Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

2 xJuntm 1974. MÁJUS 19., VASÁRNAP HÉT NAP KRÓNIKÁJA Űj nevek a kormánylistákon Szélesednek az együttműködés új formái a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban Hétfő: A konzervatív erők nagy veresége az olasz válasz­tásokon — Sindermann, az NDK kormányfője Moszkvában — Indira Gandhi találkozója Mudzsiibur Rahmannal — A pa­kisztáni miniszterelnök pekin­gi látogatása. Kedd: Dzsallud líbiai minisz­ter elnök moszkvai útja — Kormányválság Törökország­ban — Fegyveres Összecsapásuk a Golan-fennsíkon — Az ame­rikai külügyminiszter „ingázá­sa’* Damaszkusz és Jeruzsá­lem között. Szerda: Walter Scheelt vá­lasztják az NSZK államfőjévé — Népszavazás Kairóban az úgynevezett októberi doku­mentumról — Palesztin fegyve­reseik akciója az izraeli Maalot faluban, súlyos légitámadások Libanon ellen. Csütörtök: Titót Jugoszlávia örökös elnökévé választják — Az új nyugatnémet kancellár, Helmut Schmidt leteszi az es­küt — Megalakul az új portu­gál kormány, két kommunista miniszterrel. Péntek: Tárgyalások Dakar­ban a portugál külügyminisz­ter és Bissau-Guinea képvise­lői között — Kádár János fo­gadja Jakubovszkij mars állt. Szombat: Parlamenti válasz­tások Ausztráliában — Befeje­ződik a francia elnökválasztá­si kampány — Feszültség Ír­országban a dublini merénylet után. Az újságíró éveiken keresz­tül szinte reflexszarűen írta le a neveltet, ha Bonn volt a téma: a nyugatnémet Brandt— Scheel kormány. A hét dere­kától kezdve át kellett áll­ni, a jövőben a nyugatnémet Schmidt—Genscher kabinetről lesz szó. Barátkoztunk az új portugál nevekkel is, megala­kult Lisszabonban az ideiglenes kormány, a kommunisták két, a szocialisták három tárcát vállaltak benne. Olyan politi­kai vezetők, akik negyven napja még a Peniche szikla- börtönben raboskodtak, vagy hazájuktól távol, kényszerű emigrációban voltak, most mi­niszteri tisztségeket töltenek be. Elnököt és kormányt vá­lasztott a jugoszláv parlament is, de éppen a folyamatosság és stabilitás jegyében. Titót ezúttal mandátumkorlátozás nélkül, örökös elnökké jelöl­ték, a kormányfő változatlanul Bijedics lett, csupán néhány szaktárca cserélt gazdát. Az új kormánylistáik évadja várhatólag folytatódni fog. Mindenképpen új nevek ke­rülnek majd az elnökválasztás után létrejövő francia minisz­tertanácsi névsorba, de vá­lasztások zajlanak Ausztráliá­ban, bármelyik órában kirob­banhat a török kormányvál­ság, borotvaélen táncol a dán kabinet, s a válási népszavazá­son elszenvedett súlyos vere­ség nyomán kiéleződhet az olasz kereszténydemokraták belső vitája. A legnagyobb érdeklődés természetesen az egymásra rí­melő Bonn és Lisszabon vál­tozásait kísérte. Schmidt és új csapata a korábbi program to­vábbvitelét ígérte, de általá­nos a vélemény, hogy bizonyos hangsúlyeltolódások várhatók. Számítanak a Brandt által be­hirdetett nagyszabású reform­tervek lefaragására, a belpoli­tika előtérbe kerülésére, a kül­politikai aktivitás némi féke­ződésére. Ami a szocialista országokat, a „keleti partnere­ket” illeti, az új bonni kor­mányfő szerint, továbbra is következetesen sikraszállnak a realitásokat kifejező szerződé­sek maradéktalan megvalósí­tása mellett. Portugáliára — túl a nagy jelentőségű változáson — az is ráirányíthatta a figyelmet, hogy két kommunista minisz­ter foglal helyet egy NATO ország kormányzatában. (Ed­dig Izland volt az egyetlen a tizenöt atlanti tagállam közül, ahol kommunista miniszterek vettek részt a kormányban.) Reálisan számolni kell azzal, hogy belső és külső reakciós erők megpróbálhatják gátolni majd ezt a kibontakozást, amint a hét során kétszer is puccshírek szállingóztak. Nem lesz könnyű a kormányban összeegyeztetni az afrikai po­litika kérdéseit sem, hiszen a kommunisták következetes harcosai a gyarmati háborúk beszüntetésének. Biztató hír­ként értesülhettünk róla, hogy Dakarban tárgyalások kezdőd­tek Bissau-Guinea képviselői és a portugál külügyminiszter között, valóban megnyílt a le­hetősége annak, hogy az utol­só, hagyományos gyarmatbiro­dalom is a múlté legyen. Ne­héz tehát túlbecsülni a portu­gál változás jelentőségét, de a józan számvetés megkövetelte, hogy utaljunk a problémákra is. Drámai erővel lobbant fel a feszültség a Közel-Keleten. Palesztin fegyveresek ejtették túszul Maalot izraeli falu is­kolásait és — az ellentmondó jelentések miatt, egyelőre tisz­A jugoszláv nemzetgyűlés Joszip Broz Titót Jugoszlávia örökös el­nökévé választotta. Helmut Schmidt, az új nyugat­német kancellár pénteken ismer­tette kormánya programját. Csütörtökön letette a hivatali es­küt az ideiglenes polgári kormány Portugáliában. Képünkön: a kabi­net néhány tagja, a jobboldali sor­ban legelöl Palma de Carlos mi­niszterelnök. a baloldali sorban Cunhal, a KP főtitkára, tárca nél­küli miniszter, és Soares külügy­miniszter. Beszélgetés D. J, levesünkével, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjével tázatlan körülmények között — sokan életüket vesztették. Az izraeli hadvezetés, „meg­torlásként” súlyos légitámadá­sokat intézett Libanon ellen, Bejrút külvárosait bombázta. Ügy tűnik, hogy Tel Aviv to­vábbi ürügyet próbái ková­csolni a történtekből, a rende­zés megakadályozására. A maaloti és UUanonl tragé- diák mögött felsötétlik a kö­zel-keleti válság egészének ké- £ pe. Üjra bebizonyosodhatott, i hogy ezt a térséget sem való­ságosan, sem a szó politikai $ értelmében nem aknát tanítot­ták-, az átmeneti kompromisz- ’ szumok, a félmegoldások pe- s dig nem jelenthetnek Igazi megoldást. Csakis valamennyi megszállt arab terület vissza­szolgáltatása. a palesztin nép 1 törvényes jogainak biztosítás”-, hozhat valódi békét az olajfák alatt, ezeknek az elveknek je- •' gyében folyta-'ni kellene a genfi béke tárgy a lások at. Az átfogó és igazságos közel-keleti rendezés mellett szálltak síkra azokon a tárgyalásokon is, amelyet parlamenti küldöttsé­günk folytatott a héten Da- maszkuszban és Kairóban. Gazdag volt a budapesti „vendégkönyv” is. Az MSZMP KB első titkárának, Kádár Já­nosnak olyan vendégei voltak, mint a koreai kormánykül­döttség, az argentin gazdaság­ügyi miniszter, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának főtitkára, Jaku­bovszkij marsall s a kíséreté­ben levő magas katonai sze­mélyiségek. Fővárosunkban tanácskozott a Nemzetközi Di­ákszövetség kongresszusa, amelyre meghívott vendég­ként Allende asszony is meg­érkezett. A KGST termékeny hétköznapjait jelezték a len­gyel és NDK delegációk láto­gatásai és a Budapesti Nem­zetközi Vásár mindig lehetősé­get biztosít, hogy személyesen is tanácskozzunk fontos keres­kedelmi partnereinkkel, fele­lős gazdasági szakemberekkel. A további csúcsforgalom élő­hírnöke nedig a szokásos, rö­vid hivatalos bejelentés volt: Hoveida iráni kormányfő hét­főn hazánkba látogat. Réti Ervin Hét végi jelentések ALEKSZEJ KOSZIGIN szov­jet és Abdusszalam Dzsailud líbiai kormányfő baráti légkör, ben kölcsönös érdeklődésre srimot tartó kérdéseket vita­tott .meg szombaton is Moszk­vában. A tárgyalások folyta­tódnak. HENRY KISSINGER ame­rikai külügyminiszter szomba­ton este — damaszkuszi tár­gyalásainak újabb szakaszát befejezve — Tel Avivba, on­nan pedig Jeruzsálembe uta­zott, hogy ismét felvegye a tárgyalások fonalát az izraeli vezetőkkel. AZ INDIAI atomenergia­ügyi bizottság szombaton be­jelentette, hogy Indiában 100 méter mélységben a föld alatt „békés célú nukleáris robbantást” hajtották végre. Magyarország és a Szovjet­unió közötti gazdasági árufor­galmi kapcsolatok mind ered­ményesebben fejlődnek. A magyar ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez a legtöbb nyers­anyagot, korszerű gépi beren­dezést a szovjet vállalatok szállítják. A Szovjetunió Ma­gyarország legfőbb kereske­delmi partnere, vele bonyolít­ja le teljes áruforgalmainak több mint egyharmadát. A magyar—szovjet gazdasá­gi kapcsolatok eddig elért eredményeiről, az együttmű­ködés új formáiról és további lehetőségeiről folytatott be­szélgetést az APN és MTI képviselője Dimitrij Jakovle- vics Levcsenkóval, a Szovjet­unió magyarországi kereske­delmi képviselőjével, aki 1970 óba dolgozik Budapesten. Ko­rábban a Japánban és Finn­országban működő szovjet ke­reskedelmi kirendeltségeken tevékenykedett, majd a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztériumának gepimport-fő- osztályvezetöje volt. Tapasz­talt diplomata, kiváló gazda­sági szakember, aki a legtöbb magyar—szovjet gazdasági jel­legű tárgyaláson személyesen is jelen van, közreműködött egész sor sikeres megállapodás létrehozásában. Gyors, stabil áruforgalmi növekedés — Hogyan jellemezhetnénk Magyarország és a Szovjetunió gazdasági együttműködését, különös tekintettel az árufor­galmi kapcsolatokra? — A magyar—szovjet áru­csere-forgalmat főként a gyors és stabil növekedés, a korsze­rűsödő áruszerkezet, a szako­sított termékek bővülő aránya jellemzi. A hoszú lejáratú ke­reskedelmi egyezmények meg­alapozzák a tervszerű fejlő­dést, a nyersanyagok, a köz­szükségleti cikkek, a gépek programszerű, kölcsönös szál­lítását A hosszú lejáratú egyezményeket évente módo­sító jegyzőkönyvek egészítik ki, ezekben az újabb szükség­leteket is figyelembe veszik. A szovjet fél jelentős mennyisé­gű nyersanyagot szállít a ma­gyar partnereinek, ezzel is biz­tosítva a népgazdaság vala­mennyi ágazatának gyors fej­lődését, évről évre bővülnek a szovjet gépszállítások is, ta­valy az árucsere-forgalomban a gépek aránya már megha­ladta a 30 százalékot. A szov­jet vállaltatok szállítanak Ma­gyarországra gépkocsikat, Die­sel-mozdonyokat, repülőgépe­ket, helikoptereket, mezőgaz­dasági gépeket (főleg trakto­rokat, gabonabetakaritó kom­bájnokat) és metrószerelvé­nyeket. Ismertek, beváltak már Magyarországon a szovjet gyártmányú tehergépkocsik, valamint az MTZ SO-es és K 700-as traktorok, bulldózerek és exkavátorok. A Szovjet­unió 1971 óta az első helyen áll Magyarország személygép­kocsi-importjában, 1973-ban például a magyar gépkocsi­import 60 százaléka érkezett a Szovjetunióból. Magyaror­szágról a szovjet vállalatok egyre több gépipari terméket vesznek. A nagy szovjet meg­rendelések lehetővé teszik a magyar ipar kapacitásának jobb kihasználását, és állandó piacot biztosítanak e termé­keknek. Egyébként a Szovjet­unió összgépimportjának 10 százaléka származik Magyar- országról. Gyártásszakosítás és kooperációk — Milyen vonások, formák alakultak ki a két ország gaz­dasági együttműködésében? — Az együttműködés új for­mái — a gyártásszakosítás és a kooperációk — ma már nagy szerepet játszanak Magyaror­szág és a Szovjetunió gazda­sági kapcsolataiban. Ezek elő­feltételei az áruforgalom nö­vekedésének. Nagy eredmény­nyel járt például a gépkocsi- és autóbuszgyártási kooperá­ció, amelynek keretében Ma­gyarország szállítja a Volga menti autógyár számára a kü­lönféle részegységeket, s eze­kért kész Zsiguli személygép­kocsikat kap. Mindkét ország ipara aktívan részt vesz a szocialista országok egységes számítógép-rendszerének ki­alakításában. Jó ütemben fej­lődik a magyar—szovjet textil­ipari kooperáció is. A magyar vállalatok részegységeket gyár­tanak szovjet szövőgépekhez, ellenértókként kész komplett berendezéseket kap a magyar ipar. Ez különösen fontos most, amikor Magyarországon a textilipar rekostrukciója na­pirendre került. Nagy a jelen­tősége a mezőgazdasági gép­gyártásban létrejött gyártás- szakosítási egyezménynek is, amely szerint a magyar gyá­raktól 19 féle gépet vesznek a szovjet partnerek, míg a szov­jet ipar 29 típusú mezőgazda- sági berendezést exportál ma­gyarországi megrendelőinek. A szakosítási és kooperációs egyezmények végrehajtásában azonban bizonyos hiányossá­gok is fellelhetők. Előfordul például, hogy egyik-másik szállítmány késve érkezik. Ezen rövid időn belül változ­tatni kell. Az együttműködés új formája, hogy Magyaror­szág részt vesz egy-egy nagy jelentőségű szovjet ipari be­ruházásban. Magyarország kü­lönféle ipari termékeket, köz­szükségleti cikkeket fog a Szovjetunióba szállítani, el­lenértékként cellulózt és az­besztet kap az új szovjet üze­mek termékeiből. Közös aktivitással a KGST-ben — Hogyan ítéli meg a ma­gyar—szovjet együttműködést a most 25 éves KGST-ben? — Mindkét ország aktívan közreműködik a KGST-orszá- gok közötti együttműködésben. Igen nagy az energetikai in­tegráció jelentősége, mert a szocialista országok összefogá­sával a Magyarországhoz ha­sonlóan energiában szegény államok is hozzájuthatnak a nélkülözhetetlen villanyáram­hoz, földgázhoz, kőolajhoz. A Béke elektromos távvezeték- rendszer útján Magyarország a múlt ötéves tervidőszakban 10,2 milliárd kilowattóra, 1971—73-ban már 12,3 mil­liárd kilowattóra energiát ka­pott, ez a mennyiség 1975 vé­gére meghaladja a 20 milliárd kilowattórát. Vagyis 1966—70- hez képest megduplázódik azé rendszeren érkező árumennyi­ség. A Barátság vezetéken a kőolajszállítások bővülnek. A vezetékek építésével járó költ­ségeket Magyarország főleg ipari berendezések szállításá­val egyenlítette ki. Most épül a Testvériség gázvezeték, amely 1975-ben már egymil- liárd köbméter gázt szállít a Szovjetunióból. Változatlan árakon — A világ egyik legnagyobb problémája az utóbbi időben a nyersanyaghiány, s egyes nyersanyagok már-már csilla­gászati árakat érnek el. Ez ki­hat-e a magyar—szovjet ke­reskedelmi forgalomra? — Együttműködésünket megállapodások szabályozzák, 1970-ben például a karton, az azbeszt és a foszfor műtrágya szállításáról írtunk alá egyez­ményt, s a szovjet szállítások a világpiaci helyzettől függet­lenül folyamatosok. Magyar- ország viszont ipari és köz­szükségleti cikkeket adott a szovjet partnereknek, eddig 83 millió rubel értékben. Egyéb­ként 1975—1990 között a szovjet fél 30 ezer karton, 20 ezer tonna azbeszt és 72 ezer tonna fosz­for műtrágyát ad át Magyar- országnak. A vállalatok az öt­éves időszakon belül változat­lan áron szállítják a hosszú le­járatú egyezményben lekötött mennyiséget. (Élelmiszert fő­leg konzervet, vágott barom­fit, gyümölcsöt és szöveteket.) Jé ütemű fejlődés — Magyarországon, épp úgy mint a Szovjetunióban, most dolgozzák ki az 1976—80-as évekre szóló ötéves népgazda­sági tervet. Mi jellemzi a ma­gyar—szovjet tervdokumentá­ciót, milyen területeken bővít­hető a jövőben az együttmű­ködés? — Valóban e hónapokban folyik Íz ötéves népgazdasági tervek összehangolása a szo­cialista országok között, így Magyarország és a Szovjet­unió között is. E folyamatban a gazdasági együttműködés perspektíváit, irányait jelölik ki, olyan intézkedéseket dol­goznak ki, amelyeket a követ­kező öt évben hajtunk végre. Magyarország is részt vesz a Szovjetunióban épülő nagy ka­pacitású vasmű és az orenbur- gi gázvezeték építésében. A tervegyeztetések során tehát ezekről is szó esik. összegez­ve elmondhatjuk, hogy a ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatok jó ütemben fejlődnek, az együttműködés új formái pedig fokozatosan kiterjednek mindkét népgazdaság szinte valamennyi szektorára. A most kezdődő hét ese- ménynaptárából: Hétfő: A francia elnökvá­lasztás eredménye — Gowon nigériai elnök Moszkvába uta­zik — Kissinger—Luns, NATO- főtitkár találkozó Washington­ban — Ohira, japán külügymi­niszter—Kissinger találkozó Washingtonban — Az NDK he­lyi választások eredménye — A Szovjet Legfelsőbb Tanács küldöttsége az USA-ban — A Nemzetközi Demokratikus Nő- szövétség irodájának ülése Var­sóban — Az UNESCO Végre­hajtó Tanácsának ülése Bulgá­riában. Kedd: Leszerelési értekezlet Genfben —• EGK miniszteri ta­nácsülés Brüsszelben — CENTO miniszteri tanácsülés Washing­tonban — Kissinger—Callaghan, brit külügyminiszter találkozó. Szerda: EKHT Bécsiben —* Az Indiai KP VB ülése — Ohi­ra látogatása New Yorkban. Csütörtök: Leszerelési érte­kezlet Genfben — Ohira eluta­zik az USA-ból — A spanyol külügyminiszter Washington­ban. Péntek: Az ENSZ apartheid- bizottság ülése Berlinben — A Szovjet Legfelsőbb Tanács kül­döttsége San Franciscóban. Szombat: A Szovjet Legfel­sőbb Tanács küldöttsége New Yorkban — Az AIGC és Portu­gália képviselőinek találkozója Londonban. AUTÓSZER VIZÜNKBEN (Nagykőrös, Ceglédi út 21.) rövid határidőre vállaljuk SZEMÉLYGÉPKOCSIK JAVÍTÁSÁT, tfZEFŰBE HELYEZÉSÉT, KAB3ANTABTÁSÁT, SZERVIZELLÁTÁSÁT Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KSz

Next

/
Thumbnails
Contents