Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
1974. MÁJUS 15., SZERDA Folyamatos öntözéssel A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet 598 hektáron termeszt az idén gabonát. A tavaszi csapadékhiányt folyamatos öntözéssel pótolják. Jövőre rendezik a termelői árakat Dr. Csikós*NagT Béla tájékoztatója A Magyar Kereskedelmi Kamara a tagvállalatok vezetői részére kedden ankétot rendezett az 1975. január elsején életbelépő részletes termelői árrendezésről. A tanácskozáson dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes ia részt vett. Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatta a vállalati vezetőket a tervezett termelői árrendezésről. Elmondotta, hogy a tőkés világpiacon napjainkban zajló inflációs folyamat az árak átrendezésével, árarányváltozásokkal egybekapcsolva megy végbe. Megváltozott a szilárd tüzelőanyagok és a szénhidrogének áraránya. Számottevőek azok az árarányváltozások is, amelyek a vegyipart érintik, a megváltozott árviszonyoknak árrendszerünkben is ki kell fejeződniük, hiszen csak így lehet a vállalatokat ösztönözni a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosságra. A Minisztertanács ezért hozta azt az ismert határozatát, hogy az energiahordozók, egyes kohászati és vegyianyagok, valamint ruházati alapanyagok termelői árát 1975-ben emelni kell. Ugyanakkor a kormány arról is döntött, hogy az ipari termelői árszint emelkedésének részbeni ellensúlyozására csökkenteni kell a vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulékot. A Minisztertanács felhatalmazása alapján a tárcaközi ár-, termékforgalmazási bizottság a közelmúltban meghatározta a részleges termelői árrendezés programját és főbb irányelveit. Mint ismeretes a tőkés energetikai árak nagymértékben emelkedtek. Szénhidrogénszükségletünknek mintegy 10 százalékát fedezzük az idén a tőkés világpiacról, s a 10 000 kalóriás kőolaj tonnája a korábbi 17 dollárról 70 dollárra emelkedett. Ezeket a szempontokat tartja szem előtt az energiahordozók 1975. évi árrendezése: a szénhidrogének termelői ára 45 százalékkal, a szén termelői ára 15, a tűzifáé pedig 20 százalékkal emelkedik. A szénhidrogén nemcsak üzem- és fűtőanyag, hanem a vegyipar nyersanyaga is. Az új árviszonyokhoz igazítva 1975-től egyes vegyianyagok termelői árát 35—75 százalékkal emelik. Egyes vegyi any agok, műanyagok és különféle fekete-, színes- és könnyűfémek helyettesíthetők egymással, így az árak arányosítása is szükséges. Ezért összekapcsolják egyes vegyipari anyagok áremelését a vaskohászati termékek 10, egyes színesfémek 15—100 és az alumínium 20 százalékos termelői áremelésével. A ruházati alapanyagokról szólva dr. Csikós-Nagy Béla 'rámutatott, hogy a hagyományos anyag drágul a műanyaghoz képest. A pamut termelői ára mintegy 80, a gyapjúé 60. a nyersbőr termelői ára 60 százalékkal emelkedik Egyébként a ruházati iparba« és a vegyiparban készítenek elő általános termelői árrendezést, a ruhaipar a napokban, a vegyipar két héten belül megismeri az új anyagárakat. A vállalatok akkor kezdeményezhetik a termelői árak továbbgyűrűztetését, ha az alapanyagárak emelkedése miatt nyereségük 15 százaléknál nagyobb mértékben csökken, vagy önköltségük több mint 2 százalékkal emelkedik. Különféle adókedvezmények is lehetségesek ilyen esetekben. A termelői árrendezésekkel kapcsolatos előkészítő munkák október 15-ig befejeződnek, így valamennyi vállalat kellő időben számolhat az új árakkal, s ennek megfelelően racionalizálhatja gazdálkodását, termelését. Koszorúzás Nógrádi Sándor sírjánál Születésének 80. évfordulója alkalmából kedden délelőtt Budapesten, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sírkertjében ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták Nógrádi Sándor vezérezredesnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ki. emelkedő személyiségének, a róla elnevezett partizáncsoport egykori parancsnokának sírját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Brutyó János, a KEB elnöke és Erdei Lászióné, a Központi Bizottság tagja helyezett el koszorút. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoport- főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Tárcsái Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadsereg! bizottságának első titkára, a Partizán Szövetség részéről Úszta Gyula főtitkár és Markó Imre titkár koszorúzott. Ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait Nógrádi Sándor hozzátartozói, valamint a nevét viselő VI. kerületi úttörőcsapat küldöttei. A közművelődés fejlesztésének alapja: a társadalmi bázis továbbszélesítése A Hazafias Népfront megyei elnöksége előtt a kulturális munka és a váci járás rendezvényei Az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődés továbbfejlesztésére, a munkásműveltség szélesítésére vonatkozó határozatát szolgálta az a tanácskozás, amely tegnap Ze- begényben, a Szőnyi István Emlékmúzeum gyönyörű parkjában zajlott le. Soros ülését tartotta ezúttal itt o Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége, afféle helyszíni ülést. Egyebek között éppen e múzeum kulturális munkája szerepelt ugyanis napirenden, hozzákapcsolódó szélesebb témakörökkel együtt, amelyek mindegyike alapvetően a kulturális igények felkeltésének, növelésének, kielégítésének eddigi eredményeit és teendőit szabta meg a népfront eszközeivel. Új formák, módszerek, keretek A népfront megyei elnöksége mellett működő kulturális bizottság főbb tevékenységéről Novak Imre, a bizottság elnöke adott számot, a váci járás kiemelt kulturális rendezvényeiről Űjfalvi István, a népfront váci járási titkára tett előterjesztést, majd Dániel Kornél, a népfront megyei elnökségének tagja számolt be arról az egészen sajátos tevékenységről, amelyet a vezetése alatt álló Szőnyi-emlékmúzeum folytat, összességében a beszámolók és az azokat követő alapos tanácskozás igen kedvező összképet mutatott. Az e területen folyó munka jogosan érdemelte ki a megyei elnökség elismerését, amelyet Kovács Antalnénak, a népfront megyei titkárának javaslatára hivatalosan is kinyilvánítottak, mind a megyei kulturális bizottság, mind a Helyben H íba-e, ha a munkás abból következtet általában a politikára, általában a demokratizmusra, amit a saját műhelyében, üzemrészében lát, tapasztal? A kérdést nem munkásoknak tettem fel, hanem párttisztséget, szakszervezeti tisztet betöltőknek, s egyértelmű választ alig kaptam. Ez utóbbiak is azt állították, hogy hiba. A többség úgy vélte, nem olyan egyszerű dolog ez, mert hiszen olykor a fáktól nem látni az erdőt, egy-egy műhely gondjai nem terjeszthetők ki a gyár, a vállalat egészére, s így tovább. Egyszerű, nem egyszerű, a tény tény marad- a munkás mindig abból következtet az általánosra, amit maga körül lát, amit a saját bőrén érez. Adjunk ennek megtöbbszörözött hangsúlyt néhány szóval, mely Kádár János szájából március 28-án a nyíregyházi aktíván hangzott el. A párt első titkára a többi között megállapította: „... azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben”. Erősítsük ezt most azzal, amit a Váci Kötöttárugyár egyik munkásnője, a városi párt- bizottság tagja így fogalmazott meg: nem az a baj, hogy szólni nem lehet, hanem az, hogy a hatása kevés a beszédnek, a bírálatnak. Szokás úgy emlegetni a munkahelyet, mint a második otthont, s ebben nincs semmi túlzás. Legalábbis, ami azt illeti, hogy az ember életének jelentős részét a munkahelyén tölti el, ehhez kapcsolódik elsősorban társadalmi elismerése, erkölcsi, anyagi javadalmazása. Ám van ennek olyan oldala is, hogy a második otthon csak akkor lehet otthonos, azaz nyílt, meghitt légkörű, az emberi kapcsolatokra alapozó, ha az egyenrangúságra épít, ha a „család” minden tagja fontos. K ivételnek számítana az olyan üzemrész, mint például a Híradástechnikai Anyagok Gyára horganyüzeme, ahol a munkások tekintélyes csoportja szinte egész életét ezen az egy helyen dolgozta végig? Csupán a megszokás kötötte volna őket? Minden bizonnyal közrejátszott ez is, de az is, hogy társak között voltak, az üzemvezetés a lehetőségekhez mérten igyekezett a jogos igényeket teljesíteni; közösséggé formálódtak. Nem kivétel az ilyen műhely, üzem, amit bizonyít, hogy a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Csepel Autógyárban jó néhány műhely, üzem többszörösen elnyerte a szocialista címet. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele, hogy a légkör is szocialista, azaz emberi értékekre, egyenlőségre alapozott legyen. Minden rendben van ezeken a helyeken, nincs vita, idegesség, olykor veszekedés? Helyesen tapintott rá a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának titkára, hogy éppen a nyílt viták, az őszinte szavak azok a mozaikkockák, amelyekből kirakható a dolgozók közérzete. S ez a közérzet azt tükrözi, hogy érdemes beszélni, vitaikozni, hogy a szónak hatása van, következménye, eredménye. Ez az, ami választóvonalat húz egyik meg másik gyár, vállalat közé. Mert igaz, amint a kötöttárugyári munkásnő mondotta, ma mindenütt lehet szólni, hiszen kevesen veszik a bátorságot, hogy letorkolják, nyikkanni se engedjék a dolgozót. Ám az is igaz, hogy o szó még csak formája, s nem tartalma a demokratizmusnakI Tartalommal akkor telítődik meg az üzemi, a munkahelyi demokratizmus, ha az, aki beszélt, lemérheti, mi történik szavai nyomán, tehát, ha látja, hogy érdemes élni a lehetőséggel. N em elégedhetünk meg annyival, hogy általában újra meg újra elhangzik a munkahelyi demokrácia növelésének szükségessége, hogy ezt az igényt általában senki nem vitatja, nem vonja kétségbe. A munkás nem általában akar élni a demokratikus lehetőségekkel, hanem konkrétan, a maga környezetében, s ha ott ezt akadályozzák, akkor az sem vigasztalja, hogy mi áll a vezércikkekben, mi hangzik el a beszédekben. Napjainkban — s különösen a párt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülése után — nem azért kerül ez előtérbe, mert korábban háttérbe szorult volna, hanem azért, mert most már végre cselekedni, lépni kell! Gazdag tapasztalatokat kínálnak jó néhány megyei gyárban, vállalatnál ahhoz, miként lehet okosan felhasználni az üzemi demokratizmus fórumait, hogyan teremthetnek élénk légkört a termelési tanácskozásokon, a brigádgyűléseken, mi módon vonhatják be a brigádvezetőket az információk kölcsönös cseréjébe. E tapasztalatok tetemes része parlagon hever, megmarad a gyár, a vállalat kapuin belül, ritkaságnak számít a másoknál való tudakozódás, holott tanulni nem szégyen! S különösen nem szégyen a kommunistáknak tanulniuk, mert hiszen életelemük kell hogy legyen az új, a jobb iránti fogékonyság. Azaz a párt- szervezeteknek jut a legnagyobb szerep abban, hogy keressék a másutt eredményest s náluk is alkalmaz- hatót. A nagy politikai feladatokat mindig a hétköznapi apró munka váltja valóra. A következetesség, a szívósság. S ahhoz, hogy a munkahelyi demokratizmus mindenütt megteremtődjék, erre a következetességre, szívósságra igencsak szükség van. Mészáros Ottó váci járási népfrontbizottság, mind pedig a Szőnyi-múzeum vezetője számára. Hasonló elismerést tolmácsolt az ülésen részt vevő Bánfalvi Jenöné, a váci járási pártbizottság titkára is. Művelődési munkaközösségekben A Hazafias Népfront megyei elnök' 4si' mellett működő kultur^Kis bizottság harminc tagból áll s az elmúlt másfél éves tevékenységének egyik leglényegesebb része a művelődési munkaközösségek létrehozása volt. Ezek olyan valójában spontánul megalakuló szervezetek — mint Novak Imre találóan megfogalmazta —, amelyekben a művelődni alcarók és a művelni szándékozók, vagyis közművelődést folytatók találkoznak egymással. összesen 18 községben, valamint Szentendre városban és a szentendrei járás területére alakult már ilyen munkaközösség, mindegyikük sajátos, változatos módszerekkel dolgozik. Közös jellemzőjük azonban, hogy nem a látványos rendezvényekre törekszenek, hanem olyan közművelődési formákat alakítanak ki, mint a népfrontklubok, író-olvasó találkozók, olvasótáborok. Ez utóbbiban különösen szép eredményeket ért el Pest megye, ahol tavaly hat olvasótábor nyílt, míg az országban ezenkívül összesen öt. Az idén nyolc helyen nyitnak olvasótábort. Szabón és Pécelen már az idén zajlott le sikerrel. Újdonság lesz, hogy Pi- liscsabán szlovák nyelvű olvasótábor nyílik, az e környéken élő szlovák anyanyelvű gyermekek számára. Valamennyi táborban neves előadók, képzőművészek, zenészek, élsportolók is beszélgetnek majd a fiatalokkal. A június 1-én Ze- begényben megnyíló olvasótáborba például ellátogat Mons- part Sarolta, a tájékozódási futás világbajnoka, valamint Bige József népművész és Budai Ilona, a Röpülj páva versenyek egyik győztese. Hagyomány és időszerűség A zebegényi olvasótáborba az agglomerációs területen élő családok gyermekeit várják. Az agglomeráció közművelődési feladatairól egyébként a kulturális bizottság különféle területen dolgozó aktívák bevonásával, számos közvetlen tapasztalat felhasználásával alapos tanulmányt készített, amelyet az illetékes szervek rendelkezésére kívánnak bocsátani. A további feladatok között elsőrendű helyet foglal el a közművelődés kiszélesítéséhez számba jöhető szellemi kapacitás felmérése, aktivizálása, minél több olyan ember bevonása, aki szívesen vesz részt ilyen jellegű társadalmi munkában. Ehhez ugyancsak kitűnő keretet szolgáltatnak a művelődési munkaközösségek, amelyek számára módszertani anyagok kidolgozását is tervezik. Amit a váci járásban folyó kulturális tevékenységről meghallgatott és megvitatott az elnökség, mindezekkel alapvetően összhangban áll. Keresik — mint elmondotta Üjfalvi István — a népművelés hagyományait, de ezzel együtt a mához is szóló aktualitását, mondandóját. Ügy tartják, hogy a közművelés megújhodása nem lehet független a táj tói, a benne élő emberek életétől, s ezért keresik bizonyos tájcentrikus közművelés lehetőségeit is. Erre több jó példa is adódott az elmúlt időszakból. , így például a gödi Fészek emléknapok rendezvényei, a nagymarosi kórusmozgalom, a fóti ősz programja, s átlalában a fóti kulturális irodalmi estek, valamint a vác- rátóti hangversenyek, a szobi napok, a dunakeszi művészeti napok irodalmi színpadok bemutatkozásaival, vagy a legújabbak közül a nagybörzsönyi napok, amelynek előkészületeiből, megrendezéséből szinte az egész falu részt vállalt. Ez a nagy társadalmi aktivitás különben valameny- nyi ilyen megnyilvánulásra jellemző. Éppen ez adja alapját, értelmét is ennek a munkának. Olyan hagyományok alakulnak ki évek folyamán, amelyek az adott területen kívül is egyre több ember számára nyújtanak hasznos szórakozási és művelődési alkalmakat egyaránt. Zenés irodalmi hé" végek Mindezekhez járul az a valóban különlegesség számba menő program, amely a Szőnyi István Emlékmúzeumhoz kapcsolódik, s melyről lelkes szervezője, Dániel Kornél nyújtott tájékoztatást, elmondva, hogy a múzeum vezetősége és a múzeum baráti köre a pihenést és a szórakozást az irodalom, a muzsika, a művészet megszerettetésével kívánja összekapcsolni. Ezt a célt szolgálja idei újdonságuk „Két nap a múzeumban” címmel, a korábbi zenei, irodalmi hétvégek továbbfejlesztéseként. A megszervezett csoportokban vagy egyénileg érkezők számára szombat-vasárnapi teljes programot biztosítanak múzeumlátogatással, filmvetítéssel és Czigány György vezetésével „Ki nyer ma?” típusú játékot, magas színvonalú hangversennyel egybekapcsolva. A legközelebbi éppen most szombaton, vasárnap lesz, és ezen Gyurko- vics Zsuzsa, Koté László, Ütő End/te működik közre. A vendégek a múzeum kertjében felállított faházakban kapnak elhelyezést. Ugyanitt laknak majd a nyáron, július 8 és augusztus 7 között, az idén hetedik esztendejébe lépő képző- művészeti szabadiskola hallgatói. Az idén kezdte meg működését a valóban egyedülálló kezdeményezés: a köl- csönképtár, mellyel neves festők, mai képzőművészek alkotásait kölcsönözheti bárki meghatározott időre. Igen kitűnő az a kezdeményezés is, amellyel a fiatal házasoknak kedveskednek: a társadalmi esküvőjük után eredeti grafikával és hangversenybérlettel ajándékozzák meg őket. örvendetes képet kapott a népfront megyei elnöksége tegnapi ülésén a közművelődésben mutatkozó új elgondolásokról, amelyekkel kapcsolatban zárszavában Kovács Antalné — a megjelentek egyetértésével — állapította meg, hogy most már arra kell törekedni: az eddigi színvonal megtartásával, illetve lehetőség szerinti emelésével szélesedjék még tovább a társadalmi bázis. Növekedjék azoknak a köre, akik elősegítik a közművelődést és akik részt vesznek, bekapcsolódnak a sokféle programba, akik tartalmas művelődési lehetőségekre vágynak. L. Z,
