Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
Az atomkorban élünk — mondjuk már ma is, pedig az atomikor, amikor a világon felhasznált energia túlnyomó része atomenergia lesz, még igen messze van. Ma a világ összes energia- termelésének még 1 százalékát sem teszi ki. Ilyen értelemben viszont azt mondhatnánk: a szénhidragének korát éljük, ugyanis a világon felhasznált összes energia kétharmadát nyerik ma már a szénhidrogénekből. És ez az arány a közeljövőben méginkább eltolódik majd a kőolaj és a földgáz javára. Magyarországon a negyedik ötéves terv hozta azt a fordulatot, amikor is túlsúlyba kerültek az energia- termelésben a szénhidrogének, s a korábban szinte egyetlen energiaforrás, a szón a háttérbe szorult. 1973-ban már 50 százalékos volt a kőolaj és a földgáz aránya az energiaháztartásban, 1975-re pedig előreláthatólag eléri az 55 százalékot. Ezek a százalékos mutatok pedig még keveset is mondanak, hiszen az ország össz-energiafogyasztása évről évre lényegesen emelkedik, így a szénhidrogén-fel- használás növekedési üteme abszolút számokban kifejezve még nagyobb. A fokozódó igényeknek megfelelő mennyiségű kőolaj és földgáz felszínre hozása, illetve beszerzése, a vezetékek kiépítése, a nyers kőolaj és földgáz feldolgozása — ezek a fő területek, amelyek az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tevékenységi körébe tartoznak. Kincset érő ásványvagyon Magyarországon 1937-ben indult meg a kőolajtermelés, s azóta mintegy 38 millió tonna kőolaj került felszínre. A termelést az utóbbi években jelentősen fokoztuk, hiszen 1960-ban 1 millió 217 ezer, 1973-ban viszont 1 millió 989 ezer tonna volt az évi termelés. Miközben a szénhidrogénA MAGYAR SZÉNHIDROGÉNIPAR FŐ SZERVEZŐJE: A szénhidrogének termelés fokozásáról beszélünk, azt is meg kell említeni, hogy sokáig már nem növelhetjük a mennyiséget, mert egyes olajtelepeink kimerülőben vannak. A legjelentősebb olajtelepünk: az algyői mező. Az 1965-ben feltárt lelőhely adja a jelenlegi termelés túlnyomó részét, így 1973-ban 1 millió 130 ezer tonna olajjal részesedett az össztermelésből. Az algyőin kívül mintegy húsz mezőn termelünk ki kőolajat, ezeknek egy részén azonban csak jelentős külső beavatkozással lehet felszínre hozni az olajat. Például az egykori híres nagy- lengyeli olajmezőn tizenkétszeres vízmennyiséggel sikerül a felszínre emelni az értékes szénhidrogént. Az ország 900 olajkútjának 54 százaléka mélyszivattyús módszerrel termel, naponta átlagosan 2,2 tonnát. Óriási erőfeszítést igényel tehát a kőolaj felszínre hozása a magyar szénhidrogénipar dolgozóitól. Tulajdonképpen a jelenlegi termelés a lehetőségek felső határát jelenti, tehát sokkal többre a jövőben sem számíthatunk. A szakemberek becslései szerint a következő évtizedben átlag 2 millió tonnás évi termelési szintet lehet majd elérni. A másik szénhidrogén, amely nélkülözhetetlen az ország energiaellátása szempontjából, a földgáz. 1960-ban még csak a zalai olajkutak kísérőgázának kinyerését jelentette a hazai földgáztermelés, s mennyisége évi 400 millió köbmétert tett ki. Ez az ország igényeihez képest csekély mennyiség volt. Lényeges változást hozott a hajdúszo- boszlói földgáz-lelőhely feltárása, majd a békési, a szanki, 1965-ben pedig az algyői telep birtokba vétele. Azóta a földgáztermelósben is az algyői mező a legjelentősebb bázisunk. A földgáztermelés fejlődésének óriási ütemét tanúsítják a számok is: az 1960-as 400 millió köbméterről 1973-ig csaknem 5 milliárdra nőtt a kitermelt földgáz mennyisége. A következő esztendőkben előreláthatóan ezt a szintet tudjuk tartaná. Utánpótlást hoz a Barátság és a Testvériség * 50 Mivel a magyar népgazdaság már 1974-ben 8,7 millió tonna kőolajat és 5,5 milliárd köbméter földgázt igényel, a hazai szénhidrogénbázis már jelenleg sem fedezi a szükségleteket. Az egy főre jutó olajfogyasztás például 1950-ben még csak 50 kg, 1973-ban már 800 kg volt. Az ezredfordulóra Magyarország kőolaj-felhasználása 50 millió tonna, gázszükséglete pedig 300 milliárd köbméter körül lesz. Mindebből következik, hogy energiaszükségletünknek nagy részét importból kell fedeznünk. A hiányzó mennyiséget elsősorban a Barátság távvezetékeken hozzuk be a Szovjetunióból. 1962 és 1973 között a Barátság csővezetéken 28 millió tonna kőolaj vándorolt a szovjet mezőkről Magyar- országra. Földgázból egyelőre csak kis mennyiségű importra szorulunk, de a jövőben ez is emelkedni fog. Épül már a Testvériség gázvezeték, amelyen keresztül 1980-ban közel 4 milliárd köbméter szovjet gáz jut majd hazánkba. Szükségleteink kisebbik hányadát a közel-keleti államokból fedezzük. Az arab kőolaj szállítására épül az Adria távvezeték, amely Rijekából kiindulva, Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia számára száEít kőolajat. Évente 5 millió tonna arab olaj érkezik majd a vezetéken, várhatóan 1977-től kezdve. A nagy mennyiségű szénhidrogén szállítása vasúton szinte lehetetlen volna, ezért az OKGT a vezetékrendszerek kiépítése mellett döntött A távvezeték-építés költséges és nehéz műszaki feladat, de viszonylag gyorsan megtérül. Amíg az olaj átalakul A nyers olajat fel kell dolgozni, hogy használhatóvá váljék. Az egyre növekvő mennyiség mind nagyobb feladatokat hárít a feldolgozóiparra is. Fejlődése, kapacitásnövekedése, műszaki színvonalának emelkedése, rendkívül dinamikus volt. Az 1960-as 2 és fel millió tonnás kőolajmennyiséggel szemben, 1973-ban már csaknem 8 milliót dolgoztak fel, s a tervek szerint ez a mennyiség 1975-re eléri a 10 millió tonnát. A hatalmas méretű fejlődést csakis új és új beruházásokkal, olajfinomítók építésével, a meglevők korszerűsítésével, magas műszaki színvonalú telepek és berendezések kialakításával lehetett elérni. Az első 1 millió tonna kapacitású kőolaj-feldolgozó üzem Szőnyben épült, ezt követte a Dunai Kőolajipari Vállalat. A hatalmas beruházás 1962-ben kezdődött, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat tervei és szovjet dokumentációk alapján. Az első lépcső, az 1 millió tonnás, atmoszférikus vákuumdesztillációs üzem 1965-ben állt a termelésbe Százhalombattán, 1968-ban pedig üzembe helyezték a 2 milliós kapacitású, hasonló rendeltetésű üzemet Az ország teljes kőolaj-feldolgozó kapacitása ezzel megközelítette a t millió tonnát. A Barátság II. kőolajve- zeték megtervezésével egy időben megszületett a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítési terve is. Megkezdődött a második lépcső kiépítése. 1972 végén elkészült a 3 milliós kapacitású, atmoszférikus vákuum- desztillációs üzem. 1976-ig tovább bővül a vállalat és végrehajtják a meglevő üzemek rekonstrukcióját. A kőolajfinomítók tevékenységének érzékeltetésére csak néhány termék, amelyek 1973-ban kerültek ki a feldolgozó üzemekből: 75 ezer tonna pb-gáz, 960 ezer tonna, különböző oktánszámú benzin, csaknem 3 millió tonna gázolaj, tüzelő- és fűtőolaj, 180 ezef tonna a kenőolajokból, 25 ezer tonna a paraffinokból, 18 ezer tonna gépzsír, 530 ezer tonna a bitumenekből. Jobb minőség, nagyobb választék A számok csak a rideg tényeket fejezik ki, a kő............. Ré szlet a gőzfogadó állomásról, a háttérben a paraífinüzem
