Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 84. szám
rest utc K^úrBap 1974. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK Budepssten !esz az msi XI. kongresszusa A KISZ-KB egyetemi és főiskolai tanácsának kétnapos ülése szerdán befejeződött az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Bejelentették, hogy a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresz- szusát május 7-től 15-ig Budapesten rendezik meg. Az egyetemi és főiskolai tanács ez alkalommal felhívást bocsátott ki a felsőoktatási intézmények KlSZ-szervezetei- hez és tagjaihoz, hangsúlyozva, hogy az NDSZ XI. kongresszusa a X. Világifjúsági és Diáktalálkozót követő időszak legkiemelkedőbb nemzetközi diákmozgalmi eseménye lesz. KOR US JUBILEUMOK HETI FILMJEGYZET Gazdagodott a zenei étet A KÓTA megyei szervezetének III. közgyűlése Tegnap délelőtt Budapesten, a Vigadó épületében rendezték meg a KÓTA Pest megyei szervezetének III. közgyűlését. A résztvevőket Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a KÖTA megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd Kovács Lajos megyei vezető ének-zene szakfelügyelő, a KÓTA megyei szervezetének titkára tartott beszámolót a tavalyi munkáról s az idei feladatokról. Bevezetőjében elmondotta, hogy esztendőről esztendőre mind gazdagabb a megye énekkari élete. Jelenleg mint/t költészet ünnepe // számomra az a S' // pillanat, melyben A—' L már hiányzik nekem a vers. Azaz egy vers, amiről semmit se tudok még, csupán csak annyit, hogy hiányát érzem magamban mind erősebben. Érzem, hogy nincs. Holott tudom, hogy lennie kell valahol, lennie kell annak a versnek, amelynek az előképe már bennem is megvan, homályban, mélyen a tudatom alatt. Igen. Ott érezteti a hiányát, ahová soha nem szállhatok le a tudat liftjeivel, ahová nem hatolhat le a gondolkodás, a beszélt nyelv, sem a logika láncolata, mert az én versem hiánya mélyebben fekvő. Mélyebben kePataki Tibor rajza letkező: a tapasztalatok, az érzetek és az ösztönök szavak- előtti állapotában való. Szerveim mélyáramában keringő, okosan rendszerezödö valóság, amely mint értelmes jelzést küldi tudatom felé a hiányt. Ügy küldi, mintha az ismeretlen, a talán még meg se levő versnek bennem meg lénne már az előképe. Létem homályából kikívánkozó érzetek, tapasztalatok egyféle rendszer-egysége várja a fölszabadítót. A verset. Azt a valóságot, amely akár a holtakat, életre kelti belőlem mindazt, ami nélküle nem lennék soha. Hiszen csak az vagyok én, amit ki tudok ragadni önmagambái, a ráérző és az értő értelem számára. Igen. Ünnepi pillanat ez a hiány. S hadd valljam itt be: még sosem egy kötet verset, még sosem egy egész antológiát, — én mindig egész életemben, csupán csak egyetlen verset kerestem mindenütt. Minden könyvtárak polcai között. Minden hivatalos és nemhivatalos napján a költészetnek. Az egyetlen verset. És az én igazi ünnepem pedig az a pillanat, melyben ráleltem arra a versre, — mely mint az Ó magyar Mária-sirálom, mely mint Balassi Búcsúja hazájától. Az idő és hírnév, időtlen szomorúsága bennem is Zrínyi Miklóssal, mert én mindig egyetlen egy verset keresve leltem rá olyan óriásra is, mint Csokonai Vitéz Mihály, akinek legelső verse volt bennem — A reményhez. Nem is sorolom tovább, hiszen végtelen ez a sor. Ünnepélyesnek illik lennem most, a költészet napján, amelyre verseskötetek, antológiák tucatja jelent meg: azt kívánom hát ünnepélyesen mindenkinek, akiben megszületik a hiány, hogy lelje meg ezúttal is azt az egyetlen verset. Azt kívánom, hogy ne legyen, kiben e hiány nem ébred fel, Ady szavával élve: Éhe a szépnek. MEZEI ANDRÁS GUTÁI MAGDA: (jyerehhor Tűt kell szerezni, hogy kiszedjem ujjamból a vadrózsatüskét. Sokat kószáltam, de megrémít egy tisztás; az egyedüllét. Meztelen talpam kikezdi a tarló. Vörösödő égen szállnak a libák. Holnap szél lesz, és kifakulnak valahol a kék hortenziák. ü 'nnepi műsor 'Uácolt Az ötéves fennállását ünneplő váci városi és járási pe- dagógusklub több rangos rendezvénnyel, hazai és külföldi túrával, neves vendégek bemutatásával tette eredményessé a működését. Az idén ez a közösség vállalkozott arra, hogy ünnepi műsorral köszönti Vácott a költészet napját. Tegnap délután több mint félszázan jöttek össze a Madách Imre Művelődési Központban, ahol Oláhné Bartos Márta, a klub titkára mondott bevezetőt. Dr. Bata Imre irodalomtörténész bemutatta az est vendégét: Rákos Sándor költőt és műfordítót. A költő több műve után az egyik legszebb Rákos-műfordításból, a Gilgames eposzból hangzott el hosszabb részlet. Jól illeszkedett az ünnepi műsorba Erdélyi Sándor és Király Magdolna zenetanárok hegedű—zongora kettőse. P. R. egy száz általános iskolai, tizennyolc középiskolai, négy szakmunkásképzö-intézeti és harminc felnöttkórus működik a megyében. Jó munkájukat bizonyítja, hogy csak a tavaly harmincegy megyei kórus szerepelt a rádióban. Tavaly három új felnőttkórus alakult a megyében: a ceglédi pedagógus-, valamint a vecsósi és a gödöllői vegyes- kar. A felnőttkórusok jellemzője a számszerű növekedésen kívül: amíg tíz évvel ezelőtt mindössze hat minősített kórus működött Pest megyében, 1972-ben már huszonegy énekkar szerezte meg a minősítés valamelyik fokozatát. Ugyanakkor változatlanul a váci Vox Humana énekkar a megye legrangosabb kórusa. Az eredmények méltatása mellett Kovács Lajos szólt a továbbfejlődést gátló problémákról is. A továbbiakban a KÓTA megyei szervezetének titkára a kórusok gazdagnak ígérkező idei programját említette. Elmondotta, hogy az idén már hét megyei kórussal készítettek rádiófelvételt. Jól sikerült a váci KISZ-kórus fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett hangverseny. Május 5-én két dalostalálkozóra is sor kerül. A da- basi hangversenyen tizenkét kórus lép majd pódiumra, de több énekkar vendégszerepei a vecsési hangversenyen is. Az idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a nagymarosi szövetkezeti férfikar, huszonöt éves jubileumát pedig a szentendrei városi kamarakórus és a Csepel Autógyár férfikara. Mindhárom helyen nagyszabású hangversennyel készülnek az ünnepre. Az idén ismét megrendezik a minősítő hangversenyeket, amelyekre eddig húsz kórus jelentette be részvételét. Az első minősítő hangversenyre május 19-én, Nagykőrösön kerül sor. Ezt követi majd június 9-én az Érden rendezendő minősítő hangverseny. A kamarakórusok minősítését pedig október 13-án Cegléden rendezik. Jövőre kerül sor a Röpülj, páva-körök minősítésére, ezt megelőzően még az idén megkezdik a Röpülj páva-körök megyei szemléjét A nagy érdeklődéssel kísért beszámolót vita követte amelyben felszólalt Makiári József, a váci Vox Humana énekkar Liszt Ferenc-díjas karnagya, Béres Károly, a ceglédi zeneiskola igazgatója Török György, a dabasi gimnázium énektanára, Tóth Béla, a Csepel Autógyár férfikarának karnagya, Monoki Lászlóné szentendrei énektanár, Várkuti József, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozója, a helyi művelődési központ társadalmi vezetőségének tagja, Ofella Sándor, a tápiószecsői művelődési ház igazgatója, Maróti Gyula, a KÓTA főtitkára és Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Prukner Pál Mozart varázsában A Magyar Rádió országos versenyéről BEFEJEZŐDÖTT a Magyar Rádió országos Mozart műveltségi versenye. A rádió elnöksége és a Művelődésügyi Minisztérium azzal a céllal indította ezt a nemes vetélkedőt, hogy megismertesse a fiatalokkal — és a közönséggel is — a zenetörténet egyik legnagyobb géniuszának felemelő, nemesítő, az élet teljességét átfogó művészetét. A hatás, az eredmény pedig megsokszorozódott azáltal, hogy ezt a világot a fiatalok közös felkészülés során, együttes lelkesedéssel ismerhették meg, s hogy a rádióadásokban, a hallgatóság lelkes szurkolásától kísérve, az ország középiskoláival nemes versengésben vált szintén közösségi élménnyé Mozart zenéje. Bátran állíthatjuk, hogy az eddigi versenyek legjobb, legsikerültebb sorozata volt ez a tíz adásból álló műsor, s ennek oka Mozart zenéjének semmi máshoz nem hasonlítható légkörén túl az a tény hogv Mozart a fiatalság költője. A tragikusan korán elhunyt zeneszerző, aki fiatalon végigszenvedte az emberi élet ezernyi kínját, fájdalmát, megaláztatását, nyomorúságát, zenéjében