Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

1974. MÁJUS 19., VASÁRNAP xJuMmm Gödöllői kísérletek Az időjái írás jelentős tényező Mikor cirpel a szöcske? —' A hangya a nap szerint A zöld lombszöcske csak akkor kezd cirpelni, amikor a hőmérséklet eléri a plusz 12 fokot. A szemölcsrágó szöcskének azonban már na­gyobb melegre van szüksége ehhez, legalább 23 fokra. A marokkói sáska vonulása 24 —27, a vándorsáskáé pedig 32 foknál kezdődik... — Az időjárás alakulása: a hőmérséklet-emelkedés vagy süllyedése, a napsugárzás, a légnyomás változása éppen úgy meghatározója az állatok életének, mint ez embereké­nek — mondja dr. Urbán László agrómeteorológus, a Gödöllői Agráregyetem ad­junktusa, aki erről a témá­ról előadást tartott a közel­múltban. — Az egyes állat­fajok, egymástól eltérő mó­don védekeznek a különböző időjárási jelenségekkel szem­ben. Évszázadok óta közis­mert tény, hogy a madarak azért vándorolnak délre, mert nem képesek elviselni a zord telet. Az sem véletlen, hogy a vaddisznó márciusban el­lik, süldőmalacainak meg­erősödve és hosszúra nőtt szőrzettel kell várniuk ősz végére a közelgő hideget. Hasonló okból borjadzik a szarvas és az őz májusban, illetve júniusban. Nappal és éjszaka Valamennyi állatra a nap­palok és éjszakák váltako­zása, a fényerősség gyako­rolja a legnagyobb hatást. Napfogyatkozás esetén a mé­hek például azonnal a kap­tárba vonulnak, viszont zi­vatar után — ha kivilágo­sodik az égbolt —, akkor is munkába állnak, ha erősen csökken a hőmérséklet. A denevér, mint valamilyen precíz műszer érzékeli a sö­tétedés beálltának késését: márciustól—június végéig es­te 7—9 óra között, naponta percről-percre később repül ki, majd attól kezdve szep­tember végéig fokozatosan korábban. Az éneklő mada­rak óramű pontossággal kez­denek dalolni, ám, ha felhő vagy köd akadályozza a ki- világosodást, akkor az ének­lés is késik. Megfigyelték: minél korábban ébred vala­melyik madárfaj, annál ké­sőbb tér pihenőre. A hímek pedig mindig korábban éb­rednek, s későbben térnek nyugovóra, mint a nőstények. A hőmérséklet hatása Hogy a fényerősségnek mi­lyen nagy a szerepe, arra a fekete hangya tájékozódó képessége szolgál érdekes példával. A fekete hangya a nap beesési szögéhez iga­zodva. nagy távolságról is nyílegyenesen^hazatalál. Más­fél óra elteltével . például 23,5 fokkal módosítja hazatérési irányát, mivel közben ponto­san ennyit változott a nap állása. Sok állatnál megfi­gyelték, hogy a hőmérséklet napi menetének megfelelően szabályos ritmusban, szinte percnyi pontossággal végzik tevékenységüket: abban az időpontban kezdik és fejezik be, amikor bizonyos hőmér­sékleti érték beáll' vagy meg­szűnik. A légnedvesség is hat az állatok életére. Nyaranta úgy­szólván mindenki tapasztal­hatja, hogy száraz időben és nappal általában nem mu­tatkoznak a szúnyogok, de esőt követően azonnal előse- reglenek. Este pedig azért rajzanak elő, mert kedvező páraviszonyokat találva igen jól érzik magukat és ez fo­kozza étvágyukat is. Sok ál­lat, mint például a csigák és kétéltűek, csak bizonyos pá­ratartalom mellett válnak aktívvá: napsütéses, száraz időben a nedves avar alatt húzódnak meg és kizárólag éj­szaka vagy hajnalban búj­nak elő rejtekhelyeikről. Pá­rás környezetben — ezt is megfigyelték a tudósok — a vándorsáskák lárvái zöld, míg száraz levegőben világos szí­nűek. A légnedvesség csök­kenése egy sereg állatnál nyugtalanságot vált ki. Becsapott baromfi — A légnyomás váltakozá­sa is hasonlóképpen hat az állatok életére — folytat­ja dr. Urbán László. — Egye­sek, ! mint például a magas­ban repülő vetési varjú vagy a daru, viszonylag könnyen elviseli a nagy légnyomás­különbségeket, viszont a juh, a macska, és a nyúl 2500 mé­ter magasságban nem képes élni. Az alacsony légnyo­más miatt á magas hegyek­ben nem tudnak szaporod­ni a lovak, a sertések, vagy baromfik. Persze, az igaz­sághoz tartozik, hogy az em­ber teljesen megváltoztathat­ja a környezeti viszonyokat, ami a modern állattartás alapja. Az ablak nélküli, ket­reces tojóházakban nevelt szárnyasok már nem vesznek tudomást a nap- és évsza­kokról, s így lehet biztosítani a folyamatos tojástermelést. Krasznojarszki kombájn Az SZKD—5 típusú (szibirjak) szovjet arató-cséplő gép egyike a legkorszerűbbeknek. Aratórészének szélessége 4,1 mé­ter, talajkopírozós rendszerű, ami azt jelenti, hogy alkalmaz­kodik a talaj egyenetlenségeihez. Motollája ötlapos, vezérelt ujjas; emelése és süllyesztése, valamint fordulatának szabá­lyozása hidraulikus úton történik. Cséplőszerkezete kétdobos; az első és a hátsó dob között, valamint a hátsó dob mögött egy utóverő található. Az előbbi­nek az a feladata, hogy az első dobon már átjutott szalmás anyagot továbbítsa a második dobnak. Az ebből kikerülő szal­más anyagot viszont a hátsó utóverő juttatja el a szalmarázó ládákra. Mindkét utóverő alá pálcás rostélyt építettek be. A dobok és utóverők által leválasztott magkeverék a kö­zös rázóasztalra, majd onnan a zsalurendszerű törek- és pely­varostákra kerül. A szalmarázók a szalmás anyagban még benne levő szemeket választják le és juttatják vissza a tisztí­tószerkezetre. A szalmarázóról lekerülő anyag a szalmagyűjtő tartályba jut, ahonnan az időnkénti ürítés a vezetőfülkéből lábpedál és hidraulikus henger segítségével megy »végbe. E HETI TUDOMÁNY-: TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNK MEZŐGAZDASÁGI JELLEGŰ, DE AZON BELÜL ELSŐSORBAN AZ állat- és növényvédelem AKTUÁLIS KÉRDÉSEIVEL, KUTATÁSAINAK ŰJ MÓD­SZEREIVEL FOGLALKO­ZIK. A megbillent biológiai egyensúly A második világháború 1940—45. között a rókákat után, különösen a 60-as évti- nem vadászták, ezért termé- zedben, Nyugat-Európa szá- szetes, hogy elszaparodtak az mos országában a veszettség- országban. A róka túlnépese- járvány fokozatos térhódítá- désének volt azonban egy má­sáról számoltak be az egész- sik oka is. Fenti időre a ra- ségügyi szakikörök. A kóroko- gadozómadarak száma is zó vírust sajnos nemcsak a nagymértékben megfogyatko- háziállatok, hanem a vadon zott a háború előtti évtizedek élő állatok is terjesztették. A túlvadászása következtében, szakértők szerint az európai Így a rókákat sem az ember, veszettségjárványok fő tér- sem az állat nem pusztította jesztöi a rókák, és más vadon éveken keresztül. A biológiai élő állatok voltak. Az NSZK- egyensúly felborulása termá­ban, és különösen Francia- s^etesen napjainkban is érez- országban a fő bűnös a róka teti hatását. Az egészségügyi volt a feltételezések szerint, hatóságokat nehéz helyzet elé A rókák ilyen irányú szerepe állítja, hogy a vadon élő ál­bizonyos fokig a biológiai hatokat nem, lehet Jód. el- egyensúly felbomlásának a lehorizni,‘ ezeknek a vakciná- következménye. A második lása sem könnyű feladat. így világháború idején Franciaor- csak a rókák tömeges irtásá- szágban a legtöbb fegyverül- val lehet gátat vetni a jár- selési engedélyt bevonták, vány terjedésének. A jövő módszerei Fénycsapdák az ember szolgálatában szét napfényerejű lámpákkal kivilágítják. A fény kicsalo­gatja a földből a rovarokat, amelyek megfagynak, tehát nem tudnak áttelelni. Az egyik kísérleti területen az amerikai mérnökök ennél a módszernél 90 százalékos ha­tékonyságot tapasztaltak. Nagy jövőt jósolnak ennek a mód­szernek, bár ma még gazda­ságossága erősen kérdőjeles nagyüzemi szinten. Az Egyesült Államokban öt esztendő óta beható kísérlete­A civilizáció hatása az élő környezetre Génbankok és a paradicsomügy Az „élő környezet” védel­mének kérdését az emberi ci­vilizáció rohamos fejlődése vetette fel. Az élő szervezet és környezet kölcsönhatásának vizsgálata, az ezzel kapcso­latos biológiai kutatás, az utóbbi években tágabb teret nyert. A növénynemesítés robba­násszerű fejlődése jórészt a tudományos fejlődésnek kö­szönhető, s nem kétséges, hogy eredményeinek a nagy termő­képességű intenzív fajtáknak felhasználása nélkül a mező­gazdaság termelése nem volna elegendő a szaporodó emberi­ség ellátására. Ugyanakkor a növényne­mesítés, de ugyanígy az állat- tenyésztés és a civilizáció elő­retörése vészes gyorsasággal ritkítja a természetes és ter­mesztett növényi és állati po­pulációk változatosságát. A nagy teljesítőképességű fajták kiszorítják a primitív, fél­vad és vadon tenyésző fajok és ökotípusok egész sorát. Azok azután elpusztulnak, s ezzel rohamosan szegényedik a növényi, állati változatos­ság. Viszont a növénynemesí­tés fejlődése nem képzelhető el a kultúrnövények régi, he­lyi és primitív fajtáinak, va­lamint a természetes flóra egyes értéke^ fajainak fenn­tartása és felhasználása nél­kül. A búza centruma A búza egyik fontos gén­centruma az iráni fennsík és Anatólia, ahol primitív ter­mesztésben még az ötvenes évek végén is számos búzafaj ökotípusai, helyi populációi voltak feltalálhatok. Ebben az időben a FAO által támoga­tott expedíciókkal több száz búzafajtát gyűjtöttek össze ezen a területen. 1969/70-ben ugyanezen a területen már csak újabb, főleg mexikói származású, nemesített búza­fajtát találtak. Ezzel a tájfaj­ta, értékes faj kipusztult. Másik hasonló eset a hib­rid kukoricával történt, amely a negyvenes és ötvenes évek­ben Észak-Amerikában dia­dalra jutott. Gyors növeke­dése, magas terméshozama volt, azonban káros követ­kezménye, hogy az észak­amerikai kukorica tájfajták jóformán teljesen kipusztul­hat A genetikus pusztulás (génerózió) káros és a genotí­pus bank hasznos következ­ményeire klasszikus példa még a Fort Collins-i (USA) mezőgazdasági kísérleti állo­más által leírt paradicsom­ügy. Néhány kiváló paradi­csomfajtát vírustámadás ve­szélyeztette, s kiszámították, hogy néhány év múlva a ter­més országosan a felére csök­ken. A Fort Collins-i génbank paradicsomgy ű j temény ében találtak egy primitív kínai fajtát, mely vírusellenálló volt. Gyors visszakeresztézéssel egy év alatt több generációt fel­neveltek, a vírusrezisztenciát a jó fajtákban rögzítették. Több magyar példára is utalhatunk, mint a régi ma­gyar búza, kukorica, lucerna stb. tájfajtákra, melyek ma a magyar nemzeti növényi gén­bank legnagyobb értékei. Megőrizni az utókornak Felismerve e kérdés sürgető voltát, elsősorban a Szovjet­unió területén indult meg egy kultúrnövény-gyűjtemé­nyeket fenntartó állomás szervezése már a húszas és harmincas években. E munka Vavilov szovjet növényge­netikus nevéhez fűződik. Ál­tala vezetett expedíciókkal számos kultúrnövény szárma­zási helyét megkeresték, az ún. géncentrumokat. Vavilov nevéhez fűződik a világ szá­mos országában a génbank­intézetek megalakulása. Egy másik kutató, az angol bo­tanikus Erna Bernett felhí­Védett szürke magyar gulya vása is szinte segélykiáltás volt, melynek kapcsán ösz- szegyűjtöttek számos élő, sza­porodásképes állapotban levő fajtákat. Ennek kapcsán ter­mészetes rezervátumokat hoz­tak létre, melyeknek elsődle­ges célja nem a gazdasági­lag értékes növény- és állat­fajok fenntartása, hanem a történelmileg kialakult bota­nikai ritkaságok, parkok, ar­borétumok megőrzése. Ilyen hazánkban a bátorligeti jég­korszakbeli növények gyűjte­ménye. Ezek a természetvé­delmi területek nemzeti park jelleggel vannak felruházva, erre alkalmasak is. Rendel­tetésük, hogy a természetes flóra, fauna, továbbá a régi gazdasági növények és álla­tok fenntartásával foglalkoz­zanak. Az első ilyen nagysza­bású kezdeményezés a Hor­tobágyi Nemzeti Park, s re­méljük, hogy hazánkban még több hasonló is létesül. Azonos kód alapján A nemzetközi együttműkö­dés a génbankok tárolási és vizsgálati módszereire vonat­kozóan tulajdonképpen csak most van kialakulóban. Lét­rejöttük majd lehetőséget ad a génbankok azonos kód alap­ján történő nemzetközi cse­réjére. A FAO támogatásával 10 nagyobb nemzetközi intézet épül fel. A tíz nemzetközi gén­bank a Vavilov-féle géncent­rumok területén működik, melynek feladata egyrészt a növényanyagok (génbankok) nemzetközi gyűjtése, s azok rendelkezésre bocsátása. Min­den génbank elsősorban a sa­ját hazai növénygyűjteményét továbbítja. Végezetül megemlítjük, hogy nagy érdeklődés mutatkozik az öröklési anyagok megóvása iránt is, mely a növényneme­sítés messzi jövő sikereinek legbiztosabb záloga lesz. A génbankok rendszere és meg­őrzése hozzájárul a termé­szetvédelem, az élő környezet háborítatlan fenntartásához. Az atmoszféra és a talaj szennyeződésének kérdéseiről napjainkban sok szó esik. Vi­szonylag kevesebbet hallunk azokról a technikai eszközök­ről, amelyek az ember rendel­kezésére állnak a szennyezés fokának, fajtájának meghatá­rozásában és a további saeny- nyezés elkerülésében. Kétélű fegyver Az atmoszférát az ember sóik esetben hanyagságból, a talajt nemegyszer kényszerű- két folytatnak a lézersugár ségből szennyezi. A mező- és rovarölő hatásával kapcsolat­erdőgazdaságokban a rovar- ban. Hogyan hat a lézersugár irtáshoz. különféle vegyszere- a rovarokra? Amerikai fevjtej- két használna^. gzek közül tók rpvárlárváka.t tettek ki. jé- nem egy Sáros az állatokra és zersugárzásnak. Azt tápasztal- sajnos, az ember egészségére ták, hogy a lézersugárnak a is. A DDT-t az Egyesült Álla- lárvára gyakorolt hatása Szo­lnokban, Svédországban és ha- rosan összefügg a lárva színé- zánkban már betiltották. Más vei, tehát azzal, hogy mennyi vegyszereket is ki fognak von- a lárva pigmentjében a színe- ni a forgalomból. Sajnos, a zőanyag. Az élénkszínű lár- gazdaságiiag fejletlen afrikai vákra kisebb, a halványabb államokban egyelőre nem ke- színű lárvákra nagyobb a ha- rülhet sor a DDT betiltására, lálos adag. Ez a kísérleti ered- mert az egészségügyi szem- meny azt igazolja, hogy a pontból katasztrofális követ- szerves színezőanyagokkal kezményekkel járna az afrikai működő megfelelő hullám- kontinensre (sárgaláz, malá- hosszú lézerberendezések ál­nál). kalmasak a rovarok szelektív A rovarirtás másik módsze- pusztításához. Szintén ameri- réhez, a biológiai védelemhez, kai mérnökök tapasztalata amelynek során az egyik ro- szerint a 0,488 mikron hullám­var populáció irtja ki a mási- hosszon működő argonlezer kát, egy évtizeddel ezelőtt kitűnően pusztítja a fekete le- még igen nagy reményeket gyeket és szúnyogokat, fűztek. Értek is el eredménye­ket ezen a téren, különösen Rovar ellen — lézerrel trópusi övezetekben. Azóta azonban kiderült, hogy ez is A környezetét védő ember a sok esetben kétélű fegyver. Az rovarirtás területén új optikai irtás kimenetele bizonytalan, eszközöket és módszereket vírusok, paraziták elszaporo- szeretne a jövőben felhasznál- dása adott területen szintén ni. Előnyük volna, hogy ezek a veszélyeztetik az ember egész- módszerek tiszták és nem ségét. szennyezik a talajt. A lézer élettani hatásának kivizsgálá- Veszélytelenebb sa mellett, mobil berendezé­seket kell kikísérletezni. A eljárások? fénycsapdákat és fényölő lám­pákat önálló áramforrásokkal Érthető, hogy az ember ve- kell ellátni és számításokat szélytelenebb módszereket kell végezni, hogy nem túl szeretne kikísérletezni a ro- drágák-e ezek az eljárások a varirtás területén, amely nagyüzemi használatban, ugyanakkor hatékony és meg- A lézerberendezések kezelő védi a növénykultúrákat az személyzetének egészségét ter- ember számára. mészetesen védeni kell a su­Néhány év óta egyszerű gár káros hatásával szemben, fénycsapdás módszerrel kísér- A fényölő módszereknél a leteznek. Ősszel és tél elején, szelektív hatásra is gondolni tehát amikor a hideg idők be- kell a biológiai egyensúly álltak, a szántóföldek egy ré- fenntartása érdekében. Megakadályozni a kipusztulásukat A mezőgazdaság kemizálása akadályozására kormányrend nyomán a természeti érték- delet mondja ki: a védett ma­ként számontartott madárvi- dárfajok és köztük valameny- lág megtizedelődött az elmúlt nyi ragadozómadár tartása, években, s különösen a ra- jUetve a szabad természetből gadozómadarak pusztultak el bármilyen formában történő nagy szambán. Jelenleg kere- kivonása kizárólag az 0TVH csensolyombol es rétisasból ,,, „ , , f . , öt, vándorsólyomból pedig engedélyével lehetséges, s mindössze egy pár él szaba- minden ragadozómadar enge­dőn hazánkban. A ritka ma- dély nélküli tartása szabályt darak kipusztulásának meg- sértést jelent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents