-kiskeres- kedelmi boltban, a 6 nagyáru­házban és a 615 vendéglátó- helyen 9901-en dolgoznak. Kö­zülük az összdolgozók 38 szá­zaléka, 3S00 a KlSZ-korosztá- lyú. Rögtön a lényeget A sok számra a bevezető­ben azért volt szükség, hogy felmérhető legyen, mekkora réteget érintenek azok a prob­lémák, amelyeket az AFÉSZ- ek helyi ifjúsági parlament­jeiben megtárgyalt több mint 1800 fiatal. Közülük 800 fej­tette ki a véleményét és 99 küldöttet választottak, akik a megyei ÁFÉSZ-ifjúsági par­lamenten tolmácsolták meg­bízóik véleményét az ifjúsági törvény végrehajtásáról, illet­ve elmondották, hogy meny­nyiben valósították meg acél­kitűzéseket a munkahelyei­ken. Tuza Sándorné dr.-nak, a MÉSZÖV elnökének megnyi­tója után Hoffmann Zoltán, a MÉSZÖV általános titkára vette át a szót, s mondaniva­lójában rögtön a lényegre tért. Általános helyzetképet adott a fiatalság élet- és munkakörül­ményeiről. Tárgyilagosan ele­mezte, mit nyújtottak a szö­vetkezet fiatal tagjaiknak és alkalmazottjaiknak. Elismer­te érdemeiket, de ugyanakkor sorra vette a visszahúzó erő­ket. a gyakran nem kielégítő KXSZ-életet, a fiatalok köré­ben is fellelhető igénytelensé­get és közömbösséget. Bátran vonhatott mérleget, mert előadása után a húsz hozzászóló mondanivalója kö­rülbelül egyezett megállapítá­saival. Ez bizonyította, hogy a MÉSZÖV vezetői belülről ismerik a tagszövetkezetek munkáját, ugyanakkor a gon­dok „kiteregetésével” azon­nal mozgósítanak is a meg­szüntetésükre. Erről szólt na­gyon alapos felszólalásában Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei bizottságának titká­ra is. Mit tartalmazott az elnök­ségi beszámoló? Azt, hogy ta* valy a négymilliárdot meg­haladta a bolti kiskereskede­lem és 764 milliót a vendég­látóipari forgalom is, mind­ez 186 millió forint nyereséget és 21 milliós felosztható ré­szesedési alapot eredménye- Eett. Országosan is kiváló eredmények ezek — mégis ki­látnunk az elmúlt negyedszá­zad alatt nagyon sokat tett a jövő nemzedékért. Utalt a párt és a kormány népese­déspolitikai határozataira, s az azok végrehajtását segítő intézkedésekre. Az ünnepi megemlékezésen jelen voltak azok, akik 1950- ben az első nemzetközi gyer­meknapot megszervezték Ma­gyarországon. ★ Az Országos Béketanács el­nöksége és a Magyar Úttörők Szövetsége a nemzetközi gyer­meknap alkalmából — gyer­mekeinknek a békére való ne­velése érdekében kifejtett ered­ményes munkájáért — első ízben a Pajtás szerkesztősé­gének adományozta a béke­mozgalom emlékplakettjét. A kitüntetést pénteken a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének székházában dr. Makoldi Mihályné adta át. sebbek, mint az 1972-esek. Itt van tehát az első tennivaló, s ebben különösen számíta­nak a fiatalok lendületére: behozni a lemaradást, sőt, a kongresszusi felajánlások ré­vén felülmúlni az eredeti ter­veket. Vagy: lassan megöre­gednek a szövetkezeti tagok, csökken a létszám. Miképpen lehet ez ellen tenni? A fia­tal szövetkezők mindegyike vállalja, hogy újabb két fia­talt nyerjen meg a szövetke­zeti összefogásnak. Hiszen- — Hoffmann Zoltánon kívül má­sok is megállapították, első­sorban Soron Sándor, a Pest megyei pártbizottság munka­társa és Plutzer Imréné, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságá­nak elnöke —: a szövetkeze­tek nemcsak kereskedelmi és szolgáltató szervezetek, ha­nem politikai testületek is, jelentős részük van a nemzeti jövedelem növelésével együtt társadalmi-politikai célkitű­zéseink segítésében. Céltudatos munka eredménye Jó dolog az ifjúsági tör­vény. Keretbe foglalta, meg­szövegezte a kölcsönös kívá­nalmakat és rögtön, a helyi viszonyokra kidolgozott intéz­kedési tervek segítségével, előírta a megvalósítás módját. Így van ez, ahol ismerik, ta­nulmányozták az ifjúsági tör­vény mondanivalóját. Sok fia­tal azonban csak hallott róla, de alig ismeri. Gyakori, hogy a megvalósításból jelentős részt vállaló gazdasági veze­tők csak úgy nagyjából, in­kább ösztönösen jól csele­kednek. Szól a törvény arról is, hogy a pályakezdőket öt évig szemmel kell tartani, se­gíteni őket, elsősorban a gaz­dasági vezetőknek és a KISZ- szervezetnek. Az utóbbi idő­ben csak néhány helyen, így a péceli ÁFÉSZ-nél tartottak ilyen megbeszélést, ott derült ki, valóban milyen sok gond­dal küzdenek ezek a fiatal kereskedelmi dolgozók, meny­nyire elkél körükben a segít­ség. A törvény módot nyújt rá, hogy a gyermekgondozási segélyen lévők, a katonai szol­gálatot teljesítők — jogosan — ugyanolyan elbírálásban ré­szesüljenek, mint akik tény­legesen dolgoznak. — Szerencsére az ÁFÉSZ- eknél ezt már felismerték — állapította meg Hoffmann Zol­tán. — Nem „fáznak” a női munkaerőtől, 800 anya van tá­vol munkahelyétől, míg kis­gyermekét felneveli. Céltuda­tos politikai nevelömunka eredménye ez a megváltozott szemlélet, ami annál inkább szükséges, hiszen dolgozóik, köztük a fiatalok 67 százaléka nő. Az előadásban sok szó esett a fiatalók továbbképzéséről, az Mint megbolydult méhkas, olyan a Pest megyei Oktatási Igazgatóság reggel óta: felvé­teliznek az esti egyetemre je­lentkezők. A szemerkélő má­jusi eső kis tócsákba gyűlt az udvari járdán, s a csapa­tostul érkezők olykor későn veszik észre. Nem is csoda, másutt jár a gondolatuk: a felvételi vizsgán. A brigádtagság kötelez Az pedig két felvonásban zajlik: az írásbeli tesztet ké­sőbb szóbeli vizsga követi. A nagy előadóterem csaknem tel­jesen megtelik izgatott vizsgá­zókkal. Első látásra is szem­betűnik a sok nő, és fiatal. A tanárok kiosztják a teszt­lapokat, a zsongást hirtelen csend váltja fel. Az írásbeli kérdésekre adott válaszokkal minimálisan 20 pontot kell el­érni, a maximális pontszám ennek több mint kétszerese is lehet. A levegőben feszültség, az arcok töprengőek, néme­arra érdemesek vezető állásba való helyezéséről. Kevesen hú­zódoznak az ilyen megbízatás­tól, azok, akik félnek a fele­lősségtől, vagy a többletfnun- kától. Legtöbbjük becsüli fele­lősségteljes tennivalóját — kü­lönösen akkor, ha elismerik és dotálják képességeit. A felszó­lalók láthatóan büszkék voltak arra: munkahelyükön hány harminc éven alulit bíztak meg fontos beosztással. A bolt-, vezetők, közül 400 a fiatal, az igazgatásban ötven fölötti a számuk. Képzés, lakás, fizetés Még sincs minden rendben ezen a téren sem. A tavalyi 867 kilépő közül 619 önként ment el. Volt, .aki nem találta képességeihez illőnek a mun­kahelyét, kevesellte a jövedel­mét vagy a lakáskörülményei késztették távozásra E két utóbbiról sok vélemény el­hangzott. Hoffmann Zoltán például megállapította, hogy vizsgálódásaik szerint a múlt­béli lemaradást behozták. Ma már, pusztán azért, mert vala­ki fiatal, nem kevesebb a fi­zetése illetve a különbség át­lagosan nem több százötven forintnál. Ha magasabb a szakmai képzettsége, magasabb a jövedelme is. Az viszont nem jó — világítottak rá mások —, hogy a jó és a