felülemelkedett a mindennapi élet nyomasztó gondjain, s csodával határos optimizmussal, vidámsággal. de mindig mélv bölcsességgel és emberismerettel, az élettől sohasem elszakadva szól hozzánk, s mindenekelőtt az ifjúsághoz. VALÓBAN TÖMEGEKET mozgatott meg a rádió Mo- zart-versenye. Lehet, hogy a káprázatos feleleteket hallgatva az volt a rádióhallgatók véleménye, hogy kiválasztott, „elit” fiatalokat hall, ám a versenyzőik elbeszéléséből kiderül, hogy szinte minden iskolában sokkal többen vették részt az előkészületekben, s a közös zenehallgatásokon, -elemzéseken jelen voltak azok is, akik nem is szándékoztak elindulni a versenyen. A rádió nvilvánossága elé minden iskolából három versenyző került (tizennyolc iskola növendékeit hallhattuk tíz estén keresztül a Kossuth adón), de a felkészülés enné' sokkal több fiatalt kovácsolt össze. A VERSENY abszolút győztese a budapesti Vörösmarty Gimnázium háromtagú csa pata — Juhász Péter, Homon- nai Krisztina, ‘ Dimitrievits Iván — volt. Közülük került ki az egyéni verseny első helyezettje is: Juhász Péter. Az izgalmas egyéni verseny második felében már nyilvánvaló volt győzelme, rendkívüli felkészültsége, képzettsége, káprázatos válaszai ámulatba ejtették a zsűrit. A zsűri- elnök, Kroó György véleménye szerint feleletei a zene- akadémiai kollokviumok színvonalán mozogtak. Egy lelkes fiatal zeneakadémis- ta, Losonczy Katalin tavaly óraadó tanárként tanított gimnáziumban, s most bámulatra méltó buzgalommal „magánszorgalomból” vállalta el a fiatalok felkészítését a versenyre. A második díjat elért Veres Pálné Gimnázium növendékeit egy váci tanárjelölt, Sisak András készítette fel, végzős zeneakadémista, az ő munkáját dicséri az iskola tavalyi sikere is, a rádió Ko- dály-versenyén. Mostani csapatának két tagja, Pánczél Anikó és Császár Andrea szintén részt vett az előző versenven, a legfiatalabb társuk. Galla Anna pedig bejutott az egyéni döntőbe is. s ott harmadik helyezést ért el. A harmadik díjas dunaújvárosi csapat tagjai. Boda Péter, Gerencsér Tamás és Szabó Tibor, főleg műszaki érdeklődésűek. Ketten közülük matematikatagozatos osztályba járnak, de zenei általánosban végeztek, mindhárman egy osztályban. Tanáruk dr. Varga András. A második díjat elért legjobb egyéni versenyző, Radriai Zsuzsa, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanulója készül egyedül zenei pályára a díjnyertesek közül. Énekmagyar szakos tanár szeretne lenni. Tanára Rozgonyi István. DE AKIKNEK NEVE nem szerepel itt, azok is jelentős kinccsel, életre szóló útmutatással gazdagodtak a közös felkészülés során megismert zenékkel, Mozart boldogító, humanizáló művészetével. Korda Agnes Lóháton ágyútűzben Nyina Popova és Jevgenyij Matvejev, főszereplői. a Lóháton ágyútűzben Mindig hálás vállakózás, ha egy film életrajzi szerkesztés- módot választ. A főhős útjának, sorsának nyomon követése többféle előnnyel és köny- nyítéssel járhat. Például azzal, hogy hatásosan kibontható egy jellem kialakulása, vagy pontosan megmutatható egy hosszabb időszak történelmi viszonyainak rajza. Esetleg arra is van mód, hogy a hagyományos eszközökkel, szabályos időrendben felépített történettel olyan tanulságokat közölnek a filmalkotók a legszélesebb nézőrétegek számára, amelyeket más, bonyolultabb szerkesztési módszerek kevésbé közérthető formában tudnak csak átadni. Jevgenyij Karelov szovjet rendező filmje, a Lóháton ágyútűzben, arra törekedett, hogy szoros időrendi sorrendben kísérje végig főhőse, Sa- povalov ezredes életútját az első világháború végétől, a forradalomtól a második világháború kitörése előtti időszakig. Ez a szerkezet lényegében azáltal sem változik meg, hogy a forgatókönyv egy megírandó életrajz visszapillantó technikáját alkalmazza, hiszen maga ez az életrajz elevenedik meg előttünk, időnként megszakítva a múlt felidézését egy-egy, az életrajz írásának jelen idejéből vett epizóddal. Sapovalov élete egyébként a közemberből vezető katonai beosztásig felemelkedő szovjet ember útját tükrözi. A hajdani cári őrmesterből ezredes lesz a szovjet hadseregben, s éppen az 1939-es távolkeleti harcok közben szerzett súlyos sérülései miatt helyezik — idő előtt — nyugállományba. Mikor reaktiválását kéri, akkor kerül sor a visszapillantó életrajz papírra vetésére. Talán ez a dramaturgiai megoldás okozza, talán a forgatókönyvírók (Valerij Frid és Juli} Dunszkij) fogják fel kissé szárazon és mereven a témát, de tény: a film egyenetlen, epizódokra bomló, laza szövésű alkotás lett. Sajátos módon azok a jelenetei élőek, amelyekben Sapovaiovot cselekvés közben, aktív katonaként, parancsnokként ismerjük meg. Az egyéni kérdések taglalása, a magánélet bemutatása sablonos, szürke, és nem is mindig hiteles. Pontosan azt az arányt nem sikerült megtalálni, amely a két oldalt egyensúlyban tartja, illetve, az a művészi megoldottság hiányzik, amelyben Sapovalov életének különböző szférái egységes egésszé állnának össze. Zavaró az is, hogy a film eredetileg kétrészes alkotásnak készült, ám ebből a mi filmszínházainkban csak az első részt látjuk, de úgy, mintha egyrészes műről lenne szó. Az évtizedeken átívelő történet főszereplőjének, Sapova- lovnak a megformálásában rendkívül nehéz feladat várt Jevgenyij Matvejevre. Többnyire sikerrel oldja meg ezt. Figyelemre méltó a feleség szerepében egy érzékeny alkatú, finom játékú színésznő: Nyina Popova. Egy különös szerelem Furcsa légkörű, megragadó alkotás ez az olasz film, Alberto Bevilacqua rendező alkotása (a forgatókönyv is az ő munkája). Tulajdonképpen azt kutatja, mennyire befolyásolhatják az embert a körülmények, amelyekben él, s menynyire tud felülemelkedni e körülményeken az, akiben elég erősen él az elhivatottság, a valami cél felé törekvés vágya. A film központi figurája egy Federico nevű férfi, aki kettős vonzásba kerül. Egyik oldalon ott áll apja, a bálványozott férfi, akinek élete, példája Federicót a forradalmi tettek, a vállalt küzdelem felé vonzaná. Ám a fiú eséke- nyebb, lágyabb alkat az apánál, s az otthoni, puritán, kemény környezetből átsodródik az arisztokrácia világába. Giovanna mindannak szöges ellentéte, amit Federico otthon látott, amit a világról tud. S mégis, ez a lány vonja befolyása alá, ő asszimilálja a férfit. Aztán egyszer csak megcserélődnek a szerepek. Federico lassan rádöbben, menynyire nem az az ő igazi élete, amit Giovannával él, és fájdalmasan bár, de elkerülhetetlenül, elválnak egymástól. hogy Federico végre megtalálja a saját útját, a saját életét. Kicsit talán banálisnak hat ez a dióhéjban elmondott filmsztori, de maga a film szerencsére nem az. Bevilacqua elég jó író és rendező ahhoz, hogy megtalálja a történet emberi hitelét, a sorsok drámai vonalát is szerencsésen tudja felrajzolni, és illusztrálás helyett sikerül ábrázolnia mindazt, amit ezzel a filmmel mondani kívánt. Hogy mindez ilyen szinten valósul meg, abban oroszlánrésze van Ugo Tognazzinak. Ez a színész, akit csak a minap láthattunk Az ezredeseket akarjuk kalandor fasiszta politikusának szerepében, újra bebizonyítja, hogy az olasz filmművészet egyik legnagyobb egyénisége. Az Egy különös szerelemben kettős szerepet játszik: Federicót és Federico apját. Ez a fajta lehetőség általában arra szokott alkalmat nyújtani a színésznek, hogy átváltozóképessége technikai bravúrjait csillogtassa. Tognazzi, azon túl, hogy bravúrosan megoldja ezt a technikai részt is, ennél, sokkal mélyebbre hatoló: a két férfi azonosságát és különbözőségét ábrázolja mesteri egységben. Nagy alakítás. A Giovannát játszó Jean Seberg korrektül megoldja feladatát, de ez a film mindenképpen Tognazzira épül, mellette mindenki más csak a kiséret szerepét tölti be. Egymás csapdájában Nagy baj, ha egy film mélységeket akar ábrázolni ott, ahol ilyen mélységek nincsenek, pszichologizál akkor, amikor erre semmi szükség, a felbontott tér-idő szerkezet, megbosszulva oktalan alkalmazását, zavarosságot idéz elő. Metodi Andonov bolgár rendező filmje, sajnos, valameny- nyi, fent említett csapdába beleesik. Lélektani fogantatá- sú kém-krimit akart készíteni, magvas tanulságokkal, de ehelyett egy naivságig bonyolult, hiteltelenül lelkiző, unalmas film sikeredett. Takács István „a e ci ózépneh
