Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

1974. MÁJUS 22., SZERDA 1KCYKI *4b$/JF W \Jimav GYÁRI ÚJDONSÁGOK Hogyan lesz érték az ötletekből? Az újítás „viszonylagos újdonság”, olyan műszaki, üzemszervezési gondolat, amelyet a vállalatnál, a gyár­ban még nem hasznosítottak, s megvalósítása eredménnyel kecsegtet — ilyen egyszerűen hangzik a definíció, a gyakor­latban azonban az újítómozga­lom ezernyi kérdésére kell válaszolni. A Magyar Gördü- löcsapágy Művek diósdi gyá­rában is sokféle a tapasztalat, és sok megállapítás végére görbüli kérdőjel. Hlyen, tétnák elemzésében segített Varga Gyula, a gyár újítási referen­se, fejlesztési előadó. Materiális sikerek Fogalmazzuk meg az első kérdést így: vajon évről évre többen keresik-e az újat, vagy „divatjamúlt” újítónak lenni? — A számok egyértelműen bizonyítanak: a gyáriak 1972- ben 24, tavaly 43, az idén az első négy hónapban pedig már 20 újítást nyújtottak be. Vagyis az újítókedv gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosain növekszik, az ötletezésme fel­szólító plakátok, ma sem vesz­tették el időszerűségüket. Csakhogy a darab — darab szemlélettel nem sokra me­gyünk , a szellemi termékek értékelése terén, hiszen e szá­mok nem adnak arra feleletet: okosabbak-e a gondolatok, többet érnek-e? Erre a kérdés­re sem lehet viszont adatokkal válaszolni, azért sem, mert felbecsülhetetlen, hogy meny­nyit érnek a jobb munkakö­rülmények, a kisebb fizikai erőfeszítés, a könnyebb szere­lés-javítás — ezt nem tükröz­hetik a forintok. Van azonban jellemző mérőszám, a megta­karítás: a diósdi csapágyban műszaki becslés szerint tavaly 175 ezer forintot hoztak az újítások, idén pedig a gazda­sági számítások alapján két újítás 180, illetve 200 ezer fo­rint költségcsökkenést eredmé­nyez. Azaz az újítómozgalom társadalmi, tudati hatásain túl — munkáskezdeményezés, tu­lajdonosi szemlélet, találé­konyság, műszaki kultúra fej­lődése — nagyon is materiális sikereket ad. Élen a munkások, a műszakiak Vajon kik keresik évről évre az újat, érdemes-e újítóvá vál­ni? — tehetjük fel a második kérdést. — A diósdi csapágy szak­emberei úgy látják: változott az újítókedv, különösen lemér­hető ez a vezetőknél. Koráb­ban prémiummal, jutalommal díjazták őket, de nem élvezték azokat a kedvezményeket, amelyek az újításból adódnak. A mostani ötezer forintos ju­talom felrázta a vezetőket, kü­lönösen a középvezetőket. A helyzet gyökeresen akkor vál­tozna, ha a „hivatalos — nem hivatalos” ötletezés határát rendeletben rögzítenék. A diósdi gyárban legna­gyobbrészt munkások újíta­nak, különösen az üzemfenn­tartás, a szerszámrészleg dol­gozói, s természetesen a mű­két iól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező vasbetonszerelőt felveszünk Német nyelvtudással előnyben! lelentkezni lehet: a „Prosperitás” KSz munkaügyi osztályán, Budaoest IX., Viola u. 45. szakiak. Általános a helyi ta­pasztalat: az ötletek reálisak. Gyakran nem túlzottan nagy „horderejűek” — pl. a lakatos­műveleteket mérőórával ellen­őrzik — de mindig egyszerű­sítik, könnyítik, precízebbé teszik a munkát, örülnek Diósdon annak is, hogy nem­csak kész műszaki javaslattal kopogtatnak az újítási referens ajtaján, de a munkások úgy is jönnek a frissen kigondolt ötletekkel, hogy kérik: „El­mondom, írd le” — természe­tesen a saját nevében. És, hogy érdemes-e? A he­lyi feltalálók közül sokan nemcsak a forintokért gondol­kodnak, hiszen tudják, hogy a gyár minden száz forintjára eső fejlesztés kb. hét forint: nagyon nagyot keia létrehozni, hogy sokat kelljen érte fizetni. A forintban nem kifejezhető értékű újítások után eszmei díjat fizetnek, az ötlet minősé­gétől függően 300—500—1000 forintot. A kimutatható meg­takarítás egy év eredménye után 2—10 százalék. A diósdi csapágyban évente 80 ezer fo­rinttal honorálják az újítókat, ebből a summából lehat gaz­dálkodni. S a tények szerint érdemes is az újon gondolkoz­ni! Lehet-e koppintani? A gyárban legyen „újdon­ság”, hogy egyébként mások már „feltalálták”, az nem számít. Nem könnyű így más ötletét koppintani? — Igaz. ha a debreceni gyárban kitalálnak valamit, az Diósdon még lehet újítás. Csakhogy: egy a cég, de más a gyárak profilja. Mindenütt ki kell találni a legjobb meg­oldást. Aztán, küldik egymás­nak az újításokat — amelye­ket mindkét helyen díjaz­nak! — tehát egyéni érdek, hogy ne a „szomszéd” ötletei­vel foglalkozzanak. És még a folyóiratban olvasott gondo­latot sem lehet simán lemá­solni: alkalmazni kell a helyi viszonyokra, s ez már újítás, j Milyen egy jelentős újítás? Példaként az idei százezreket érő ötleteket villantom fel, bonyolult műszaki magya­rázkodás nélkül. Szentgyörgyi László mérnök kitalálta, hogy a hidegsajtoló szerszámok matricáit selejtes görgőkből is elő lehet állítani, így anya­got takaríthat meg, s a szer­szám élettartamát is növelni tudja — az eredmény: kétszáz­ezer forint! Sövényi Ferenc a szerelde üzemvezetője, He­gedűs Ferencné labor-vezető és Lakk Mária, vegyészmér­nök olyan csapágykonzervá­ló anyagot kísérleteztek ki, amely olcsóbb mint a tőkés import. A megtakarítás: 180 ezer forint. Ilyen na,gy jelentőségű ötle­tek származhatnak az újítók­tól. Gyorsaság és igazságosság Vajon a gondolatot gyor­san követi-e a megvalósulás? Egyszerűsödött-e az újítások értékelésének mechnizmusa? Bevallják Diósdon, hogy a szakvéleményezések közötti 6 napos időt nem tudják betar­tani, hét egész néhány tized­nél tartanak. A beadástól szá­mított hatvan nap alatt min­den újítás felől érdemben döntenek. Ez csak látszólag hosszabb időszak — magya­rázzák —, mert négy szakvé­leményező látja a dolgozatot, hattal szorozva is huszon­négy nap, s alig több mint egy hónap marad a kalkulá­cióra, döntésre. Az elfogadott újításokat vi­szont igyekeznek gyorsan be­vezetni. Különösen áll ez a munkavédelmi újításokra. Az „egyébeknél” azonban még pia is sok minden azon mú­lik, hogy milyen az újító kapcsolata a kivitelezővel... A statisztika szerint a na­gyobb volumenű gondolatok egy-két hónap alatt általá­ban megvalósulnak. Szükséges-e „valakit” be­venni az jájítógárdába azért, hogy olajozottabban működ­jön az értékelő gépezet? Diósdon számok alatt fut­nak az újítások, a referens a névkönyvet csak akkor veszi elő, ha már döntöttek a gon­dolatról. Igyekszik minden újítást egyformán sürgetni. A szakvélemények külön lapon érkeznek, gyakran egymás­nak ellentmondóak, általában egyik szakember sem ismeri a másik álláspontját. És az újítónak joga van a vélemé nyékét megtekinteni. Felvető dött az is Diósdon: nem len­ne-e jobb, ha csak számmal jeleznék az újításokat. De hát a számot is el lehet árulni, ezt a módszert is ki lehet ját szani... Csak a becsületesség segít! Hát ilyen — s még nagyon sokféle — kérdőjel görbül az újítómozgalom fogalmai mel­lé. A jó válaszokat pedig na­gyon megérdemli ez az érté­kes, értéket adó mozgalom ... Fóti Péter Napirenden a mezőgazdaság Nemzetközi tanácskozás Kétnapos nemzetközi tudo­mányos ülésszak kezdődött kedden a debreceni Agrártu­dományi Egyetemen. Dr. Ács Antal rektor üdvözölte a ta­nácskozás több mint négyszáz résztvevőjét, köztük a megje­lent NDK- és NSZK-beli, a lengyel, a csehszlovák, a ju­goszláv és az osztrák egyete­mek, kutatóintézetek tudó­sait. A plenáris ülésen Váncsa Jenő miniszterhelyettes tar­tott bevezető előadást. A tu­domány fejlesztése és an­nak gyakorlati alkalmazása szempontjából egyaránt nagy jelentőségű a debreceni tu­dományos ülésszak, mint mondotta, az a célja, hogy bemutassa az elért tudomá­nyos eredményeket. Ikladi szirénák Az ikladi Ipari Műszergyárban többek között riasztószirénák gyár­tásával is foglalkoznak. Évente mintegy hatezer készülék kerül le a gyártószalagokról. Jelentős részben a hajógyárakhoz és NDK-exportra kerülnek. Előnyben a nagycsaládosok Pontos terv a lakáskiutalásokhoz Százhalombattán fokozzák az anya- és csecsemővédelmet Százhalombattán a lakos­ság természetes szaporodása évi 11,7 százalék, szemben a megyei 5,4 és az országos 3,3 százalékos átlaggal. Létszám­ban a város dinamikus fejlő­dését mutatja, hogy az utóbbi 13 évben a né­pesség 2200-ról csaknem 12 ezerre nőtt. Ez a növekedés is szerepet játszik abban, hogy a népe­sedéspolitikai határozat nyo­mán a város vezetői fokozot­tan figyelemmel kísérik a családok, a fiatal házasok és a gyermekek gazdasági, szo­ciális és egészségügyi körül­ményeit. A városi tanács végrehajtó bizottsága az utóbbi időben többször tárgyalt a lakáshely­zetről. Megállapította, hogy a családok 61,4 százaléka — kétharmadában egy vagy több gyerekkel — modern, összkomfortos lakásban la­kik. A szükségletek azonban ezt is — egyre gyorsuló ütem­ben — meghaladják. Ezért gyorsítják az újváros és a Pannónia városrész beépíté­sét. A két területrészen mint­egy kétezer lakás helyezhető el, amelyből a következő öti éves tervben 200 lakást és já­Pályaválasztás dött álló fiatalok! SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS Jelentkezzetek gyárunkká sző vőszakmunkás-tanulónak! Juttatósok:- vidékieknek díjtalan, teljes kollégiumi ellátás (szállás, reggeli, ebéd, vacsora, munkaszüneti napokon is)- budapestieknek napi 1 forintért ebéd- havi 250 forint társadalmi ösztöndíj- a tanulmányi eredménytől függően, az első félévben 70-160 forint, a második félévben 130—310 forint tanulmányi ösztöndíj- kiemelt szakmai pótlék: 250 forint- munkaruháról gondoskodunk- utazási kedvezmény és tanulóbérlet A felvétel feltételei: az általános iskola nyolc osztályának elvégzése, alkalmassági orvosi bizonyítvány, szülői hozzájárulás. Tanévkezdés: 1974. szeptember 1-én. A tanulóidő: két év. Szakmai oktatás: modern, pneumatikus gépeken. Fiatalok! Ha kedvet éreztek a szakmához, kérjétek iskolátokban, hogy továbbtanulási lapotokat juttassák el gyárunkhoz. Cim­HAZAI PAMUTSZÖVŐGYÁR SOROKSÁRI GYÁRA 1734 Budapest XX., Marx Károly u. 294. Személyzeti csoport. rulékos létesítményeket épí­tenek fel. Pontos nyilvántartás alap­ján a kiutalásoknál először a nagycsaládosok kerülnek sor­ra. A jelenlegi mintegy ötszáz igénylőből tíz csa­ládnál van négy vagy en­nél több, húsz családnál három, öt­vennél kettő és mintegy száz­hatvannál egy kisgyerek. A város fejlesztéséhez évek óta sok segítséget ad a százha­lombattai két nagy ipari óriás. A Dunai Kőolajipari Vállalat három év alatt kislakásépíté­sekhez hárommillió forint, ta­valy pedig harmincegy dol­gozója részére lakáshasználat­ba vételhez 275 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyúj­tott. A vállalat szocialista brigádjai ugyancsak tavaly 16 család házépítését mintegy 35 ezer óra társadalmi munkával segítették. A két nagyüzem segíti a gyermeküdültetést is. 1971 és 73 között 830 gyermek vett részt kedvezményes üdültetés­ben. A Dunamenti Hőerőmű 11 három- és négygyermekes családot üdültetett kedvez­ményesen, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat pedig ingyene­sen üdülteti a nagycsaládosok harmadik, negyedik és a to­vábbi gyermekeit. A városi intézkedések ered­ményeként tavaly kiépült az anya- és csecsemővédelmi hálózat, egy nőgyógyásszal, két gyermek körzeti szakor­vossal és négy védőnővel. A bölcsődék befogadóképessége az utóbbi három évben 180- ról 240-re, az óvodai helyek száma 216-ról 395-re emelke­dett. A város vezetőinek terve — a többi között —, hogy továbbfejlesztik és kiszélesí­tik az egészségügyi felvilá­gosítást, a korszerű család- tervezés módszereiről és a művi terhességmegszakítás káros következményeiről. A városi tanács művelődési osz­tálya figyelemmel kíséri és segíti a fiatalok családi életre nevelését a Vöröskereszttel együtt szer­vezendő csecsemőápolási, nagylányok iskolája és csalá­di élet iskolája tanfolyamok­kal. Az eddigi eredményekre alapozva, tovább szorgalmaz­zák a városi tanács és az üze­mek összefogását. P. V. A; idegsejt mechanizmusa magnószalagon Magnetofonszalagon tárol­ják és szükség esetén vissza­játsszák az idegsejt működé­sének jeleit, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tihanyi bio­lógiai intézetében, ahol az idegrendszer mechanizmusát egyetlen sejt szintjén elem­zik. A fontos alapkutatáshoz a biológusok és a mérnökök szoros együttműködésére van szükség. Ennek az együttműködés­nek egyik rendkívül értékes gyümölcse az a különleges magnetofon, amelyet egy ja­pán berendezés átalakításá­val hoztak létre. Alkalmassá tették arra. hogy ne csak a hangfrekvenciás rezgéseket tá­rolja. hanem az egyszintű rez­géseket is. így ezzel a kombi­nációval hűen visszaadja az idegsejt működésének jeleit. Mcs' ajánlja fel elfekvő készleteiül crroglohins V w Készletbegyűjtési Osztálya május hónapban engedmény nélkül — a minőségnek és az állapotnak megfelelő ­maximált termelői áron megvásárolja elfekvő vagy felesleges vaskohászati termékeit Címünk: Budapest VI., Lehel u. 3/b. Levélcím: 1902 Budapest, Pf.: 306. Telefon: 205-430, 205-480. Telex: 22-4184. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents