Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

iMtian 1974. MÁJUS 22., SZERDA Pest megye összhangban az országos tapasztalatokkal Az iskolák a céi felé fordultak Dr. Gosztonyi János sajtótájékoztatója A rövidesen befejeződő tan­év elején, tavaly szeptember­ben 16 olyan új minisztériu­mi rendelkezés jelent meg, amely alapvetően meghatároz­ta az iskolák idei munkáját, Az új dokumentumok, mint ismeretes, az MSZMP KB ok­Kiállítótermekben A gótikától a XX. századig tatáspolitikai határozata alap­ján olyan nagy fontosságú kérdések rendezését tették le­hetővé, mint — egyebek közt — a tanulók túlterhelésének enyhítése, a tananyag csök­kentése, a testi nevelés fej­lesztése, az iskolai élet de­mokratizmusának erősítése. Vizsgálat fél év után Idén márciusban, fél esz­tendővel az új intézkedések megjelenése, bevezetése után a Művelődésügyi Minisztérium országos brigádvizsgal.atot in­dított, hogy megállapítsa, mi­lyen hatással, eredménnyel jártak az új tanévre kiadott rendelkezések, hogyan fogad­ták őket, mit szóltak hozzá­juk az iiletékesek, a pedagó­gusok, a diákok. A brigádvizsgálat annak idején Pest megyében is le­zajlott. Mint mindenütt az or­szágban, nálunk is részt vet­tek benne a minisztérium, a megyei tanács, az Országos Pedagógiai Intézet, az MTA pedagógiai kutatócsoportja, a szakszervezetek, a KISZ, az úttörőszövetség és több más országos szerv megbízottai, munkatársai, valamint ter­mészetesen maguk a gyakorló pedagógusok. A Pest megyei vizsgálatok eredményeit, tapasztalatait április 12-én a megyei tanács­házán tartott értekezletül^jn értékelték a brigádtagok, hang­súlyozva, hogy az új intézke­dések lényegével és szellemé­vel a pedagógusok nagy, túl­nyomó többsége egyetért, be­vezetésüket. végrehajtásukat helyesnek-szükségesnek tart­ja. Módszertani részlétkérdés­ről ugyan még több helyen vitatkoznak, de — s így ösz- szegezte végül a vizsgálat ered­ményét a Pest megyei tanács­kozás — az iskolák a cél jelé fordultak, a pedagógusok vilá­gosan látják a tendenciákat, a törekvéseket, az utat, ame­lyen haladniok kell. Nehéz tanév végén... Hasonló vizsgálatok és ha­sonló összegezések minden megyében lezajlottak. E je­lentések alapján a miniszté­rium értékelte és összefoglal­ta a vizsgálat tapasztalatait. Dr. Gosztonyi János művelő­désügyi miniszterhelyettes teg­nap délelőtt a minisztérium épületében erről tájékoztatta a sajtó képviselőit. — Nehéz tanév végéhez kö­zeledünk — mondotta egye­bek közt bevezetőjében a mi­niszterhelyettes. — Olyan tan­év végéhez, amely mindenek­előtt az iskolavezetők és a pedagógusok számára volt ne­héz. Erről a munkáról, a ta­nítók, tanárok erőfeszítéseiről csak a legnagyobb elismerés­sel beszélhetünk. Nemcsak egyszerűen vállalták az új­szerű feladatokat, az új intéz­kedésekből következő több­letmunkát, hanem új módsze­reket, eljárásokat keresve igyekeztek megfelelni felada­taiknak. A csaknem 1200 iskolára kiterjedő brigádvizsgálatok konkrét anyagáról és tapasz­talatairól szólva a miniszter- helyettes hangsúlyozta, hogy a tananyagcsökkentést általános helyeslés fogadta, bár a jelen­legi helyzet csak átmeneti, vagyis bizonyos ellentmon­dásokat is hordoz. Végleges rendezés. az új tankönyvek egyelőre még nem aktuális megjelenése után várható. De a tananyagcsökkentésnek már most vannak konkrét és mér­hető eredményei: csökkent a bukások száma, rövidült az otthoni tanulás időtartama — több lett a szabad idő — meg­szűnt az órákon a hajszolt munkatempó. Ha szükséges, korrekció Sok izgalmat, vitát okozott viszont az iskolákban a házi feladatok csökkentésére ki­adott intézkedés. Jó néhány pedagógus önállóságának meg­sértését látta a rendelkezés­ben. Figyelembe véve ezt a visszhangot, a minisztérium — anélkül, hogy az alapelveken változtatna — kész tovább ke­resni ebben is a jobb mód­szereket. — Nem csinálunk presztízs­kérdést az új intézkedések­ből — hangsúlyozta ezzel kap­csolatban a miniszterhelyet­tes. — Ha az élet, a tapasz­talat azt bizonyítja, hogy egyik vagy másik intézkedés valamilyen részlete korrek­cióra szorul, készek vagyunk a módosításra. Rend és fegyelem Az átlagosztályzat eltörlé­sével, egyáltalán a tanulók értékelésének-minősítésének új formáival foglalkozva ismer­tette a tájékoztató, hogy fo­gadtatásuk általában a neve­lök széles körében kedvező volt, bár az osztályozással ösz- szefüggő kérdések végleges rendezésére még valószínű­leg évekig várni kell. Az új értékelések helyességét iga­zolja egyebek közt az az egy­behangzó vélemény is, hogy az iskolai rend és fegyelem, be­leértve a tanulmányi fegye­lem is, iskoláinkban nem változott. Egyetlen kivétellel: a közép­iskolák utolsó osztályaiban több helyen bizonyos romlás tapasztalható. Az átlagosztály­zat és az egyetemi felvétel új rendje következtében — mint a vizsgálat rámutatott — jó néhány diák csak a felvételi tárgyakat tanulja, a többit nagymértékben elhanyagolja. E gond megoldására az új tanév elejétől a minisztérium a pedagógusok között orszá­gos vitát tervez. A feladat-, az eredmények megszilárdítása Foglalkozott a tájékoztató az iskolai élet és az iskolai munka sok más kérdésével, többek között az iskolák kö­zötti különbségek csökkené­sével, az érettségi új rendjé­vel, a szülői munkaközössé­gek és az ifjúsági szerveze­tek munkájával. A tájékozta­tóból kiderült, hogy az orszá­gos vizsgálat általános tanul- ságai-tapasztalatai Pest me­gyére is vonatkoznak. Befejezésül hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy az új, 1974—75-ös tanévre — a kí­sérleti matematikaoktatás be­vezetésén kívül — nem vár­ható lényegbevágó új intéz­kedés. Az új tanévet az ered­mények megszilárdítására, a nevelőmunka javítására kell fordítani. Ö. L. Hazai művészetünk több évszázados egyensúlyát, vita­litását, de egyúttal vállalkozó­kedvét számtalan példa bizo­nyítja. A magyar festészet már a gótikában felderítést végzett, nem elégedett meg az európai mérték ismétlésé­vel, szobrászatunk pedig mint­egy előőrs lett az itáliai, fran­cia mintákat megelőzően. Er­ről is meggyőződhetünk a Régi magyar művészet kiállításon a Nemzeti Galériá­ban. Az itt bemutatott mű­tárgyakból végre állandó ki­állítást üdvözölhetünk, mely a XIV. századi topord Madon­nától a Szokolyán született Mányoki Ádám sajátosan mél­tóságteljes portréművészetéig tart, s nem található meg a későbarokk .festészetének esz­mei felhígulása, hitelét vesz­tett dekoratív özönlése. E vo­nulat startja a gótika, záró­jelenete a klasszicizmus. E határok között érzékeljük a remekművek sugárzását, tör­ténelmi környezetben, koro­kat testesítő stílusirányzatok­ban. Ami újra megdöbbent: M. S. mester „Vizitáció”-ja. A születés emberi drámáját a természet rokon hangvétele kíséri, virágfakadás, hegyek nyugalma. A Gerevich Lász- lóné és Török Gyöngyi ren­dezte gazdag művelődéstörté­neti anyagban üdvözölhetjük a keszthelyi Pietät, P. N. mes­ter kálváriáját, G. H. mester angyali üdvözletét, a jánosréti Passió-oltárt, a középkori élet­érzés művészi változatait. A barokk korszak felvonultatja az Eszterházy-síremlék gond­dal faragott szobrait, Dorf- meister és Bogdány Jakab festményeit. Külön sziget Má­nyoki Ádám nagyszerű arc- képcsarnoka II. Rákóczi Fe­renc portréjával, mely rangot és mértéket adott festészetünk további fejlődésének. Ezt a nagy, klasszikussá mé­Womacka: Fekvő (olajtempera) lyülő hagyományt a mi korunk eszményeivel folytatja jelen­legi képzőművészetünk. így a Cegléden született Cseh István festőművész most rajzokkal jelentkezik a Fényes Adolf- teremben. Mindent fával mond el. A menekülök torzult mozgása kidöntött fatörzsek belső ira­mában motoz, érzelmek és nosztalgiák látképét ágak és gyökerek hordozzák. Olyan őszinte, nagy élménye az erdő, hogy Cseh István számára az univerzum; a teljes humani­tás. Ugyanez az elmélyülés, vo­nalgondolkodás jellemzi a Stúdió Galéria kiállítótermé­ben Havas Eszter munkásságát, aki örvénylő rajzzal kérdezi: „Meddig játszhatnak még a vizek ha­lai?”. A civilizáció és termé­szet „érdekellentétében” ke­resi az egyensúlyt és a har­móniát. A rézkarc világné­zetének összefoglalása, met­rót és évszakokat, őszt és ba­rokk házat figyel, találó a A bemutató meglepetése: Solymár Kórusok minősítő hangversenye Kd él Illán láthattunk vi­szont Pest megye legjobb nyil­vántartott amatőr kórusaiból hetet, hogy ismét megküzdje- nek az országos minősítésért, bemutassák fejlődésüket, a közönségnek, dalostársaiknak és a zsűrinek. Az idei első minősítő — mint közöltük — a nagykőrösi Arany János Művelődési Központ színház- termében volt. A hangverseny ’ j ''' * Messzebbre, gyorsabban, kényelmesebben AUTÓVAL Mostoha útviszonyok között is megbízható, nagy teljesítményű a MOSZKVICS 412-ES Most közületeknek és magánosoknak 2 héten belül szállítja a Ára: 80 000 forint. Megrendelhető: az OTP fiókjaiban, a Takarékszövetkezeteknél, a MERKUR autószalonjaiban és központjában. E? a nemes versengés okozta iz­galmas hangulatban zajlott, sok, érdekes újdonsággal, meg­lepetéssel, hasznos tapaszta­lattal és nem utolsósorban ma­radandó élménnyel szolgálva a közönségnek és szakembe­reknek egyaránt. A helyezé­seken kívül pedig a kórusok kölcsönös tapasztalatcseréje, egymás produkcióinak meg­figyelése, s végül a zsűri ér­tékelő magyarázata, bírálata, jóindulatú tanácsai jelentik e találkozók értékeit, s a to­vábblépés útját. VáltOZatOS műsort hallot­tunk most a résztvevő hét kórustól, a kórusmuzsika klasz- szikus, romantikus és mai al­kotásait, valamint gazdag nép­dalkincsünk válogatott da­rabjait is. A vasárnap délelőtti minő­sítő hangverseny minden rész­letében sikerültnek mondha­tó, mindegyik együttes meg­őrizte előző helyezését, két kórus lépett előre, köztük az egyik két fokozattal! — s egy első ízben minősülő kórust is üdvözölhettünk. Két férfikar nyert bronzkoszorús diplomá­val minősítést, megtartva ez­zel előző helyezését, az egyik a felsőgödi Munkás Dalkör volt, amelynek tevékenységét mintegy fél évvel ezelőtt mél­tattuk bővebben, fennállásuk fél évszázados jubileuma al­kalmából. Karnagyuk Szakáll László volt, zongorán And­rási Anikó kísért. A másik együttes a gyömrői művelődé­si ház férfikara, Bánki" Tamás vezetésével, zongorakísérőjük Fejesné Angyal Irén volt. ért el ezüst­koszorús minősítést. A cegléd- berceli művelődési ház férfi­karát Remete József vezé­nyelte, zongorán Lakos Lász­ióné kísért. A kórus előző he­lyezését védte meg ezúttal, ha­sonlóképp a nagykőrösi mű­velődési központ férfikarához, amelyet Kis István vezényelt. A vasutas szakszervezet ceg­lédi vegyes karának ezüstko­szorúja — szintén Kis István vezetésével — már előrelépés volt az előzőhöz képest; a zsű­ri méltányolta igényes műsor­választását. s a karnagy tuda­tos, áldozatos nevelő munká­ját. A negyedik ezüstkoszo­rú. a vecsési művelődési ház vegyes karáé, azért különösen figyelemre méltó, mert most minősültek először, s igen szép eredménynek számít, hogy mindjárt ilyen jelentős helyezést értek el. Karnagyuk Valentsik István részéről ed­dig is értékes, szép kezdemé­nyezéseket tapasztalhattunk, s az új helyezés is bizonyítja: volt értelme lelkes, áldozatos munkájának. A hangverseny meglepetése a solymári Ifjúsági Kórus volt; aranykoszorút nyertek, s ezáltal két fokozattal léptek előbbre előző helyezésüknél. Műsorukon Gastoldi-, Bartók- és Szokolay-művek mellett különös örömet jelentett a nagyszerűen előadott solymá­ri német népdalcsokor, amely a hangverseny legszebb mű­sorszáma volt. Karnagyuk, Ke­lemen Istvánná, megfeszített munkával tartja össze a kü­lönböző foglalkozású, elfog- laltságú fiatalokat, akik kö­zött gimnazista, egyetemista és már dolgozó egyformán ta­lálható. A ZSÜri elnök Kis István, a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese férfikarának karnagya, a zsűri két tagja, Sapszon Ferenc és Fürjes La­jos karnagy volt. Munkájukat körültekintő gonddal végez­ték és elemző értékelésük szolgál majd útmutatásul ah­hoz, hogy az együttesek a jö­vőben minél jobban töltsék be közönségnevelő funkció­jukat. Korda Ágnes „Harangszó” képzőművészeti átírása. Ez a szelíd vibrálás Havas Eszter egyénisége, aki szentendrei és pomázi kiállí­tása után Budapesten is érzé­keltette nagy reményekre jo­gosító képességeit, hiszen nemcsak a keze, hanem első­sorban emberi érzékenysége tehetséges, hiszen szeret és tud gondolkodni. A művészi munkában akad­nak jogos pihenők. Olyan idő­szakok, amikor, mint Szilvásy Nándor esetében a kollázs üdítő játé­ka feloldja a rekilámgrafika hétköznapi feszültségéből. Fel­oldja és új erőkifejtésre ösz­tönzi. E „melléktermékek”, melyet a Helikon Galériában látha­tunk május 26-ig, ízléses képi beszámolók régi patikákról, madárkereskedósről, kiraka­tokról. ízléses és könnyed színrakosgatással épülnek fel a meghitt „régi órák”, a „Bu­sójárás és a Betlehemesek, a város és a falu számtalan örö­me és népszokása. A politikai rajz reprezentán­sa az 1892-ben született Gellert Hugó grafikusművész. Fiatalon ván­dorolt ki az Amerikai Egye­sült Államokba s művészi ta­nulmányait New Yorkban vé­gezte. Korai munkái között számos kubista szemléletű portré szerepelt, de később a munkásmozgalom világszerte ismert grafikusa lett. „Gulliver elvtársat” és . a kisember századát jelenítő sza­tirikus rajzai az USA-ból ér­keztek a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének Dorottya utca kiállítóhelyiségébe osztatlan elismerést keltve. E méltány­lás a témának különösen szól, mert a rajzi szatíra képző- művészetünk hiánycikke. Gellert Hugó a szatíra nyelvén szól a humanizmus mellett, a fasizmus ellen. A Műcsarnokban két tárlat is az NDK kultúrájával fog­lalkozik. Walter Womacka erőteljes képalkotása nem tö­ri át az ízlés mértékhatárait. Lírai hatású alvója mellett epikus erővel szólaltatja meg a festői szerkezet hullámhosz- szán a halászok külön világát, a tájak színmelegségét. Ami a német festészetben ritka: haj­lékony. Nagy utazó. Moszkvai tornyokat, bolgár piacot, szi­cíliai házakat, görög csendéle­tet, Jáva szigeti kertet, mexi­kói tájat örökít meg változa­tos és a táj karakteréhez al­kalmazkodó eszközökkel. Kár, hogy nem talált eddig magyar motívumot, ami repertoárját is új elemekkel gazdagította vol­na. Festményeinek hátterét ké­pezik a Műcsarnokban azon grafikák, melyek az NDK rajzművészetét mutatják be. A plakát eszményeivel készült, drámai hatásokra törekvő harsány és propagatív. mun­kák sokrétűek egy bizonyos körön belül. A technikai vál­tozatosság gördülékennyé teszi a tárlatot, legfeljebb a szem­lélet tágasságát igényelhet­nénk jobban. Az anyagból ki­emelkedik Fritz Cremer Ga­lilei és Rodin értelmezése, Lea Grundig művészete, Heising Bernhard, Lothar Sell egy-kéit lapja. Losonci Miklós i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents