Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

Megnyílt a BNV a közönség előtt H sí főtől szakmai napok Tegnap reggelig helyére ke­rült a BNV-n 25 ország, Nyu- gat-Berlin és 1500 kiállító sok ezer áruújdonsága Az első üzleti hír befutott a sajtóközpontba. Az Aluterv modern, évi kétszázezer tonna timföld feldolgozására alkal­mas kombinátjának tervdoku­mentációja — amelyből több részlet a vásáron is látható — Indiában pályázatot nyert, 6 távirat jelezte: készek üzletet kötni. Tegnap pontosan tíz órakor, amikor a Kossuth rádióban el­hangzott a hír, hogy megnyílt a BNV, Kőbányán minden hangszórón felcsendült a Rá­kóczi induló, s kinyitották a vásárkapukat: megindult az emberáradat a BNV-re. (A Pest megyei kiállítókról a 3. oldalon.) Kongresszusi versenyben A tervezettnél több lakás Előrehozott beruházási határidő A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat tápió- szelei vasszerkezeti gyáregy­ségétől kaptunk értesítést ar­ról, hogy a szocialista brigá­dok, az üzemek, illetve az épí­tésvezetőségek hogyan akarják a tervezettnél dinamikusabban növelni a termelést, fokozni a gazdaságosságot és a termelé­kenységet, s milyen módsze­rekkel igyekeznek tovább ja­vítani a munka szervezettsé­gét' A PÁÉV kollektívája két évre szóló felajánlást tett a kongresszusi verseny kereté­ben. Az év hátralevő hónap­jaira vállalták, hogy a tervezett 862 helyett 894 lakást építenek, s emellett Betelepültek. K öznapi an így jelölik azokat, akiket a niva- udios szónasznaiat a vándorlási különböze t toooletekent tart számon. Azokat tehát, akik más- honnet települtek le a köz- ségoen, a varosoan. A me- gyeoen levő hat város la­kosságának tetemes része betelepült. Fontos ez? Nincs jelentősége, ha azt nézzük, hogy ezek az em­berek Ugyanúgy ellátják munkájukat, mint az ősla­kosok. Am már fontosságot kapnat abban az értelem­ben, hogy a betelepültek miként — és mennyi idő alatt — illeszkednek be a város közösségébe, azaz, összeforrnak-e lakóhelyük­kel, vagy idegen testként érnek benne? Nem adható egyértelmű váiasz a fenti bekezdésben rejlő kérdésekre. A városok lakossága ugyanis erőtelje­sen gyarapodott az ötvenes és a natvanas években. Gö­döllőn például több mint háromezer főre rúg azok tábora, akik a hatvanas években telepedtek le a községben majd városban; ez az összlakosság tizenöt százaléka. Százhalombattán viszont az őslakosság két és félszeresét teszik ki a bete­lepültek, az ország minden tájáról érkezett emberek. Azt pedig, hogy ez nem csupán a városokra jellem­ző, bizonyítsuk egyetlen, utalásnyi ténnyel: Gyálon, a dabasi járás közös taná­csú nagyközségében az ős­lakosság ma már kisebb­ségben van. Ugyanakkor ezek a települések a lakos­ság áldozatos munkájával sok mindent tető alá hoz­tak, amire a hivatalos for­rásokból nem futotta. Ki csinálta ezt? Az őslakosok? A betelepültek? Avagy ve­gyesen? • _ ác most fönnállása 900. évfordulójának lázában ég, sorra szü­letnek a felajánlások, me­lyik vállalat, intézmény, szövetkezet dolgozói adnak önzetlenül többet a törté­nelmileg öreg, fejlődésében viszont fiatalos lendületű városnak. Szétválasztható, hogy a fölajánlok, a vállal­kozók közül ki az őshonos, ki a betelepült? Persze, tudom én, egy ilyen nagy alkalom, mint a kilencszáz esztendő. azokat is egy csoportba sorolja, akik máskülönben . idegenként néznek egymásra. Mégis, szétválasztható a városért munkálkodva, hogy ki él itt öt s ki harminc vagy öt­ven éve? A kérdést az indokolja, hogy tanácstagi beszámoló­kon, városfejlesztési vita­fórumokon, olykor még ta­nácsüléseken is föl-fölbuk­kan a „bezzeg” alaphangú vélemény: a városért bez­zeg csak az őslakosok tesz­nek, a városra bezzeg csak azok visváznak. akik régóta itt élnek ... Ügy il­lik. hogy elsősorban ők cse­lekedjenek. ők vigyázza­nak. IVfi'taco.o-inlc példát. Mert példa kell azoknak, akik egv másik telenölZs- hez kötődtek — ha kötőd-1 tek —, máshol érezték ma­jobban ügyelnek munká­juk minőségére. Ez azt jelenti, hogy ha telje­sítik felajánlásaikat, az egy építőipari munkásra Jutó ter­melékenység is intenzívebben nő a tervezettnél, mégpedig — s ezt már a vállalat gazdasá­gi vezetői számították ki — 1,7 százalékkal. A jövő évre szóló felajánlá­saik hasonló jellegűek. Érde­mes azonban külön megemlí­teni, hogy a Vácott épülő 500 személyes művelődési házat a szerződésben szereplő jövő de­cember 31-i határidővel szem­ben már november 7-én át­adják. Tápiószeléről a népgazdaság egészének sem közömbös fel­ajánlásokról kaptunk híreket. Mint ismeretes, a KGYV gyá­rában 250 millió forintos be­ruházás kezdődött a könnyű- szerkezetes program kereté­ben. Most a vázszerkezeti üze­met építik. A .gyáregység kol­lektívája vállalta, hogy az idei beruházási progra­mot november 30. helyett október végére befejezi. Felajánlották: „Ha kell, akár minden vasárnap bejövünk.” Azok pedig, akiknek munkája kevésbé kapcsolódik a fejlesz­téshez, szeretnék termelési tervüket kettő, eredményter­vüket pedig egy százalékkal túlteljesíteni, s háromszázalé­kos anyagmegtakarítást el­érni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ÁRA I FORINT 1974. MÁJUS 19., VASÁRNAP Megkezdték a Testvériség gázvezeték építését Megkezdték a szovjet szere­lők a Testvériség gázvezeték magyarországi szakaszának építését. A hegesztést, e nagy szakmai felkészültséget, sok tapasztalatot, pontosságot és figyelmet igénylő munkát a szovjet szerelők, eltérően a hazánkban eddig alkalmazott módszertől, két ütemben vég­zik. Az első ütemben a Nyír- madán kiépített — hegesztő­bázison, a 12 méteres csöveket 35 méteres darabokra hegesz­tők össze. Ezeket — különle­ges járművekkel — a nyomvo­nalra szállítják és ott hegesz- tik egybe. A hét második felében Be- regdaróc határában megkezd­ték a csövek lefektetéséhez szükséges árok készítését is. KIVÁLÓT KÖSZÖNTÖTTEK Harmadszor kaptak elismerést a hernádiak Országos hírű megyei gazda­ságban tartottak ünnepi köz­gyűlést szombaton: az elmúlt esztendei gazdálkodása alap­ján kiváló címmel kitüntetett hernádi Március 15. Termelő- szövetkezetben. Az ünnepsé­gen — amelyen megjelént Bo­ros András, a járási hivatal el­nöke és dr. Kecskeméti Lajos, a Budapest-környéki Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövetsé­gének titkára — dr. Sánta Fe­renc, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium osz­tályvezetője nyújtotta át az el­ismerést bizonyító oklevelet. A hernádi szövetkezet kitün­tetése immár természetes, el­maradhatatlan esemény min­den esztendőben. Emlékezetes, hogy 1972 tavaszán elnyerték a Minisztertanács vándorzász­laját, s tavaly is kiválóak let­tek. A gazdaság hírét elsősorban a baromfitenyésztésnek kö­szönheti. Alapítója s összefo­gója — gesztora — a HUNNIA- HIBRID szövetkezeti társulás­nak, amely hat termelőszövet­kezetet és két állami gazdasá­got ölel fel. A Március 15 Tsz modern baromfifeldolgozó üzemében 6 millió 400 ezer darab húscsir­két dolgoztak fel, amelyet a monori, a nagykátai, a ceglédi és a dabasi járás boltjaiban, illetve a fővárosban értékesí­tettek. A baromfi tartás mellett sertés- és szarvasmarha-te­nyésztéssel is foglalkoznak. A tsz melléküzeme szintén szé­les körben ismert: az általuk gyártott építőipari könnyű- szerkezetekből óvodákat, tor­natermeket, ABC áruházakat, irodaházakat építenek. Gépkarnevál A Gödöllői Agrártudományi Egyelőm gé­pészkarának. 104 ötödéves végzős hallgató­ja szombaton délelőtt látványos gép- kamevált rendezett, az egyetemtől indul­va, a városon keresztül. A nézők tapssal jutalmazták az ötletes fel­vonulást és a gépeken, levő feliratokat. A gépkamevál után az egye­tem aulájában került sor a hagyományos ballagásra, este pedig a bal Lag óbálra. Koppány György felvétele NAPOT VÁRNAK A KERTÉSZETEK Befejeződött a vetés EMLÉKPLAKETT SZAKCSOPORTOKNAK Túljutottak a tavaszi mun­kák nagyján Pest megye gaz­daságai : elvetették 4426 hek­táron a tavaszi árpát, 718 hek­táron a zabot, s 2573 hektáron a cukorrépát. Burgonyát 6666 hektáron, lucernát 2729 hektá­ron telepítettek. A legnagyobb munkát kétségkívül a kukori­cavetés adta, az összes vetés- terület — 79 616 hektár — 96 százalékán már a földbe ke­rült a mag s csupán a váci já­rásban mutatkozik némi elma­radás. Az egyébként áldásos májusi esők hátráltatták kissé a munkát e vidéken, A hét végén még néhány gazdaságban vetik a naprafor­gót és a szóját a gombai Fáy András Tsz határában. Hogy teljes legyen a tavaszi statisztika, szóljunk a zöldség­ről is: a 11 694 hektáros szán­tóföldi kertészet négyötöd- részén már kiültettél): a para­dicsom-, - paprikapalántákat, illetve földbe került a különbö­Galga menti tavasz ző vetemények magja. Kívá­natos lenne az idő felmelege­dése, mert a szokatlan hűvösség és a napfény hiánya erőteljesen érezteti hatását a zöldség- és gyümölcspiacon. Míg néhány héttel ezelőtt a biztató terméskilátások alap­ján az árak jelentős mértékű csökkenésére számíthattunk, most — a Zöldség-Gyümölcs- kereskedelmi Egyesüléstől származó tájékoztatás szerint — gondot okoz a kereslet ki­elégítése. A zöldségkereskedelemről esett szó egyebek között azon az ünnepi tanácskozáson, ame­lyet a MÉSZÖV ÁFÉSZ-vá- lasztmányának felvásárlási és szakcsoport bizottsága tartott tegnap. A SZÖVOSZ és a MÉM a háztáji árutermelés társadalmi eksmerésére Bereczky Máté­ról, illetve Béldy Bálintról el­nevezett emlékplakettet alapított a legkiválóbb szakcsoportok részére. A most első ízben adományo­zott elismerést Tuza Sándorné A galgahévízl Rákóczi Tsz határában a kertészeti üzem ág asszonyai serénykednek. Megkezdő­dött a paradicsompalánták ültetése, Koppány György felvétele / dr., a MÉSZÖV elnöke nyúj­totta át. A zsámbéki ÁFÉSZ- nsk és a budaörsi Ganz-Má- vag munkáskert szövetkezet­nek az emlékplakett arany fo­kozatát. a zsámbéki mezőgaz­dasági szakcsoportoknak, a vá­ci ÁFÉSZ aisógödi szakcso­portjának, a szentendrei ÁFÉSZ-nek s a gödöllői ÁFÉSZ kisállattenyésztő szak­csoportjának az ezüst fokoza­tot. Az emlékplakett bronz fo­kozatát az üllői, a péceli, az aszódi, a taksonyi és a zsám­béki fogyasztási szövetkezetek kisállattenyésztő szakcsoport­jai érdemelték ki, emlék jel­vényt a szakcsoportok tizen­négy tagja kapott. Losonczi Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban kö-, szöntötte Joszip Broz Titóí, abból az alkalomból, hogy a. Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nemzetgyű­lése a köztársaság örökös el­nökévé választotta. Dr. Tímár Mátyás, a Mi-, nisztertanács elnökhelyettese, kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében, melynek során meglátogatott több üze­met és megbeszéléseket foly­tatott a vállalatok helyzetéről,' valamint szocialista brigádve­zetőkkel találkozott. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására május 23. és 26. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Aldo Mo- ro, az Olasz Köztársaság kül­ügyminisztere. Hortensia Bussi Allende tiszteletére szombaton este bú­csúvacsorát adott a Margitszi­geti Nagyszálló különtermében az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront, amelyen Sarlós István, a népfront fő­titkára mondott pohárköszön­tőt gukat otthon. S a példa semmi esetre sem a korho- lás, az örökös bírálat, a megszólás. Hanem a tett, mely a tétlent, a restet megszégyeníti* s cselekvés­re sarkallja. Cegléden most nagy di­vat a gömbakácok ültetése. A városi tanács — mint korábban is — ingyen oszt­ja a suhángokat, örömmel adja egy-egy utca lakóinak. Csak őshonos ceglédiek vinnék a fákat? Nagyot fordítva: csak betelepültek lökik ki az utcára, az el­hagyott telkekre a szeme­tet, az építési törmeléket? Szinte minden kis és nagy kérdésben megfogalmazha­tó ez. Csali éppen nincs értelme, ahogy nincs értel­me a méricskélésnek, ki a betelepült, ki nem. S okkal hasznosabb en­nél — s a várospoli­tikai teendők tervsze­rűbbé tételének egyik fel­tétele —, ha az az erős mag, melyet a varos szere- tete, hagyományainak is­merete és tisztelete, a kö­zös fáradozásban etlöltött évtizedek tartanak össze, valóban magnak bizonyul. Azaz gyökeret ereszt, s növényt nevel, szárat, lom­bot, virágot, gyümölcsöt. Kevésbé képletesen beszél­ve: a hat város mindegyi­kében százával, sőt ezrével vannak lelkes, mindenre kész lokálpatrióták, akik az első hívó szóra csatasor­ba állnak. Cementet hord a mérnök, padlót sikál a ta­nítónő, eresze satdrnát sze­re! az igazgató, a fűtés cső- csatlakozásait tömíti _ a munkás. Tisztelet érte, megbecsülés. Ám miért hagyjuk e ne­mes érzéseket parlagon ak­kor, amikor a város meg­szerettetéséről, gondjainak megosztásáról, a betelepül­tek megnyeréséről van szó? Arról a napról napra is­métlődő, s minden kérdés­ben szükséges agitációról, mely meggyőzi a betelepül­tét, hogy az övé is ez a va­ros, övé tehát a gondja, öröme ugyancsak. Vajon a szó jó értelmében vett megszállottak nem tudná­nak ebben is annyit nyúj­tani, mint adnak ötletben, javaslatban, fizikai, szelle­mi munkában? Dehogy­nem! Csak valahogy elfe­lejtődik, esetleg _ föl sem merül ennek igénye. Iskolai tananyag ma a környezetismeret. Nem le­hetne ezt — okos, népsze­rű formákra ezer a lehe­tőség, a szocialista brigá­dok vetélkedésétől a nép­front szervezete vitafóru­mokig — kiterjeszteni a felnőttekre? Azért, hogy megérezzék. megértsék: egy város elsősorban emberi közösség s csák másodsor­ban házak, üzletek, intéz­mények, .villany- és vízve­zetékek kusza szövevénye, utcák tekervénye. S rájöj­jenek a tapintatos segít­séggel: ez a közösség tőlük is sok mindent vár. Mert a goT ' ólatok közös­ségié az első lépés őslako­sok és betelepültek között. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents