Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

AZ OKGT korában Minőségellenőrzés az aromás extra háló üzem műszertermében t>laj-feldolgozó ipar fejlődé­sének növekedési üteme azonban így is szembetűnő. A számszerű növekedések mögött viszont még ennél fs több van: lényegesen javult a minőség és bővült • termékválaszték. Ma már ■— és ezt az ország határain túl Is elismerik — a hazai kőolajtermékek többsége eléri az európai színvona­lat. A minőségi szint emelé­sének mértékét az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és a háztartások foko­zódó igénye diktálta. A gépjárművek konstrukció­jának fejlődése például fo­kozza a magasabb oktán­számú benzinek iránti Igényt A belső égésű mo­torok élettartamának növe­lése céljából kis kéntartal­mú gázolajat kell előállíta­ni. A háztartások is nagy mennyiségű és kis kéntar­talmú tüzelőolajat igényel­nek, s hasonló igényeket támaszt az Ipar, a tüzelő- berendezések tartósságá­nak fokozása érdekében. De a minőségi javulást sürgette a városi levegő­tisztaság védelmének prog­ramja is, A minőség javítását szol­gáló feladatok végrehajtá­sára hozták létre az úgy­nevezett másodlagos tech­nológiai üzemeket. Az első benzinreformáló üzem Szőnyben épült, hasonlót létesítettek a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál, Száz­halombattán , rövidesen munkába áll a harmadik. A Komáromi Kőolajipari Vállalat izopentánüzemé- nek terméke a motorok hi­degindítását és gyorsulását segíti. Kéntelenítő üzemek épültek Szőnyben és Száz­halombattán. Az alapola­jok minőségi javulását szolgálja a propános asz­faltmentesítő, a fenolos ol­dószeres finomító, a MEK oldószeres paraffinmentesí­tő és a hidrogén es utófi­nomító üzemek. Az építő- és útépítőipar­nak megfelelő mennyiségű és minőségű bitument gyárt a kőolajipar. A bitu­mengyártás bázisát a Du­nai Kőolajipari Vállalat új bitumenfuvató üzeme te­remtette meg. A petrolkémiai ipar gyors fejlődésével párhuzamosan növekednek a kőolaj-feldol­gozó ipar feladatai is. Százhalombattán már meg­kezdték az aromások ter­melését, a benzol és a to­luol gyártását. A nagy ka­pacitású hazai oleffinmű alapanyag-ellátása — az aromás szénhidrogének előállításán kívül — az épülő tiszai finomító egyik fő feladata lesz. A kőolaj útja a fogyasztóhoz A kőolajtermékeknek csak egy része jut el köz­vetlenül néhány ipari nagyfogyasztóhoz. A többi termék forgalmazásával az ÁFOR foglalkozik. Az ÁFOR feladata: gondos­kodni arról, hogy az or­szág minden pontján kellő időben és mennyiségben álljon a köz- és magánfo­gyasztók rendelkezésére a szükséges kőolajtermék. A feladat nem könnyű, mivel a legtöbb kőolajter­mék iránti kereslet szezo­nális jellegű. Nyáron pél­dául a mezőgazdaság — gépeinek meghajtására — rengeteg gázolajat igényel. Ugyancsak nyáron, az autós turizmus fő szezon­jában megnövekszik a ke­reslet a benzinek és a ke­nőolajok iránt. Télen vi­szont a tüzelő- és fűtő­olaj fogy a legnagyobb mennyiségben. Az ÁFOR termékelosztó hálózata az utóbbi eszten­dőkben jelentősen bővült, az igényekkel azonban még így sem tudott lépést tar­tani. Ezért a Gazdasági Bi­zottság és a kormány hatá­rozatot hozott az elosztóhá­lózat fejlesztésének meg­gyorsítására. A kőolajipar által kidol­gozott fejlesztési koncep­ciók alapvető célja: meg­szüntetni a szétszórt, kor­szerűtlen telepeket, s he­lyettük kevesebb, de lénye­gesen nagyobb kapacitá­siakat kialakítani. A bázis­telepek . tárolókapacitását 50—100 ezer köbméteresre tervezik. E telepek és fi­nomítók köré elosztóháló­zatot kívánnak kialakítani. A telephálózatot vezeték- rendszerek kötik majd ösz- S2» a finomítókkal, így megtakarítják a vasúti szállítás költségeit. A cso­mópontokról a termékeket teherautókon szállítják to­vább. így gyorsabban, ru­galmasabban lehet alkal­mazkodni a helyi igények­hez, zavartalanabbá válhat az ellátás. A másik fontos feladat i az ÁFOR kiskereskedelmi hálózatának továbbfejlesz­tése.' Máris eredményeket értek el az úgynevezett többcsatornás értékesítési rendszer bevezetésével. Egyre több szerv kapcsoló­dik be a kőolajtermékek forgalmazásába. A viszont­eladói hálózat fejlődése különösen a háztartási tü­zelőolaj árusításában volt számottevő. A gázprogram megvalósítói A legjelentősebb ipari földgázfogyasztók az erő­művek, a nehézipar és a vegyipar. Szükségleteik már 1973-ban is meghaladták a hazai földgáztermelés lehe­tőségeit. Az igények növe­kedéséhez azonban hozzá­járultak a kommunális lé­tesítmények és a háztartá­sok is. A gázprogram kere­tében ma már minden vá­rosba eljut a vezetékes gáz. A kórházakat, az iskolákat és egyéb gyermekintézmé­nyeket, a közintézménye­ket és az otthonok egy ré­szét gázzal fűtik. A városi hálózatok gyorsan bővül­nek, s a városigáz-szolgál- tatásról a földgázszolgál­tatásra való áttérés, a ve­zetékek kiépítése lehetővé teszi mind több fogyasztó bekapcsolását. 1965-ben még csak 398 ezer háztar­tás részesült vezetékesgáz­szolgáltatásban, 1973 vé­gén pedig 628 ezer. A tisz­ta, olcsó és higiénikus gáz­fűtésre 1965-ben 27 ezer lakásban volt lehetőség, ez­zel szemben 1973 végén csaknem tízszer ennyiben, 253 ezerben. Ahová nem jut el a ve­zetékes gáz, ott a múlt esz­tendőkben rohamosan el­terjedt a propán-bután gáz. A pébégáz legnagyobb felhasználói a háztartások. Az igények évről évre nö­vekszenek iránta, s bár a fejlesztések ezen a téren is nagymértékűek voltak, még ma sem teljesen megoldott a propánbutángáz-ellátás. A pébégázt egyrészt föld­gázból állítják elő, más­részt a kőolaj-finomításnál nyerik, mint másodlagos terméket. Előállítása tehát szorosan összefügg a fel­dolgozott kőolaj mennyisé­gével és minőségével. A fel- használás viszont inkább szezonális jellegű. Nehézsé­geket okoz továbbá a pé­bégáz tárolása, palackozá­sa, szállítása. A téli csúcs- forgalomban bekövetke­ző hiányt importból pótol­ják. 1965-ben összesen 284 ezer háztartásban használ­tak fel pébégázt, így a 35 ezer tonnás hazai termelés is elegendő volt. 1973-ban azonban már 1 millió 400 ezerre nőtt a propánbután­gáz-felhasználók száma, s a 157 ezer tonnás termelés is kevésnek bizonyult, így 43 ezer tonnát importáltak. Az OKGT tervei, feladatai Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a negyedik ötéves terv hátralevő idő­szakában és az ötödik öt­éves terv előkészítése során is sokoldalúan továbbfej­leszti tevékenységét. A ha­zai szénhidrogén-termelést tovább növelni előrelátha­tóan nem lehet. A feladat tehát: egyrészt a termelést a jelenlegi szinten tartani, másrészt vezetékkiépítések­kel, jo kapcsolatok terem­tésével és megtartásával biztosítani az import lehe­tőségét. A cél: a népgazda­ság és a lakosság szükség­leteinek a lehető legjobb kielégítése. Esti kivilágításban az ország legna gyobb földgázüzeme Hajdúszobosz lón

Next

/
Thumbnails
Contents