gyenge tanul­mányi eredményt felmutatókat munkába álláskor egyformán honorálják. Az sem jó, hogy a kereskedelmi tanulót sok he­lyen nem tanítják a szakmá­ra, hanem csak munkaerőnek tekintik. Annak sem örülnek, hogy elsősorban az egy-két személyes kis boltokban a ter­hek, a cipekedés a nőkre há­rul. Ugyancsak őket sújtja, hä a nagykereskedelmi vállalatok késedelmes szállításai miatt ott várakoznak a boltban. Ilyenkor mit tehetnének — már a mun­kaidő után — tovább dolgoz­nak a lehúzott redőnyök mö­gött, raktárt rendeznek, taka­rítanak. A több órás ifjúsági parla­ment után, Hoffmann Zoltán válaszát és Tuza Sándorné dr. összefoglalóját végighallgatva, fáradtan, de elégedetten, egy kicsit büszkén távoztak a kül­döttek. Érezhették hogy gond- jaikkal-örömeikkel egy csa­ládhoz tartoznak. A Túráról jött Bazán Lajosné nagy tap­sot aratott őszinte felszólalá­sával valamennyiük hangula­tát fejezte ki: tudják és nem várják, hogy csak a tizennyolc évesekre süssön a nap és nem­csak azokra akik a pult mögött állnak. Süssön az öregekre a gép mellett dolgozókra és a kapával fáradókra. De egyfor­mán süssön, mert valameny- nyien egy célért munkálkod­nak. Komáromi Magda lyikre' ki is ül a vizsgaláz. Nem kis tét forog kockán. Nem kis tét? A marxista— leninista esti egyetem elvég­zését nem követi béremelés, előléptetés, sem jutalom. Itt nincs olyan lehetőség, hogy, „ha nem bírom munka után, a másodévben átmegyek nap­pali tagozatra”. Erre vállal­kozni annyit jelent, mint há­rom évre lemondani a szóra­kozásról, megkurtítani a pihe­nés óráit. Mi hajtja hát, még­is, évről évre azt a sok ezer embert, kommunistát és pár- tonkívülit. aki nekivág a há­romévi tanulásnak? Ezt az is­kolatípust illetően bízvást el­mondhatjuk: az érdeklődés, a tudásvágy. Mi vonzotta például V. Ot­tót, a Gödöllői Gépgyár he­gesztő szakmunkását? — Kommunista vagyok, szo­cialista brigádtag. A brigád­tagság kötelez a tanulásra. Háromgyermekes családapa lé­temre, munka mellett, 1972- ben végeztem el a dolgozók gimnáziumát, tavaly pedig a marxista—leninista esti közép­iskolát. Gondoltam, ha már így benne vagyok a svungban, nekivágok az esti egyetemnek. Már csak a gyerekek miatt is: felelni tudjak a kérdéseikre... Beteltek a tesztlapok, las­sanként kiürül a nagyterem. A tanárok hozzálátnak a teszt- eredmények értékeléséhez, a vizsgázók hét csoportra oszla­nak, várják a szóbeli kezdetét. És az önkritika? Az egyik tanteremben a VII. csoport vizsgáztatói — Aczél Pálné és dr. Annaházi György — osztályozzák a tesztlapokat. A válaszok zöme helyes, akad­nak, persze, tévesek, sőt, olya­nok is, amelyek az előképzett­ségben tapasztalható kritiikát- ianságró! tanúskodnak. Nyilvánvalóan pillanatnyi rövidzárlat következménye le­hetett például Kun Bélát a Horthy-fasizmus által kivég­zett forradalmárok közé so­rolni ; bajos lenne viszont egy­szerű tévedésnek elkönyvel­ni azt az állítást, hogy a de­mokratikus földbirtokreform, az általános és titkos válasz­tójog biztosítása és az államo­sítás kizárólag a szocialista forradalom jellemzői. Tesztlapjaikkal magasabb pontszámokat általában a nők értek el, jelezve, hogy a lexi­kális tudás náluk erősebb; igaz, hogy a női jelentkezők az alkalmazotti és értelmi­ségi rétegből kerülnek ki. Fi­zikai munkások közül inkább csak a férfiak vállalkoznak továbbtanulásra az esti egye­temen. Zömök fiatalember az első szóbeli felvételiző: N. Pál, a KISZ Központi Bizottsága szervezési osztályának politi­kai munkatársa. Eredeti fog­lalkozása: kovács, iskolai vég­zettsége gimnáziumi érettségi, öthónapos pártiskola, és ve­zetői továbbképző után hatá­rozta el, hogy jelentkezik az esti egyetemre. A KISZ-mun- ka jó politikai iskolának bi­zonyult: „simán veszi” az aka­dályokat, amelyeket dr. An­naházi György állít elébe. Nem így a következő je­lölt. F. Gyula. Arra a kérdés­re, hány társadalmi osztály van ma hazánkban, így vála­szol: — A munkásosztály, a pa­rasztság, és... az értelmiség, ami a munkásosztály egyik része. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevét onnan kapta — fejtegeti meggyőzően —, hogy amikor megalakult, már le­raktuk a szocializmus alapjait, Az MSZMP — szerinte — az MKP továbbfejlesztett formá­ja. A kettős nevelés ellen B. István következik, a bu­dai járás egyik nagyközségé­nek művelődési ház igazgató­ja. Teszteredménye 31 pont, a szóbeli kérdésekre saját mun­kaköréből vett példákkal, nép­művelői tapasztalataival vála­szol. B. Mihályné és F. Judit — a zsámbéki általános isko­la tanárai — pártonkívüliek. Ám' tíz esztendővel a tanár­képző főiskola után — vall­ják — ideje a tudásukat fel­frissíteni. Nem a szakmait, hi­szen az oktató munka azt amúgy is ébren tartja, részt vettek időnként továbbkép­zésen is, hanem az ideológiai ismereteket. — Hogy eredményesebben küzdhessünk a kettős nevelés káros következményei ellen — mondják, mintha összebeszél­tek volna, pedig nem is egy­szerre vizsgáztak. Délutánra jár. Fogynak a várakozók, az elsők között vizsgázók már haza is értek azóta. B. Gyula, a százhalom­battai DHV turbinagépésze — aki egyenest az éjszakai műszakból jött felvételizni — bizonyára már az igazak ál­mát alussza. A „sereghajtók” egymást vizsgáztatják a folyosón: Mi­kor és hol alakult meg a KGST? Melyek az osztályharc fő területei? Miben nyilvánul meg a munkásosztály vezető szerepe társadalmunkban? Ki mit tud a szocialista országok gazdasági, politikai. katonai együttműködéséről? S míg idekinn diákként drukkol mérnök és tanácsi előadó, pedagógus és elekt­roműszerész, odabenn a taná­rok „testhez álló” kérdéseket válogatnak a felvételizőknek; a cél — elvégre — a tudás­szint kipuhatolása, nem pedig a kontraszelekció. A sertés- és szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározatok nyomán az utóbbi négy-öt évben 289 sertés- és 415 szarvasmarha­telep épült a mezőgazdasági üzemekben, többségük meg­felel a korszerű nagyüzemi állattartás követelményeinek, s ezekben gazdaságos a ter­melés. Néhány üzem azon­ban pénzügyi gondokkal küsz­ködik, nincs kialakult tech­nológiája s elegendő vezetés­re termett szakembere, s a ta­karmány minősége sem min­dig megfelelő. Negyvenhárom szarvasmarha- és 49 sertéste­lep küszködik üzemelési gon­dokkal. Ezek tfermelésének javításáról tanácskoztak pén­teken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. A tanácskozás bevezető előadását Váncsa Jenő mi­niszterhelyettes tartotta. A telepek működésével kap­csolatos gondok felszámolá­sára tavaly a MÉM a Pénz­ügyminisztériummal együtt­működve már tett különféle intézkedéseket. Most az egyik legfontosabb feladat, hogy a sertéstelepeknél is — a tehe­nészetekhez hasonlóan — rendszergazdákat jelöljenek ki, vagyis a legeredménye­sebben működő telepek tech­nológiája megfelelő szerve­zéssel útmutatóul szolgáljon a gyengébbeknek. Jelenleg gyakori a panasz a telepek műszaki berendezései­— Az 1974—1975. évi autó­buszmenetrend — a vasúiéval egy időben — vasárnap 0 óra­kor lép életbe — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója, aki részletesen ismertette az autó­közlekedés javítását szolgáló változtatásokat. A 80 000 példányban kiadott új menetrend szerint mintegy ezerrel több autóbuszjárat köz­lekedik a korábbinál: 888 já­ratpár a munkás- és tanuló- szállítás igényeit elégíti ki, Bor­sod megyében például 110, Pest MOSZKVA Magyar kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szovjet kato­nai és polgári személyeket tüntetett ki a hazánk felszaba­dításáért vívott harcokban és a szocialista építőmunkában szerzett érdemeikért. A magas kitüntetéseket R apai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet adta át pénteken hazánk moszkvai nagykövet­ségének épületében. A Munka Érdemrend arany fokozatát hárman, ezüst fo­kozatát négyen, a Vörös Csil­lag Érdemrendet tizenhár­mán vették át a nagykövet­ségen. ÜBT-küidöttség Párizsban 1949. április 20-án kezdő­dött meg Párizsban — Fre- ^ deric Joliot-Curie elnökleté­vel — a béke híveinek első világkongresszusa, amelyen 67 ország több mint kétezer de­legátusa vett részt. A Béke-világtanács elnök­sége — a 25. évforduló alkal­mából — rendkívüli üléssza­kot tart Párizsban. A rendkí­vüli ülésszakra a világ min­den részéből számos küldött­ség érkezik a francia fővá­rosba. A magyar küldöttség tagjainak egy része Pethő Ti­bornak, az Országos Béke­tanács alelnökének vezetésé­vel, csütörtökön este érke­zett meg. Vasárnap érkezik Párizsba Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, akit a Béke-világtanács elnöksége — mint a 25 éve tartott első világkongresszus résztvevőjét — személy sze­rint hívott meg a jubileumi ünnepségekre. nek nem megfelelő megbíz­hatóságára, a hibás gépek pe­dig visszavethetik a terme­lést. Ezért a mezőgépipar központi intézkedések nyomán gondoskodik a jó minőségű gépi berendezésekről, az al­katrészellátásról s a megfelelő szervízhálózat kiépítéséről. Ipari szövetkezetek Az évi többlet: 9 százalék Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa pénteken tar­totta idei első ülését, amelyen Rév Lajos, az OKISZ elnöke értékelte a IV. ötéves terv első három évének eredményeit, s körvonalazta az 1974—1975-ös évek legfontosabb tenni­valóit. Három év alatt az ipari ter­melés éves átlagban csaknem 9 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások az utóbbi három évben átlagosan 2,9 százalékkal növekedtek. Az országos tanács elisme­réssel nyugtázta, hogy számos ipari szövetkezet tett felaján­lást a XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére, s a tagság nagy aktivitással kapcsolódik a munkaverseny-mozgalomha. megyében 107 újabb járatot helyeznek üzembe erre a cél­ra. A Dunakanyar közlekedé­sét 26 újabb Ikarus 266 típu­sú busz javítja. Vasárnaptól öt új nemzet* közi autóbuszjáratot is indíta­nak. Hetenként háromszor köz­lekedik a Volán-busz Győr és mórja között, s a nyári aényben egyelőre hetenként egy-egy járatpár szállítja az utasokat Békéscsaba—Kassa, Kaposvár — Zágráb — Opatija —Porec—Vrsar, Szeged—Dub­rovnik és Budapest—Brassó között. MEGY El ÁFÉSZ-FIA TÄL0K PARLAMENTJE Képesség és szorgalom szerint Nyíri Éva Országos tanácskozás a MÉM-bsn • ' 1 jg, Rendszergazdák, jobb gépek A Volán Tröszt sajtótájékoztatója Pest megyében: 107 újabb járat i 4 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents